Néhány napja fenekestől felfordult körülöttünk a világ. A változás, bár nehezen tűnt elképzelhetőnek, mégis a láthatáron volt. Merthogy tudjuk, nagyon jól, hogy az az ország, az a hatalom, politikai vagy kulturális rendszer, netalán egyház, amely meghasonlik önmagával, összeomlik. Az a hatalom pedig, amely az elmúlt másfél évtizedben a keresztyénség értékeire hivatkozva irányította ezt az országot, annak ellenére, hogy tett gesztusokat azok felé, akiknek az értékeire hivatkozott – vagy utóbb: akiket az értékeikre való hivatkozással mint hatalomtechnikai eszközt használt –, mégis meghasonlott önmagával, szembekerült a fennen hangoztatott értékekkel. Nagy Károly Zsolt véleménycikke.
Néhány héttel a szavazás után – a jövőbe tekintés mellett – az egyházban lelkészek és gyülekezeti tagok is foglalkoznak az országgyűlési választások eredményének okával, okaival. Ezekben a diskurzusokban rendre felmerül esetleges tényezőként az állam és az egyházak kapcsolata. Köntös László volt dunántúli főjegyző, a Dunántúli Református Egyházkerület kommunikációs vezetőjének gondolatai.
A sydney-i Szent Erzsébet Otthon idős lakóinál szolgált április 29-én Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki az Ausztráliai Magyar Református Egyház fennállásának 76. évfordulója alkalmából érkezett Ausztráliába. A Kárpát-medencei és diaszpórában működő magyar ajkú református közösségeket összefogó Magyar Református Egyházhoz egy éve csatlakoztak az ausztráliai reformátusok. A látogatás célja a köszönetnyilvánítás, egyben a személyes kapcsolatok és a közösségek fontosságának megerősítése.
