Újabb fontos mérföldkőhöz érkezik az őszi vizsgaidőszak az önálló református lelkészi szolgálatra készülőknek. Július 31-ig lehet jelentkezni az egységes zsinati lelkészképesítő, valamint a különbözeti és honosítási vizsgára, illetve a lelkészi képesítés hatályban tartásával vagy visszaállításával kapcsolatos elbeszélgetésre.
Lehet-e stressz nélkül élni a XXI. században? Mi a különbség a gyermek és a felnőtt felelőssége között, ha a világ válságairól van szó? Hogyan válhat a csend és a rend gyógyító erővé? A budapesti Scruton közösségi térben rendezett Szólj be a papnak! kerekasztal-beszélgetésen Beszterczey András református lelkipásztor, Mihályi Norbert Jeromos bencés perjel, valamint Szik Mátyás mentálhigiénés segítő és interdiszciplináris családtudományi szakember keresték a kiutat mindennapi szorongásainkból.
Gyermeket nevelni izgalmas – ebben is egyetértenek azok az édesanyák, akik annak idején a debreceni Refibe jártak. Néhány éve internetes csoportot hoztak létre – ez az Anyák Klubja – ahol bármilyen nehézséget és örömöt kendőzetlenül megoszthatnak egymással, legyen szó munkahelyi gondokról, politikáról, házasságról – a leggyakoribb téma viszont természtesen a gyermeknevelés. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának volt diákjai – köztük a cikk írója is – anyák napjára készülve ezúttal az anyaságról beszélgettek.
Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a mesterséges intelligenciát használók száma: ma már világszerte több mint egymilliárdan alkalmazzák különböző formákban. Sokan nyelvoktatóként, személyre szabott magántanárként, vásárlási tanácsadóként, de akár digitális társként is. Emberi alkotásként emberi mintákat tükröz vissza: előfordul, hogy téved, terel, ugyanakkor képes bocsánatot is kérni. De tudjuk-e már, mit is hozott létre az ember? Erről szól a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb része Kovács Áron énekessel, Szűts Zoltán kutatóval és Bedekovics Péter református lelkipásztorral.
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a munka, az oktatás, a tanulás vagy a mindennapi ügyintézés világát alakítja át, hanem egyre inkább megjelenik az egyházi és gyülekezeti közösségek életében is. De hol lehet valódi segítség, és hol kezdődik az a határ, ahol az eszköz már nem támogat, hanem helyettesíteni akarja az embert? Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem kancellárja szerint a mesterséges intelligencia akkor lehet hasznos, ha tudatosan és felkészülten használjuk. Az oktatásban, a szervezésben és a kommunikációban sokat segíthet, a személyes felelősséget, a kritikus gondolkodást és a lelki-szellemi hitelességet azonban nem helyettesítheti.
A sydney-i Szent Erzsébet Otthon idős lakóinál szolgált április 29-én Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki az Ausztráliai Magyar Református Egyház fennállásának 76. évfordulója alkalmából érkezett Ausztráliába. A Kárpát-medencei és diaszpórában működő magyar ajkú református közösségeket összefogó Magyar Református Egyházhoz egy éve csatlakoztak az ausztráliai reformátusok. A látogatás célja a köszönetnyilvánítás, egyben a személyes kapcsolatok és a közösségek fontosságának megerősítése.
Néhány napja fenekestől felfordult körülöttünk a világ. A változás, bár nehezen tűnt elképzelhetőnek, mégis a láthatáron volt. Merthogy tudjuk, nagyon jól, hogy az az ország, az a hatalom, politikai vagy kulturális rendszer, netalán egyház, amely meghasonlik önmagával, összeomlik. Az a hatalom pedig, amely az elmúlt másfél évtizedben a keresztyénség értékeire hivatkozva irányította ezt az országot, annak ellenére, hogy tett gesztusokat azok felé, akiknek az értékeire hivatkozott – vagy utóbb: akiket az értékeikre való hivatkozással mint hatalomtechnikai eszközt használt –, mégis meghasonlott önmagával, szembekerült a fennen hangoztatott értékekkel. Nagy Károly Zsolt véleménycikke.
Néhány héttel a szavazás után – a jövőbe tekintés mellett – az egyházban lelkészek és gyülekezeti tagok is foglalkoznak az országgyűlési választások eredményének okával, okaival. Ezekben a diskurzusokban rendre felmerül esetleges tényezőként az állam és az egyházak kapcsolata. Köntös László volt dunántúli főjegyző, a Dunántúli Református Egyházkerület kommunikációs vezetőjének gondolatai.
Isten folyamatosan tisztítja és hitvallóbbá érleli az ő népét, hiszen ő az események Ura is – hangsúlyozza Steinbach József. A Zsinat lelkészi elnöke jó viszonyra, építő, közös szolgálatra számít az új kormányzattal. A közösségét ért kritikákról, a közbeszéd állapotáról, a sebek gyógyulásának közös felelősségéről is beszélt a püspök a reformatus.hu-nak adott nagyinterjúban.
Az ausztráliai reformátusok meghívására érkezett az országba 2026. április 24-én Fekete Károly tiszántúli püspök. A melbourne-i volt az első magyar református gyülekezet, amelyet az Ausztráliába érkező menekült magyarok 1949-ben alapítottak. Fekete Károly rendkívüli presbiteri ülésen találkozott a gyülekezet elöljáróival, akikkel gyülekezetépítési és missziói kérdésekről folytatott intenzív megbeszélést.
Hegedűs Loránt reménység híján is reménységgel hitt az Úrban, mint Ábrahám – erről beszélt április 25-én igei köszöntőjében Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a volt dunamelléki püspök, a Zsinat korábbi elnökének állított szobor avatásán a Zsinati Hivatal székháza előtt.
Milyen lesz a református egyház viszonya az új kormánnyal? Gratulált-e az egyházvezetés a győztesnek? Képesek lesznek-e fenntartani az intézményeiket? Újra kell-e gondolni az állam és az egyházak kapcsolatát? Ezekről is beszél Steinbach József püspök a reformatus.hu-nak adott, hamarosan megjelenő interjúban.
Tudományos kincs érkezett idén a Károli Gáspár Református Egyetemre: a néhai Volkmar Fritz világhírű mainzi régészprofesszor hatvanezer euró értékű magánkönyvtára talált új otthonra Budapesten. A beszerezhetetlen szakfolyóiratokat és ritka ásatási jelentéseket tartalmazó gyűjtemény Wolfgang Zwickel professzor felajánlása, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának és a Ráday Könyvtár példás összefogásával maradhatott egyben.
A Magyar Corvin-lánc állami kitüntetést adományozta a miniszterelnök előterjesztésére Sulyok Tamás köztársasági elnök Bogárdi Szabó István volt dunamelléki püspöknek és Trócsányi Lászlónak, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának.
Százéves jubileumát ünnepelte a törökbálinti Református Pulmonológiai Centrum. A Magyar Tudományos Akadémián tartott tudományos szimpóziumon tekintették át a résztvevők az intézmény fejlődésének főbb állomásait és a tüdőgyógyászat legfontosabb eredményeit, akik az elmúlt évtizedek szakmai tapasztalatai mellett a jelen kihívásairól és a korszerű diagnosztikai és terápiás lehetőségekről is átfogó képet kaptak. Az április 17-i esemény fővédnöke Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke volt.
Romos állapotában is gyönyörű, hát még, ha felújítják – hívták fel a figyelmet templomukra a dunaalmási református gyülekezet tagjai. Javában zajlik a felújítása, ami az épület rossz statikai állapota miatt elodázhatatlanná vált, emellett a tavaly ősszel levonult árvíz is súlyos károkat okozott benne. Azóta a gyülekezeti terem ad otthont a hitéleti alkalmaknak és az istentiszteleteknek. A templom nélküli közösségi életről és a felújításról beszélgettünk a helyiekkel.
Érzékeny, átmeneti időszakot él meg minden gyülekezet, amikor addigi lelkipásztora távozik, és helyettesítő lelkész veszi át ideiglenesen a feladatait. Matyó Lajos zsámbéki lelkipásztor tavaly júliusban állt az addigi lelkipásztor nyugállományba vonulása miatt a biai gyülekezet élére a végleges lelkipásztor megtalálásáig és megválasztásáig. Küldetésének sikerét jelzi, hogy egyharmadával nőtt az istentiszteleti létszám, hálával gondolnak vissza rá. De mi volt a titka az eredményességnek? Interjúnk Matyó Lajossal.
Egy felmérés szerint Magyarországon minden második ember visel magán valamilyen tetoválást. Önkifejezés, tartóssá tett emlékek, a spiritualitás megélése – hosszú a sor, ha az okokról kérdezzük a tetováltakat. Ami viszont mégis közös a „tintás bőrben”: megosztja az embereket. Biblikus és hétköznapi érvek ütköznek a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb adásában. Cseh Ádám vendégei Magari Kristóf tetoválóművész, illetve Makay László és Márkus Tamás András református lelkipásztorok voltak.
Öt évvel ezelőtt Debrecenből indult útjára egy kezdeményezés, amely mára a református tehetséggondozás egyik legfontosabb szakmai bázisává vált. Az idei V. Csoda.Gyerek Tehetségkonferencia a művészetek eszköztárát hívja segítségül, hogy utat mutasson a pedagógusoknak a legkülönfélébb képességek kibontakoztatásához. Egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia átveszi a lexikális tudás átadását, felértékelődik a pedagógus mint mentor és lélekvezető szerepe. A konferencia jubileumi jelentőségéről, a rejtőzködő tehetségek felkarolásáról és a személyes jelenlét erejéről beszélgettünk Maklári Mónikával, a Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértőjével.
Sikerrel zárult a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány Imádság a magyar költészetben című versmegzenésítő pályázata. A felhívásra összesen hatvan pályamű érkezett, ami jól jelzi, hogy a magyar költészet imádságos hagyománya ma is élő és inspiráló forrás a kortárs alkotóknak.