A református Bibliamúzeumban nem Bibliákat őriznek, hanem azt a kort ismerhetjük meg, amikor a Szentírás íródott. Eredeti régészeti tárgyak, hagyományos és interaktív eszközök mutatják be a Biblia világát, ezen túl pedig az időszaki képzőművészeti kiállítások is vonzzák a látogatókat. A múzeum a Ráday Gyűjtemény részét képezi, jelenlegi formájában 2017 óta működik a Ráday Házban.
Megtartották az Október a reformáció hónapja programsorozat nyitó istentiszteletét a Kálvin téri református templomban. Az istentiszteleten Igét hirdetett Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Közreműködött az Újpesti Baptista Gyülekezet énekkara, a Kelenföldi Református Énekkar, a Pünkösdi Zenei Misszió Égi Szólamok Kórusa, a miskolci metodista Esterházy és az Avasi Gimnázium összevont kórusa, valamint az evangélikus Lutheránia Énekkar.
„Minden embernek megvan a maga hivatása, amelyet az Úr rendelt számára, mintegy őrhelyként, hogy ne kóboroljon céltalanul az életben. Nem lesz olyan alantas vagy jelentéktelen foglalkozás, amely ne tűnne igazán tiszteletreméltónak, és ne számítana rendkívül fontosnak Isten szemében.” A lényeg tehát, hogy a munkánk számít Istennek. Ezt a nézőpontot egykor protestáns munkaetikának nevezték.
Ahogy a zenén keresztül az univerzum harmóniája utat talál az emberi lélekbe, úgy áramlanak a kétségbeeséstől meggyötört, de imádkozni még képes ember felé a Gondviselés erői a családtagok, kollégák, lelki segítők közreműködése révén. Fontos értéke ennek a filmnek, hogy képes megmutatni: bár a zene önmagáért való szépsége nem szorul külön magyarázatra olyan emberek életén, tettein keresztül érkezik a világba, akik hozzánk hasonlóan Isten társaságából tudnak erőt meríteni.
Veressné Létai Ágnes. Négy évtizeden át kísérte, segítette és nevelte az iskola diákjait kedves szavaival és anyai gondviselésével. Szeretettel gondol vissza a tanárként megélt, hosszú időszakra. Ma is hitben és boldogságban éli a mindennapjait. Vallja, hogy a természettudományt és a hitet ugyanúgy össze lehet egyeztetni, mint minden mást a világon.
A jövő teendői címmel megjelent írását tesszük közzé kései rokona, Böszörményi Ede jóvoltából, a reformáció hónapjában az egyházért tenni akaró eleink egyike előtt tisztelegve – és emlékeztetve arra, hogy a nők lehetősége a tanulásra nem is annyira régen még egyáltalán nem volt természetes.
Nem sok olyan lelkipásztor élt a XIX. században, aki nagyobb hatást tudott kifejteni az emberekre, mint „a prédikátorok fejedelme”, Charles Haddon Spurgeon. Húszéves kora előtt túl volt már több száz megtartott igehirdetésen, vasárnaponként a londoni imaházban ezrek voltak kíváncsiak igemagyarázataira, amelyeket több mint harminc nyelvre fordítottak le.
Módis László szemsebész a Látás világnapján a digitális eszközök túlzott használatának veszélyeiről, a leggyakoribb szembetegségekről és a szaruhártyabank szerepéről beszél. Hangsúlyozza: a megelőzés és a szűrővizsgálat a látás megőrzésének kulcsa. A Debreceni Egyetem professzora a látás világnapja alkalmából a leggyakoribb betegségekről, a szűrővizsgálatok fontosságáról és a szaruhártyabank szerepéről beszélt, amely sokak számára a látás visszanyerésének esélyét jelenti.
Kósa Mónika, a Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatának vezetője arról, hogyan segítik a gyülekezeteket a pályázatokban, milyen eredményeket hoztak az óvodák, bölcsődék és a Bárka program, valamint milyen kihívást jelentenek a közvetlen uniós források.
A háborús világhelyzet miatti szorongás jellemzi mostanság a napjainkat. De enélkül is tapasztaljuk, mennyi szolgaélmény, félelem, megaláztatás, vereség emléke él a szívünkben, amelyek megkötözik a reménységet, az örömet, a felszabadultságot. Isten azonban azon munkálkodik, hogy felnyissa sokféle szolgaságunk zárait. Ő rátalál a szívünk nyitjára.
A mai református iskolában hétnyitó áhítatok, napi imák, közös éneklések, bibliaolvasás és dicsőítő programok segítik a tanulókat Istenhez közel kerülni – hangsúlyozta Szőnyi Tamás esperes a Borsod-Gömöri Ifjúsági Találkozón, Kazincbarcikán. A rendezvény résztvevői közös dicsőítésben, beszélgetésben, bizonyságtételben osztották meg egymással: mit jelent nekik a hitük alakulásában, elmélyítésében a református közösséghez tartozás.
A Tatai Református Gimnázium robotikaszakköre tíz éve bizonyítja, hogy a játékos tanulásból világversenyek dobogója is elérhető. Zsiguli névre keresztelt csapatuk Ljubljanában bronzot szerzett a World Robot Olympiadon, Pekingben pedig győztek a tataiak. Robotok és álmok találkoznak a jövőt építő diákokkal.
Gyülekezeteinkben gyarapodnak a már nem fiatalok. Vajon az imádkozók is? Mert ha igen, akkor az ő továbbadott hitük, megőrzött reménységük, Istenben megélt derűjük készíti a következő nemzedék visszatérését. Az imádkozó idősek válhatnak biztos alappá egyházunk szolgálatában. Ők, akik sokat megéltek már – ezért még sokkal inkább tudhatják, milyen hatalmas Isten: neki semmi sem lehetetlen.
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, billentyűs, hegedűs és énekes. A Zeneakadémiától Varsóig, a magyar beatkorszak hőskorától a rádió, a televízió és a színpad világáig számos területen alkotott. Victor Mátétól hallottunk a családjáról, fiatalkori lázadásairól, a beat- és rockkorszak élményeiről, pályafutásáról és arról is, miként talált vissza a klasszikus zene világába.
Az aleppói Pamela Shammas számára gyerekkorától természetes életmód volt a szolgálat, presbiteriánus gyülekezete még a 2011-ben kezdődött polgárháború borzalmai folyamán is gondoskodott egymásról. Pamelát hitéről, otthoni és magyarországi közösségeiről, valamint a szíriai keresztyének kitartásáról kérdeztük.
Kiss Zsófiát az év kórházi védőnőjének választották. Kettős megítélésűnek véli hivatását: – Amíg minden rendben, addig gyakran úgy viszonyulnak hozzá a családok: miért jön a védőnő? Ne ellenőrizzen! Ám ha probléma adódik, az első kérdés: hol volt a védőnő? Nem egyszerű ez, főleg hátrányos helyzetű településen vagy városrészben. Másrészt számos kedvező visszajelzést kapunk az anyukáktól, és az is ajándék, ahogy látjuk a gyerekeket felnőni.
Egy keresztyén vezetőnek gyakran kerül mérlegre a keresztyénsége. Vass Pál is így van ezzel, mint mondja, nem egyszer elbukott már benne, és nem egyszer volt sikerélménye. A többi mellett a lobogó húsleves példázatáról, az istenkép és a boldogság kapcsolatáról, valamint a saját életéről beszélgettünk a balatonszárszói SDG Konferencia-központ ügyvezető intézményvezetőjével.
Látni akarom a ködös reggelben az esélyt a napsütésre. A normális kerékvágásban az Isten csodamód velünk lévő gondviselését – hitem szerint Krisztusért! És azt is akarom, hogy mások is lássák, láthassák ezt velem együtt! Azt akarom, hogy egyre többen legyenek, akik nem úgy látják az életet, mint „amiben nincs semmi látnivaló”! Mert az élet pompás! Az élet színes!
Képzeljük el azt a világot, ahol a szörnyek nem rémisztenek, hanem bájosan mosolyognak: démonok színes frizurával, fülbemászó dalokkal vagy plüssfiguraként érkeznek. Ez ma a popkultúra valósága: a hongkongi művész Labubu-figurája világsztárokat hódított meg, a Netflixen a KPop Demon Hunters idolcsapata varázslatos dallamokkal tarol. De miért vonz minket a sötétség játékos álarca, és mit árul el rólunk?