Negyed évezrede születtek Szikszai György örökbecsű sorai, amelyekben a lelkipásztorságról fejtette ki gondolatait: mit vár el az Isten, az egyház, a mindenkori társadalom az elhívott és felszentelt szolgáktól. A Keresztyéni tanítások és imádságok című könyv 1786-ban került az olvasók elé. A XXI. századi szolgálókra érvényesek-e az időnként régies nyelvezettel fogalmazott, ám kristálytiszta gondolatok? Különböző lélekszámú gyülekezetek lelkészeit kérdeztük, ők miként élik meg ezeket a követelményeket.
Bemutatták a Filadelfia-diakonisszák két diktatúra szorításában című könyvet a Károli Gáspár Református Egyetemen. Steinbach József püspök szerint a könyv nem csak erő és remény forrása, de útmutatás is az egyház vezetőinek.
A szervezetfejlesztés kiemelt területté vált a kommunikáción belül, új iparág épült az elakadással küszködő munkaközösségek megsegítésére. A Harmat Kiadó jóvoltából már ismerős Henry Cloud klinikai pszichológus és vezetési tanácsadó munkássága. A Határok a vezetésben című könyvében Cloud olyan eszközöket és technikákat kínál, amelyekben az idegtudomány legújabb eredményeire támaszkodik. Marjai Éva könyvajánlója.
Földrajzi értelemben a legkisebb, ám elköteleződésében nem marad alul a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Barna Sándort az eltelt fél év megerősítette abban, hogy a kétszáznyolcvankilenc anyagyülekezetet számláló egyházkerületet be lehet és be kell emelni az ország egyházi vérkeringésébe. Mire elég hat hónap, amióta a pásztorok pásztoraként irányítja a közösséget? A tiszáninneni püspökkel a gyülekezetek újjászületéséről és az örök élet reménységéről beszélgettünk.
Háromszázötven évvel ezelőtt harminc magyar protestáns prédikátort adtak el gályarabnak Nápoly kikötőjében, most, évszázadokkal később, magyar zarándokok emlékeztek meg róluk ugyanott. A gályarabok története része a köztudatnak, a református identitásnak és a magyar irodalomnak – mostantól pedig emlékkő formájában Nápoly szívében is helyet kapott. A nápolyi zarándokcsoport testközelből fedezte fel a hitvalló elődök örökségét.
Idén május 8-án lesz a 350. évfordulója annak, hogy a pozsonyi rendkívüli törvényszék által elítélt református és evangélikus lelkészek és prédikátorok hosszú, szenvedésekkel és súlyos veszteségekkel teli út után megérkeztek Nápolyba, ahol eladták őket gályarabnak. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának székházában kibocsátó istentisztelettel engedték útjukra a gályarabok emlékére utazó zarándokcsoportot.
Az abortusz és az eutanázia kérdésével a református teológia egészen a közelmúltig egyáltalán nem vagy csak szőrmentén foglalkozott. Ennek magyarázata, hogy (1) a közgondolkodás és a jogi szabályozás összhangban állt az egyház által képviselt meggyőződéssel, azaz semmi nem indokolta valamely sziklaszilárd érvrendszer kidolgozását, illetve (2) az illegálisan végrehajtott és ismertté vált esetek száma nem érte el azt a kritikus szintet, amely felpiszkálta volna az őrállók lelkiismeretét, és alaposabb átgondolásra indította volna őket. Mindez mára alaposan megváltozott. Szabó László lelkipásztor gondolatai.
Vártuk Jézus feltámadásának ünnepét, és vágyunk az alvó egyház felébredésére, feltámadására a halálból (Ef 5,14). A böjtben népünkért az Úr elé járulva sokféleképp kerestük Isten akaratát. „Ugyan mit követtem el? Hiszen csak beszélgetek!” – védte magát a fiatal Dávid bátyja bántalmazó szavaival szemben (1Sám 17,29). Talán idézed is egyetértően a slágert: „a gondolat még tettet nem jelent.” És valóban, ha gondolok valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is teszem. Ugyanakkor az Úr Jézus a tízparancsolat kibontásakor azt mondta, ítéletet érdemel, aki haragszik a másikra, aki pedig azt mondja rá: ostoba vagy bolond, az méltó a gyehenna tüzére, a kárhozatra (Mt 5,20–22). Pentaller Attila lelkipásztor gondolatai.
Pénz és egyház témában rendez blokkszemináriumot a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának Gyakorlati Teológiai Kutatóintézete. A május közepén tartott nyilvános előadás-sorozat tudományos alapon párbeszédet kezdeményez az egyház gazdálkodásának forrásairól.
A nyolcadik évéhez ért a Magyarországi Református Nőszövetség keresztmamaprogramja, amely nehéz sorsú református családokat támogat Kárpátalján. Svébisné Juhász Márta elnökhelyettes szerint nem csak az anyagi segítség, a lelki támogatás is nélkülözhetetlen, ezért rendszeresen imádkoznak a programban részt vevő mintegy ötven családért.
Temérdek lemondás, állandó dilemma, de máshogyan át nem élhető csodák sorozata – így vall az anyaságról Juhászné Szabó Kata, aki négy gyermek édesanyja. A Budapest-Budafoki Református Egyházközség diakónusával arról beszélgettünk, hogy neki mit jelent az anyák napja.
Tizenhárom dédunokája, kilenc unokája és három gyermeke köszönti anyák napján a kilencvennégy éves Molnár Miklósné Temesi Klárát, aki lelkészfeleségként egész életében nagy lelkesedéssel vett részt a gyülekezeti munkában. Gyerekként egy pincében vészelte át családjával Budapest ostromát, fiatal anya volt az ötvenes években, ápolóként dolgozott, kivette részét az unokák neveléséből is, és mindenben segítette férje, Molnár Miklós lelkipásztori hivatását.
Kovács J. Attila családjában generációk óta apáról fiúra száll a cipőkészítés mesterségének tudománya. Édesapja is cipészmester, ahogyan nagyapja és dédapja is ezzel kereste a kenyerét. Bár Attila fiatalkorában gondolni sem akart arra, hogy ő is beálljon a sorba, állatorvos szeretett volna lenni, végül másként alakult az élete. Ma már ő az egyike annak a fél tucat magyarországi mesternek, akiknek műhelyében egyedi tervezésű cipők készülnek hagyományos eljárással: varrva, szegelve.
Krisztus közösségre hívta el az embereket, roma és nem roma testvéreket egyaránt, előítéletek nélkül – ezt hirdeti az Országos Református Cigánymisszió, amely találkozási lehetőséget biztosít a roma testvéreknek. A Református Szeretetszolgálat missziója számos területen nyújt támogatást, ilyen például a gyülekezeti vezetőképzés, a romalelkész-továbbképzés vagy az imanap és cigánymissziós konferencia, a fiatalabbakat pedig a vers- és prózamondó versenyen való részvételi lehetőséggel is megszólítják.
A becsület mára inkább elfeledett emléktárgy, mint elérendő erény. Mint a kiszolgált bútordarab, amelyet szégyellünk, ha a szomszéd meglátja – régimódi, antik holmi, amelyet a pincébe rejtünk. Pedig valaha a becsület az ember jellemének sarokköve volt, ehhez igazították a döntéseket, a cselekedeteket, sőt az egész életet. Mi történt? Bogárdi Szabó István, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, egyetemi tanár szerint az alapvető értékeink azért kallódtak el, mert az emberek maguk is elveszettek, és céltalanul bolyonganak irányt vesztve, mert elutasították Istent és változhatatlan mércéjét.
A Magyarországi Református Egyház küldetését és jövőjét helyezte fókuszba egyházkormányzati, társadalmi és lelki szempontból a 2025. április 29-én ülésező Zsinat Balatonszárszón. A testület számára stratégiai döntések, törvénymódosítások és szakmai beszámolók alapján körvonalazódott az egyház felelős jelenléte egy változó társadalmi közegben.
Tiszaderzsen a gyülekezetet, Tiszaszentimrén a települést vezeti Fodor Gusztáv. A téglákat, bibliákat és meteoritokat gyűjtő, ráadásul csillagászkodó lelkipásztor életében valóban összeér az ég és a föld: a természet és a hit tudománya. A Retour legújabb részében őt ismerhetik meg, de azt is, hogy Istent szolgáló amatőr csillagászként mit gondol a világ teremtéséről, vagy épp polgármesterként a politika durvaságáról.
A templom az a hely, ahol Krisztus nevében összejövünk. Magunknak, azaz gyülekezetünknek építjük, Istennek már nincs rá szüksége az Újszövetség korában, mint egykor az áldozóhelyre. Gyülekezésre alkalmas, jó szerkezetű, jó akusztikájú épület a megfelelő. De vajon nem tesszük-e hozzá ehhez a gyakorlati szükséglethez – a mi dicsőségünket? Szabó Zsolt egyetemi docens írása a Reformátusok Lapjából.
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elkötelezetten vallja és elsődleges célként kezeli, hogy az alacsony jelentkezői létszámok ellenére is meg kell őrizni a hagyományos bölcsész szakok egyházi felsőoktatási intézményben történő hallgatásának lehetőségét. Ugyanakkor a kor kihívásai ezen területet súlyos helyzetbe hozták, így a felelős gazdálkodásnak, valamint a minőségi oktatási követelményeknek egyaránt ellentmond, hogy egymástól néhány utcára működjenek a pár fős képzések.
Éppen száz éve, 1925-ben jelent meg először a Theologiai Szemle című szakfolyóirat. A gazdag múltra visszatekintő lap a kommunista diktatúra alatti kényszerszünet ellenére sem tört meg. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tulajdonában lévő kiadvány jelenleg negyedévente jelentkezik tudományos, teológiai, illetve napjaink kritikus társadalmi jelenségeire reflektáló írásaival. A centenárium apropójából Bóna Zoltán főszerkesztővel beszélgettünk.