Gyógyító „bájitalok”, meggyes piték, csodálatra méltó hit és sok-sok szeretet, ami összetartja a családot. Július 13-án ünneplik a nagymamák világnapját. Hazánkban általában anyák napján szoktuk ünnepelni a „mamókákat”, „nagyikat” és „nagyanyókat” is, de úgy gondoltuk, most is megemlékezünk róluk, ezért hat ember írt a nagymamájáról. A legfiatalabb szerző kilenc, a legidősebb nyolcvanhét éves.
A hívő ember identitása a tortához hasonlít: minden szeletét ugyanaz a zamat járja át – állítja Vincze Árpád lelkipásztor, a Kecskeméti Református Gimnázium intézményi lelkésze, mentálhigiénés szakember az önazonosságról szóló interjúnkban. Szerinte a fiatalok
identitáskeresése azért is nehéz, mert általános normabizonytalanság közepette történik.
Szabó Zoltán a népi írók és szociográfusok csoportjának egyik legkiválóbb, országos hírű tagja volt már, amikor 1939 tavaszán Pethő Sándor alapító-főszerkesztő hívására a Magyar Nemzet belső munkatársa, publicistája lett. Svájci minta alapján – amelynek fő célja az volt, hogy a lakosságot védetté tegye a nagynémet befolyással és a nemzetiszocialista (náci) ideológiával szemben – ő kezdeményezte és szerkesztette a Szellemi Honvédelem rovatot.
Lelkipásztor, jogtanácsos, levendulatermesztő – ez mind egy személyben Kovács Zsuzsanna, a fülei és a polgárdi gyülekezet lelkésze. Nála járt a Retour stábja nemcsak azért, hogy megtudják, mi a jó levendulaszörp receptje, hanem azért is, hogy anyaságról, az egyházon belüli női szerepekről és a kis gyülekezetek megmaradásáról is beszélgessenek. Tartsanak velünk a Dunántúl lila szigetére!
Henrietta 1651 kora tavaszán szerény kelengyével, de népes kísérettel, félénken, de várakozó szívvel indult el Sárospatak felé. A szép, már kék nyári ég alatt elhangzó ottani esküvés előtt, tavasz derekán a türingiai Crossenben tartottak jelképes, a felekezeti szövetséget megerősítő távesküvőt.
A Megszelídített szorongás című könyv Csoma Judit Margit református lelkész, pasztorálpszichológus tudományos írása, amely immár másodjára jelent meg a Kálvin Kiadónál. A könyv teológiai, filozófiai és pszichológiai felismeréseket összegez a szorongásról a Bibliától a modern pszichológiáig, miközben számos megoldókulcsot kínál a jelenségre. Évtizedes szorongások feloldásáról, a szembesülés fontosságáról, és a szabadság kihívásairól is beszélgettünk a szerzővel. És vajon miért kell könyvet írni a témában, ha néhány sorban is benne lehet a lényeg?
Jobb keresztyének vagyunk, ha szolid körülmények között élünk? Ez a kérés talán kimondatlanul ott bujkál Jézus tanítványaiban. De mit kezdjünk vele? Fogarasi Gábor szerint az otthon nem csupán fizikai, de lelki tér is, és ezzel a két aspektussal egyaránt foglalkoznia kell a keresztyéneknek. A budapest-újpalotai gyülekezet vezető lelkipásztorától egy református alapelvet is megtanulunk, de előtte néhány lakberendezési ötlettel gazdagodunk Sallak Andrea enteriőrtervező jóvoltából.
Hiánypótló könyvet írt a fizikoteologizmusról és XVIII. századi magyar művelőiről – akik szinte kizárólag református keresztyének voltak – Imre Mihály irodalomtörténész, a régi magyar irodalom kutatója. A kötet méltán tart számot azok érdeklődésére, akiket a hit, egyházunk korábbi évszázadai, a természet és a természettudományok vagy éppen a régi magyar nyelv szépségei foglalkoztatnak.
Isten erkölcsi törvényeket adott nekünk, ezek határozzák meg, mit kell vagy nem kell tennünk, mi a helyes és mi a helytelen. Mindezek mércéje Isten természete. Ha viszont ő nincs, akkor ebből az következik, hogy a végső „erkölcsi értékekre” vonatkozó állításaink összessége csupán emberi kitalálás, és, mint ilyen, relatív. Ezt – tehát azt, hogy Isten személye, természete az etikánk alapja – különösen manapság, a modern társadalmakban muszáj hangsúlyozni, hiszen sokan úgy vélik, senki sem tudhatja, mi az abszolút helyes és helytelen.
A Barmeni Teológiai Nyilatkozat a XX. század egyik legfontosabb útmutató és tanító irata lett Karl Barth fogalmazásában, amelyet 1934. május 31-én a németországi Wuppertal városában fogadott el a Német Hitvalló Egyház Zsinata. Hitvallókként a Szentírás tanításaihoz igyekeztek igazodni, és nem a népi, faji és diktatórikus elképzelésekhez, amelyek torzították az egyház tanítását. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
Egyházi körökben sokszor óvatosan kikerült kérdés a pénzügyek témája, például a perselypénzé. Ki mennyit dob a perselybe? Mire költik azt? Miért kellene egyáltalán jelképes aprópénznél többet dobni a perselybe?
A fizikai út egy belső lelki utat segíthet bejárni azoknak, akik részt vesznek a Zarándokúton Istennel, önmagunkkal elnevezésű lelki alkalmon. A háromnapos elvonulást a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata elősorban hitoktatóinak szervezi. A részletekről Lenkeyné Teleki Mária lelkipásztort, az oktatási szolgálat hittanoktatási osztályának vezetőjét kérdeztük.
Nem a békéről volt nevezetes a XVI. század az európai kontinensen. Katolikus–protestáns vallásháború dúlt a legtöbb országban, és a protestánsok között is komoly törésvonalak alakultak ki az egyes dogmákkal kapcsolatban. Ritka kivétel volt Martin Bucer, aki inkább a közös pontokat kereste.
Kálvin szereplőként egy reklámban?! Miért ne? A reformátusságot a közösség fontosságával és a keresztyénség kétezer éves múltjával is reklámozhatjuk Simay Attila Endre reklámszakértő szerint. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatójánál rákérdezünk, keresztyénként másképpen kell-e tekintenünk a promóciókra. Megkérjük, segítsen tudatosabb fogyasztóvá válnunk, és megtudjuk, hiába ismer szakértőként minden marketingtechnikát, némelyikre még így sem immunis.
Kommunikációnk a személyesnek vélt szinteken is egyre inkább mediatizálódik, közvetítetté válik, és a telefon recsegése, a képernyő pixelei lassan beépülnek abba a képbe, amelyet közeli vagy távoli ismerőseinkről magunkban felidézünk. Közösségi életünkben is ezt tapasztaljuk.
Nem vagyok technológiaellenes, mindezt azért tartom fontosnak, mert igaznak látom Marshall McLuhan gyakran idézett gondolatát: „A médium – maga az üzenet.” Nagy Károly Zsolt gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Az igazi sportoló olyan, mint a keresztyén ember: példájával és biztatásával segít másokat a cél felé – vallja Szabó Árpád Csaba, a Cegléd-Felszegi Református Egyházközség lelkésze, akinek az életében kiemelt helyen szerepel a mozgás. Motivációja annyira „ragályos”, hogy a családját és a gyülekezetét is „megfertőzte” vele, így ők is rendszeresen járnak a helyi futóklubba. 2025-ben egyházközségi csapattal terveznek indulni a kihívásokkal teli Ultrabalaton futóversenyen.
Az életünkben gyakran találkozunk olyan pillanatokkal, amikor teljes erőbedobással dolgozunk valamin, mégis úgy érezzük, hogy az eredmény túlmutat saját erőfeszítéseinken. Ez a tapasztalat különösen igaz a hit világában, ahol az emberi munka és Isten kegyelme egymásba fonódva hoz létre valami nagyszerűt. A reformátori alapelvek is ezt a párhuzamot tükrözik, hangsúlyozva, hogy bár életünk és hitünk teljes mértékben Isten ajándéka, mégis aktív részesei vagyunk saját életünk alakításának. Siba Balázs írása a Reformátusok Lapjából.
A hívők közötti barátságban helye van az intésnek, a közös és az egymásért mondott imádságnak. Itt nincs versengés, a másik megalázása, gyengeségeinek kihasználása – mutat
rá Székely Zsolt Ferenc hencidai lelkipásztor, akit elősorban a férfibarátságról kérdeztünk.
A beszélgetésből kiderül, a Bibliában, azon belül főként Jézus – olykor döbbenetes – szavaiban lépten-nyomon megtaláljuk a jó, illetve a keresztyén barátság ápolásának fogódzóit.
Isten biztonságot és megelégedettséget szeretne adni nekünk; nyugalmat, amelynek egyik eszköze a pénz. Éppen ezért támogatja, hogy gondoskodjunk a jövőnkről – állítja Illéssy János pénzügyi szakember, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága korábbi elnöke. Úgy véli, a házasságban közösen sáfárkodunk Isten ránk bízott vagyonával, a családi pénzügyek kapcsán pedig gyakorlati tanácsot is ad.
A vallási minták fontosak, hiszen irányt mutatnak. Ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hit személyes ügy, azt helyettünk senki nem élheti meg, s nem is tudja kifejezni. Személyes, de nem magánügy – vallja Borsi Attila János teológus, református lelkész. A Károli Gáspár Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Szabadbölcsészeti Tanszékének tudományos főmunkatársával irodalmi és egyháztörténeti vallomásokról, naplókról és protestáns lelkiismeretességről beszélgettünk.