A becsület mára inkább elfeledett emléktárgy, mint elérendő erény. Mint a kiszolgált bútordarab, amelyet szégyellünk, ha a szomszéd meglátja – régimódi, antik holmi, amelyet a pincébe rejtünk. Pedig valaha a becsület az ember jellemének sarokköve volt, ehhez igazították a döntéseket, a cselekedeteket, sőt az egész életet. Mi történt? Bogárdi Szabó István, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, egyetemi tanár szerint az alapvető értékeink azért kallódtak el, mert az emberek maguk is elveszettek, és céltalanul bolyonganak irányt vesztve, mert elutasították Istent és változhatatlan mércéjét.
A Magyarországi Református Egyház küldetését és jövőjét helyezte fókuszba egyházkormányzati, társadalmi és lelki szempontból a 2025. április 29-én ülésező Zsinat Balatonszárszón. A testület számára stratégiai döntések, törvénymódosítások és szakmai beszámolók alapján körvonalazódott az egyház felelős jelenléte egy változó társadalmi közegben.
Tiszaderzsen a gyülekezetet, Tiszaszentimrén a települést vezeti Fodor Gusztáv. A téglákat, bibliákat és meteoritokat gyűjtő, ráadásul csillagászkodó lelkipásztor életében valóban összeér az ég és a föld: a természet és a hit tudománya. A Retour legújabb részében őt ismerhetik meg, de azt is, hogy Istent szolgáló amatőr csillagászként mit gondol a világ teremtéséről, vagy épp polgármesterként a politika durvaságáról.
A templom az a hely, ahol Krisztus nevében összejövünk. Magunknak, azaz gyülekezetünknek építjük, Istennek már nincs rá szüksége az Újszövetség korában, mint egykor az áldozóhelyre. Gyülekezésre alkalmas, jó szerkezetű, jó akusztikájú épület a megfelelő. De vajon nem tesszük-e hozzá ehhez a gyakorlati szükséglethez – a mi dicsőségünket? Szabó Zsolt egyetemi docens írása a Reformátusok Lapjából.
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elkötelezetten vallja és elsődleges célként kezeli, hogy az alacsony jelentkezői létszámok ellenére is meg kell őrizni a hagyományos bölcsész szakok egyházi felsőoktatási intézményben történő hallgatásának lehetőségét. Ugyanakkor a kor kihívásai ezen területet súlyos helyzetbe hozták, így a felelős gazdálkodásnak, valamint a minőségi oktatási követelményeknek egyaránt ellentmond, hogy egymástól néhány utcára működjenek a pár fős képzések.
Éppen száz éve, 1925-ben jelent meg először a Theologiai Szemle című szakfolyóirat. A gazdag múltra visszatekintő lap a kommunista diktatúra alatti kényszerszünet ellenére sem tört meg. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tulajdonában lévő kiadvány jelenleg negyedévente jelentkezik tudományos, teológiai, illetve napjaink kritikus társadalmi jelenségeire reflektáló írásaival. A centenárium apropójából Bóna Zoltán főszerkesztővel beszélgettünk.
A címben feltett kérdésre a legtöbben azt válaszolnánk: képmutató vallási vezetők Jézus korában. Az Újszövetségben betöltött szerepük egyértelmű, bár Nikodémus személyében egy kivétellel is találkozunk. Kevesen ismerjük azonban a farizeusokat és szadduceusokat, illetve az egyéb pártokat, csoportosulásokat közelebbről. Nem tudjuk, hogyan gondolkodtak, kik tartoztak közéjük, milyen célok vezérelték őket. Cikkünk ebben igyekszik támpontokat adni Josephus Flavius zsidó történetíró segítségével, aki ugyan nem kész tényeket tár elénk, de segít az eligazodásban.
A lelkipásztorok előmenetelének biztosítása a szent tudományokban gyülekezeteink kiemelt érdeke és feladata. Egyházunk rendje szerint április 27. a lelkésztovábbképzés vasárnapja: ennek fontosságáról, intézményesített rendszeréről és távlatairól Gáll Sándort, az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsi kancellárját, az ottani Országos Lelkésztovábbképző Testület titkárát kérdeztük.
Rendhagyó programmal várta az érdeklődőket április 11–12-én a Tiszántúli Református Egyházkerület szervezésében hatodik alkalommal megrendezett Egyházzenei Szakmai Napok. A kétnapos rendezvényen a résztvevők Érkeserűbe is ellátogattak, ahol megemlékeztek a 445 éve született Keserűi Dajka Jánosról és az Öreg graduálról.
Bár manapság ritkábban említik név szerint, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a New Age – vagyis az Új Korszak – továbbra is hat világszerte. Ez a spirituális irányzat világvallási igénnyel lép fel, és a legkülönfélébb pogány hiedelmeket, kultuszokat eleveníti fel, illetve építi be a rendszerébe. Mindmáig erőteljes hatást gyakorol, különösen a keresztyénséget elhagyó fogyasztói társadalmakban. Következményei és „gyümölcsei” ma jobban megmutatkoznak, mint bármikor a hatvanas-hetvenes évek óta, amikor ez a világnézeti divatáramlat megjelent.
Huszadik alkalommal rendezik meg a református zenei fesztivált május végén. „A művészet öröm” – hirdeti az esemény, amely az elmúlt két évtizedben Budapest egyik meghatározó kulturális összejövetelévé vált. A háromnapos rendezvény átfogó művészeti élménnyé formálva kínál emlékezetes programokat a református zenei hagyományoktól a kortárs irányzatokig. A szervezők célja, hogy a legkülönbözőbb műfajú koncertek, irodalmi és művészeti előadások, énekes, fáklyás felvonulás és gyermekprogramok közösségformáló ereje által, nyitott és igényes produkciókkal szólítsa meg mindazokat, akik tartalmas időtöltésre vágynak.
Ingyen telefonszolgáltatás a lelkipásztoroknak és díjmentes beszélgetés egymás közt minden reformátusnak: két olyan dolog, amit a RefoMobil telefonszolgáltató biztosítani tud az ügyfeleknek. A cég a református intézmények dolgozóinak és a gyülekezetek tagjainak igyekszik minél kedvezőbb tarifacsomagokat kínálni. Amiben pedig az egyháznak tud segítséget nyújtani, az az, hogy az igazán fontos ügyekben telekommunikációs támogatást ad, vagy épp értesíti az ügyfeleket. A RefoMobil vezetőjével, Németh Tiborral beszélgettünk.
Az idei Csillagpont központi üzenete: Istenhez fordulhatsz a szorongásaiddal és a küzdelmeiddel együtt. A fesztiválozók ezt legintenzívebben a mindennapi csoportos beszélgetések során tapasztalhatják majd meg, ahol szeretetteljes, elfogadó közeg várja őket. Ennek megteremtéséért a csoportvezetők felelnek majd, akiknek szolgálatát több hónapos, komoly lelki és szakmai felkészítés előzi meg. Cikkünkben a júliusi rendezvény hatalmas háttérmunkájának egyik szeletébe nyerhetünk bepillantást.
„Egy olyan egyházfőt köszönünk meg az Úrnak, aki Isten dicsőségét úgy szolgálta, hogy a teremtő Istenre tekintve krisztusi szeretettel fordult a teremtett ember és a teremtett világ felé. Hitelesen szót emelt mindazokért, akik ebben a világban bármiféle módon a peremen élnek: testiekben, lelkiekben, anyagiakban, miközben elkötelezettje volt a lakott Föld megőrzésének.” A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökségének nyilatkozata.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1925. március 8-án iktatták be a vajai gyülekezet élére idős Bencze János lelkipásztort. Száz év múlva erre emlékezett a hálás utókor a nyírségi városban. A Tiszántúli Református Egyházkerület, de még az ország életében is egyedülálló: nagyapa, apa és fia követte felmenőjét a szószéken.
Tapasztalataink, körülményeink azt láttatnák velünk, hogy a halál-erők győznek az élet felett. Mi azonban hitben járunk, nem látásban (2Kor 5,7). Hitben azt a csodát éljük meg, hogy az életünk nem múlik, hanem telik, kiteljesedik, ezért nem a halál nyeli el az életet, hanem az élet a halált. Steinbach József püspök húsvéti gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Istenünk, „aki van”, az élet Istene. Övéit is ennek a jó hírnek a továbbadására kéri, hogy minden ember szívében ott éljen a remény: Isten az élet, az örök élet ura. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa közös húsvéti üzenete.
Nem az a kérdés, ki méltó az úrasztalához, hanem az, ki hogyan járul oda. Tisztában van-e a méltatlanságával, és tudatosult-e benne, milyen gyarló, vagy éppen minden tiltakozik benne az ellen, hogy gyarlóságait beismerje. Az odajárulás módján múlik minden – vallja Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
A nagycsütörtök estéjére készülés közben kiégett a rakamazi református templom konyhája, károsodott az előtér és kisebb mértékben a templom belső tere is. A helyrehozatali munkára gyűjtést hirdettek.
Krisztus feltámadt a halálból, és ez nagyobb erő, mint a bűn, a kárhozat, a halál, a pusztulás, mindaz, ami körülöttünk van ebben a világban – hangsúlyozza az ünnepi interjúban Lovas András lelkipásztor, a dunamelléki egyházkerület missziói referense.