Több mint háromszáznegyven református fiatal mutatta be tehetségét a IV. Kárpát-medencei Református Művészeti Iskolák Találkozóján, amelyet november 20–23. között rendeztek meg Budapesten és több társhelyszínen. A programsorozat a BIROK Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium szervezésében valósult meg, huszonkét iskola részvételével. A találkozó célja az volt, hogy a művészet eszközei által erősítse a hitet, a közösségi összetartozást és a nemzedékeken átívelő kapcsolatokat.
Azt kell megértetni egy gyülekezettel, hogy milyen nagy ügyben járunk el mi, akiket Isten a munkatársaivá választott – íme egy szilánk Berta Zsolt lelkészi ars poeticájából. A Svábhegyi Református Egyházközség napokkal ezelőtt hálaadó ünnepi istentiszteleten emlékezett meg a harminc éve történt újraindulásról; ez alkalomból az alapító lelkipásztort gyülekezetépítései elveiről is kérdeztük.
A gyerekek gyakran így kérik: meséld el nekem. A bibliai történetek azonban nem egyszerű mesék, hanem olyan üzenetek, amelyekhez óvatosan, a gyermek lelki, érzelmi és értelmi világát figyelembe véve kell közelítenünk. Hogyan lehet úgy átadni Isten történeteit, hogy azok érthetők, őszinték és félelem nélküli valóságként érkezzenek meg a gyerek szívéhez? Erről beszélgettünk Szászi Andreával, a Református Pedagógiai Intézet katechetikai igazgatóhelyettesével.
Nem elég a sötétséget hátrahagyni, be is kell engedni a fényt. A világosság fegyverei nem támadásra valók, de arra igen, hogy egyértelmű határt szabjanak: mire mondunk igent és mire nemet. – Mészáros László protestáns tábori püspök, református lelkipásztor adventi gondolatai.
Debrecen város küldöttsége a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Intézet meghívására, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, faragott betlehemes szoborcsoportot adományozott az olasz főváros magyar kulturális intézetének. Az alkotás Pál Hunor fafaragónak, színművésznek, a Csokonai Nemzeti Színház tagjának munkája. Rolandas Makrickas bíboros, a Santa Maria Maggiore bazilika főpapja áldotta meg a művészi alkotást, november 25-én.
Minden második házasság válással végződik. De hogyan lehet olyan kapcsolatot építeni, amely a nehézségek közepette is kitart? És mi kell ahhoz, hogy két ember ne csak egymás mellett, hanem együtt is tudjon növekedni? Ezekről és az élet egyik legnagyobb traumájáról, a válásról beszélget Kautzky Armand színművész, Mihalec Gábor pár- és családterapeuta, valamint Koncz Eszter református lelkipásztor Cseh Ádámmal a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb adásában.
Ünnepi hálaadó istentiszteleten emlékezett meg a Svábhegyi Református Egyházközség az újraindulásának harmincadik évfordulójáról. (Az elődgyülekezet 1965-ben szűnt meg kényszerűen.) Azt, hogy a gyülekezet 1995-ben újjáéledt, sőt, sikerült végre templomot is építenie, igehirdetésében Balog Zoltán dunamelléki püspök összefüggésbe hozta a svábhegyi református keresztyének „Isten hűségéből táplálkozó hűségével”.
Kiabáltál velem! Megvertél! Soha nem védtél meg! – csak néhány, azon vádak közül amelyeket egy felnőtt ember felhánytorgathat a szüleinek és amelyeket már nincs mód meg nem történté tenni. De hogyan beszélhetne erről az idősödő szülővel úgy, hogy annak „ne menjen fel a vérnyomása”, és inkább feloldódjanak a múltból eredő feszültségek. Fazekas Krisztián Árpád lelkipásztor két és fél éves volt, amikor elváltak a szülei, számos kérdéssel kellett megküzdenie. Lelkigondozóként úgy véli, lelki gyógyulást a párbeszéd hozhat mindkét félnek, mégha az szavak nélkül történik is.
A Magyarországi Református Egyház Zsinata második napján Balatonszárszón a hálaadás és a közösség került a középpontba: ünnepi úrvacsorás istentisztelet, több rangos díjátadó, valamint jelentős jogi és szervezeti előterjesztések tették teljessé a tanácskozást.
Megerőltető, mégis előremutató nappal kezdte meg tanácskozását a Magyarországi Református Egyház Zsinata november 19-én Balatonszárszón. Az első napon a lelki elmélyüléstől a stratégiai döntésekig minden terület hangsúlyt kapott. Délelőtt teológiai előadások bontották ki az imádság, a liturgia és az egyház önfenntartásának összefüggéseit, délután pedig átfogó jogi, oktatási, szociális és missziós kérdések kerültek a Zsinat elé.
Az idei év egyik szomorú tapasztalata, hogy a Bethesda Gyermekkórház sürgősségi osztályára hetente több, rolleres balesetben megsérült gyermek érkezik. A Bethesda közleménye szerint szerint hét hónap alatt több mint kétszáz gyereket kellett ellátni különböző balesetek miatt, és minden ötödik eset fejsérüléssel járt. A jelenség hátteréről Kárpáti András közlekedésbiztonsági szakember és Dr. Bóta Balázs gyermeksebész, gyermektraumatológus szakorvos, plasztikai és égéssebész szakorvos beszélt.
Július elején országszerte épületeket rongált meg, fákat döntött ki a viharos időjárás. Az egyik legsúlyosabb kár a sápi református templomban keletkezett, amelynek az orkán erejű szél ledöntötte a tornyát és beszakadt a tetőszerkezet egy része. Az anyagi kár jelentős, így továbbra is szükség van a támogatásra. Papp Tibor lelkipásztorral beszélgettünk helyreállításról és összefogásról.
A gazdák és a gyülekezet közössége együtt adott hálát az idei termésért a szikszói református templom ünnepi istentiszteletén, amelyet a Magyarországi Református Egyház az Agrárminisztériummal és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvánnyal közösen szervezett. Igét hirdetett Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, aki azt hangsúlyozta, hogy a föld termése mögött nem csupán emberi munka áll, hanem Isten hűséges gondviselése.
Jó, ha szakemberek mellett sorstárs szülők is odaállnak azok mellé, akik ADHD-s gyermekeket nevelnek - vallja Cserna Gáborné Edit közgazdász, gyógypedagógiai asszisztens, érintett szülő. Interjúnk nem szisztematikus tudást nyújt a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarról, inkább azt taglalja, miként csapódhat le gyakran a szülőknél, ha ilyen gyermek (is) van a családban, mi a teendő. Illetve: hogyan győz hívőként a kihívásokon ez a biatorbágyi illetőségű református édesanya, akinek az egyik gyermeke fejlesztésén kívül szívügye mások segítése.
Egyszerre viszolygunk tőle, és egyszerre ragaszkodunk hozzá – ez az egyik, és még csak nem is a legnagyobb ellentmondása a közösségi médiának. Az elmúlt években olyan alternatív valóság épült ki ezeken a felületeken, amelyben valós emberek valótlan életét figyeli irigykedve a közönség. Mindeközben ott a lehetőség, hogy építő célokra használjuk az oldalakat, ráadásul az igény is egyre nagyobb erre.
A mai fiatalokat rengeteg trauma éri – gyász, válás, csalódások, identitásválságok. De hogyan lehet ebben jól kísérni őket? Hol van a határ az intim gyász és a nyilvánosság előtt megélt fájdalom között? Mit kezdhetünk az Isten iránt érzett haraggal, a „Miért pont én?” kérdésekkel, és hogyan lesz a fájdalomból új identitás? Sterczer Hilda és Csomós József személyes történetek bemutatásával beszélnek arról, hogyan lehet túlélni, feldolgozni és újraépítkezni, miközben hitünk és emberi méltóságunk is próbára van téve.
A gyónási és lelkészi titoktartásról, ökumenikus bioetikai kérdésekről, a jövő év legfontosabb eseményeiről és közös ifjúsági programokról is egyeztetett Budapesten a Magyar Katolikus Püspöki Kar Állandó Tanácsa, a Magyarországi Református Egyház, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei.
Mitől értékes az ember a teljesítmény, a hasznosság és a digitális elismerések világában? Erre kereste a választ a legutóbbi Szólj be a papnak! est, amelyen Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője beszélgetett Pintérné Tóth Ágnessel, a Schweitzer Albert Református Szeretetotthon lelkészével, Koren Balázs matematikatanárral, Szik Mátyás egyetemi oktatóval és Joób Máté lelkipásztorral. A résztvevők a mesterséges intelligencia térnyerése, az emberi kapcsolatok átalakulása és a hit szerepe felől közelítették meg az emberi méltóság kérdését.
Bemutatták szerdán, Budapesten, a Bibliamúzeumban Esztergály Előd lelkész könyvét, amelynek címe: Egyházközségi diagnosztika és válságkezelés alapjai. Az írásmű segítséget nyújt a gyülekezeteknek, hogy reálisan elemezni tudják a helyzetüket, felismerjék az erősségeiket, gyengeségeiket, és megtanulják, hogyan kezeljék a válsághelyzeteket.
A dicsőítésben mindig az Úristennek kell a középpontban maradnia, minden más csak eszköz lehet az ő dicsőségére – vallja Révész Csilla lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálata Dicsőítés – Modern Egyházi Zene Munkacsoportjának lelkészi vezetője, aki szerint az első dicsőítőnap azt akarja megmutatni, a református ének sokféle formában is szólhat egy szívvel Istenhez.