Gyimóthy Ádám nem eredeti szakmájában dolgozik, visszatért ősei paraszti életformájához. Akkoriban – húszas évei második felében – hitre is jutott, így a természettel összhangba került kenyérkeresetét, sorsát, küldetését már hívő szemmel látja. Riport egy tapolcafői presbiter kisgazdaságából.
A Magyar Református Szeretetszolgálat vészhelyzeti orvoscsoportja új tagokkal megerősödve néz az elkövetkezendő természeti csapások, katasztrófák elé. A világ bármely pontjára azonnal riasztható egészségügyi szakemberek küldetéséről Katona Viktória, a szeretetszolgálat új ügyvezetője számolt be.
Hogyan vigasztaljuk az élet és halál mezsgyéjére érkezett hívek szeretteit? Mit emeljünk ki Jézus tanításai közül a koporsó mellett megállni kényszerülő családtagoknak? Mennyire fogékonyak ebben a sérülékeny lelki állapotban az örök élet megnyugtató üzenetére? Ezeket a kérdéseket a lélek pásztorai gyakran felteszik maguknak hivatásuk gyakorlásakor. Miként vélekedik erről a leendő lelkészeket oktató teológiai tanár és lelkipásztor felesége? Gaál Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Missziói és Felekezettudományi Tanszékének vezetője, egyetemi docens, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese és Gaál Sándorné, a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség lelkipásztora három évtizede szolgálja az Urat és a gondjaikra bízott közösségeket. Az egyik legnagyobb feladat, egyben valódi küldetés megtalálni azokat a szavakat, amelyek közvetítenek Isten és ember között.
Mit tehetünk, amikor kiszolgáltatott helyzetben elönt az önsajnálat és a düh? Ez volt az egyik központi kérdés a keresztyén nőknek szervezett konferencián, ahol a résztvevők háború sújtotta területekről érkeztek Libanonba, egymás bátorítására. Morzsaszedegetés Pocsainé Tövissi Tímea lelkipásztorral.
Több mint három évtizede működik már a Magyarországi Református Egyház könyvkiadója, a Kálvin Kiadó. Legfontosabb feladata a magyar nyelvű Szentírás kiadása és terjesztése, de a polcokon megtalálható minden olyan irodalom, amely segít megérteni és napjainkban is aktuálissá tenni a Biblia üzenetét.
Hatvan éve indult útjára a kántorképzés a Debreceni Református Kollégiumban, amely azóta meghatározó műhelyévé vált az egyházzenei szolgálatnak. Június 27–28-án jubileumi találkozóra várják mindazokat, akik valaha tanultak vagy tanítottak a tanfolyamokon.
1991. június 19-én lépte át a magyar határt az utolsó szovjet katona, ezzel Magyarország visszanyerte függetlenségét, amit az Országgyűlés 2001-ben nemzeti emléknappá nyilvánított. Miközben az ország a szabadság első napjait élte, a magyar református közösség a második világtalálkozóra készült – több mint ötven év után először újra együtt a világ reformátusaival Budapesten. A szabadság, a felelősség és a hit kérdései egyszerre voltak jelen a közéletben és az egyházi megszólalásokban is.
Kerékpártúra, dicsőítés, kézműves-foglalkozás, imaséta. A többi között ezekkel a programokkal várták a résztvevőket az első Baranyai Református Egyházmegyei Napon, Drávafokon, június 14-én. A BREND-el azt a célt tűzték ki, hogy minden korosztály feltöltődhessen és lelkileg megerősödhessen a testvéri közösségben.
Ősidők óta ismerjük a tűz közösségformáló erejét, gondoljunk csak a tábortűzre, milyen jó körbeülni egy szép nyári estén, szalonnát sütni, beszélgetni. A hívő ember pedig még ezeknél a hétköznapi örömöknél is messzebbre, vagyis inkább mélyebbre tekinthet: Isten olyan tüzet tud gyújtani gyermekei szívében, amely gyógyít, tisztít, hálára és bizonyságtételre indít.
Hálaadó istentiszteletet követően felavatták vasárnap a nyolc évtizeddel ezelőtt mártírhalált halt, a múlt század harmincas éveiben a távol-keleti Celebesz szigetén kórházat alapító Cseszkó Gyula (1902–1945) és felesége, Hadady Emma Róza emléktábláját a hódmezővásárhelyi ótemplom falán.
A nevelés nem más, mint hiteles jelenlét – vallja Léder László pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, az Apaakadémia alapítója, akivel az apák napja apropóján ültünk egy asztalhoz. Ma már kutatás tanúskodik arról, hogy a legtöbb férfi számára élete legnagyobb lelki élménye az apává válás, amit sokan a társadalmi mintákból adódóan mégsem élnek meg. Az öröklött apátlanság, a munka és magánélet közötti őrlődés, valamint a rengeteg válás ellenére reménykeltő az „apaforradalmárok” felbukkanása, akik a szerep helyett a kapcsolatot erősítik.
Június harmadik vasárnapja apák napja. Ilyenkor mindannyian felidézzük az édesapánkkal szerzett élményeinket, a vele töltött felejthetetlen pillanatokat, és – amennyiben magunk is apák vagyunk – elgondolkodunk saját hivatásunkról, felelősségünkről. Alább szerkesztőségünk néhány munkatársának gondolatait, emlékeit olvashatják.
Apák napja alkalmából sokan visszaemlékeznek gyerekkorukra, vagy elmélkednek saját apai létükről. Mit tanulhat egy fiú az apja hiányosságaiból? Hogyan formálódik férfivá, ha a mennyei Atya az egyetlen biztos kapaszkodó? Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke személyes vallomásában idézi fel gyermekkora hiányait, első férfi példaképét, apává válásának útját és lelki küzdelmeit.
Mindenki adottságai, képességei, kegyelmi ajándékai szerint szolgáljon a gyülekezet közösségének felhatalmazása alapján! Makrai Tibor orvos, a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség főgondnokának gondolatai presbiterek vasárnapjára.
A lelkészeknek sokan csak a szolgálat közbeni arcát ismerik. Szigorú palástjukban, a szószékről prédikálva kissé távolinak tűnhet az életük, némelyek egyfajta misztikumot képzelnek köréjük. Vannak azonban, akik egészen más szerepükben ismerik őket: a gyermekeik. Apák napja alkalmából munkatársunk rendhagyó interjút készített: édesapjával, Genda Attilával, a Csóri Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgetett emlékekről, tapasztalatokról és híres bibliai apákról.
Magyarországon naponta több mint ezerhatszáz ember adományozására van szükség ahhoz, hogy megfelelő vérmennyiség álljon rendelkezésre. Ezért indított kampányt a Bethesda Gyermekkórház.
A Református Énekek koncert már huszonkettedik éve az egyik legkülönlegesebb egyházi alkalom. A koncert-istentisztelet zenei anyaga a Református énekeskönyv énekeiből áll össze, a kórusok pedig az előadást megelőző főpróbán találkoznak először – idén második alkalommal történt ez így az Operaházban.
Kozák Jankát az anorexia nervosa nemcsak testi, hanem lelki fogságba is ejtette. Viszontagságos történetét végzős pszichológushallgatóként és aktív református cserkészként osztotta meg velünk.