Új református oktatási stratégia készül, amely egyházunk iskolarendszerének 2026–2030 közötti éveit határozza majd meg. Bruckner Lászlót, a Magyar Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatóját kérdeztük.
Egyházunk megújulása állt a középpontjában annak a konferenciának, amelyet a Bibliaszövetség Egyesület szervezésében tartottak március 28-án, pénteken a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség templomában. A fennállásának huszonötödik évfordulóját idén ünneplő gyülekezet lelkipásztora, Sipos Aba Álmos, aki egyben a civil szervezet főtitkára, négy református lelkészt kért fel egy-egy félórás iránymutató és gondolatébresztő előadás megtartására. Hotorán Gábor, Literáty Zoltán, Alföldy-Boruss Dezső és Molnár Ambrus a Biblia, az igehirdetés, a Szentlélek és a szent élet szerepét vizsgálták a lelki élet megelevenedésének folyamatában. A délelőtti első és második, majd a délutáni harmadik és negyedik előadás után is lehetőség nyílt moderált beszélgetésre, amelyben a résztvevők szabadon kiegészíthették az elhangzottakat. Az eszmecsere a két rész közötti ebédidőben kötetlenül folytatódott.
Újraalapításának harmincadik évfordulóját ünnepli idén a Hajdúnánási Református Általános Iskola. Az intézmény története nemcsak a küzdelmekről, az újrakezdésről és a fejlődésről szól, de kiváló példaként szolgál arra is, mennyire fontos a hit és a szeretet jelenléte az oktatásban.
Hitük megtartásában és elmélyítésében segíti a fiatalokat a Református Fiatalok Szövetségének Lift nevű alkalomsorozata. A mostani félév központi témája a tízparancsolat, március 25-én este a harmadik parancsolat üzenetéről beszélgettek a résztvevők. A kéthetente megtartott közösségi eseménynek a budapesti Benda Kálmán Szakkollégium épülete ad otthont.
Százhuszonöt éve született Szabó Lőrinc költő, műfordító. A 2025-ös Szabó Lőrinc-jubileum alkalmából a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány és a Szabó Lőrinc Alapítvány pályázatot hirdet zeneszerzők, illetve dalszerző-előadók részére. Szabó Lőrinc életműve tág teret enged a vallási és spirituális értelmezéseknek. A pályázat nyitott bármely költemény feldolgozására, ám különös örömmel fogadják azon versek, versrészletek megzenésítését, amelyek a keresztyén hit elemeit, az Istennel való kapcsolat fontosságát, a biblikus gondolkodás jegyeit hordozzák.
Az őrbottyáni Juhász Zsófia Református Szeretetotthon különleges találkozóra hívta mindazokat, akik az intézmény története során munkatársként segítették az ott élőket. A rendezvény az otthon lakóinak régi kívánságára valósult meg: szerették volna újra látni azokat a kedves gondozókat, akik hosszú éveken, akár évtizedeken át ápolták és támogatták őket. A viszontlátás örömteli és megható pillanatokat hozott. Ezen az alkalmon hangzott el Varga Judit egykori, ma már nyugdíjas munkatárs beszéde is, amelyet szerkesztett formában közlünk.
A túloldalon majd megértjük, hogyan építette be a tervébe a kiűzetés utáni ember életének nehéz pillanatait is a mindeneket igazgató Isten – reméli Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány szolgálatfejlesztési igazgatója, a Jobbadni Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki arról is vall, határhelyzetekben milyen hitbeli álláspontokra jutott.
Bölcsődét, gimnáziumot és több idősotthont tart fenn a kaposvári református egyházközség. A Dunántúl egyik legnagyobb gyülekezetének lelkipásztora ráadásul nemcsak helyben látja el a feladatait, hanem a Luxemburgban élő magyar reformátusoknak is rendszeresen tart istentiszteletet. Petró László emellett minden héten Pápára utazik, hogy az ott tanuló teológushallgatókat oktassa. A kaposvári lelkész ennyi elfoglaltság közben is figyel arra, hogy a családjával is tudjon minőségi időt tölteni.
Thománé Szikora Anita gazdagréti lelkipásztor, gyásztanácsadó és pasztorálpszichológus segítségével jártuk körbe, miként mutathatjuk meg Isten vigasztaló szeretetét a nagyszüleiket gyászoló fiataloknak. Interjú a gyászfolyamatról, a segítés módjairól és arról, haragudhat-e a gyászoló fiatal Istenre.
Az Országos Református Cigánymissziós Imanap és Találkozó az év kiemelt eseménye számos roma és magyar számára egyaránt. Felemelő átélni, ahogyan roma és magyar testvér krisztusi egységben, közösen imádkozik, dicsőít. A közelgő eseményről a bodaszőlői gyülekezet munkatársával, Veres Csabával beszélgettünk.
A szemem Orosz Adriennt fürkészi Szeged Anna-kúti megállójában a villamosról leszállva. Valahol itt vár rám. Semmi sem emeli ki a tömegből, egy közülünk. A története is hétköznapi: rákos megbetegedés. A Szeged-Kálvin téri Református Egyházközség ifjúsági szolgálattevőjét a hite segítette át a műtéteken, a „sugárbunkeren” és azóta is az embertelen helyzeteken.
Gyakran találkozunk ezzel a kifejezéssel: „A hitem magánügy. Az csak rám tartozik” – holott egyáltalán nem így van, mert a hitünk vagy a hitetlenségünk másokat is érint. Ahogyan hatással van ránk a világ és a környezetünk, úgy mi is a körülöttünk élőkre. Ebből kiindulva keresztyén életünk két alapkérdése, tudniillik hogy milyen a kapcsolatom Istennel, illetve hogy milyen kapcsolatban vagyok az emberekkel, vallom, nagyon is összefügg.
A böjt ősi vallási gyakorlat, amely a megtisztulást és az önuralmat szolgálja. Paul C. Bragg A böjt csodája című könyve ezt az eszközt a modern egészségkultusz részévé tette, sokak számára azonban félrevezető módon.
Elmélyülésre hívó bibliodráma-foglalkozást tartottak hitoktatóknak immár a harmadik alkalommal a Kálvin téri református templom termében. A foglalkozáson a résztvevők bibliai szereplők bőrébe bújhattak, ezzel közelebb kerülve bizonyos élethelyzetekhez, egymáshoz, önmagukhoz és Istenhez. Az esemény célja a hitoktatók lelki épségének megóvása, hiszen a pedagógus akkor jó pedagógus, ha önmaga is rendben van lelkileg.
Egy átlagos hétköznap délutánon a gödöllői református templom ajtaja kitárul, és a tér megtelik élettel. Gyerekek tucatjai özönlenek ki a Royal Rangers foglalkozását megnyitó áhítatról. Mosolyognak, izgatottan beszélgetnek, tele vannak energiával. A helyi Royal Rangers vezetői maguk is meglepődtek, hogy mára közel száz főre duzzadt a csapat. Hogyan lett egy kis kezdeményezésből Magyarország második legnagyobb Rangers törzse? Miként segítenek a gyerekeknek nemcsak csomózni megtanulni, hanem új irányt találni az életükben? És milyen hatással van a szolgálat azok életére, akik részt vesznek benne? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Gombos Viktor törzsvezetővel és Végh Balázs csoportvezetővel ebben a rendhagyó történetben – amely nem csupán egy közösség növekedéséről, hanem az emberi életek formálódásáról is szól.
Életveszélyesnek nyilvánították a kántorjánosi templom tetőszerkezetét 2015-ben, ezért a presbitérium, a szakvéleményre hivatkozva, haladéktalanul felfüggesztette az épület használatát. A korábban szebb időket is látó, mára elszegényedett falut mindez érzékenyen érintette. A templomközpontú „menedékvár”, amely egy udvaron található az akkor még állami fenntartású iskolával, omlásveszéllyel fenyegetett. Amikor utoljára ráfordították a kulcsot, néhányan szilárdan hitték, nem ez a végszó. A többség csak reménykedett. Viszont mindenki küldte könyörgő imáit Istenhez. Tanúi lehetünk a csodának: életet fakasztott az Úr a romokon. Új ruhát kapott a külső és belső tér, újjászületett a gyülekezet. Nem csupán felújítottak egy középkori műemléket, hanem visszakapták szakrális helyüket a kántorjánosi hívek – fogalmazott Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese.
Ötvenhat éves korában hazatért Megváltójához Bozsóki Zoltán Sándorné, a Budapest-Csillaghegyi Református Egyházközség gyermekmissziós munkatársa, hittanoktatója.
Ámulatba ejtően pihennek egymáson a rétegek, mintha egy folyó hullámai dermedtek volna acélba. A penge mintázata mesél a kovács munkájáról, az időről, a tűz és fém találkozásáról. Kocsis Ferenc óvatos mozdulattal forgatja a kezében, és a fény újabb titkokat fed fel a penge mintázatában. Nemcsak egy bicskát tart a kezében, hanem mestersége esszenciáját – hagyományt, tudást és kitartást –, egy valódi mesterművet.