A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa rendhagyó pünkösdi istentisztelete valódi hagyománnyá érett az elmúlt tizenhárom évben. Idén május közepén, a tanács budai kápolnájának kertjében rendezték meg a különleges hangulatú, fiataloknak szóló pikniket. Keresztyén szervezetek expója, könnyűzenés dicsőítők, babzsákokon pihegő fiatalok, tavaszi természetközeliség és egy kivételes istentisztelet élménye várta a kilátogatókat.
Rézfúvósokkal startolt a Kálvin térről a tizenkilencedik Református Zenei Fesztivál. A hagyományok szerint zenészek kísérték az érdeklődőket a Bakáts térig, ahol szabadtéri istentisztelettel majd könnyűzenei koncertekkel nyitott a rendezvény. Az élő Ige éve programjába illeszkedve idén Isten szava van a rendezvény középpontjában, a zene és az áhítat több programban is összeér.
Rézfúvós felvonulással, istentisztelettel, koncertekkel és zenés áhítattal telt a XIX. Református Zenei Fesztivál első napja. A szervezők egész hétvégén hat helyszínen, negyven ingyenes programmal várják az érdeklődőket. A cikket megnyitva az esemény első napjáról készült képes beszámolónkant is megtekinthetik.
A Végtelen című könyv úgy fogalmaz meg imádságokat, hogy olvasója őszinte, szívből szóló párbeszédet folytathasson Istennel. Elidőzhessen a jelenlétében. A színes és sokatmondó illusztrációk a szöveges imák mellett segítenek jobban elmélyülni az aktuális élethelyzetünkben. Csoma Zsuzsanna Éva református lelkipásztorral, a könyv szerzőjével beszélgettünk.
A bűn azonban, mint mindenre a teremtettségben, a tudományra is kihat, kezdve azon, ha a teremtett világról tett felfedezések után Isten nem kapja meg a hódolatot. Szilágyi Imre Miklós írása a Reformátusok Lapjából.
Elhelyezték az Építőipari Nívódíj tábláját a budapesti Ráday Ház falán. Az épületegyüttes szakrális középület kategóriában nyert elismerést nemrégiben.
Isten nem csak lelkészeket hív el az ő szolgálatára. Akár nemzedékek egész sora lehet tanító, kántor vagy harangozó. A sokadik generációs lelkészek mellett talán kevés szót ejtünk róluk, pedig munkájuk nélkülözhetetlen, a közösségben betöltött szerepük pedig meghatározó. A kárpátaljai Dercenben élő Bíró Giza néni és felmenői már több mint kétszáz éve harangozók az ottani református gyülekezetben, szolgálatuk szinte egyidős a templommal. Giza néni már a kilencvenedik életévét tapossa, de a mai napig nem használ szemüveget: a templom falán lévő emléktábla segítségével könnyen felidézte azt a nyolc lelkészt, aki élete során Dercenben szolgált.
Emberkéz alkotta emlékművek helyett megőrizni a lelkipásztorok által hirdetett Igét és teológiát – ez motiválta Füzi Ákost, amikor létrehozta a lelkesz.com nevű oldalt. A honlapon a többi között igehelyek, lelkipásztorok neve, valamint szövegrészletek alapján is keresgélhetünk az igehirdetések között. A volt pasaréti presbiter Joó Sándor és Cseri Kálmán prédikációinak gyűjtésével kezdte a munkát, majd Ravasz László életművével folytatta. Az oldal tartalma azóta folyamatosan bővül, már felekezeti határokat is átlépve. A lelkesz.com születéséről, céljairól és a jövőbeli tervekről beszélgettünk a honlapot megálmodó Füzi Ákossal.
Mi történt az első pünkösdkor? Mi a jelentősége a pünkösdnek? Hogyan munkálkodik a Szentlélek? Mit kell keresnünk saját életünkben, amit a Szentlélek munkájaként tudunk felismerni? Szabó László református lelkipásztorral beszélgetett Molnár Ambrus a Világnézet legújabb adásában.
A Teremtőtől való távolság rendetlenséget okoz a hitben: az igaz Isten helyett az ember hamis istenek előtt borul le. Rendetlenséget okoz az emberen belül is, mert rosszindulatúvá, ingerültté, önzővé, szeretetlenné – vagyis embertelenné válik. Összevisszaságot támaszt az emberi kapcsolatokban. Molnár Ambrus gondolatai.
Lemondott sajóvelezdi gyülekezeti lelkipásztori szolgálatáról Pásztor Dániel. A lemondással megszűnik püspöki és zsinati lelkészi alelnöki megbízatása is. Pásztor Dániel döntéséről tájékoztatta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsát, amely testvéri szeretettel áll mellette az elhatározásában.
Az újkor hajnalán, 515 évvel ezelőtt a francia Noyon városában született Kálvin János. A prédikátor egyházszervező és rendszeres teológiát kialakító tevékenysége mindenekelőtt Svájcra korlátozódott, de hatása később egész Európára kiterjedt, a kálvinista örökség pedig fél évezred múltán is meghatározza a református egyház működését és szemléletét.
A Pozsonyi úti református templom adott otthont a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjének. A zenekar a missziójának tekinti, hogy a zene örömét mindenki átélhesse, ezért már tíz éve járják az országot ingyenes koncertekkel, a templomi előadásokon a helyszínhez illő barokk zenéket játszanak. A Pozsonyi Úti Református Egyházközség kifejezetten zenekedvelő – tudtuk meg Kovách Tamás lelkipásztortól –, erre az alkalomra pedig felekezettől függetlenül annyian érkeztek, hogy nemcsak zenével, hanem hallgatóval is megtelt a templom.
Ez a divatos kifejezés rugalmas ellenállóképességet jelent, ennek jelenléte pedig egy lelkész életében, feladatai közepette különösen fontos lehet, hiszen az új helyzettel, változásokkal és váratlan akadályokkal való megbirkózás készsége nem hiányozhat egy gyülekezet vezetőjéből. A Gyökössy Intézet négynapos konferenciáján évről évre lehetőség nyílik a lelkipásztoroknak a rezilienciáról tanulni, tapasztalatot szerezni. Erre idén először júniusban Monoszlón, a lelkésztovábbképzésen lesz alkalmuk a lelkipásztoroknak.
Hatvan évig szolgált presbiterként Kulin Sándor nyugalmazott orvos, volt országgyűlési képviselő, Budakalász egykori polgármestere, aki kilencvenötödik évében már nem akart új ciklust kezdeni, bár jó egészségben, kiváló szellemi állapotban adott kordokumentummal felérő életinterjút a Reformátusok Lapjának.
Míg a halál el nem választ – szól az esküvőn az egymáshoz való hűség időtartama. De mi történik, ha ez nem évtizedek, hanem pár év vagy hónapok múlva következik be? És ha az anya hal meg, azaz egy vagy több gyermek is marad az apával? Két hét alatt vitte el a rák Radványi Csaba, a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény főigazgató-helyettese feleségét kilenc évvel ezelőtt. Éjjel kapta a telefonhívást a halálhírrel, hajnali egykor ment be a kórházba elintézni, amit ilyenkor kell, reggel hétkor pedig már reggelit készített és ruhákat vett elő az akkor hároméves Csonginak, akit azóta egyedül nevel. A hite és a kisfia adott neki erőt, hogy ne adja fel.
A népzene alkalmas lehet arra, hogy megerősítse a generációk közötti kötelékeket. „Az ölelés mellett a legfontosabb, legszorosabb kapocs az anya és a gyermek között az ének, a hang, a rezgés” – vallja Lovász Irén. A Kossuth-díjas népdalénekessel és néprajztudóssal, a Károli Gáspár Református Egyetem docensével a népdalok megtartó erejéről beszélgettünk.
Kotró Ivett és Molnár István egy fiú- és három lánygyermek szülei, nemrég költöztek Sopronból Tényőre, ahonnan a győrújbaráti gyülekezetbe járnak vasárnaponként. Abigél és Rebeka, a két kisebb becsülettel végigülik a felnőttek alkalmát. A szülők elárulják: néha otthon is istentiszteleteset játszanak. Ivettet kérdeztük az anyaságról.
Hogyan függ össze a gyermekvállalás és a vallásosság? Milyen tényezők segítik a vallásos népesség megmaradását? Mit mesélnek a népszámlálási adatok a vallások és azon belül is a reformátusság szerepéről? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tóth Géza statisztikussal, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársával, a Miskolci Egyetem professzorával, akinek A népszámlálások vallási adatainak eredményei térképeken címmel jelent meg nemrég tanulmánya.