A lelkipásztori hivatás éve ráirányította a figyelmet a lelkészi pálya összetettségére, kihívásaira. A szolgálatról való diskurzus közepette azonban gyakran megfeledkezünk az őszinteségről, amelyre az érintetteknek is óriási szüksége van. Kocsev Miklóssal, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának leköszönő dékánjával beszélgettünk a hitelesség szerepéről és a személyes kapcsolódásra való alapvető igényről.
Hogyan egyeztethető össze a lelkipásztori hivatás és az apaság? Nehezebb-e egy lelkésznek a munkája mellett a gyermekeire és a feleségére is időt szakítania, mint bármelyik dolgozó férfinak? Miként lehet egyszerre figyelni a gyülekezet és a család igényeire? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ Hajdú Szabolcs Koppány lovasberényi lelkipásztorral, esperessel.
Mi segít a lelkipásztornak kitartani? A felmérések szerint az őszinte kapcsolat a lelkésztársakkal a hosszú, kiegyensúlyozott szolgálat létfontosságú eleme. Éppen ezért helyezte középpontjába a közösség megélését a Somogyi Református Egyházmegye kétnapos lelkésztalálkozója Balatonszárszón. A rendezvénynek a szervezők célját remekül kifejező Minap címet adták. Hella Ferenc nagykanizsai lelkipásztor, az egyházmegye esperese szeretné megóvni lelkészeit a bezárkózástól, az elszigetelődéstől, nehogy úgy érezzék, egyedül élnek egy magányos szigeten.
Egyre többen vállalják, ha lelki nehézségekkel küzdenek, vagy a hitükben bizonytalanodnak el. Ha merünk segítséget kérni, az már magában hordozza a gyógyulás lehetőségét – vallja Sallayné Sziki Judit bodajki református lelkipásztor, mentálhigiénés szakember. Hogyan építheti a gyülekezeteket a lelkigondozás? Mit tehet lelki egészségének megőrzéséért a lelkipásztor? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a lelkipásztori hivatás éve alkalmából.
Pletykálás helyett vállaljuk a kínos rákérdezést, és elkerülve a botrányt válasszuk a feddés bibliai rendjét, vélekedik Pataki András Dávid. A budapest-fasori lelkipásztor, egyetemi oktató maga is kap és fogalmaz meg kritikát, az utóbbihoz egyszerű képletet javasol. Hangsúlyozza: az ószövetségi próféták – a fő bírálók a Bibliában – főként saját, jól ismert népüket feddték meg.
Lelkipásztorok Isten és a nemzet szolgálatában – ezt a témát járja körül idén a Reformátusok Szárszói Konferenciája. Az évente rendezett eseményen rendre a református egyház és a hívek számára fontos kérdéseket vizsgálják a résztvevők. 2023 a Magyarországi Református Egyházban és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban is a lelkipásztori hivatás éve.
A kérdés, amit együtt fel kell tennünk, hogy milyen lelkipásztorokat szeretne Jézus Krisztus, az egyház Ura – mondta Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a lelkipásztori hivatás évével kapcsolatban. A nekünk adott interjúban beszélt a Reformátusok Szárszói Konferenciájáról, a gyülekezettudatosság fontosságáról és arról, hogy a lelkészeinkre oda kell figyelnünk.
Akkor tud a lelkipásztor szolgálni, ha alapjában véve lelki ember – vallja Sipos Aba Álmos, a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség lelkipásztora. A misszió tekintetében szerinte a „magyar utat” kell megtalálni. Azt is megtudjuk tőle, hogyan lehetséges és miért szükséges, hogy az igehirdető magának is prédikáljon.
A lelkészt deszantosnak képzik ki, akit bárhova dobnak le, egyedül képes frontot nyitni, de igazából nem ez a feladata – vallja Harmathy András szentendrei lelkész, aki szerint egy gyülekezet nem önmagában a programok sokaságától lesz élő, hanem attól, ha Krisztus arca kirajzolódik az embereken. Ezzel az alapvetéssel közelít az egyházi intézményekhez és a gyülekezetépítéshez is.
Izgalmas és megható történet az idén hetvenöt éves Takaró Károly és negyven évvel fiatalabb gyermeke, a kalandos kamaszkor után szintén lelkipásztornak álló János apa-fiú kapcsolatának alakulása. A páros interjú kapcsolódik a lelkipásztorok évéhez is: körüljárjuk a gyülekezetátadás és lelkészváltás esetleges buktatóit.
– A Szentírás kihívások elé állít, de nem azt várja, hogy felőröljük magunkat a feladatainkban. Isten azt szeretné, ha célba is érnénk, nem csak azt, ha kimerülésig küzdenénk – vallja Tasha Chapman, a Covenant Theological Seminary oktatója. A kutatóval a lelkipásztori hivatásról, illetve a reziliencia szolgálatban betöltött szerepéről beszélgettünk.
Elveszítheti-e egy lelkész a hangját Isten előtt? Mennyiben különbözik a gyülekezet előtt elmondott ima és az otthoni? Hogyan élhetjük át a szüntelen imádságban való élet szabadságát? Az imádság témáját jártuk körbe egy lelkipásztor szemszögéből. Hajdúné Tóth Lívia lelkésszel, hittanoktatóval beszélgettünk.
„…tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket” – hangsúlyozza az apostol az első keresztyén gyülekezetek egyikének. Annak ellenére, hogy rengeteg és sokrétű teendője van egy lelkipásztornak a gyülekezet vezetése során, amit a legtöbben látnak és hallanak, az az igehirdetés. A prédikálási stílus kialakulásáról, szépségeiről és nehézségeiről kérdeztük Kocsev Miklóst, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánját.
Ha egy kórház szülőosztályán egyetlen gyermek sem születik, akkor biztosan betölti a rendeltetését? Ha a gyülekezetekben nincsenek megtérések, akkor a lelkészek könnyen „cégfenntartókká” válnak, akiknek pedig tevékenységükkel még az Úr előtt is el kell számolniuk. Erre figyelmeztet Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor, és legalább évente egy csendeshét látogatására hívja szolgatársait.
Lezajlott a XV. zsinati ciklus hetedik ülésszaka kedden és szerdán Balatonszárszón, az SDG Konferencia-központ nagytermében. Az egybegyűltek többek között elfogadták a lelkésztörvény, valamint az egyházi bíráskodásról szóló törvénymódosítás első és második olvasatát is.
Molnár Ambrussal, a Dunamelléki Református Egyházkerület Lelkésztovábbképző Intézetének vezetőjével beszélgettünk a lelkésztovábbképzés céljáról, formájáról és a lelkipásztori hivatás évéről. Beszámolt arról is, hogy 2023-ban milyen tematikával készültek, valamint elárulta, a jövőben teológiai tudásbázis kiépítésével, illetve bibliai szoftverrel is szeretnék támogatni a lelkipásztorok munkáját.
Kihez fordulhat a lelkipásztor lelkigondozásért? Mit is jelent napjainkban a lelkészi magány? Milyen útjai vannak az elhívás fenntartásának, megújításának? Ilyen kérdésekre keresték a választ A pásztor és az egyház elhívásában című hetedik Lelki éhség konferencián március 2-án, a Ráday Házban. A Spiritualitás és misszió az egyházban elnevezésű lelkészi továbbképzés és szakmai műhely rendezvénye ezúttal a lelkipásztori hivatás évéhez kapcsolódott, és a lelkészek hivatásgondozásának problémájával foglalkozott.
A hitben az igazi kérdés az, hogy igaz-e vagy hamis, nem pedig az, hogy régi-e vagy új. Való igaz, amit mi kézbe veszünk, az egy régi könyv, de ez ma engem valóságosan megváltoztat, mert élő és ható. Református hitünk egyik csodálatos ajándéka az, hogy Isten-központú, ő az, aki a középen van, és nem mi.
Dobos Károly hűséggel szolgált a városban és hűséggel küzdött a szórványban. A lelkipásztor a világháború előtt, alatt és után is – a rendszer minden akadályoztatása ellenére – a magvetés munkájában élte életét. Ezzel példát állított az utána következő generációknak. Idén, a lelkipásztori hivatás évében is várják lelkészek felterjesztését a Dobos Károly-díjra. A jelölni kívánt lelkipásztor életrajzát és méltatását március 10-ig lehet elküldeni.
Különösen nagy hangsúlyt kap idén a Magyarországi Református Egyházban a lelkipásztori szolgálat témája. A Zsinat a 2023-as esztendőt a lelkipásztori hivatás évének választotta. A legfőbb célkitűzés, hogy lehetővé váljon a lelkipásztorok támogatása, megújulhasson a képzés, többen válasszák a lelkipásztori szolgálatot hivatásuknak és erősödjön elköteleződésük. Részletek a Zsinat vitaanyagából.