A június legtöbbeknek a vakáció ígéretét hordozza, a tizenkettedikesek életében viszont ez a szóbeli érettségi vizsgákra tanulás időszaka. Ebben a cipőben jár Fűrész Viktória is, a Tatai Református Gimnázium végzős tanulója, leendő teológa, akit a középszintű hittanérettségire készüléséről kérdeztünk.
Az immár hagyománnyá vált református zenei fesztivál idén huszadik alkalommal töltötte meg Ferencváros szívét református kultúrával, énekkel és közösségi élményekkel. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány által szervezett háromnapos rendezvénysorozat hét helyszínen mintegy ötven programmal hívta az érdeklődőket. A záró istentiszteleten Zila Péter református lelkipásztor hirdette az Igét.
Az egységnap az elszakított nemzetrészek gyülekezeteinek legnagyobb ünnepe – fogalmazta meg hitvallását Farkas László, a Kolozsvár-Írisztelepi Református Egyházközség lelkipásztora. Szépapákig visszavezetett családfája ékesen példázza, hogy a magyar, a székely, a kun és a horvát ősök jellemvonásait máig ható lenyomatként a szívükbe kódolta Isten. Az egységnap előtt beszélgettünk az anyaországhoz – mind családja, mind a testvérgyülekezetek révén – szorosan kötődő lelkipásztorral.
Rejtett helyek, megindító beszélgetések, zenék és vidám pillanatok jellemezték a XX. Református Zenei Fesztivál második napját. A Bakáts tértől a Kálvin téri templomig számtalan koncert és program várta az érdeklődőket. Fellépett többek között Vecsei H. Miklós, a Talamba, Grecsó Krisztián és Beck Zoltán is. Egy percig sem lehetett unatkozni – a nap élményekkel telt meg.
Osváth Richárd kerekesszékes vívó, paralimpiai ezüstérmes és hitvalló református ember élete a sport és a hit határán bontakozik ki. Az első képes Bibliájával kezdődött el valami benne. Gyermekkorától kezdve kapcsolatban volt Istennel, mégis egy térdsérülés kellett ahhoz, hogy végleg visszataláljon hozzá.
– Olyanok ezek a szerepek, mint két tükör. Az egyikben, a színháziban, látom, hogyan működik az emberi természet, a dráma. A másikban, az életszerepeimben keresem a természetfelettit, a végtelent, a feloldozást – magyarázza a református Kiss Gergely Máté Jászai Mari-díjas színész, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja. Szerepeiről, szolgálatairól, családjáról az olvasóknak is üzenve beszélt.
Madárcsicsergés, kellemes zene és gyerekkacaj a nyüzsgő város szívében – ilyen hangulatban telt május 30-án a XX. Református Zenei Fesztivál első napja.
Az Erdélyi Gyülekezet és a Református Fiatalok Szövetsége imaközösségbe hív minden Krisztus-követőt, és imaláncot hirdet az egész Kárpát-medencére kiterjedően a békéért.
Összefér a népzene a zsoltárokkal? Színpadra állíthatók-e a népdalok? Mit tanulhatunk a hagyományos paraszti kultúrától? A népzene jelenét-jövőjét firtató kérdéseinkre Tímár Sára énekesnő válaszolt, megosztva hitre jutásának kacskaringós történetét is: – Hosszú ideig mindenkinek meg akartam felelni, hogy elismerjék, szeressék a munkásságomat. Ma már tudatosan figyelek arra, hogy ne ez motiváljon, hanem a saját értékrendemet képviselve zenéljek – hangsúlyozta.
Egyre fiatalabb korban találkoznak a gyerekek pornográf tartalmakkal, sokan már 11–12 évesen. Magyarországon másfélszer annyian néznek hetente pornót, mint Netflixet. De vajon értjük, milyen mély hatással van ez a jelenség a fiatalok fejlődésére, kapcsolataira, hitére?
Európa tudatosan vállalt szellemi értékrendje és világnézete jelentős változáson ment át az elmúlt évszázadokban. Napjaink alapértékei – az emberi méltóság, az egyenlőség vagy a gyengék védelme – immár vallástól függetlenül, általános erkölcsi normaként jelennek meg a közgondolkodásban. Ez a véleménycikk arra keresi a választ, hogy történelmileg honnan erednek ezek az értékek, és milyen szerepet játszott a keresztyénség a kialakulásukban, elterjedésükben, miért éppen ezek váltak a nyugati kultúra meghatározó normáivá.
Megtöltötték a Szent István teret Miskolcon a tiszáninneni egyházkerület utcai evangelizációs rendezvényére látogatók. A H2Ő – Az élet vize nevű rendezvény célja lámpásként világítani a városban, megmutatni a református közösségek jelenlétét és szeretetszolgálatát, megszólítani a lelki szomjúságukra választ keresőket. Valódi közösséggel várták a járókelőket egy korty élő vízre – lelki és fizikai értelemben is.
Tizenhét éves püspöki szolgálatom alatt a legnagyobb ajándék a Kárpát-medencei Magyar Református Egyház létrejötte volt 2009-ben, amely aztán magához ölelte az európai és a tengerentúli magyar református testvéreket is. Ez a közösség élő: azóta is rendszeresen találkozunk, és megtapasztaljuk, milyen nagy szükségünk van egymásra. Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnökének gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Böszörményi-Nagy Gergely legújabb könyve, A mindenség algoritmusa nem a jövő technológiájáról, hanem a múltból fakadó emberi bölcsességről szól. A Protestáns Újságírók Szövetségének májusi klubestjén Nagy Katalin műsorvezetővel hitről, szépségről, honvédelemről beszélgettek, de szó volt arról is, hogy a világ értelmes és rendezett, ha van szemünk és bátorságunk azt meglátni.
A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek intézménye a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa Magyarország különdíját vehette át a 28. Múzeumok Majálisán. Az elismerést a Pannonia Reformata Múzeum stratégiai alapú megújításáért, a vallási közösségek kulturális örökségének példaértékű megőrzéséért, továbbá a hit és a liturgia témáinak hagyományt és innovációt egyesítő múzeumi feldolgozásáért kapta.
A szenvedéséről szóló Jézus mellett jól elbeszélgetünk arról, melyikünk a nagyobb. Vagy a szenvedő Krisztust látva vigadunk, kockát dobva eljátsszuk az Úr köntösét, sorsot vetünk: a kocka el van vetve, mi pedig fel vagyunk dobva. Vagy kigúnyoljuk a szenvedés valóságát és eljátsszuk, hogy egy megvert embert megkoronázunk tövissel, majd elégedetten szemléljük művünket. Barnóczki Anita lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Nyolcvan éve ért véget a második világháború Európában, de Magyarországnak nem hozott valódi felszabadulást – az egyik megszállást a másik követte. A református egyház eközben a romjaiból próbált újjáépülni. Ravasz László püspök 1945-ös jelentésében nemcsak a gazdasági és erkölcsi pusztulásról, hanem az isteni gondviselésbe vetett reményről is tanúságot tett.
Annyi mindent kaptunk teremtő Urunktól, amin keresztül megcsillanhat, felragyoghat az ő csodálatos lénye, áttetszhet „arca” – mindazokon át, amik istenképűségünk részletei. Képesek vagyunk alkotni, gondozni, érezni, adni és legfőképpen szeretni. Anyának lenni ilyen ajándék! Sokan egyenesen azt állítják, leginkább az anyai szeretet hasonlít vagy emlékeztet Isten szeretetére.
A magyar református egységnaphoz kapcsolódó gálaműsort rendeztek 2025. május 23-án a debreceni Kölcsey Központban. Az összművészeti program zsoltárokkal, egyházi énekekkel, tánccal és versekkel mutatta be a református kultúra sokszínűségét. A műsort a keresztyén ünnepek jegyében állította össze Katona Gábor rendező, koreográfus.