Bő fél év múlva, 2026. december 31-én lejár a Magyarországi Református Egyház tisztségviselőinek hatéves megbizatása, ezért idén ősszel tisztújító választást tartanak. Cikkünkben ennek a folyamatnak a menetét mutatjuk be.
Életének 79. évében, múlt hét pénteken elhunyt Imre Mihály Károli Gáspár-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium egykori tanára. A neves Szenci Molnár Albert-kutatót a magyar irodalomtörténet-írás és a református közösség egyaránt gyászolja.
Budapest legnagyobb ingyenes művészeti rendezvénye, a Református Zenei Fesztivál idén is nagyot és mindenkinek szól majd: a cserkészfoglalkozástól a zenés áhítatokon át a számos külföldi nagyszínpadot megjárt Platon Karataev fellépéséig válogathat mindenki kedvére. A kikapcsolódás mellett a bekapcsolódás is nagy hangsúlyt kap, vagyis az, hogy a közönség ne csak szemlélője, de aktív résztvevője is legyen a református programoknak.
A budapesti Ráday Ház ad otthont 2026. május 16-án a Bárka Akadémiának. Az idei tavaszi szakmai nap központi témája a közösség, mint a fiatalok legfőbb motivációs bázisa. Kovács Nikolettával, a református egyház Bárka programjának szakmai vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan válhat egy elszigetelt fiatalból egy csapat értékes tagja, és miért kulcskérdés a közösségépítés a mai ifjúsági munkában.
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezik az őszi vizsgaidőszak az önálló református lelkészi szolgálatra készülőknek. Július 31-ig lehet jelentkezni az egységes zsinati lelkészképesítő, valamint a különbözeti és honosítási vizsgára, illetve a lelkészi képesítés hatályban tartásával vagy visszaállításával kapcsolatos elbeszélgetésre.
Lehet-e stressz nélkül élni a XXI. században? Mi a különbség a gyermek és a felnőtt felelőssége között, ha a világ válságairól van szó? Hogyan válhat a csend és a rend gyógyító erővé? A budapesti Scruton közösségi térben rendezett Szólj be a papnak! kerekasztal-beszélgetésen Beszterczey András református lelkipásztor, Mihályi Norbert Jeromos bencés perjel, valamint Szik Mátyás mentálhigiénés segítő és interdiszciplináris családtudományi szakember keresték a kiutat mindennapi szorongásainkból.
Gyermeket nevelni izgalmas – ebben is egyetértenek azok az édesanyák, akik annak idején a debreceni Refibe jártak. Néhány éve internetes csoportot hoztak létre – ez az Anyák Klubja – ahol bármilyen nehézséget és örömöt kendőzetlenül megoszthatnak egymással, legyen szó munkahelyi gondokról, politikáról, házasságról – a leggyakoribb téma viszont természtesen a gyermeknevelés. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának volt diákjai – köztük a cikk írója is – anyák napjára készülve ezúttal az anyaságról beszélgettek.
Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a mesterséges intelligenciát használók száma: ma már világszerte több mint egymilliárdan alkalmazzák különböző formákban. Sokan nyelvoktatóként, személyre szabott magántanárként, vásárlási tanácsadóként, de akár digitális társként is. Emberi alkotásként emberi mintákat tükröz vissza: előfordul, hogy téved, terel, ugyanakkor képes bocsánatot is kérni. De tudjuk-e már, mit is hozott létre az ember? Erről szól a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb része Kovács Áron énekessel, Szűts Zoltán kutatóval és Bedekovics Péter református lelkipásztorral.
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a munka, az oktatás, a tanulás vagy a mindennapi ügyintézés világát alakítja át, hanem egyre inkább megjelenik az egyházi és gyülekezeti közösségek életében is. De hol lehet valódi segítség, és hol kezdődik az a határ, ahol az eszköz már nem támogat, hanem helyettesíteni akarja az embert? Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem kancellárja szerint a mesterséges intelligencia akkor lehet hasznos, ha tudatosan és felkészülten használjuk. Az oktatásban, a szervezésben és a kommunikációban sokat segíthet, a személyes felelősséget, a kritikus gondolkodást és a lelki-szellemi hitelességet azonban nem helyettesítheti.
A sydney-i Szent Erzsébet Otthon idős lakóinál szolgált április 29-én Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki az Ausztráliai Magyar Református Egyház fennállásának 76. évfordulója alkalmából érkezett Ausztráliába. A Kárpát-medencei és diaszpórában működő magyar ajkú református közösségeket összefogó Magyar Református Egyházhoz egy éve csatlakoztak az ausztráliai reformátusok. A látogatás célja a köszönetnyilvánítás, egyben a személyes kapcsolatok és a közösségek fontosságának megerősítése.
Isten folyamatosan tisztítja és hitvallóbbá érleli az ő népét, hiszen ő az események Ura is – hangsúlyozza Steinbach József. A Zsinat lelkészi elnöke jó viszonyra, építő, közös szolgálatra számít az új kormányzattal. A közösségét ért kritikákról, a közbeszéd állapotáról, a sebek gyógyulásának közös felelősségéről is beszélt a püspök a reformatus.hu-nak adott nagyinterjúban.
Az ausztráliai reformátusok meghívására érkezett az országba 2026. április 24-én Fekete Károly tiszántúli püspök. A melbourne-i volt az első magyar református gyülekezet, amelyet az Ausztráliába érkező menekült magyarok 1949-ben alapítottak. Fekete Károly rendkívüli presbiteri ülésen találkozott a gyülekezet elöljáróival, akikkel gyülekezetépítési és missziói kérdésekről folytatott intenzív megbeszélést.
Hegedűs Loránt reménység híján is reménységgel hitt az Úrban, mint Ábrahám – erről beszélt április 25-én igei köszöntőjében Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a volt dunamelléki püspök, a Zsinat korábbi elnökének állított szobor avatásán a Zsinati Hivatal székháza előtt.
Milyen lesz a református egyház viszonya az új kormánnyal? Gratulált-e az egyházvezetés a győztesnek? Képesek lesznek-e fenntartani az intézményeiket? Újra kell-e gondolni az állam és az egyházak kapcsolatát? Ezekről is beszél Steinbach József püspök a reformatus.hu-nak adott, hamarosan megjelenő interjúban.
Tudományos kincs érkezett idén a Károli Gáspár Református Egyetemre: a néhai Volkmar Fritz világhírű mainzi régészprofesszor hatvanezer euró értékű magánkönyvtára talált új otthonra Budapesten. A beszerezhetetlen szakfolyóiratokat és ritka ásatási jelentéseket tartalmazó gyűjtemény Wolfgang Zwickel professzor felajánlása, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának és a Ráday Könyvtár példás összefogásával maradhatott egyben.
A Magyar Corvin-lánc állami kitüntetést adományozta a miniszterelnök előterjesztésére Sulyok Tamás köztársasági elnök Bogárdi Szabó István volt dunamelléki püspöknek és Trócsányi Lászlónak, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának.
Százéves jubileumát ünnepelte a törökbálinti Református Pulmonológiai Centrum. A Magyar Tudományos Akadémián tartott tudományos szimpóziumon tekintették át a résztvevők az intézmény fejlődésének főbb állomásait és a tüdőgyógyászat legfontosabb eredményeit, akik az elmúlt évtizedek szakmai tapasztalatai mellett a jelen kihívásairól és a korszerű diagnosztikai és terápiás lehetőségekről is átfogó képet kaptak. Az április 17-i esemény fővédnöke Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke volt.
Romos állapotában is gyönyörű, hát még, ha felújítják – hívták fel a figyelmet templomukra a dunaalmási református gyülekezet tagjai. Javában zajlik a felújítása, ami az épület rossz statikai állapota miatt elodázhatatlanná vált, emellett a tavaly ősszel levonult árvíz is súlyos károkat okozott benne. Azóta a gyülekezeti terem ad otthont a hitéleti alkalmaknak és az istentiszteleteknek. A templom nélküli közösségi életről és a felújításról beszélgettünk a helyiekkel.
Érzékeny, átmeneti időszakot él meg minden gyülekezet, amikor addigi lelkipásztora távozik, és helyettesítő lelkész veszi át ideiglenesen a feladatait. Matyó Lajos zsámbéki lelkipásztor tavaly júliusban állt az addigi lelkipásztor nyugállományba vonulása miatt a biai gyülekezet élére a végleges lelkipásztor megtalálásáig és megválasztásáig. Küldetésének sikerét jelzi, hogy egyharmadával nőtt az istentiszteleti létszám, hálával gondolnak vissza rá. De mi volt a titka az eredményességnek? Interjúnk Matyó Lajossal.