Isten biztonságot és megelégedettséget szeretne adni nekünk; nyugalmat, amelynek egyik eszköze a pénz. Éppen ezért támogatja, hogy gondoskodjunk a jövőnkről – állítja Illéssy János pénzügyi szakember, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága korábbi elnöke. Úgy véli, a házasságban közösen sáfárkodunk Isten ránk bízott vagyonával, a családi pénzügyek kapcsán pedig gyakorlati tanácsot is ad.
A vallási minták fontosak, hiszen irányt mutatnak. Ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hit személyes ügy, azt helyettünk senki nem élheti meg, s nem is tudja kifejezni. Személyes, de nem magánügy – vallja Borsi Attila János teológus, református lelkész. A Károli Gáspár Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Szabadbölcsészeti Tanszékének tudományos főmunkatársával irodalmi és egyháztörténeti vallomásokról, naplókról és protestáns lelkiismeretességről beszélgettünk. Hogyan hatottak Szent Ágoston és Bonhoeffer legszemélyesebb írásai az egyházra? És miképp élhetjük meg mély személyességgel az egyház és a Szentírás tanítását anélkül, hogy félreértelmeznénk azt? Teológiai elmélkedés.
A leányfalui Ravasz László Emlékházba látogattak az egyházkerületek püspökei és főgondnokai, hogy a múltban kapaszkodót találhassanak a jelen problémáinak megértéséhez.
Jézus mindenkori tanítványai azt a küldetést kapták, hogy evangelizáljanak. James Innell Packer angol teológus szerint erre a feladatra akkor képes a keresztyén ember, ha teljes hite van Isten szuverenitásában és kegyelmében. Az evangelizáció és Isten szuverenitása című könyvében azt a kérdést járja körül, hogy mi az összefüggés az ember felelőssége és Isten szuverenitása között, hogy mindennek milyen hatása kell, hogy legyen a keresztyének feladatára, az evangelizációra.
Az Érd-parkvárosi Református Egyházközségben hangsúlyos szerepet kapott egyházunk idei tematikája, az élő Ige. Tar Zoltán lelkipásztor minden évben kijelöl egy szakaszt a Szentírásból, amely elkíséri őket az esztendőben. Idén ezt is az élő Ige jegyében választották ki. Emellett közös áhítatra hívja a gyülekezetet minden reggel, amelyet a közös levelezőlistára küld el. Ennek szerkesztésében már a fiatalok is részt vesznek, ezzel is építve az élő közösséget.
Az idei Reformátusok Szárszói Konferenciáján egyházunk helyzetére és az elmúlt időszak tanulságaira fókuszálnak a szervezők. Hangsúlyozzák, hogy nem a kegyelmi ügy tárgyalása és egyes személyek felelősségének a vizsgálata lesz a téma. A rendezvény célja, hogy Isten rámutathasson a kihagyott lehetőségekre, hibákra, és természetesen vele közösen keresik a kiutat és a megoldásokat is.
A Magyarországi Református Presbiteri Szövetség májusi tisztújításán a küldöttgyűlés egyhangúlag választotta meg az ez idáig alelnöki tisztséget betöltő Szabó Gábort, a Dunántúli Református Egyházkerület presbiteri főjegyzőjét.
A kálvini reformáció formáját névadójának, Kálvin Jánosnak köszönhetjük, de kialakulása a két zürichi reformátorhoz, Zwinglihez és Bullingerhez is szorosan kötődik. Utóbbi – aki 520 évvel ezelőtt született – volt az, aki Kálvin Jánossal egyeztetve elkészítette a hitünk alapjait összefoglaló Második Helvét Hitvallást.
Élni jó! – a 36. zsoltár ihlette az idei Református Egyházi Napok Dunántúl témáját. A tizedik REND Tata főterét, református templomát és a környező épületeket is megtöltötte hívőkkel és az arra járó érdeklődőkkel. Az ingyenes, háromnapos fesztiválon kiválóan megfért egymás mellett a könnyű- és komolyzene, a fórumbeszélgetések vagy éppen a gyermekprogramok. A református utcában az egyház szolgálati területei is bemutatkoztak. Videós összefoglalónk.
Nagy ünnepek alkalmával gyakran láthatunk az egyházközségekben teológusokat prédikálni. Ők így segítik a helyi lelkészeket a szolgálatban, gyakorlatot szereznek, emellett lelki és anyagi támogatást kapnak a tanulmányaikhoz. De hogy milyen érzés legátusnak lenni, először felmenni a szószékre, mi a libellus és milyen próbatételek várhatnak egy lelkésznek készülő huszonévesre, arról ritkán hallunk. Éppen ezért összeszedtem hat év legátusi tapasztalatait.
Mit ad nekünk a sport? Gémesi Csanád olimpiai bronzérmes kardvívó szerint az egyik legfontosabb tulajdonságot, a kitartást erősíti bennünk. A versengés sokoldalúsága mellett arról is beszélt, hogyan befolyásolja a sport az élet különböző területeit, és miért fontos ez profi és amatőr sportolók számára egyaránt. A sportoló Molnár Ambrus vendége volt a Világ/nézet legutóbbi adásában.
Fiatalemberként még összeférhetetlennek tartotta a felekezeti különbözőséget a házasságban. Hosszas vívódás és tizenegy évnyi házasság után ma már úgy véli, emberileg szőhetünk elméletet arról, mi és hogyan működne jól a családunkban, de Isten tervei nem feltétlenül az elképzelt utainkon valósulnak meg. Jánossy Gergely reformátusként és felesége, Sára katolikusként a mindennapokban is megélik, hogy a lelki egység nem felekezeti kérdés. Otthonukban, Budakalászon kerestük fel őket.
Bő fél évszázada kezdte ugyanabban a gyülekezetben, ahol most is szolgál. Volt ugyan öt év kihagyása, miután hatvanöt évesen nyugdíjba ment, de két éve a terület ellátatlanul maradása miatt visszatért a Szecsődi és Hollósi Református Társegyházközség élére. Ferentzi Sándornak, a Rába menti Magyarszecsőd, Molnaszecsőd és Egyházashollós tiszteletesének rengeteg pásztori leleménye, élménye és tapasztalata van – ezekből merített a Reformátusok Lapja egy riportra valót.
Június 19. ma már nemzeti emléknap, június utolsó szombatja pedig a magyar szabadság napja.
És mi történt egyházunkban azokban a júniusi napokban? Éppen a június 21. és 30. között megtartott II. Magyar Református Világtalálkozó előkészületei zajlottak. T. Németh László történész, újságíró gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Kettészakadt családok, elhagyott otthonok, félelem az ottmaradtakért vagy aggódás az elmenekültekért. Karácsony, amikor nem egy fa körül ülnek le a családtagok, egy nyári szünet, amikor nem lehet meglátogatni a nagymamát és az állandó bizonytalanság, hogy mi is lesz holnap. A menekültek világnapján gondoljunk azokra a kárpátaljai magyar, ukrán vagy más nemzetiségű emberekre, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják az otthonukat! Publicisztika egy buszról, nehéz sorsokról és egymást segítő emberekről.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, és talán több is a hasonlóság közöttük, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Timár Gabriella Ulla vallomása.
Mint minden emberi tulajdonságról, a kedvességről is eltérő elképzelések élnek mindnyájunkban. Emlékek emberekről, akik szívélyesek voltak velünk, jóleső gesztusokról vagy olyan személyekről, akiktől a mi kedvességünkre jött igenlő válasz. Bárhogyan definiáljuk is, egészen bizonyos, hogy kedves emberek társaságában jobban érezzük magunkat. Marjai Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Szeptembertől önálló honlappal jelentkezik a Reformátusok Lapja, a magazin teljes terjedelemében digitálisan is elérhetővé válik az előfizetők számára. Az inspiráló történetek, teológiai tartalmak, lelki útmutatások, igemagyarázatok minden digitális eszközön, bárhol és bármikor olvashatók lesznek.
„Ne panaszkodj már!” Sokszor hallottam ezt a mondatot családtagtól, baráttól, munkatárstól, de előadásban is. Mondta ismerős és ismeretlen, mondtam én is ismerősnek és ismeretlennek. Ha romokat látunk magunk körül, ezt fogalmazzuk meg Istennek. Még akkor is, ha van reménységünk az újjáépítésre. Megvan az ideje a panasznak. Bella Péter lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A zürichi lelkipásztor, Ulrich Zwingli ismertsége két kortársa, Luther és Kálvin tevékenysége miatt háttérbe szorult. A két említett reformátor hatása vitathatatlanul nagyobb, mint Zwinglié, ő viszont komoly befolyást gyakorolt a reformáció tanainak elterjesztésével, különösen Svájc keleti részén.