Életünket törvények irányítják, ahogy a közlekedési szabályok a járműveket. Isten is akkor adott törvényt a népnek, amikor a sok önzés, cél, törekvés olyan mértékben kezdte keresztezni egymást, hogy szükség volt a regulára, az egész nép érdekében. De a törvény önmagában kevés: nem elég megelégedni azzal, hogy van, be is kell tartani. Szabó Zsolt jogász írása a Reformátusok Lapjából.
„A nagy mesemondó”, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján emlékkonferenciát rendezett a kecskeméti Ráday Múzeum. A három előadó, Bárdos Dóra, Bárdos József és Galuska László Pál a következő kérdést járta körbe: mitől jó ma (is) Jókai?
Ha a Szentírást olvassuk, jó tudnunk, hogy abban mindig személyesen kíván szólni hozzánk valaki, maga Isten. A könyvnyomtatás feltalálásával a reformáció egyházai a szent iratoknak ezt a gyűjteményét – addig soha nem látott mértékben – minden hívő kezébe adhatták. E lehetőség viszont arra kötelez, hogy közvetlen módon és viszonylag önállóan olvassuk és értelmezzük Isten Igéjét. Vladár Gábor írása a Reformátusok Lapjából.
Rajkai Zoltán színművész szerint a megtérésnél nincs jelentősebb esemény az ember életében. Őszinte vallomás hitről, megtérésről, a tízparancsolatról és egy Isten dicsőségére, missziós céllal készített személyes előadásról.
„Feltöltöttem a pdf-et” – hangzik el rendszeresen hétfői lapzártánk végén. Ez a mondat, amelyet tördelőnk, Illényi Éva mond a telefonba, számunkra az egész napos munka befejeztét, míg a vonal másik felén lévőnek a kezdetét jelenti. Az állomány az aktuális Reformátusok Lapja nyomdakész verzióját tartalmazza, amelyből a békéscsabai Délkelet Press Kft. alig pár óra alatt elkészíti az újságot. Békéscsabára utaztunk, hogy a saját szemünkkel is lássuk, hogyan is készül a „Reflap”.
A vágyott felfrissülés csak akkor következik be, ha nem az egyház szervezete, az egyházi élet kerete változik, hanem mi magunk újulunk meg naponként, és elkötelezzük magunkat az Isten szerinti életre. Az evangélium egyértelműen és félreérthetetlenül tárja elénk: a változást magunkban kell elkezdenünk. Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A sokat kütyüző kisgyermekek rászoknak a vizuális ingerek befogadására, túl korán túl nagy inger éri ezt a rendszert, háttérbe szorítva a hallás utáni tanulást és a társas interakciókat – állítja Pogány Ákos etológus, az ELTE Etológiai Tanszéke Alfa Generáció Laborjának munkatársa.
Egy téli vasárnap este távolsági buszon utaztam, a mellettem lévő helyekre egy harmincas éveiben járó, láthatólag nehéz életű pár ült le. A férfi koszos volt, kellemetlen szagú, gusztustalan hangokat hallatott, és szinte járni sem tudott, annyira magánkívül volt. Bosszantott, miért engedik fel a járműre, ha egyszer nincs az utazáshoz megfelelő állapotban, zavarja a többi, rendesen viselkedő embert. Aztán elszégyelltem magam, s azon gondolkodtam, hogyan lehetne segíteni rajta.
A 2025-ös esztendő igazán bővelkedik a magyar szellem és kultúra jeles alakjainak kerek évfordulóiban. Néhány nap múlva, március 3-án lesz ötven éve, hogy az egyik legnagyobb terjedelmű és legszerteágazóbb életművet alkotó, talán a legeredetibb magyar író-gondolkodó – vagy gondolkodó író –, Németh László elment a minden élők útján. Faggyas Sándor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Kétszáztizennégy éve „katolikus tengerben”, többnyire pénzszűkében, mégis jelenleg önnfenntartón áll fenn Baján a református gyülekezet. Innen közvetíti Bán Béla bács-kiskunsági esperes istentiszteletét február 23-án a Kossuth rádió. Gyülekezeti riportunk bizonyságtételekkel.
Nemzeti imádságunk, a Himnusz szerzőjének élete örökre meghatározta Csorba Sándor irodalomtörténész pályáját. Nem készült Kölcsey-kutatónak, de Isten kijelölte elrendelt útját, amelyen azóta is hűségesen jár. Egy kollégája tartott volna előadást Kölcsey Ferencről a gimnáziumban, ám az illetőt sürgősen helyettesíteni kellett. Az igazgató a nemrég kinevezett fiatal tanárra testálta a feladatot. A többi történelem. Olyan lelkesedéssel, szakmai érdeklődéssel fordult a középiskola névadója, a magyar irodalom kimagasló alakja felé, hogy eleve elrendeltetett a kutatói életút. A magyar kultúra napja, január 22. – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát – alkalmából beszélgettem az idén márciusban kilencvenegyedik évét betöltő, professor emeritus címmel is elismert, nagy tekintélyű tanárral, kandidátussal, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjával.
Az imasétány vagy imakert meghívás: lehetőség arra, hogy elinduljunk Istennel, sétáljunk, megálljunk, leüljünk, beszélgessünk, hallgassunk – mindezt vele, az ő jelenlétében. A látogatók számára a csendes kikapcsolódás egyfajta belső utazás, amely segíti az imádkozót abban, hogy önmagába nézzen, reflektáljon az életére, hitére és kapcsolataira, vallja Kerekes Szabolcs, a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon lelkésze. Az ő ötlete nyomán valósult meg a Soli Deo Gloria Konferencia-központ imakertje.
Részben nem hagyományos missziós módszerekkel is kísérletezik a kaposfői gyülekezet lelkipásztora, Székelyné Kiss Emese. Férjével, aki tábori lelkész is, jó két évtizede szolgálnak ebben a somogyi közösségben, amely megfiatalodott és kiszínesedett.
A nagycsepelyi gyülekezet állandó lelkipásztor híján már-már feloszlott, amikor az egyháztagok úgy döntöttek, vállalják, hogy gondozó egyházközséggé alakulnak. Új lelkipásztoruk, Koncz Eszter az utóbbi év szolgálatában megélt csodákról, megújulásokról szólt.
Az egyházi szolgálatok egyik meghatározó alakja a kántor, akinek a vasárnapi orgonálás mellett számos feladata van. A Kecskeméti Református Egyházközség huszonhárom éve szolgáló kántorát, Mikesi Tibort a dicsőítés szerepéről, a kántori szolgálat próbatételeiről, valamint a régi és új keletű gyülekezeti énekek adta lehetőségekről kérdeztük.
Az államvédelmi szerv sokak életét nyomorította meg a második világháborút követő években, amikor Magyarország az egyik megszállás után a másikba került bele. T. Németh László visszatekintése a kommunista államhatalom egyházüldözésére a Reformátusok Lapjából.
Amikor a hívők a házasságukon munkálkodnak, engedik, hogy Isten éppen a házastársuk által formálja őket, és mindezt azért, hogy növekedjen köztük a szeretet, az irgalom, a megbocsátás, akkor éppen missziót teljesítenek, a küldetésüknek élnek. Kovács Károly írása a Reformátusok Lapjából.
A házasságban sem mi fogjuk egymást vassal formálni, alakítani, nevelni: elfogadó kegyelemre van szükség egymás iránt, amelyben Isten véghez viheti ezt a munkát. Nekünk csak engednünk kell, hogy elvégezhesse – vallja Berze János, a Székesfehérvár-Budai Úti Református Egyházközség lelkipásztora. Gyülekezete lesz a házigazdája a február 9-én kezdődő házasság hete országos református nyitó istentiszteletének.
Szőke Etelka és férje, Szőke Attila Szilárd lelkipásztorok régóta gondoznak házasságokat, szép számmal lelkészekét is. A páros interjúból kiderül, nagyban alapoznak az érzelemfókuszú terápiás szemléletre és arra, hogy a házastársak minél többet beszélgessenek, a megosztás lehető legmélyebb szintjein.
A rendszerváltoztatás óta a polgári kormányzat kifejezésen jellemzően egy konkrét politikai csoportosulást és ennek a csoportosulásnak az ország vezetésével megbízott tisztségviselőit értjük. A református teológiai hagyományban ugyanakkor tágabb értelemben az állami élet egészére vonatkozik a kifejezés, jelen sorok szerzője is így használja azt. Etikai szempontból nézve kérdések sora jelenik meg előttünk, ezek közül válogatunk, és igyekszünk válaszolni rájuk a megadott keretek között.