Az iskolai csengő hangja egyáltalán nem kreatív a digitális világban, és amúgy is, van, akiben szorongást kelt. Persze azért várakozást, reményt is: új kezdetet, a közösség ígéretét. Az egyház mások tanítójaként, Isten küldötteként a világban mikor tanul a saját küldetéséről? Mikor van a becsöngetés Jézus iskolájában? Harmathy András, a Szentendrei Református Egyházközség lelkipásztorának gondolatai.
Gyerekkoromban ott volt a könyvespolcunkon Eduard Petiska Görög mondák és regék című könyve. Egy alkalommal kíváncsian levettem és beleolvastam. Rögtön magukkal ragadtak a régi görög történetek, különös világ nyílt meg előttem a sorokat olvasva. Szakács Gergely, a Pápai Református Egyházközség lelkészi elnökének írása a Reformátusok Lapjából.
Az 1943-as szárszói konferencia fontos fejezete volt a XX. század történetének. Rengeteg fiatal számára jelentett meghatározó élményt, hogy találkozhattak a korszak jeles gondolkodóival, a népi mozgalom alakjaival. Érdemes a mai református értelmiségiekre és nevelőkre figyelni, csakúgy, mint a szárszói nemzedék által megfogalmazottakat tanulmányozni. T. Németh László egyetemi adjunktus gondolatai.
Hűséges olvasóink talán még emlékeznek arra a 2021 októberében megjelent cikkünkre, amely bemutatta az erdőbényei református gyülekezetet. Most, csaknem két évvel később újra ellátogattunk a tokaj-hegyaljai faluba annak apropóján, hogy szeptember 10-én az ottani református templomból szólt Isten Igéje a Kossuth Rádió hullámhosszán.
Piknikkel segítette a kapcsolatépítést a Magyar Református Szeretetszolgálat: a világjárvány kitörése óta először szervezte meg az Országos Református Diakóniai Munkatársi Találkozót, ezúttal Debrecenben. Czibere Károly főigazgató szerint ha a szolgálattevők között barátságok szövődnek, az segít helytállni a mindennapok szolgálatában is.
Az evangélium sem nem liberalizmus, sem nem konzervativizmus, nem is ezeknek egy formája. Még csak nem is ezek között félúton található valami. Több ezeknél – vallja Márkus András Tamás őrmezői lelkipásztor, az Evangelikál Csoport Egyesület elnöke. Szerinte nem engedhetjük át a politikusoknak az erkölcsi-világnézeti kérdések megválaszolásának teljes terepét.
Cikkünk főhősei örökké emlékezni fognak a 2013-as Csillagpontra, ahová más-más céllal érkeztek, ám egymást találták meg. Zsuzsi és Tamás azóta összeházasodtak, gyermekük, a hároméves Dávid szeptemberben kezd járni a gyömrői református óvodába. Társat a Csillagpontról című sorozatunk első része szívmelengető történet vágyakról, elhatározásról, szerelemről és a keresztyénség megéléséről.
A Ráday Könyvár régikönyv-kiállítása néhány darabjának bemutatójaként vettem kézbe e jeles bibliotéka egyik ritka becsű kincsét a múzeumok éjszakáján. Természetesen nem először, s talán nem is utoljára. Nem a kora teszi igazán értékessé John Bunyan: A zarándok útja első kötetének 1867-ben Pesten, Hornyánszky és Trager nyomdájában megjelent, gördülékeny (még a lírai részekben is tökéletes) magyar fordítását és szép magyarságú előszavát, hanem a mű sok akkori fiatal lélekre gyakorolt hatása.
A tanítás lelki ügy, a szív legalább annyi szerepet kap benne, mint a ráció – vallja a hivatását szenvedélyes szeretettel művelő, többszörösen kitüntetett tehetséggondozó mesterpedagógus, Tófalusi Péter, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának fizikatanára. Sikerkovács: természettudományos szakemberek nemzedékeinek nevelője.
Az egyház élete folyamatos változás, és vezetése többet jelent az egyének növekedésének támogatásánál. Szabó Károly, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség missziói és presbiterképzési bizottságának idén megválasztott elnöke és Tomka János vezetéstudományi szakember, professor emeritus az előttünk álló presbiterválasztásra készülve arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyéni elhívás betöltéséhez elengedhetetlen a fejlesztés és a tanítás.
„Kezét tördelő, szemét lesütő, belül gyomorgörcscsel, frusztráló kérdésekkel küzdő fiatal. Ismerős ez valahonnan? Nekem nagyon is! A lelkigondozói beszélgetésekben, a csoportalkalmakon vagy bármely társas viszonyban azt vettem észre, hogy a tizen- és huszonévesek borzasztóan sokat szoronganak.” Korsós Tamás dunavarsányi lelkipásztor írása a Reformátusok Lapjából arról, hogy a szabadság nem valaminek a hiánya, hanem valakinek a jelenléte.
Prém Margit nevét Újpesten sokáig csupán az Attila utcai gyülekezet tagjai ismerték, humanista tevékenységéről a hívek is keveset tudtak – mondja Rojkó Annamária helytörténész, az Újpesti Helytörténeti Értesítő című lap szerkesztője, aki könyvet írt a református iskolavezetőről. Prém Margit emlékét ezentúl egykori otthona közelében felállított szobra is őrzi.
Sokan nagy izgalommal tekintenek az iskolakezdésre: milyen lesz a tanító néni, a padtárs, a korai kelés, és persze vannak olyanok is, akik még nem várják a becsöngetést. A Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjas Tóth Imre, a Kecskeméti Református Gimnázium igazgatóhelyettese, matematika- és kémiatanára már javában megkezdte a tanév tervezését.
A három részre szakadt Magyarország sanyarú állapotát a reformáció nyomán kialakuló felekezeti viszálykodások tovább rontották: nem csak a politikai elit csoportjai acsarkodtak egymásra vallási érdektől és meggyőződéstől hajtva, számos család is megosztottá vált. Erdély későbbi főgenerálisának, a református hitre tért Haller Gábornak (1614–1663) hányatott életútja kiváló példa arra, hogy a keresztyének közti ellenségeskedés mind az ország sorsára, mind a személyesre nézve milyen tragikus következményekkel járhat.
Tagadhatatlanul olyan társadalmi földindulás tanúi vagyunk, amely egyházunk bástyáit is alaposan megrázza, s hogy nem tarthatók fenn tovább azok az omló falakat elfedő narratívák, amelyek szerint például „az ilyen időkben a stagnálás gyakorlatilag növekedés” – írta a Reformátusok Lapjában Nagy Károly Zsolt, és a felvetődő kérdésekre nemcsak szimbólumokat, de lehetséges megoldást is kínál.
Mi sül ki abból, ha a vallási turizmus találkozik az aktív és örökségturizmussal? Akár olyan remek dolgok is, mint a Felső-Tisza vidéken létrejövő, református templomokat érintő kerékpáros túraútvonalak, amelyeken egyre többen tekernek. A bicikliseknek nyújtott szolgáltatásokból az egyház is kiveszi a részét: több gyülekezet is kerékpáros pihenőt alakított ki a területén, és szállást is kínál a megfáradt túrázóknak, kirándulóknak.
Az orosz–ukrán háború idején Isten kérdez bennünket – szólal meg a pusztító európai fejlemény kapcsán Bogárdi Szabó István budahegyvidéki református lelkipásztor, volt dunamelléki püspök és zsinati elnök. Interjúnkban sok szó esik a XXI. századi keresztyénség állapotáról, sajátosan szorongatott helyzetéről, illetve feladatáról a kataklizmák árnyékában.
Lelkesen küzd azért, hogy a hely szellemét, értékeit új és új nézőpontból ismerjék meg, nyitottabbá váljanak az újra az ott élők, sőt a turisták, és persze a város mindenkori ifjúsága: a diáklétet tartalmasítja, az életminőséget javítja a szűkebb pátria lehetőségeinek minél teljesebb feltérképezése, amint a nemes (diák)hagyományok ébresztése is. A Debrecenben élő lokálpatrióta helytörténész, Horog Máté szerteágazó és harmóniában egyesülő munkái a tanújelei annak az Úrtól kapott bátorságnak, amellyel változtat azon, amin tud.
A Reformátusok Lapja a közelmúltban interjút készített Harangozó László megválasztott délvidéki (szerbiai) református püspökkel. A kérdésre, hogy mikor kerül sor a felszentelésére, azt felelte: „Október 14-én lesz.” Nem szólt róla, de különös aktualitása ennek az eseménynek, hogy kilencven évvel ezelőtt iktatták be az első délvidéki püspököt, Ágoston Sándort. Rögös volt az út, amíg erre egyáltalán sor kerülhetett.
„Csak ami van, az a valóság! Ami lehetne, az egész egyszerűen nincs, ezért nem szabad Istennek szemrehányást tennem, hogy elrabolt tőlem valamit – ami nem is létezett.” (Jim Elliot) Akkor carpe diem? Élvezzük ki az életet, az adott nap lehetőségeit, mintha nem lenne holnap?