A Sárospataki Református Teológiai Akadémia Református kegyesség – lelkiségek, keretek, intézmények, gyakorlatok címmel megrendezett konferenciáján jártunk.
Ünnepélyes keretek között tették le Csömörön azt az alapkövet, amely az utókor számára jelzi, kezdetét vette a még fiatal református közösség álmának megvalósulása: a Magvető gyülekezeti otthon, ezt követően pedig Isten házának felépítése.
A magyar parlament április 12-én visszavonta a vasárnapi boltzárról szóló törvényt, amely valamivel több mint egy évig volt érvényben. A Protestáns tavasz rendezvénysorozat egyik beszélgetésén Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Bogárdi Szabó István református püspök és Lánczi András filozófus erről is beszélgettek. A Parókia Portál tudósítása.
Az ELTE BTK Bibliatudomány programja keretében szervezett „Az Írás arcai" sorozat ötödik előadását Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének professzora tartotta április 6-án „Az Írás megújuló arca – az új protestáns bibliafordítás 2014-es revíziója" címmel.
„A II. Helvét Hitvallás erénye, hogy segít újra és újra megérteni életünk alapvető mértékét" – mondta Bogárdi Szabó István püspök április 8-i előadásában. A Zsinat lelkészi elnöke a hitvallásokról beszélt a pasaréti református gyülekezet világ-egyetemi előadássorozatának legutóbbi alkalmán.
Katolikusból református, papból lelkész, szegediből amerikai, két év helyett egy élet – címszavakban így lehetne összefoglalni Vasváry Ödön református lelkész életét, aki az első világháború miatt ragadt Amerikában. Gyűjteményét a szegedi Somogyi-könyvtárban őrzik, rendszerezik és bővítik, továbbá most digitalizálják, hogy minél többen tudják kutatni.
Házi szilvalekvároknak rendeztek mustrát a szatmári Nagyarban április 2-án Tudod-e, mi a nemtudom? címmel. Az ötletgazdával, Veress Lajos okleveles vegyésszel, a Debreceni Egyetem – magzati rendellenességeket és a zöldségek, gyümölcsök élettani hatásait vizsgáló – munkatársával beszélgettünk, aki maga is a szatmári táj szülötte.
A reformáció ötszázadik évfordulójára készülve indult el a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) új honlapja, mely a reformáció magyar vonatkozású írott dokumentumait, emlékeit gyűjti össze és teszi hozzáférhetővé az érdeklődők számára.
Balogh Ferenc, a Debreceni Református Kollégium neves tanára, Méliusz Juhász Péter életművének kutatásával a magyar reformáció történetét tette ismertebbé, valamint a magyar nyelvű Bibliakiadás ügyének kiemelkedő támogatója volt.
Imádságos könyvként is olvashatjuk azt a különleges kötetet, melyet március 30-án mutattak be a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. A Régi Magyar Költők Tára legújabb részében 1601–1700 között megjelent evangélikus és református gyülekezeti énekeket gyűjtöttek össze, melyek közül sokat még ma is éneklünk.
A reformáció 500 éves jubileumára készülve a Reformáció Emlékbizottságnevében az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő programtámogatásra kiírt pályázatot hirdet.
Németh Géza református lelkész és felesége, Kriza Judit képzőművészeti gyűjteményéből látható válogatás Transzcendencia címmel szerdától Szentendrén, ahol több mint félszáz kortárs magyar, keresztény ihletésű mű tekinthető meg.
Bakody Tivadar a XIX. századi magyar közélet neves alakja, aki egy személyben elismert orvos, a hazai tornasport egyik első szervezője, és szabadkőműves páholyvezető volt.
Hitvallások akkor – és csak akkor – születtek és születnek, ha volt és ha van élő hit, amely igazzá tesz Isten előtt. Márkus Mihály nyugalmazott püspök írása.
„Krízisek sorozata az emberiség története, de a kegyetlenségek történetében Krisztus feltámadásával megjelenik a kegyelem" – mondta Bogárdi Szabó István, egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke a Magyar Távirati Irodának adott interjúban.
„Jézus a halál birodalmában küzd az ott lévő lelkekért, hogy mire újra elhúzzák a függönyt, elhengerül a kő, a dolgok állása véglegesen megváltozzon" – Szalay László Pál nagyszombati gondolatai.