Vajon szorongónak születünk, vagy a körülményeink, esetleg életmódunk tesz azzá? Hogyan segíthetjük ítéletmentesen, bibliai alapokon gyülekezeteink mentálisan küzdő fiataljait? Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológust a modern népbetegségről, a szorongásról kérdeztük.
Mit kezd a vezető a megtöretéssel? Hogyan válik a krízis formáló erővé, és mikor kezdődik a valódi helyreállás? Szolgálat, bűnvallás, kegyelem, közösség és újrakezdés – ezek a kulcsszavai annak az útnak, amelyről Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke beszél a megállás, az újragondolás és az irányváltás fényében. Az elmúlt év megrendülései után nemcsak külső fordulatra, hanem befelé figyelésre is szükség volt, és ebből a folyamatból születhetett meg valami új: helyesebb látás, mélyebb kapcsolódás és letisztultabb szolgálat.
Major Ádám mindössze kilencéves, de nap mint nap megküzd az életéért. A gyógyíthatatlan Duchenne-féle izomdisztrófia nemcsak a kisfiú, hanem az egész család életét gyökerestül felforgatta és mindörökre megváltoztatta. Hároméves korában az önfeledt gyermekkort felváltották a kórházi kezelések, a gyógytorna és a folyamatos harc a betegséggel. Szülei minden mozdulatában ott rejlik a féltés, az erő és a remény. Gyűjtésbe kezdtek, hogy a gyereküknek esélye legyen nemcsak túlélni, hanem felnőni is. Az élet reménysugarát az Elevidys nevű génterápiás készítmény jelentheti, ennek ára azonban meghaladja az egymilliárd forintot.
Ritkán látni őket egy időben, egy helyen. Pedig miközben mind a négyen vezetik, koordinálják az egyházkerületüket, szinte naponta egyeztetnek és hetente találkoznak, hogy közösen tegyenek a református egyházért. Az együttműködés természetes velejárója az ellentét, de az egyet nem értéseket is egységben, egymásnak engedve igyekeznek feloldani. Közösen készülnek az egységnapra, amelyet nemcsak közösségben, egyházvezetőként, de „egyszerű” Krisztus-hívőként is szeretnék megélni. Steinbach József dunántúli, Balog Zoltán dunamelléki, Fekete Károly tiszántúli és Barna Sándor tiszáninneni püspökkel beszélgettünk.
A mai Törökország területén fekvő, ókori Nikaia városában (ma İznik) hívta össze Nagy Konstantin ezerhétszáz éve, Kr. u. 325-ben – felismerve a vallási széthúzás politikai kockázatait – a keresztyén egyház püspökeit az első egyetemes zsinatra. A Római Birodalom császára, Hosius, Córdoba püspöke (aki I. Szilveszter pápa távollétében képviselte az egyházfőt) és a több száz – főleg keleti – egyházatya jelenlétében zajló tanácskozás közel két hónapig tartott.
Nincs még egy olyan, általános és középiskolás korosztálynak szóló vetélkedő az országban, amelyet egyház szervez evangéliumi légkörben zömében cigány tanulóknak, akik kizárólag roma irodalmi műveket adnak elő. A Református Szeretetszolgálat Testvéri Szolgálat és Cigánymissziója évek óta ezt kínálja Aranyhíd elnevezésű vers- és prózamondó versenyével.
Az ördögűzés, az ördögtől való megszállottság mindig is érdekelte az embereket. Ezeknek a kifejezéseknek manapság is van alapja, és párhuzamba hozhatók-e a pszichiátriai zavarokkal? Sisakné Páll Klára szerint a mentális problémákkal küzdő embereknek is szükségük van Isten szeretetére, ezért szolgál közöttük több mint húsz éve, Szentgotthárdon. Egy nem hétköznapi szolgálat nyomában jártunk.
Mit értünk önfenntartás alatt? Milyen bevételei vannak az egyháznak? Hogyan tart fenn intézményt egy gyülekezet? A többi között ezekről a kérdésekről is szólt a Pénz és egyház címmel rendezett előadás-sorozat a Károli Gáspár Református Egyetemen. A Hittudományi Kar Gyakorlati Teológiai Kutatóintézete által szervezett eseményen a résztvevők négy délután, hétfőtől csütörtökig három-három előadáson vehettek részt. Mi csütörtökön látogattunk el az egyetem dísztermébe, amikor Csűrös András gyömrői lelkipásztor, Balog Zoltán dunamelléki püspök és Literáty Zoltán érdligeti lelkipásztor, a hittudományi kar dékánja beszéltek az egyházi és gyülekezeti valóságról a pénzügyek területén.
A Beregi kör nem csupán egy kerékpárút, hanem meghívás egy kulturális utazásra. A Tiszántúli Református Egyházkerület kezdeményezésére 2009-ben kialakított útvonal templomokat, emlékhelyeket és a vidék történeteit fűzi fel egy kerékpároskörre, amely 2024-ben elnyerte az Év Kerékpárútja címet. Idén tavasszal mi is kipróbáltuk, milyen végigtekerni ezen a csodálatos tájon.
Minden eddiginél sokszínűbb programokkal várja idén a művészetkedvelőket a XX. Református Zenei Fesztivál Budapest belvárosának különböző helyszínein. A május végi jubileumi programsorozat kihagyhatatlan eseményeiről és a fesztivál céljairól Tóth Endre művészeti vezetővel beszélgettünk.
Az összetartozás megélését, erősítését szolgáló egységnap ország- és generációs határokon átnyúlva gyűjti egybe a magyar reformátusokat. A fiatal hívők egyházkapcsolatáról az ifjúsági program szervezőit, Gulyás Dórát, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztálya vezetőhelyettesét és Püski Gábort, a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség ifjúsági lelkipásztorát kérdeztük.
Éneklünk minden istentiszteleten. Cantate vasárnapon talán kicsit többet. Mostanában jelent meg a hírekben, milyen lelkesen fogadták konzultáción vagy konferencián, amikor kezdésül éneklést választott az előadó vagy levezető. No, azért nem egy egész dicséretet, hanem csupán a 42. zsoltár első versét. Ha ennyi is elég, kell-e nekünk nyolcszáznál is több ének, ilyen vastag énekeskönyv?!
Egy éve, hogy a Magyarországi Református Egyház átvette a törökbálinti tüdőintézet fenntartását. A Református Pulmonológiai Centrum néven tovább működő intézmény azóta újra önálló. A fekvőbeteg-ellátás mellett évente több mint kilencvenezer ambuláns vizsgálatot végez, öt mobil állomással több mint százhúszezer embert ér el mellkasszűréseivel. Falai között a lelkiség is kibontakozik.
Erősen kell lenyomni a makádi református templom felújított orgonájának billentyűit, hiszen annyira új, hogy az anyag még „kéreti” magát. Az első világháborúban az orgona ónsípjait a templom harangjaihoz hasonlóan be kellett szolgáltatni: lőszert gyártottak belőlük. A második világégés végén némult el teljesen a több mint százhúsz éves hangszer. Mára a templom újra régi fényében ragyog, gyönyörű orgonája pedig éppen olyan szépen szól, mint a millennium évében.
Magyarország legősibb református gyülekezeteinek sorába tartozik az enyingi, 1540 óta tartják számon. Az azóta eltelt ötszáz év igencsak mozgalmasan alakult a számukra: három templomot építettek, iskolát alapítottak, ez utóbbit fél évszázadra elveszítették, de ma már újra folyik kálvinista szellemiségű oktatás Enyingen, ahol különösen szoros a kapcsolat a gyülekezet és az általa fenntartott iskola között.
– A hallgatói igényekhez kell igazítanunk a képzéseinket – érvel Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora bizonyos szakok kivezetése kapcsán. A rektor, aki bő három éve érkezett a Károli élére, nyilatkozik a kilenc és fél ezres létszámú egyetem fő értékeiről, fejlődési irányairól, keresztyén arculatáról is.
Kulturális programok, zenei és színházi előadások is várják a református egység napjára látogatókat Debrecenben. Két helyi fellépőt kérdeztünk arról, milyen műsorral készülnek. A Pendely Énekegyüttes Tímár Sárával együtt hálaénekeket és a népdalokat ad elő. A Vojtina Bábszínház különleges előadásokkal készül, és segítségükkel mi is kipróbálhatjuk a bábkészítést.
Negyed évezrede születtek Szikszai György örökbecsű sorai, amelyekben a lelkipásztorságról fejtette ki gondolatait: mit vár el az Isten, az egyház, a mindenkori társadalom az elhívott és felszentelt szolgáktól. A Keresztyéni tanítások és imádságok című könyv 1786-ban került az olvasók elé. A XXI. századi szolgálókra érvényesek-e az időnként régies nyelvezettel fogalmazott, ám kristálytiszta gondolatok? Különböző lélekszámú gyülekezetek lelkészeit kérdeztük, ők miként élik meg ezeket a követelményeket.
Bemutatták a Filadelfia-diakonisszák két diktatúra szorításában című könyvet a Károli Gáspár Református Egyetemen. Steinbach József püspök szerint a könyv nem csak erő és remény forrása, de útmutatás is az egyház vezetőinek.