Éneklünk minden istentiszteleten. Cantate vasárnapon talán kicsit többet. Mostanában jelent meg a hírekben, milyen lelkesen fogadták konzultáción vagy konferencián, amikor kezdésül éneklést választott az előadó vagy levezető. No, azért nem egy egész dicséretet, hanem csupán a 42. zsoltár első versét. Ha ennyi is elég, kell-e nekünk nyolcszáznál is több ének, ilyen vastag énekeskönyv?!
Egy éve, hogy a Magyarországi Református Egyház átvette a törökbálinti tüdőintézet fenntartását. A Református Pulmonológiai Centrum néven tovább működő intézmény azóta újra önálló. A fekvőbeteg-ellátás mellett évente több mint kilencvenezer ambuláns vizsgálatot végez, öt mobil állomással több mint százhúszezer embert ér el mellkasszűréseivel. Falai között a lelkiség is kibontakozik.
Erősen kell lenyomni a makádi református templom felújított orgonájának billentyűit, hiszen annyira új, hogy az anyag még „kéreti” magát. Az első világháborúban az orgona ónsípjait a templom harangjaihoz hasonlóan be kellett szolgáltatni: lőszert gyártottak belőlük. A második világégés végén némult el teljesen a több mint százhúsz éves hangszer. Mára a templom újra régi fényében ragyog, gyönyörű orgonája pedig éppen olyan szépen szól, mint a millennium évében.
Magyarország legősibb református gyülekezeteinek sorába tartozik az enyingi, 1540 óta tartják számon. Az azóta eltelt ötszáz év igencsak mozgalmasan alakult a számukra: három templomot építettek, iskolát alapítottak, ez utóbbit fél évszázadra elveszítették, de ma már újra folyik kálvinista szellemiségű oktatás Enyingen, ahol különösen szoros a kapcsolat a gyülekezet és az általa fenntartott iskola között.
– A hallgatói igényekhez kell igazítanunk a képzéseinket – érvel Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora bizonyos szakok kivezetése kapcsán. A rektor, aki bő három éve érkezett a Károli élére, nyilatkozik a kilenc és fél ezres létszámú egyetem fő értékeiről, fejlődési irányairól, keresztyén arculatáról is.
Kulturális programok, zenei és színházi előadások is várják a református egység napjára látogatókat Debrecenben. Két helyi fellépőt kérdeztünk arról, milyen műsorral készülnek. A Pendely Énekegyüttes Tímár Sárával együtt hálaénekeket és a népdalokat ad elő. A Vojtina Bábszínház különleges előadásokkal készül, és segítségükkel mi is kipróbálhatjuk a bábkészítést.
Negyed évezrede születtek Szikszai György örökbecsű sorai, amelyekben a lelkipásztorságról fejtette ki gondolatait: mit vár el az Isten, az egyház, a mindenkori társadalom az elhívott és felszentelt szolgáktól. A Keresztyéni tanítások és imádságok című könyv 1786-ban került az olvasók elé. A XXI. századi szolgálókra érvényesek-e az időnként régies nyelvezettel fogalmazott, ám kristálytiszta gondolatok? Különböző lélekszámú gyülekezetek lelkészeit kérdeztük, ők miként élik meg ezeket a követelményeket.
Bemutatták a Filadelfia-diakonisszák két diktatúra szorításában című könyvet a Károli Gáspár Református Egyetemen. Steinbach József püspök szerint a könyv nem csak erő és remény forrása, de útmutatás is az egyház vezetőinek.
A szervezetfejlesztés kiemelt területté vált a kommunikáción belül, új iparág épült az elakadással küszködő munkaközösségek megsegítésére. A Harmat Kiadó jóvoltából már ismerős Henry Cloud klinikai pszichológus és vezetési tanácsadó munkássága. A Határok a vezetésben című könyvében Cloud olyan eszközöket és technikákat kínál, amelyekben az idegtudomány legújabb eredményeire támaszkodik. Marjai Éva könyvajánlója.
Földrajzi értelemben a legkisebb, ám elköteleződésében nem marad alul a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Barna Sándort az eltelt fél év megerősítette abban, hogy a kétszáznyolcvankilenc anyagyülekezetet számláló egyházkerületet be lehet és be kell emelni az ország egyházi vérkeringésébe. Mire elég hat hónap, amióta a pásztorok pásztoraként irányítja a közösséget? A tiszáninneni püspökkel a gyülekezetek újjászületéséről és az örök élet reménységéről beszélgettünk.
Háromszázötven évvel ezelőtt harminc magyar protestáns prédikátort adtak el gályarabnak Nápoly kikötőjében, most, évszázadokkal később, magyar zarándokok emlékeztek meg róluk ugyanott. A gályarabok története része a köztudatnak, a református identitásnak és a magyar irodalomnak – mostantól pedig emlékkő formájában Nápoly szívében is helyet kapott. A nápolyi zarándokcsoport testközelből fedezte fel a hitvalló elődök örökségét.
Idén május 8-án lesz a 350. évfordulója annak, hogy a pozsonyi rendkívüli törvényszék által elítélt református és evangélikus lelkészek és prédikátorok hosszú, szenvedésekkel és súlyos veszteségekkel teli út után megérkeztek Nápolyba, ahol eladták őket gályarabnak. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának székházában kibocsátó istentisztelettel engedték útjukra a gályarabok emlékére utazó zarándokcsoportot.
Az abortusz és az eutanázia kérdésével a református teológia egészen a közelmúltig egyáltalán nem vagy csak szőrmentén foglalkozott. Ennek magyarázata, hogy (1) a közgondolkodás és a jogi szabályozás összhangban állt az egyház által képviselt meggyőződéssel, azaz semmi nem indokolta valamely sziklaszilárd érvrendszer kidolgozását, illetve (2) az illegálisan végrehajtott és ismertté vált esetek száma nem érte el azt a kritikus szintet, amely felpiszkálta volna az őrállók lelkiismeretét, és alaposabb átgondolásra indította volna őket. Mindez mára alaposan megváltozott. Szabó László lelkipásztor gondolatai.
Vártuk Jézus feltámadásának ünnepét, és vágyunk az alvó egyház felébredésére, feltámadására a halálból (Ef 5,14). A böjtben népünkért az Úr elé járulva sokféleképp kerestük Isten akaratát. „Ugyan mit követtem el? Hiszen csak beszélgetek!” – védte magát a fiatal Dávid bátyja bántalmazó szavaival szemben (1Sám 17,29). Talán idézed is egyetértően a slágert: „a gondolat még tettet nem jelent.” És valóban, ha gondolok valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is teszem. Ugyanakkor az Úr Jézus a tízparancsolat kibontásakor azt mondta, ítéletet érdemel, aki haragszik a másikra, aki pedig azt mondja rá: ostoba vagy bolond, az méltó a gyehenna tüzére, a kárhozatra (Mt 5,20–22). Pentaller Attila lelkipásztor gondolatai.
Pénz és egyház témában rendez blokkszemináriumot a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának Gyakorlati Teológiai Kutatóintézete. A május közepén tartott nyilvános előadás-sorozat tudományos alapon párbeszédet kezdeményez az egyház gazdálkodásának forrásairól.
A nyolcadik évéhez ért a Magyarországi Református Nőszövetség keresztmamaprogramja, amely nehéz sorsú református családokat támogat Kárpátalján. Svébisné Juhász Márta elnökhelyettes szerint nem csak az anyagi segítség, a lelki támogatás is nélkülözhetetlen, ezért rendszeresen imádkoznak a programban részt vevő mintegy ötven családért.
Temérdek lemondás, állandó dilemma, de máshogyan át nem élhető csodák sorozata – így vall az anyaságról Juhászné Szabó Kata, aki négy gyermek édesanyja. A Budapest-Budafoki Református Egyházközség diakónusával arról beszélgettünk, hogy neki mit jelent az anyák napja.
Tizenhárom dédunokája, kilenc unokája és három gyermeke köszönti anyák napján a kilencvennégy éves Molnár Miklósné Temesi Klárát, aki lelkészfeleségként egész életében nagy lelkesedéssel vett részt a gyülekezeti munkában. Gyerekként egy pincében vészelte át családjával Budapest ostromát, fiatal anya volt az ötvenes években, ápolóként dolgozott, kivette részét az unokák neveléséből is, és mindenben segítette férje, Molnár Miklós lelkipásztori hivatását.
Kovács J. Attila családjában generációk óta apáról fiúra száll a cipőkészítés mesterségének tudománya. Édesapja is cipészmester, ahogyan nagyapja és dédapja is ezzel kereste a kenyerét. Bár Attila fiatalkorában gondolni sem akart arra, hogy ő is beálljon a sorba, állatorvos szeretett volna lenni, végül másként alakult az élete. Ma már ő az egyike annak a fél tucat magyarországi mesternek, akiknek műhelyében egyedi tervezésű cipők készülnek hagyományos eljárással: varrva, szegelve.
Krisztus közösségre hívta el az embereket, roma és nem roma testvéreket egyaránt, előítéletek nélkül – ezt hirdeti az Országos Református Cigánymisszió, amely találkozási lehetőséget biztosít a roma testvéreknek. A Református Szeretetszolgálat missziója számos területen nyújt támogatást, ilyen például a gyülekezeti vezetőképzés, a romalelkész-továbbképzés vagy az imanap és cigánymissziós konferencia, a fiatalabbakat pedig a vers- és prózamondó versenyen való részvételi lehetőséggel is megszólítják.