Ingyen telefonszolgáltatás a lelkipásztoroknak és díjmentes beszélgetés egymás közt minden reformátusnak: két olyan dolog, amit a RefoMobil telefonszolgáltató biztosítani tud az ügyfeleknek. A cég a református intézmények dolgozóinak és a gyülekezetek tagjainak igyekszik minél kedvezőbb tarifacsomagokat kínálni. Amiben pedig az egyháznak tud segítséget nyújtani, az az, hogy az igazán fontos ügyekben telekommunikációs támogatást ad, vagy épp értesíti az ügyfeleket.
Az idei Csillagpont központi üzenete: Istenhez fordulhatsz a szorongásaiddal és a küzdelmeiddel együtt. A fesztiválozók ezt legintenzívebben a mindennapi csoportos beszélgetések során tapasztalhatják majd meg, ahol szeretetteljes, elfogadó közeg várja őket. Ennek megteremtéséért a csoportvezetők felelnek majd, akiknek szolgálatát több hónapos, komoly lelki és szakmai felkészítés előzi meg. Cikkünkben a júliusi rendezvény hatalmas háttérmunkájának egyik szeletébe nyerhetünk bepillantást.
„Egy olyan egyházfőt köszönünk meg az Úrnak, aki Isten dicsőségét úgy szolgálta, hogy a teremtő Istenre tekintve krisztusi szeretettel fordult a teremtett ember és a teremtett világ felé. Hitelesen szót emelt mindazokért, akik ebben a világban bármiféle módon a peremen élnek: testiekben, lelkiekben, anyagiakban, miközben elkötelezettje volt a lakott Föld megőrzésének.” A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökségének nyilatkozata.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1925. március 8-án iktatták be a vajai gyülekezet élére idős Bencze János lelkipásztort. Száz év múlva erre emlékezett a hálás utókor a nyírségi városban. A Tiszántúli Református Egyházkerület, de még az ország életében is egyedülálló: nagyapa, apa és fia követte felmenőjét a szószéken.
Tapasztalataink, körülményeink azt láttatnák velünk, hogy a halál-erők győznek az élet felett. Mi azonban hitben járunk, nem látásban (2Kor 5,7). Hitben azt a csodát éljük meg, hogy az életünk nem múlik, hanem telik, kiteljesedik, ezért nem a halál nyeli el az életet, hanem az élet a halált. Steinbach József püspök húsvéti gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Istenünk, „aki van”, az élet Istene. Övéit is ennek a jó hírnek a továbbadására kéri, hogy minden ember szívében ott éljen a remény: Isten az élet, az örök élet ura. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa közös húsvéti üzenete.
Nem az a kérdés, ki méltó az úrasztalához, hanem az, ki hogyan járul oda. Tisztában van-e a méltatlanságával, és tudatosult-e benne, milyen gyarló, vagy éppen minden tiltakozik benne az ellen, hogy gyarlóságait beismerje. Az odajárulás módján múlik minden – vallja Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
A nagycsütörtök estéjére készülés közben kiégett a rakamazi református templom konyhája, károsodott az előtér és kisebb mértékben a templom belső tere is. A helyrehozatali munkára gyűjtést hirdettek.
Krisztus feltámadt a halálból, és ez nagyobb erő, mint a bűn, a kárhozat, a halál, a pusztulás, mindaz, ami körülöttünk van ebben a világban – hangsúlyozza az ünnepi interjúban Lovas András lelkipásztor, a dunamelléki egyházkerület missziói referense.
Sokféle kép él bennünk Jézusról. Vannak, akik kisbabaként látják őt a jászolban. Vannak, akik nagy tanítóként, áldott orvosként, pásztorként, lánglelkű szónokként tekintenek rá. Ezek a megjelenései is tanulságosak lehetnek. De van a Messiásnak olyan képe, amely felülmúlja ezeket. Sehol sem látjuk őt olyan tisztán, mint a kereszten. Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Vitatható, hogy pár óra leforgása alatt jól megismerhető-e egy eleven, hús-vér közösség, azonban az Esztergomi Református Egyházközségbe csöppenve hamar úgy érezhetjük magunkat, mintha hazajöttünk volna. A 834. dicséret sorai villannak az eszembe, amelyek illenek az esztergomi reformátusság lendületére, hitvallására, lelkületére. Ismerjék meg a gyülekezetet, ahonnan április 18-án, nagypénteken, 11 órakor istentiszteletet közvetít a Duna televízió!
Az ünnepi alkalmak fontos jelképe a gondosan elkészített, finom ételekkel terített asztal. Hogyan készültek a bibliai időkben a páskavacsorára? Mit szimbolizálnak az ételek, amelyeket Jézus és tanítványai is fogyasztottak az utolsó vacsorán? Fráter Erzsébet biológussal, a Nemzeti Botanikus Kert megbízott vezetőjével, a Biblia ételei című könyv szerzőjével beszélgettünk.
Jézus földi munkássága alatt célegyenest igyekszik a kereszt felé. Nem tántoríthatja el ettől sem a Sátán cselvetése, sem a királynak kijáró virágvasárnapi dicsőítés. Az ünnep közeledtével intézkedik a páskavacsora ügyében. A tanítványok követik utasításait, s elkészítik a vacsorát, amelynek kezdetén Jézus ünnepélyesen szól: „Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a húsvéti vacsorát.” Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének írása.
Az ünnep a Néprajzi Lexikon meghatározása szerint egy olyan különleges időszak, amikor a közösség a megszokottól eltérő módon viselkedik. Ünnepi szokásokat hajt végre, más előírásokat és tilalmakat tart be, mint hétköznapokon. A húsvéthoz sok-sok régi szokásunk tartozik, kapcsolódik. Vajon ismerjük még az eredetét? Emlékszünk még? Tartunk ezek közül bármit is? Vagy már csupán abban különbözik a többi hétfőtől, hogy nem kell menni dolgozni? Van még saját emlékünk a hajdanvolt húsvétok szent rituáléiról, vagy csak a kollektív tudattalanból rémlik fel valami ködös sejtelem? Kun Ágnes Anna református lelkész gondolatai.
Mivel néhány napja az olaszliszkai hatvan-hetven fős cigány gyermek- és ifjúsági gyülekezetben is felidéztük és végigénekeltük az eseményeket – kiemelten is a virágvasárnapot –, most egészen átélem, hogy az üdvesemény körül kicsik, nagyok, sőt vének hogyan lehetnek mindenkor együtt. Milyen igaz az Ige, hogy a gyermek is megértheti, ugyanakkor a vén sem foghatja fel az eszével, csak a hitével annak üzenetét. D. Szabó Dániel, a Sárospataki Református Egyetem tiszteletbeli teológiai tanárának gondolatai.
A kilencvenkét éves D. Szabó Dániel ébredési lelkipásztort a forradalom melletti kiállásáért kicsapták a debreceni teológiáról. Szállodai portásként, vályogvetőként kellett dolgoznia. Bár Isten mélyre vitte, és parókus lelkész rehabilitációja után sem lett, igen sokat tett szükséget látó emberekért, misszióért, oktatásszervezéséért.
Hogyan adhatjuk át a gyerekeknek a húsvéti hagyományokat, valamint a kereszthalál és a feltámadás üzenetét egyszerre? Erre kerestük a választ a gyömrői Osztrogonácz családnál, ahol a nagyhétre készülve tojást díszítettek. Osztrogonáczné Bernáth Dórával, a Gyömrői Református Egyházközség presbiterével, Osztrogonácz Andorral és két kislányukkal beszélgettünk a családi szokásokról és arról, hogy készülnek az ünnepre.
Hitvallásunk szerint Jézus nemcsak valóságos Isten, hanem egyszersmind tökéletes ember is volt. Mégis felmerülhetnek bennünk kérdések: Fejlődhetett-e a személyisége? Hogyan élte meg lelkileg a kereszthez vezető utat? Vágyott-e a halálra? Mindezekre Kustár György teológustól vártuk a választ, a következőre azonban nekünk magunknak kell feleletet adnunk: fel tudnánk-e nézni egy olyan Jézusra, akinek szintén fel kellett ismernie a jó utat?
„Ha újra kellene kezdeni az életet, megint paszabi tanító szeretnék lenni” – vallja számvetésében Turi Sándor, akinek élete és munkássága a mai napig mintaként szolgálhat nemcsak a szabolcsi község lakói, hanem mindazok számára is, akik foglalkozásukat nem pusztán munkaként, hanem küldetésként és hivatásként élik meg. Turi Gábor szerkesztőként A paszabi tanító című kötetben kívánta megörökíteni nagyapja példaértékű életútját.
A nagyheti események titka, hogy ahol emberek királyt várnak és látnak, ott az áldozat ül a szamár hátán; ahol halálraítélten gúnyolódnak, ott Isten Fia győzelme történik; ahol a keresztre feszítésben értelmét látszik veszteni a Názáreti élete, ott újra megszületik a mi életünk gazdagsága; ahol történelem zajlik, az valójában teológia, a szó eredeti értelmében: Isten-történés. Balog Zoltán püspök virágvasárnapi gondolatai a Reformátusok Lapjából.