Rajkai Zoltán színművész szerint a megtérésnél nincs jelentősebb esemény az ember életében. Őszinte vallomás hitről, megtérésről, a tízparancsolatról és egy Isten dicsőségére, missziós céllal készített személyes előadásról.
A Bárka táborban évente 700 gyermek táborozik ingyen, köztük olyanok is, akik a szegénység, megkülönböztetés, bántalmazás vagy egyéb krízishelyzet miatt jelentős hátrányt szenvednek a mindennapjaikban. Hiszünk abban, hogy ha egy gyermek megkapja a megfelelő figyelmet, támogatást és bátorítást, akkor visszanyerheti az önmagába és a felnőttekbe vetett bizalmát. Ez a tábor nem a nehézségekről, a kudarcokról, a lemondásról szól, sokkal inkább arról, hogy a világ lehet biztonságos és kiszámítható, hogy minden gyermek értékes és szerethető.
Előbb vagy utóbb mindenki életében előfordul, hogy jogi segítséget vesz igénybe magán vagy üzleti ügyben. Hívő keresztyénként meddig megyünk el az érdekeink, az igazunk érvényesítéséért? Mi az ügyvéd felelőssége és szerepe vitás helyzetekben? Hogyan vélekedik a jogász a bűn fogalmáról? Ezekről beszélgettünk szakértőkkel.
Bibliai lexikonok, segédkönyvek, „túlélőkészlet” és egyéb teológiai szakkönyvek segítenek a Szentírást megérteni vágyó olvasóknak. Az egyházi kiadók évek óta gondoskodnak arról, hogy hazai szerzők művei és külföldi kiadványok fordításai közül válogathassunk – ki-ki felekezete, kegyességi irányzata szerint, kíváncsiságához vagy zsebe tartalmához mérten. Ezért akár el is siklanánk egy új kötet megjelenése felett, ha nem tűnne fel a szerző, Ablonczy Dániel neve. A Kispest-Rózsatéri Református Egyházközség egykori lelkipásztorának hagyatékából válogattak a családtagok, megosztva velünk az egykor őket is megszólító gondolatokat. Mint az előszóban is kifejtették: céljuk a bibliai történetek hívő szívvel elfogadására biztatni.
Miként gazdálkodhat az egyház anélkül, hogy elveszítené hitelességét? Hogyan találhat egyensúlyt az anyagi források kezelése és saját küldetése között? Ezekre a kérdésekre is igyekeztek válaszolni a Szólj be a papnak! rendezvénysorozat március 3-i vitaestjének vendégei, Mihályi Jeromos bencés perjel, Szpisák Attila evangélikus lelkipásztor és Sohajda Levente református lelkipásztor. A beszélgetést Zila Gábor, a szervező Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője moderálta.
A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem küldöttsége 2025. március 5-én megemlékezést tartott ifj. Varga Zsigmond mártírhalálának 80. évfordulója alkalmából a bécsi református templomban. A küldöttséget Fekete Károly püspök és Baráth Béla Levente rektor vezette.
Negyven nap. Ennyi ideig tartott az özönvíz, ennyi ideig várt Mózes a tízparancsolatra, és ennyi ideig böjtölt Jézus a pusztában. Most pedig nekünk van újra közel hat hetünk arra, hogy felkészüljünk a feltámadás ünnepére, az igazi újjászületésre. Csoma Judit Margit református lelkész böjti gondolatai.
Hogy Istennek van humora, azt a saját bőrünkön tapasztaljuk, de hogy min szabad és min nem nevetnie a keresztyéneknek, az már nem mindig egyértelmű. Nagy István Zoltánnal a humor együtt jár, akár a szószékre áll fel, akár a lelkésztársak között tart stand-up-előadást.
Kié a gyerek? címmel tartott szakmai konferenciát 2025. február 27-én a Református Pedagógiai Intézet Budapesten. A rendezvény a Segítők és segítettek – az iskolai lemorzsolódás megelőzése konferenciasorozatba illeszkedett. Erre az újabb állomásra az ország több pontjáról érkeztek osztályfőnökök, óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanárok, segítő szakemberek, valamint érdeklődő diákok, hogy hiteles előadók útmutatásával közösen gondolkodjanak határokról, szerepekről, feladatokról és lehetőségekről. Az esemény egyszerre vált a felfrissülés, a tapasztalatcsere és a kapcsolatépítés színterévé.
„Feltöltöttem a pdf-et” – hangzik el rendszeresen hétfői lapzártánk végén. Ez a mondat, amelyet tördelőnk, Illényi Éva mond a telefonba, számunkra az egész napos munka befejeztét, míg a vonal másik felén lévőnek a kezdetét jelenti. Az állomány az aktuális Reformátusok Lapja nyomdakész verzióját tartalmazza, amelyből a békéscsabai Délkelet Press Kft. alig pár óra alatt elkészíti az újságot. Békéscsabára utaztunk, hogy a saját szemünkkel is lássuk, hogyan is készül a „Reflap”.
A félelem mindannyiunk életének része, legyen szó külső eseményekről, bizonytalanságról vagy belső aggodalmakról. A világ történései sokszor nyugtalanságot keltenek bennünk, de a Szentírás arra tanít, hogy Isten szeretete erősebb minden félelemnél. A hit és bizalom segíthet legyőzni a szorongásokat, és elvezethet a valódi félelem nélküli élethez.
Az minket érő kihívások nem elpusztítani akarnak, hanem az Isten jelenlétébe hívnak meg – vallja Szabóné László Lilla lelkipásztor, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. A stressz a mindennapjaink része, de a szorongás ennél mélyebb és pusztítóbb: egyfajta negatív reménykedés, amely bénító félelmeket táplál bennünk. Hogyan különböztethetjük meg a feszültséget a szorongástól? Miként küzdhetünk meg a negatív gondolatokkal, és hogyan építhetünk olyan hitet, amely a gyengeségeink helyett Krisztusra mutat? Beszélgetésünkben – gyakorlati tanácsokat és lelki kapaszkodókat is kínálva – ezekre a kérdésekre keressük a válasz.
A vágyott felfrissülés csak akkor következik be, ha nem az egyház szervezete, az egyházi élet kerete változik, hanem mi magunk újulunk meg naponként, és elkötelezzük magunkat az Isten szerinti életre. Az evangélium egyértelműen és félreérthetetlenül tárja elénk: a változást magunkban kell elkezdenünk. Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A sokat kütyüző kisgyermekek rászoknak a vizuális ingerek befogadására, túl korán túl nagy inger éri ezt a rendszert, háttérbe szorítva a hallás utáni tanulást és a társas interakciókat – állítja Pogány Ákos etológus, az ELTE Etológiai Tanszéke Alfa Generáció Laborjának munkatársa.
Egy téli vasárnap este távolsági buszon utaztam, a mellettem lévő helyekre egy harmincas éveiben járó, láthatólag nehéz életű pár ült le. A férfi koszos volt, kellemetlen szagú, gusztustalan hangokat hallatott, és szinte járni sem tudott, annyira magánkívül volt. Bosszantott, miért engedik fel a járműre, ha egyszer nincs az utazáshoz megfelelő állapotban, zavarja a többi, rendesen viselkedő embert. Aztán elszégyelltem magam, s azon gondolkodtam, hogyan lehetne segíteni rajta.
A 2025-ös esztendő igazán bővelkedik a magyar szellem és kultúra jeles alakjainak kerek évfordulóiban. Néhány nap múlva, március 3-án lesz ötven éve, hogy az egyik legnagyobb terjedelmű és legszerteágazóbb életművet alkotó, talán a legeredetibb magyar író-gondolkodó – vagy gondolkodó író –, Németh László elment a minden élők útján. Faggyas Sándor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Kétszáztizennégy éve „katolikus tengerben”, többnyire pénzszűkében, mégis jelenleg önnfenntartón áll fenn Baján a református gyülekezet. Innen közvetíti Bán Béla bács-kiskunsági esperes istentiszteletét február 23-án a Kossuth rádió. Gyülekezeti riportunk bizonyságtételekkel.
Az ifjúság szolgálatának évében fiatalokról szóló és a fiatalságot érintő kérdéseket taglaló műsort indít az ifjúsági osztály. A Rá|látásban egy szakértő és egy állandó lelkész a műsorvezetővel beszélgetnek olyan témákról, mint a szorongás, a mobilhasználat veszélyei vagy éppen a szexualitás. A műsor készítőinek célja, hogy az ifivezetők, lelkészek és hitoktatók, valamint a szülők szélesebb rálátást kapjanak a tizenévesek világára. Az első adás fókuszában a bántalmazás áll.
Nemzeti imádságunk, a Himnusz szerzőjének élete örökre meghatározta Csorba Sándor irodalomtörténész pályáját. Nem készült Kölcsey-kutatónak, de Isten kijelölte elrendelt útját, amelyen azóta is hűségesen jár. Egy kollégája tartott volna előadást Kölcsey Ferencről a gimnáziumban, ám az illetőt sürgősen helyettesíteni kellett. Az igazgató a nemrég kinevezett fiatal tanárra testálta a feladatot. A többi történelem. Olyan lelkesedéssel, szakmai érdeklődéssel fordult a középiskola névadója, a magyar irodalom kimagasló alakja felé, hogy eleve elrendeltetett a kutatói életút. A magyar kultúra napja, január 22. – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát – alkalmából beszélgettem az idén márciusban kilencvenegyedik évét betöltő, professor emeritus címmel is elismert, nagy tekintélyű tanárral, kandidátussal, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjával.
„Jobban óvd szívedet” – Református határaink a teológiában címmel rendezték meg a Colloquium Iuvenum találkozót Debrecenben. A fiatal reformátusokból álló közösségnek ez volt az első egész napos rendezvénye. Február 15-én lelkipásztorok, az egyetemista és az idősebb korosztályt is képviselő egyháztagok értekeztek arról, hol vannak a református teológia határai.