Mit jelent ma keresztyénként megélni a magányt, és hogyan lehet hitelesen jelen lenni egy elcsendesedett világban? Ezekről beszélgettünk Thoma László református lelkipásztorral és vallástanárral, valamint a Magyarországi Református Egyház telefonos lelkisegély-szolgálatának egyik önkéntesével.
„A szó és a csend összetartozik. A szó a csendben szólal meg, csend nélkül pedig nem hallhatjuk meg sem az emberi, sem az isteni szót.” Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének karácsonyi gondolatai.
„Csoda, hogy győz a szeretet a gyűlölet felett, hogy békesség lép a fegyverek helyébe, hogy a szelídség lesz az Úr az arrogancia ellenében, hogy lehet tisztességesnek lenni a korrupt lelkek világában. Csoda, hogy Isten munkája, terve győzedelmeskedik.” Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének adventi gondolatai.
Üljünk le a megbocsátás lelkével, legyünk azzal tisztában, hogy bár hibázhatunk, de újat is kezdhetünk. Ne hallgassunk az óemberünkre, ez esetben a játszmázó emberünkre, inkább tisztább kommunikációra törekedjünk – ajánlja Dányi Zoltán református lelkész, házasságterapeuta, aki szerint érdemes kihasználni az ünnepek, szabadnapok kínálta szabad órákat a házastársi kapcsolat megújítására.
Gyülekezeti programok, imádságos, zenés estek, elcsendesedésre buzdító napló hívja fel a figyelmet az imádságra a következő esztendőben. A Magyarországi Református Egyházban 2026 az imádság éve lesz, amelynek egyik fő üzenete, hogy a világot és magunkat elcsendesítve meghalljuk Istent, időzzünk a társaságában. A 2026-os év tematikájáért felelős missziói szolgálat munkatársait kérdeztük.
Kedves Református Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban! Református egyházunk nagy családjának közösségében hálát adunk megtartó Istenünknek azért, hogy napról napra gondot viselt rólunk, megmutatta szabadító irgalmát a legszorultabb helyzetben is, miközben az örök élet tágasságában élhettünk meg minden napot ebben az esztendőben. Sőt, áldott legyen az Isten azért, hogy gondviselő és szabadító szeretetének eszközei lehettünk a ránkbízottak körében.
„Advent azt is jelenti: ne csak várd a fényt, hanem hordozd is! Légy az Isten világosságának visszfénye a családodban, munkahelyeden, gyülekezetedben! Advent nem csupán a naptári időszak, hanem lelkiállapot, a szív megnyílása a világosság előtt.” Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének adventi gondolatai.
– Orvosként az enyém az egyik legjutalmazóbb szakterület, mert ezeken a gyerekeken nagyon sokat lehet segíteni – vallja Csiky Miklós gyermekpszichiáter, népszerű nevén: „ADH-Doki”, aki megalapította és a közelmúltig főorvosként vezette a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza ADHD- (mai nevén: Neurodevelopmentális) ambulanciáját. A szóban forgó tünetegyüttes a gyermekek öt százalékát érinti.
Nahát, még lehet karácsonyi képeslapokat kapni! – örültem meg, amikor megláttam a bőséges kínálatot. Egyszer csak az egyik színes lapon egy kérdés állt előttem, ráadásul a kép egyértelművé tette, hogy ez Jézus kérdése: „Készen állsz a születésnapomra?” Azóta sem hagy nyugodni ez a kérdés. – Csoma Judit Margit református lelkész adventi gondolatai.
Ha a példaképek fogalma nem is, de az, hogy kit tekintünk annak, nagyon is megváltozott az elmúlt években. A közösségi médiának ebben is óriási felelőssége van, az újkori hírességeknek pedig abban, hogy milyen mintát mutatnak az akár sok százezres közönségüknek. Ez a fajta felelősség ugyanakkor könnyen teherré is válhat. Kovács „Kokó” István olimpiai, világ- és Európa-bajnok ökölvívó, Kis Ferenc Balázs pszichológus és Zámbó Hajnalka református lelkipásztor beszélgetett Cseh Ádámmal a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb részében.
Sokszor a konfirmáció csak szokás, nem pedig mély bizonyságtétel. Levi életében ez másképpen volt. A rendhagyó konfirmációs felkészítés, a sok hiteles bizonyságtétel meghallgatása és az Istennel mélyülő kapcsolata valódi konfirmációhoz vezetett. Ez az út kellett ahhoz, hogy őszintén ki tudja mondani: Jézus értem halt meg a kereszten. Hallgassátok meg Levi történetét!
Naszály apró, békés település a Gerecse ölelésében – temploma pedig nem csupán kőből és fából épült, hanem generációk hitéből, szeretetéből és közösségéből. A Naszályi Református Egyházközség életének ereje éppen ebben a csendes, mégis sokszínű és lüktető jelenlétben rejlik. Idén advent harmadik vasárnapja különösen ünnepivé válik: délelőtt 10 órától a Kossuth rádió élőben közvetíti az istentiszteletet, amelynek hangja így sok ezer otthonba viszi majd a naszályi gyülekezet örömét.
A református konferencia-központok feladata, hogy megfelelő hátteret biztosítsanak a gyülekezeti, egyházi programokhoz – vallja Molnár János tiszántúli főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke, a berekfürdői Megbékélés Háza Református Konferencia-központ vezetője és Vass Pál, a balatonszárszói SDG Konferencia-központ ügyvezető igazgatója. Az egyik legnehezebb kihívás ezen a területen az, hogy egyszerre legyenek jó sáfárai a rájuk bízott vagyonnak és jó reformátusok. Ezek a központok azonban nemcsak szálláshelyek, hanem olyan terek, ahol emberi életek megelevenednek.
Öt – állami intézetekben nevelkedett – cigány képzőművész csoportos kiállításának adott teret a Ráday Ház, a Református Oktatási Szolgálat, valamint a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány szervezésében. Az árvaság szakralitása című tárlat december 5-i megnyitóján igazolódott Balogh Tibor grafikus, festő helyszíni megállapítása: „Lépéselőnynek bizonyult a súlyos hátrányokkal indulás.” Az egyház és a Free-Presszionisták nevű alkotócsoport közötti együttműködés egy művésztelep létrejöttéhez is elvezethet, ahol nehéz sorsú tehetséges fiatalok kaphatnának képzést.
Egy mozdulat néha többet mesél, mint száz kimondott szó. A kezek könnyed íve, a test feszes tartása kívülről hibátlannak tűnik, belül azonban sokszor éppen az emberi törékenység adja a tánc valódi érzékenységét. Csípán Csenge, a Magyar Táncművészeti Egyetem végzett balett- és táncművésze estéről estére új arcokat ölt magára a színpadon. De hol húzódik a határ szerep és önazonosság között, miközben a test szigorú fegyelme nap mint nap formálja az embert? Számára a balett egyfajta terápia: tér, ahol igazán önmaga lehet, és Isten az a fény, amely ezt a belső színpadot bevilágítja.
„Nekünk is van csillagunk. Nemcsak a templomtornyokon, nem valahol az égen, hanem Jézus Krisztusban van a mi gyönyörűséges csillagunk. Ő a mi életünk vezérlő, fényes hajnalcsillaga. Akik rá merik bízni az életüket, azok hazaérnek, azok Istenre találnak, azok életre kelnek. Sőt, azok maguk is csillagok lesznek. Jézus Krisztussal csillag születik bennünk, és csillag születik belőlünk is.” – Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke adventi gondolatai.
A református egyház öröksége rendkívül gazdag és sokrétű. Ám abban még lenne tennivalónk, hogy közkinccsé, elérhetővé tegyük épített és szellemi, lelki értékeinket, például a vallásturizmussal – vallja Szontágh Szabolcs lelkipásztor, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára. A történelmi egyházak képviselői konferencián tekintették át lehetőségeiket, hogy minél több látogató ismerje meg küldetésüket.
Közös karácsonyi üzenetet fogalmazott meg a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsa, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa.
Több mint háromszáznegyven református fiatal mutatta be tehetségét a IV. Kárpát-medencei Református Művészeti Iskolák Találkozóján, amelyet november 20–23. között rendeztek meg Budapesten és több társhelyszínen. A programsorozat a BIROK Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium szervezésében valósult meg, huszonkét iskola részvételével. A találkozó célja az volt, hogy a művészet eszközei által erősítse a hitet, a közösségi összetartozást és a nemzedékeken átívelő kapcsolatokat.
Azt kell megértetni egy gyülekezettel, hogy milyen nagy ügyben járunk el mi, akiket Isten a munkatársaivá választott – íme egy szilánk Berta Zsolt lelkészi ars poeticájából. A Svábhegyi Református Egyházközség napokkal ezelőtt hálaadó ünnepi istentiszteleten emlékezett meg a harminc éve történt újraindulásról; ez alkalomból az alapító lelkipásztort gyülekezetépítései elveiről is kérdeztük.