A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetést adta át Sulyok Tamás köztársasági elnök Steinbach József református püspöknek a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából.
Az eredet kérdése mindig is foglalkoztatta az emberiséget, ma is sokan kutatják a múltat, de gyakran csak a tényekre és az adatokra korlátozódik a keresés, az ezekből feltárt értékek elmaradnak. A Bibliában leírt közös emberi kezdeteinkre mutat rá a pápai Pannonia Reformata Múzeum új időszaki kiállítása. A böjt a megújulásra is lehetőséget ad mindannyiunknak, művészeti alkotások segítségével is átgondolhatjuk, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk.
A nagyböjt időszaka sokaknak elsősorban az étkezési lemondást jelenti. A keresztyén hagyományban azonban a böjt ennél jóval mélyebb lelki gyakorlat: az elcsendesedés, az Istenre figyelés és a belső megújulás ideje. Mit jelent a böjt a református hagyományban, miért beszél róla egyre több gyülekezet, és hogyan lehet ezt megélni egy zajos, fogyasztói világban? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Lénárt Tiborral, a Monorierdői Református Egyházközség lelkipásztorával.
Petőfi Sándor kiválóan használta a korabeli „médiát”, de ezt nem önmaga dicsőítésére tette, neki a nemzet- és a hazaszeretet volt a legfontosabb – állapítja meg március 15-i ünnepi beszélgetésünkben Miklya Luzsányi Mónika író, pedagógus, teológus, több Petőfivel, illetve a költő családjával kapcsolatos sikerkönyv szerzője. Az interjúban a protestáns líceumokban pallérozódott Petőfi hol derűs, hol tragikus életpillanatait és özvegye „eltitkolt életét” elevenítjük föl, történelmünk és koreszmék szorításában.
Március tizenötödikére készülve pénteken több helyszínen is adtak át rangos állami kitüntetéseket. A kitüntetettek között számos reformátust is találhatunk, őket igyekeztünk összegyűjteni az alábbi cikkben.
Életének 97. évében, 2026. március 13-án elhunyt Ritoók Zsigmond ókortudós és klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Református Presbiteri Szövetség egykori elnöke. Ritoók Zsigmond ötvenöt évig a budapesti Kálvin téri egyházközség presbitere, majd tiszteletbeli főgondnoka volt.
Idén is megválasztották a Magyarországi Református Egyház hivatalos borát a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fórumán, azaz a Borumon, amelynek ezúttal Hajós és Császártöltés adott otthont. Videós összefoglalónkból kiderül, melyik nyerte el a címet, ahogyan az is, milyen programokkal várták még a közönséget, amely nemcsak szakemberekből, de lelkes érdeklődőkből is állt.
Nem sok példa akad arra, hogy egy város, kezdeményező módon, átadja szociális intézményrendszerét az egyháznak, és az pedig nemcsak átveszi, hanem fel is virágoztatja azt. Baján ez történt tizenhét év alatt. A Cédrus Református Egyesített Szociális Intézménynek jelenleg másfélezer ellátottja és kétszáz munkatársa van, hat telephelyen. Szüntelenül fejlesztenek, most például azt ünnepelhetik, hogy felújították a pszichiátriai otthon épületét. Tizenöt ellátási formában igyekeznek többet nyújtani a rájuk bízottaknak, mint amit a szociális törvény előír.
Istentisztelettel és eredményhirdetéssel zárult a 2026-os Borum, a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fóruma. A rendezvénynek idén Császártöltés és Hajós adott otthont március 6. és 8. között, amelyen négy pincészet borát díjazta a zsűri. Az esemény szakmai találkozó és lelki alkalom egyszerre.
Márta, Mária, Éva: csak három a bibliai nőalakok közül. Azok közül, akik ott álltak a keresztnél, húsvét hajnalán a sírnál, és akik pünkösdkor várták a Lelket a férfiakkal együtt. Ott voltak a betegágyaknál és az asztal körüli szolgálatban. Ma is példaképül szolgálhatnak. Hekli Katalin, a Rákospalota–Óvárosi Református Egyházközség vezető lelkipásztora több mint húsz éve szolgál a közösségben. Nőnap alkalmából beszélgettünk az Ige tükrében szerepekről, formálódásról és arról, hogy mégis milyen az Isten által teremtett nő.
Évente hétmillió ember halálát okozza a légszennyezettség – többet, mint amit a háborúk vagy a járványok követelnek egy év alatt. Hiába érzi az emberiség saját bőrén a bajt, és hiába rendelkezik a szükséges tudással a változáshoz, az átfogó szemléletváltás mindeddig elmaradt. Teremtett világunk védelméről szól a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek következő adása – és arról, hogy mit hagyunk az utánunk jövőkre. Juhász Árpád geológussal, Molnár Zsolt botanikus-etnoökológussal és Gilicze Tamás református lelkipásztorral beszélgetett Cseh Ádám.
A nyugati határszélen működő Soproni Református Egyházközség sajátos jelenség a mai magyar reformátusság térképén: miközben országos szinten sok helyen a fogyás a meghatározó, Sopronban növekedést tapasztalnak. Riportunkban személyes történeteken keresztül mutatjuk be a gyülekezet múltját, jelenét és kihívásait – a főgondnoki felelősségtől a Soproni Kálvin Kör szellemi műhelyén át a diakóniai szolgálatig. Március 8-án a Kossuth rádió innen közvetít istentiszteletet, így a rádióhallgatók országszerte betekintést nyerhetnek a gyülekezet életébe.
Két nő, két szempont: Noémi több éven át végzett önkéntes szolgálatot prostituáltak rehabilitációjában, Edina a saját bőrén tapasztalta meg, mit jelent a kiszolgáltatottság és Isten szó szerinti szabadítása. A prostituáltak éjszakai pillangók, vagy XXI. századi rabszolgák? Hogyan nevezhetnénk egyáltalán pillangónak egy fizikailag és szellemileg is kihasznált embert, még ha önként vállalta is. Valóban önként?
Hogyan beszéljünk a halálról a gyerekekkel? Elvigyük őket temetésre? Miként segítsük őket egy veszteség feldolgozásában? Szászi Andrea, a Református Pedagógiai Intézet katechetikai igazgatóhelyettese, lelkész, hittanoktató, pszichopedagógus, gyászfeldolgozásmódszer-specialista közel huszonöt év tapasztalatával válaszol a legnehezebb kérdésekre. Szerinte a gyereket nem elzárni kell a fájdalomtól, hanem az életkorának megfelelően, őszintén és empátiával kísérni benne.
Református épített örökségünk címmel tartottak konferenciát a Károlyi–Csekonics-palotában, ahol bemutatták a Magyar Református Digitális Örökségtár weboldalt és a Református épített örökségünk című kötetet, valamint megnyitották az Élő kövek című kiállítást. Az eseményen egyházi és állami vezetők, valamint szakemberek ismertették a református templomépítészet teológiai, történeti és kortárs vonatkozásait.
Február 22–24. között zajlott a Generális Konvent ifjúsági bizottságának konferenciája Balatonszárszón. A rendezvényen ezúttal is nagy számban képviseltették magukat a református ifjúsági szervezetek. Budapesttől Dunaharasztin és Sárospatakon át egészen Kárpátaljáig mindenhonnan érkeztek résztvevők. A háromnapos hálózatépítés és közös fejlődés ezúttal is maradandó élményekkel gazdagította a résztvevőket. A programok egyszerre voltak szórakoztatók és tanulságosak, miközben kiváló lehetőséget biztosítottak arra, hogy a szolgálatot végző fiatalok megosszák egymással tapasztalataikat és élményeiket.
Közös véradásra hívja az önkéntes véradókat a Magyar Cserkészszövetség az Ichthüsz elnevezésű, protestáns cserkészekből álló közösséggel közösen. A jelentkezők február 23. és 27. között a XIV. Országos Civil Véradóhéten segíthetnek a rászoruló betegeken. A program közösségformáló erejéről és lelki üzenetéről Nagyné Csobolyó Eszterrel, az Ichthüsz közösség alelnökével, a Dunavarsányi Református Egyházközség beosztott lelkészével beszélgettünk.
Az 1950–60-as években a Rákosi-, majd a Kádár-rezsim felszámolandó társadalmi osztályként megsemmisítette a birtokos parasztságot. Pap Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, a Hittudományi Kar egyetemi tanára ennek a kulákként megbélyegzett történelmi közösségnek a leszármazottja. – Tapasztaljuk, hogy a földön jelen van egy nagyfokú, sűrített emberi ármány, bűn, gonoszság is, ami időközönként kiárad, különösen az utolsó időkben – állapítja meg a teológus a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából.
Jó hír az ifiszolgálóknak: a Zsinati Hivatal ifjúsági osztálya úgy döntött, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel folytatja a gyülekezeti ificsoportok heti alkalmait segítő óravázlatok készítését és szétküldését, amely 2025-ben, az ifjúság éve alkalmából kezdődött el.