Egy átlagos hétköznap délutánon a gödöllői református templom ajtaja kitárul, és a tér megtelik élettel. Gyerekek tucatjai özönlenek ki a Royal Rangers foglalkozását megnyitó áhítatról. Mosolyognak, izgatottan beszélgetnek, tele vannak energiával. A helyi Royal Rangers vezetői maguk is meglepődtek, hogy mára közel száz főre duzzadt a csapat. Hogyan lett egy kis kezdeményezésből Magyarország második legnagyobb Rangers törzse? Miként segítenek a gyerekeknek nemcsak csomózni megtanulni, hanem új irányt találni az életükben? És milyen hatással van a szolgálat azok életére, akik részt vesznek benne? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Gombos Viktor törzsvezetővel és Végh Balázs csoportvezetővel ebben a rendhagyó történetben – amely nem csupán egy közösség növekedéséről, hanem az emberi életek formálódásáról is szól.
Életveszélyesnek nyilvánították a kántorjánosi templom tetőszerkezetét 2015-ben, ezért a presbitérium, a szakvéleményre hivatkozva, haladéktalanul felfüggesztette az épület használatát. A korábban szebb időket is látó, mára elszegényedett falut mindez érzékenyen érintette. A templomközpontú „menedékvár”, amely egy udvaron található az akkor még állami fenntartású iskolával, omlásveszéllyel fenyegetett. Amikor utoljára ráfordították a kulcsot, néhányan szilárdan hitték, nem ez a végszó. A többség csak reménykedett. Viszont mindenki küldte könyörgő imáit Istenhez. Tanúi lehetünk a csodának: életet fakasztott az Úr a romokon. Új ruhát kapott a külső és belső tér, újjászületett a gyülekezet. Nem csupán felújítottak egy középkori műemléket, hanem visszakapták szakrális helyüket a kántorjánosi hívek – fogalmazott Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese.
Ötvenhat éves korában hazatért Megváltójához Bozsóki Zoltán Sándorné, a Budapest-Csillaghegyi Református Egyházközség gyermekmissziós munkatársa, hittanoktatója.
Ámulatba ejtően pihennek egymáson a rétegek, mintha egy folyó hullámai dermedtek volna acélba. A penge mintázata mesél a kovács munkájáról, az időről, a tűz és fém találkozásáról. Kocsis Ferenc óvatos mozdulattal forgatja a kezében, és a fény újabb titkokat fed fel a penge mintázatában. Nemcsak egy bicskát tart a kezében, hanem mestersége esszenciáját – hagyományt, tudást és kitartást –, egy valódi mesterművet.
Mit tehet egy lelkipásztor, amikor megfárad az ifis fiatalok összegyűjtésében, gyülekezetben tartásában? Újragondol, innovál, összefog! A két és fél éve elkezdett felvidéki Buckaifi egyedülálló módon tartja egységben a környék ifjúságát. Az ifi sikerébe Böszörményi Tamás lelkipásztor enged betekintést.
Idősügyi konferenciát tart a Református Szeretetszolgálat Berekfürdőn, a kétnapos rendezvényen arra keresik a választ, milyen felelősséget hordoz egyházunk az idősellátás és a fogyatékos személyek gondozása területén. Kérdéseinkre Birinyi Márk szociálpolitikai szakértő, a szeretetszolgálat diakóniafejlesztési főigazgató-helyettese válaszolt.
Weboldal készül a református épített örökségről. A projekt első részében kétszáz templom és harangláb története, műemléki, hitéleti jelentősége elevenedik meg az ismeretterjesztő oldalon, amelyhez a Magyar Építőművészek Szövetsége biztosítja a szakmai hátteret. Az erről szóló együttműködési megállapodást március 13-án írta alá ünnepélyes keretek között Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Nagy Csaba, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke.
Őszinte beszélgetések egy bögre forró ital mellett – hét évig minden hónapban új lelki és mindennapi témát járt körül az Eltökélt szívű nők című beszélgetős műsor. A nemrég lezárult podcast egyik kezdeményezőjét, Gér-Bódiss Tímeát kérdeztük a műsor hatásáról, áldásairól.
A személyi jövedelemadónk egy százalékát 2025-ben is felajánlhatjuk a Magyarországi Református Egyház társadalmi szolgálatainak támogatására. Fontos tudnivaló, hogy ha valakinek a fizetendő adója a kedvezmények miatt nulla forint, mint például a többgyermekes édesanyák esetében, akkor is érdemes rendelkezni az egy százalékról. Az adóbevallási tervezetek már megtekinthetők az eSZJA honlapon.
A magyar nemzeti romantika attitűdjét körbehatárolták az irodalom „többletterheit” hordó fogalmak és képek, „vándorlásuk” is természetes egyik műből a másikba, egyik szerzőtől a másikig. A honszerelem és a szabadság, a nemzeti átok és a küldetés vagy remény, a költői feladat vagy a múlt, jelen és jövő, az itthon és a nagyvilág eszmei térszemlélete sok ismétlést és párhuzamot mutat Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi költészetében. Vitéz Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.
Isaszegen áll az egyetlen olyan templom, amelyet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére építettek. Ott magaslik, ahol a magyar honvédek – hathatós lengyel segítséggel – legyőzték az osztrák Windisch-Grätz seregeit. Vezérigéjévé vált a Pál apostoli idézet: „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.” Gergely Szabolcs lelkipásztorral emlékezünk.
Kiemelkedő munkásságukért, példás életútjukért neves művészek és szakemberek idén is rangos díjakat vehettek át, közöttük több ismert református személyiség is állami elismerésben részesült.
Magyarország jogtörténetében az utolsó halálbüntetésre 1988. július 14-én került sor. 1990. október 24-én állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a halálbüntetés ellentétes az alkotmánnyal. Számos országban, köztük az Egyesült Államok több tagállamában azonban jelenleg is bevett büntetési tétel a kivégzés. A keresztyének között ambivalens a téma megítélése, és II. János Pálnak az Evangelium vitae címet viselő enciklikája óta többen ellenzik, mint támogatják. Tény azonban, hogy az egyházak sokáig teológiai alapon álltak ki e végső büntetési tétel mellett, éspedig az alább szereplő érvelés alapján.
Elindult a református egyház számos szolgálati területét ismertető honlap, az ezisreformatus.hu. Az egyház januárban jelentette be, hogy tájékoztató kampányban mutatja meg, milyen hitéleti és társadalmi szolgálatot végeznek a reformátusok a határokon innen és túl.
Életünket törvények irányítják, ahogy a közlekedési szabályok a járműveket. Isten is akkor adott törvényt a népnek, amikor a sok önzés, cél, törekvés olyan mértékben kezdte keresztezni egymást, hogy szükség volt a regulára, az egész nép érdekében. De a törvény önmagában kevés: nem elég megelégedni azzal, hogy van, be is kell tartani. Szabó Zsolt jogász írása a Reformátusok Lapjából.
„A nagy mesemondó”, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján emlékkonferenciát rendezett a kecskeméti Ráday Múzeum. A három előadó, Bárdos Dóra, Bárdos József és Galuska László Pál a következő kérdést járta körbe: mitől jó ma (is) Jókai?
Hívek és laikus könyvbarátok érdeklődésére is számot tarthat a tiszaderzsi gyülekezet temploma. Egyedülálló, több száz éves ritkaságokat is bemutató, ökumenikus ima- és énekeskönyv-, valamint bibliagyűjteményét ingyenesen megtekinthetik a Tisza-tó melletti településre látogatók. A Tiszaderzsi Bibliamúzeumban az alapító, Fodor Gusztáv református lelkész tartja az értő szavú tárlatvezetést, bennünket is ő kalauzolt a könyvespolcok között.
Ha a Szentírást olvassuk, jó tudnunk, hogy abban mindig személyesen kíván szólni hozzánk valaki, maga Isten. A könyvnyomtatás feltalálásával a reformáció egyházai a szent iratoknak ezt a gyűjteményét – addig soha nem látott mértékben – minden hívő kezébe adhatták. E lehetőség viszont arra kötelez, hogy közvetlen módon és viszonylag önállóan olvassuk és értelmezzük Isten Igéjét. Vladár Gábor írása a Reformátusok Lapjából.
Gyakran hallunk arról, hogy a történelem során milyen hátrányos körülmények között éltek a nők – elég csak a szavazati jog hiányára vagy a kényszerházasságokra gondolni. Sokkal kevesebbszer esik szó azonban arról, hogy ezek között a korlátok között is meghatározó szerepet játszottak a történelem alakításában. Hozzájárulásuk nemcsak jelentős volt, hanem elengedhetetlen ahhoz a fejlődéshez, amely elvezetett a mai esélyegyenlőséghez és kölcsönös megbecsüléshez. Így volt ez a református egyház történetében is: nagyon sok méltatlanul kevéssé ismert, ám vitathatatlanul kiemelkedő női alakot találunk.
A Virányos út és a Szilágyi Erzsébet fasor közötti területet hitéleti-oktatási célra kapta meg a Magyarországi Református Egyház. Az állam tehát nem pénzzel, hanem ingatlannal segítette a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését. Felsőoktatási céljainkat szem előtt tartva született meg az a döntés, hogy az egyháznak juttatott ingatlant elcseréljük egyenértékű csereszerződéssel, bevonva az új épületet a Károli Gáspár Református Egyetem épülő campusának már megkezdett beruházásába. A beruházás teljesen transzparensen zajlik, arról folyamatosan tájékoztatjuk a nyilvánosságot.