Április 24. az örmény népirtás emléknapja. „Elismerni az örmény népirtás tényét alapvető elvi kérdés, szükséges lépés a gyógyulás, megbékélés és a kárpótlás felé, és – ami a legfontosabb – létfontosságú intézkedés a genocídium megelőzéséhez ma és a jövőben” – írja Ioan Sauca, az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára Joe Biden amerikai elnöknek címzett levelében.
Az EVT végrehajtó bizottságának tagjai az örmény népirtás 100. évfordulója alkalmából 2015-ben Jerevánban a genocídium emlékhelyénél gyűltek össze
2021 jelöli az örmény népirtás 106. évfordulóját, amelyet az Oszmán Birodalom követett el 1915 és 1923 között, és amelynek 1,5 millió örmény esett áldozatul. Sauca Bidenhez írt levelében hangsúlyozza, hogy ezt a tragédiát a világ számos kormánya, köztük az Egyesült Államok sem ismerte még el hivatalosan. Az EVT azt kéri, hogy az amerikai elnök hivatalosan is ismerje el a genocídium tényét „az emberi jogok, az igazságosság és a béke iránti elkötelezettsége és vezető szerepe jeleként a világban”.
"Az Oszmán Birodalom által 1915 és 1923 között végrehajtott, 1.5 millió örmény halálát eredményező népirtás 106. évfordulójához közeledve ismét szembesülnünk kell azzal, hogy ezt a tragédiát a világ számos korménya, köztük az Egyesült Államok még mindig nem ismerte el hivatalosan.
Az örmény népirtás elismerése alapvető elvi kérdés, szükséges lépés a gyógyulás, megbékélés és a jóvátétel felé, és – ami a legfontosabb – létfontosságú intézkedés a genocídium megelőzéséhez ma és a jövőben.
Elnök úr, amint azt Ön is bizonyára tudja, az örmény népirtás nem egy csupán egy feltételezés, egy esemény értelmezése, személyes vélemény, vagy nézőpont, hanem jól dokumentált tény, amelyet elsöprő történelmi bizonyítékok támasztanak alá.
Az Egyházak Világtanácsa határozottan kéri, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya hivatalosan is ismerje el az örmény népirtást tényét annak jeleként, hogy elnökként személyesen is elkötelezett és vezető szerepet vállal az emberi jogok, az igazságosság és a béke előmozdításában" - áll a főtitkár a levelében.
Forrás
oikumene.org
A tragikus emléknapon számos egyház és ökumenikus szervezet emeli fel a szavát évről évre az örmény népet és egyházat ért súlyos sérelem és általában a vallási alapú üldöztetés ellen. Enno Haaks, a hegyi-karabahi konliktus során a helyi protestáns egyházat gyorssegéllyel támogató Gustav Adolf Werk (GAW) főtitkára rendkívüli hírlevélben emlékezett meg a keresztyénüldözésről.
"Az első világháború alatt, az Oszmán Birodalom ifjútörök kormányának vezetése alatt került sor a népírtásra, ami része volt a kis-ázsiai Anatólia „keresztyénmentesítésének”. Az arámi és görög keresztyéneket is elűzték a térségből, vagy életüket vesztették 1913 és 1923 között. Az első világháború előtt Anatólia keresztyén népessége a lakosság 30%-át tette ki. Ma ugyanezen a területen ez az arány mindössze 0,5%. A túlélők leszármazottai Szíriában és Görögországban találtak menedéket. A GAW ezekben az országokban a református egyházak partnere. Minden velük folytatott beszélgetés során eljön a pillanat, amikor szóba kerül őseik tragikus története" - számol be a főtitkár személyes tapasztalatairól, hozzátéve, hogy az örmény közösség engedi, hogy a múlt foglyul ejtse őket: "Arra tekintenek, Aki világosságot gyújt az útjukon, még akkor is, ha azok néha sötétek. Krisztus a mi életünk – Ő ajándékoz meg a reménnyel, amelyik erősebb a halálnál. Krisztus szabaddá tesz minket!"
Az amerikai egyházak túlnyomó többsége határozottan elítéli és evangéliumellenesnek tartja a népírtást éppúgy, mint a vallási, nemzeti és etnikai kirekesztés, elnyomás és üldöztetés minden formáját. Az örmény keresztyénséggel és néppel való szolidaritás, illetve a népirtás tényének elismerése hosszú évek óta szerepel az ország ökumenikus szervezetének, az amerikai Egyházak Nemzeti Tanácsának (NCC) napirendjén. A genocídium századik évfordulója alkalmából 2015-ben élesen kritizálták a Obama elnököt azért, hogy ugyan „a tények teljes, őszinte és igazságos elismerésére” hívta Törökországot, mégsem nevezte néven az oszmán birodalom által elkövetett emberiesség elleni bűntettet és ezzel a diszkriminációval és vallási üldözéssel szembeni fellépését is hiteltelenné teszi.
„Ezekben a napokban Örményországban vagyok, hogy a népirtás századik évfordulójára emlékezzünk. Szerte a világból érkeztek egyházi vezetők azért, hogy szolidaritásukat fejezzék ki az örmény egyházzal és néppel. A korábbinál is egyértelműbben felismertem, milyen fontos a jóakaratú embereknek világszerte, hogy felemeljék hangjukat és néven nevezzék a népirtást” – fogalmazott Jim Winkler hat évvel ezelőtt az NCC elnökeként. Az amerikai ökumenikus közösség tanúságtételében az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények elkötelezett kritikusaként, a népírtás ellenes globális szövetség tagjaként azóta is kiemelt szerepet játszik ez a kérdés.
Legutóbb a Hegyi-Karabah (Arcah) körüli fegyveres konfliktus kapcsán ítélték el az azeri agressziót, a regionális és globális hatalmak részvételét és sürgették az amerikai kormányzatot, az akkor már megválasztott elnököt magát is, hogy „növeljék erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy azonnali hatállyal vessenek véget a krízisnek, a vitatott kérdéseket pedig igazságos módon oldják meg ... Nyomatékkal kérjük a külső hatalmakat, hogy vessenek véget katonai szerepvállalásuknak a térségben, csökkentsék a fegyverkereskedelmet, hogy ezzel is elejét vegyék egy jövőbeli katonai konfliktusnak.”
Egyházunk az Anatóliából Szíriába és Görögországba menekült protestáns közösségekkel és az örmény reformátusokkal is szoros kapcsolatot ápol. A Hungary Helps program keretében pedig hazánk szolidaritása jeleként hazájukban és Szíriában is támogatja az örmény református közösséget.
Az MRE Zsinatának közleménye az örmény népirtás évfordulója kapcsán
A Magyarországi Református Egyház Zsinata a tragikus esemény századik évfordulója alkalmából 2015-ben közleményben emlékezett meg az örmény népirtásról és szólalt fel az üldözést szenvedő keresztyének védelmében.