Becsületes gazdálkodás, rendben lezajlott presbiteri tisztújítás, megemlékezés Ravasz Lászlóról és Tőkéczki Lászlóról – a Dunamelléki Református Egyházkerület szerdán tartotta idei első közgyűlését.
Az egyház és a közösség erejében hisz Fekete Áron. Négy gyermek boldog édesapja, aki esti mese helyett történeteket mesél nekik a Bibliából. Családjával a Balaton partján, Fonyódon él, foglalkozását tekintve halász.
„Mi, református keresztyének, szeretnénk példát mutatni a megbocsátás kultúrájának terjesztésében Magyarországon, ezért nem kívánunk jogi lépéseket tenni" – nyilatkozta Gér András zsinati tanácsos.
Mit jelent a hétköznapokban a gyakorlati kereszténység, a diakónia? – erről tanácskoztak a résztvevők a Magyarországi Református Nőszövetség és a Magyar Református Presbiteri Szövetség közös konferenciáján.
„Isten mindannyiunkat szerte e világon magában hord, és ő maga is hordoztatott, született, felnőtt, majd kínhalált halt, hogy feltámadásával örökre nekünk adja kegyelmét, amely kipótolja minden hiányunkat" – Bagdán Zsuzsanna írása földi anyánkról, alma materünkről és az anyaszentegyházról.
Nem kellene élnünk az ének és a zene Istentől kapott ajándékával? – kérdi Berkesi Sándor. Dehogynem, válaszolunk rá sokan. Az énektanár-kórusvezetővel, akit március 15-én Kossuth-díjjal tüntettek ki a református zene ügyének szolgálatáért, az ének- és zeneoktatás állapotáról és a kántorok helyzetéről beszélgettünk a rangos elismerés és az egyházzene vasárnapja apropóján.
Ha most felajánlja adója egy százalékát a református egyháznak, többet nem kell nyilatkoznia erről, mert visszavonásig érvényes marad a felajánlása – ez a legfontosabb változás az idei adóbevallásnál. De mire költi a református egyház a támogatásokat? Erre is keressük a választ Bogárdi Szabó István püspökkel, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökével.
Dunántúli református, neves közgazdász, indianapolisi egyetemi tanár, 1945 és a rendszerváltás után is magyarországi országgyűlési képviselő, a 20. század tanúja – a 97. évében járó Horváth János tiszteletére két kötet is készült a közelmúltban, az életrajzi regényt és a politikusi portrét csütörtökön délután mutatták be a Károli-egyetem bölcsészkarán.
Minden ember életében vannak mélységek és magasságok. A kérdés az, ki hogyan kezeli és éli meg ezeket. Fekete Lajosné Julianna mindig az Úr kezét fogva járt az úton. Tragédiákat és mélységeket is megélt, mégis mindig, minden körülmény között megmaradt a hitben.
Mindenki életében eljön az a pillanat, amikor szüksége lesz Révész Szilvia Keserűből édeset című könyvére. A mély hitről, elképesztő életútról és hatalmas tapasztalatról tanúskodó alkotás ugyanis megmutatja, hogy miként lehet a válságból lehetőséget kovácsolni, még akkor is, ha Isten néha (vagy éppenséggel elég gyakran) keresztülhúzza terveinket.
Az ökogyülekezeti címre idén is jelentkezhetnek azok a keresztyén gyülekezetek, egyházi közösségek és intézmények, amelyek szemléletükkel, önkéntes működésükkel aktívan tesznek a teremtett világ megóvásáért.
Saját értékeink megtartása és megismerése egyben közeledési lehetőség is a másikhoz – mondta Balog Zoltán az idei Protestáns Tavasz legutóbbi alkalmán. Az emberi erőforrások minisztere Köves Slomó rabbival beszélgetett kedd este.
Az ökogyülekezeti díjra idén is jelentkezhetnek azok a gyülekezetek, egyházi közösségek és intézmények, amelyek – az ökogyülekezeti cím alapvető célkitűzésein túl – három éven keresztül megvalósítanak egy általuk kidolgozott teremtésvédelmi programot is. Fontos szempont, hogy a helyi gyülekezeti közösség minél több tagja részt vegyen benne.
Módosította a gazdálkodásról szóló törvényt, jóváhagyta a készülő énekeskönyv szerkezetét és határozott az idei év díjazottjairól is egyházunk legfőbb döntéshozó testülete a XIV. zsinati ciklus 11. ülésszakán. Összefoglalónk a Zsinat csütörtöki üléséről.
Vasárnap ünnepeljük a Föld napját. Az Ökogyülekezeti Mozgalom arra hív, hogy egész évben imádkozzunk bolygónk jövőjéért, figyeljünk oda a teremtett világra, legyünk ökogyülekezetek.
Fontos lépéssel kerültünk közelebb az új református gyülekezeti énekeskönyv megjelenéséhez: a Zsinat tavaszi ülésszakán elfogadták az eddig összegyűjtött énekanyag beosztását. A rugalmas rendezési elv lehetővé teszi a későbbi bővítést is – átszámozás nélkül.