Idén rekordösszeg, 3,44 milliárd forint érkezett a Magyarországi Református Egyházhoz az adó egy százalékának felajánlásaiból, több mint 338 ezer adózó döntése nyomán. 2025-ben a százezret is meghaladta azok száma, akik úgy ajánlották fel ezt fel, hogy nem regisztrált gyülekezeti tagok. A támogatás nemcsak anyagi forrás, hanem a társadalmi bizalom kifejezése is az egyház sokrétű szolgálatai iránt – állítja Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője.
Az angol királyi család orvosának asszisztenseként kezdte pályafutását. Jelentős gyógyítói karrier várt rá, Istennek azonban más tervei voltak vele. Az evangélium által megérintve úgy döntött, prédikátorként a lelkeket szeretné gyógyítani. Elkötelezett követője és nagy hatású terjesztője volt az evangéliumkövető irányzatnak. Évtizedekig hirdette a Biblia tanításait, igemagyarázatainak központjában Isten üzenete állt.
Isten parancsba adta az embernek, hogy szaporodjon és sokasodjon. Erre mind biológiailag, mind mentálisan képessé tette, jogilag a házassághoz kötötte, a neveléshez pedig az Ige által szabályozott családot adta legtökéletesebb közösségül. Istenünk arra biztatja a házastársakat, hogy éljenek rendszeres szexuális életet, és mivel ez együtt járhat a megtermékenyüléssel, így jogos a kérdés, tehetünk-e valamit a gyermekáldás szabályzása, befolyásolása ügyében.
A sola Scriptura elvét hangoztató felekezet tagjaiként, gyülekezeti vezetőkként nem lehet elégséges számunkra, ha Isten írott Igéjét csak morzsákként fogyasztjuk, letudjuk az aznapra olvasásra kijelölt szakaszok és rövid magyarázatok átfutásával. A Szentírás rendszeres, szisztematikus tanulmányozása, Igék megtanulása hozzásegít ahhoz, hogy ne saját ötleteink, gondolataink, érzéseink vezéreljenek bennünket.
1576-ban negyven baranyai lelkipásztor közösen határozott a hercegszöllősi zsinaton az egyház életét érintő ügyekben. A közelgő négyszázötvenedik évforduló emlékeztet arra, hogy az egység nem adottság, hanem közös döntés és felelősségvállalás gyümölcse – mutat rá Szabó István volt dunamelléki püspök.
„Arra kérjük magyarországi református keresztyén testvéreinket, hogy álljanak mellénk a közel-keleti és szentföldi keresztyén testvéreinkért mondott kitartó imádkozásban. Kérjük együtt mindenható Istenünket, hogy adjon vigasztalást a gyászolóknak és szenvedőknek” – áll a Magyarországi Református Egyház elnökségének közleményében az Izrael elleni 2023. október 7-i terrortámadás második évfordulóján.
A gyülekezeteknek és a közegyháznak is segít a Református Pályázati és Beruházási Szolgálat. A szervezet együttműködik a többi között a Magyarországi Református Egyház Missziói és Oktatási Szolgálatával, a Magyar Református Szeretetszolgálattal, a Zsinati Hivatallal, valamint egyházi fenntartásban működő óvodákkal, bölcsődékkel, egészségügyi intézményekkel.
A református Bibliamúzeumban nem Bibliákat őriznek, hanem azt a kort ismerhetjük meg, amikor a Szentírás íródott. Eredeti régészeti tárgyak, hagyományos és interaktív eszközök mutatják be a Biblia világát, ezen túl pedig az időszaki képzőművészeti kiállítások is vonzzák a látogatókat. A múzeum a Ráday Gyűjtemény részét képezi, jelenlegi formájában 2017 óta működik a Ráday Házban.
Megtartották az Október a reformáció hónapja programsorozat nyitó istentiszteletét a Kálvin téri református templomban. Az istentiszteleten Igét hirdetett Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Közreműködött az Újpesti Baptista Gyülekezet énekkara, a Kelenföldi Református Énekkar, a Pünkösdi Zenei Misszió Égi Szólamok Kórusa, a miskolci metodista Esterházy és az Avasi Gimnázium összevont kórusa, valamint az evangélikus Lutheránia Énekkar.
„Minden embernek megvan a maga hivatása, amelyet az Úr rendelt számára, mintegy őrhelyként, hogy ne kóboroljon céltalanul az életben. Nem lesz olyan alantas vagy jelentéktelen foglalkozás, amely ne tűnne igazán tiszteletreméltónak, és ne számítana rendkívül fontosnak Isten szemében.” A lényeg tehát, hogy a munkánk számít Istennek. Ezt a nézőpontot egykor protestáns munkaetikának nevezték.
Ahogy a zenén keresztül az univerzum harmóniája utat talál az emberi lélekbe, úgy áramlanak a kétségbeeséstől meggyötört, de imádkozni még képes ember felé a Gondviselés erői a családtagok, kollégák, lelki segítők közreműködése révén. Fontos értéke ennek a filmnek, hogy képes megmutatni: bár a zene önmagáért való szépsége nem szorul külön magyarázatra olyan emberek életén, tettein keresztül érkezik a világba, akik hozzánk hasonlóan Isten társaságából tudnak erőt meríteni.
Veressné Létai Ágnes. Négy évtizeden át kísérte, segítette és nevelte az iskola diákjait kedves szavaival és anyai gondviselésével. Szeretettel gondol vissza a tanárként megélt, hosszú időszakra. Ma is hitben és boldogságban éli a mindennapjait. Vallja, hogy a természettudományt és a hitet ugyanúgy össze lehet egyeztetni, mint minden mást a világon.
A jövő teendői címmel megjelent írását tesszük közzé kései rokona, Böszörményi Ede jóvoltából, a reformáció hónapjában az egyházért tenni akaró eleink egyike előtt tisztelegve – és emlékeztetve arra, hogy a nők lehetősége a tanulásra nem is annyira régen még egyáltalán nem volt természetes.
Nem sok olyan lelkipásztor élt a XIX. században, aki nagyobb hatást tudott kifejteni az emberekre, mint „a prédikátorok fejedelme”, Charles Haddon Spurgeon. Húszéves kora előtt túl volt már több száz megtartott igehirdetésen, vasárnaponként a londoni imaházban ezrek voltak kíváncsiak igemagyarázataira, amelyeket több mint harminc nyelvre fordítottak le.
Módis László szemsebész a Látás világnapján a digitális eszközök túlzott használatának veszélyeiről, a leggyakoribb szembetegségekről és a szaruhártyabank szerepéről beszél. Hangsúlyozza: a megelőzés és a szűrővizsgálat a látás megőrzésének kulcsa. A Debreceni Egyetem professzora a látás világnapja alkalmából a leggyakoribb betegségekről, a szűrővizsgálatok fontosságáról és a szaruhártyabank szerepéről beszélt, amely sokak számára a látás visszanyerésének esélyét jelenti.
Kósa Mónika, a Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatának vezetője arról, hogyan segítik a gyülekezeteket a pályázatokban, milyen eredményeket hoztak az óvodák, bölcsődék és a Bárka program, valamint milyen kihívást jelentenek a közvetlen uniós források.
A háborús világhelyzet miatti szorongás jellemzi mostanság a napjainkat. De enélkül is tapasztaljuk, mennyi szolgaélmény, félelem, megaláztatás, vereség emléke él a szívünkben, amelyek megkötözik a reménységet, az örömet, a felszabadultságot. Isten azonban azon munkálkodik, hogy felnyissa sokféle szolgaságunk zárait. Ő rátalál a szívünk nyitjára.
A mai református iskolában hétnyitó áhítatok, napi imák, közös éneklések, bibliaolvasás és dicsőítő programok segítik a tanulókat Istenhez közel kerülni – hangsúlyozta Szőnyi Tamás esperes a Borsod-Gömöri Ifjúsági Találkozón, Kazincbarcikán. A rendezvény résztvevői közös dicsőítésben, beszélgetésben, bizonyságtételben osztották meg egymással: mit jelent nekik a hitük alakulásában, elmélyítésében a református közösséghez tartozás.