Kevesen tudják, hogy a Reformátusok Lapjában megjelenő mesék illusztrátora nemzetközileg elismert grafikusművész, könyvillusztrátor, számos díj birtokosa. Nagyszebenben született, az erdélyi szászok egykori központjában, Brassóban nőtt fel. De hogyan jutott el az anyaországba? Ezekről is beszélgettünk Damó István képzőművész-grafikussal.
A Hit-Vallás sorozat előző cikkében Isten különös kijelentéséről, azaz a Bibliának az ihletettségéről, tekintélyéről és tévedhetetlenségéről volt szó. Most nézzük meg, kicsoda az az Isten, akit a Bibliából ismerhetünk meg. Molnár Ambrus publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
A nagy nevetésekre emlékszem, a derűjére, a mély hitére, az egyháza iránt érzett féltő szeretetére, és az erőre, amely nagybetegen is áradt belőle élete utolsó hónapjaiban. Így maradt meg bennem Sipos Ete Álmos lelkipásztor, a református egyház meghatározó alakja, a Biblia Szövetség egykori főtitkára.
Sipos Ete Álmos lelkipásztor öröksége laikusok és egyházi vezetők generációiban él tovább, akiknek hitét szolgálatán, előadásain, könyvein keresztül formálta és erősítette. Isten több mint fél évszázadon át használta, hogy a bibliai keresztyénség életet megváltoztató igazságait hirdesse. Ezen a napon lenne 85 éves. Az évforduló alkalmából portréját ezúttal a hozzá legközelebb állók visszaemlékezéseiből rajzoljuk meg.
Történelmünk egyik kiemelkedő korszakában élt – a kétszáz éve született – Lónyay Menyhért, aki minisztersége és miniszterelnöksége idején sem feledkezett meg a protestáns közösségek védelméről. A református szórvány védelmezője volt, és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap egyik számát is bevonták miatta. Élete fő művének mégis azt tartotta, hogy részt vett a református egyházi közalap létrehozásában. Kovács Kálmán Árpád publicisztikája a Reformátusok lapjából.
Új egyházi alaptörvényt fogadott el a Zsinat legutóbbi, áprilisi ülésén. Az alkotmány korábbi számos módosítása után az egyházi vezetők úgy látták, nem módosításra, hanem új törvényre van szükség. Az újonnan elfogadott egyházi alkotmány május elsején lépett hatályba. Nemes Pál jogászt, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokát a változások megmagyarázására kérte fel a Reformátusok Lapja.
A szeretet soha el nem múlik. De néha renoválásra szorulhat. Pál apostol „szeretethimnuszának” sorai olvashatóak a debreceni Nagyállomás lépcsőin, ám az időjárás már kikezdte a feliratokat. Ennek kapcsán elmélkedett Vitéz Ferenc az utazásról és a szeretet megújításának szükségességéről. Publicisztika a Reformátusok Lapjából.
Isten teremtett világának ajándékai a fák. Viczián Zsófiával, a Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem című könyv szerzőjével a főváros mesélő óriásait kerestük fel. – Illényi Éva riportjával a madarak és fák napját is köszöntjük.
Hompoth-Zolnai Ildikó fiatalon megözvegyült, és egyedül maradt két kicsi gyerekkel. Az egyik fia autista, Ildikó pedig súlyos tüdőbetegséggel él. A sok nehézség nem törte meg, újra férjhez ment, három fiúgyermeket nevel, a mátészalkai református általános iskolában tanít, valamint bútorokat fest. Az asszony, aki a rengeteg fájdalomból virágot teremt, sokunk számára példa lehet.
Megharcoltam az Úrral, hogy el tudjam fogadni, van „elég jó anya” is – mondja Kazamárné Baráth Csilla. A négygyermekes édesanya nőiességének kiteljesedését látja ebben a hivatásban. Várandósságról, nevelési elvekről és a családban megélt hitről beszélt.
Több mint háromszáz református templomban a mai napig láthatók festett kazettás mennyezetek. Gelsei Sándorra nagy hatással volt a népi vallásos művészetnek ez a formája. Annyira, hogy nemcsak tanulmányozza, hanem meg is festi a fatáblákat. Munkái láthatók a noszvaji és az egerszalóki református templomban is.
Szólláth Bernadettet, a Dunamelléki Református Egyházkerület jogtanácsosát, a Hold utcai református gyülekezet tagját, 2019 óta saját irodáját vezető ügyvédet választották meg a Magyarországi Református Egyház Zsinatának jogtanácsosává a zsinat április 6-i ülésén Balatonszárszón. Mandátuma 2026-ig szól. Keresztyén református magyar ügyvédnő – így fogalmazott magáról röviden a testület tagjai előtt.
A mostani, képekben gondolkodó, „telefonos nemzedékhez” utat találhatunk a kazettás mennyezetek segítségével, véli Bereczky Zoltán nyugalmazott lelkipásztor, aki a hetvenes évek óta kutatja a mennyezetkazetták jelentőségét. Szimbolikus ábrázolásról, a képek által kirajzolódó misztériumjátékról és arról beszélgettünk, a mennyezetek hogyan igyekeznek átadni az üzenetet: Jézus velünk van.
Tiszteljük, szeretjük református hagyományainkat. Örökségünk napjainkban is sorvezetőként szolgál, hogy el ne tévedjünk a felgyorsult hétköznapok sodrában: ha felnézünk egy református templom kazettás mennyezetére, érezzük, hazataláltunk. Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; de olyan művészt is bemutatunk, aki kazettás mennyezetek készítésével foglalkozik .
„Az élet természetes része a halál. Ideje van a meghalásnak, ezt sem siettetni, sem elhúzni nem szabad…” A hospice-házakba – köztük a keresztyén hátterű Majosházai Hospice Házba – akkor kerülnek a betegek, amikor a gyógyulásra már végképp nincs esélyük. Illényi Éva riportja.
Nemcsak a megjelenése, hanem a története is egyedi a szilvásváradi református templomnak, ám a helyi lelkipásztor szerint valójában más üzenete van a romantikus teleregénybe illő legendának, amely szerint az eredetileg a katolikusok részére készült templom szerelmi csalódás miatt, bosszúból került végül a reformátusokhoz.
Érdekes módon a gyerekek jobban értik, hogy mi az igazi evangélium, mint a felnőttek. Akárhányszor Jézusról van szó közöttük, a beszélgetés végül Jézus Krisztus halálához és feltámadásához ér el. Ez a téma mélyen foglalkoztatja és gondolkodásra készteti őket.
Azokkal a gyerekekkel is meg kell ismertetni az olvasás szépségeit, akik a számítógép előtt töltik idejük nagy részét, hiszen a könyvek nemcsak szórakoztatnak, de fejlesztenek is. De milyen a jó keresztyén gyermekirodalom? Melyik az a könyv, amely nemcsak szórakoztat, de a gyermek lelki épülését is szolgálja? Mennyit számít a borító?
Az ünnepi események végiggondolása után ez a kulcskérdés. Igaz, hogy ez már a nagyheti eseményeket megelőzően eldőlt. Gaál Sándor a Nyírségi Református Egyházmegye esperesének gondolatai.
A lelkészek retorikájában is fontos az értő és értető beszéd – mondja Kerekes Barnabás, a Baár–Madas Református Gimnázium magyar–történelem szakos tanára, a Kazinczy-díj Alapítvány elnökhelyettese, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke. A Szóról – szóval című rádióműsor szerkesztője fáradhatatlan munkájáért több rangos elismerésben részesült.