Püspököt és főgondnokot választottak a tiszántúli reformátusok
A Tiszántúli Református Egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai püspökké Beszterczey Andrást, egyházkerületi főgondnokká Kovács Barnabást választották.
Tovább a cikkhez
A Tiszántúli Református Egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai püspökké Beszterczey Andrást, egyházkerületi főgondnokká Kovács Barnabást választották.
Tovább a cikkhez
A Tiszáninneni Református Egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai püspökké Barna Sándort, egyházkerületi főgondnokká Molnár Pált választották, vagyis maradtak az egyházkerület eddigi vezetői.
Tovább a cikkhez
A dunamelléki egyházközségek presbitériumai püspökké Nyilas Zoltán Andrást, egyházkerületi főgondnokká Szathmáry Gergely Zoltánt választották.
Tovább a cikkhez
Nemes Pált főgondnoknak, Márkus Mihályt pedig püspöknek választották a Dunántúli Református Egyházkerületben. A választás eredménye öt nap múlva emelkedik jogerőre.
Tovább a cikkhez
„Krisztusi lelkülettel fogadjátok mindazt, ami feltárul előttünk” – kéri a hívektől Steinbach József a november 4-én nyilvánosságra hozott ügynökaktákkal kapcsolatban. A püspök arra figyelmeztet, hogy miközben azok szívéről, akik nevét eddig rejtették az akták, talán lekerül évtizedes titkuk mázsás súlya, de közben hatalmas terhet kell elhordozniuk. „Az ítélkezés nem a mi dolgunk, de a megbocsátás a mi lehetőségünk” – fogalmaz a Zsinat lelkészi elnöke.
Tovább a cikkhez
Az ügynökakták egy részének nyilvánosságra hozatala után sokan meglepődtek, amikor a saját nevüket is ott látták egy hatos kartonon. Balajthy József nyugalmazott lelkipásztor először butaságnak tartotta, hogy az ő nevét is az ügynökakták között lehet olvasni, de aztán rájött, hogy ez sokkal keményebb dolog. Felidézte, hogy 1986-ben megpróbált vele „kvaterkázni” egy rendőrtiszt, de elzavarta, úgy tűnik, mégis készítettek róla aktát. Úgy véli, hogy az egyháznak jobban fel kellett volna készülnie az ügynökakták feltárulására, amelyekből szerinte a fontos emberek iratait valószínűleg már amúgy is rég eltüntették.
Tovább a cikkhezA Tiszántúli Református Egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai püspökké Beszterczey Andrást, egyházkerületi főgondnokká Kovács Barnabást választották.
Hat évig dolgozott egy bútorgyárban, és közben már arról is lemondott, hogy valaha lelkész lesz. Oláh Emil ezredes fiatalon falusi gyülekezetbe készült, végül a katonák között talált otthonra. A református lelkipásztorral, a tábori lelkészi kar vezetőjével Székesfehérváron beszélgettünk a külszolgálaton született barátságokról, arról, mit mondhat egy lelkész egy tragédia hírére, és arról is, kihez fordul, amikor neki van szüksége segítségre. A református tábori lelkészek életútját és szolgálatát bemutató sorozatunk második részében őt ismerhetik meg olvasóink.
Mind a feldolgozott, 1920-as évekbeli történetével, mind az emberi lélek legmélyén „robbanó” üzeneteivel katartikus dokumentumfilmet tett le az asztalra Sáfrány József rendező-forgatókönyvíró. A filmalkotás – amelynek zárt körű bemutatóján mi is ott voltunk – létrejöttét nemcsak a Nemzeti Filmintézet támogatta, hanem a Magyarországi Református Egyház is. Hiszen az a szervezőakció, amelynek révén az első világháború után nyomorgó-éhező magyar gyerekek tízezrei hollandiai családoknál épülhettek föl, a holland–magyar protestáns kapcsolatok felívelésével is járt.
Az ügynökakták egy részének nyilvánosságra hozatala után sokan meglepődtek, amikor a saját nevüket is ott látták egy hatos kartonon. Balajthy József nyugalmazott lelkipásztor először butaságnak tartotta, hogy az ő nevét is az ügynökakták között lehet olvasni, de aztán rájött, hogy ez sokkal keményebb dolog. Felidézte, hogy 1986-ben megpróbált vele „kvaterkázni” egy rendőrtiszt, de elzavarta, úgy tűnik, mégis készítettek róla aktát. Úgy véli, hogy az egyháznak jobban fel kellett volna készülnie az ügynökakták feltárulására, amelyekből szerinte a fontos emberek iratait valószínűleg már amúgy is rég eltüntették.
Legutóbb fél évvel ezelőtt, a felújítási munkálatok közepén jártunk a dunaalmási református templomban. A történelmi jelentőségű épületet akkor még állványok vették körül, és bent is halomban állt a törmelék. November 7-én már megújult külső homlokzat, új padok, festett kazettás mennyezet fogadta a betérőket, akik megtöltötték a templom padjait a hálaadó istentiszteleten.
Fordulatos történet a Sápi Református Egyházközség templomáé, már ami az utóbbi alig több mint egy évet illeti. A kicsiny gyülekezet tavaly nyáron pályázatot adott be a templomtorony renoválására, de nem sokkal utána egy kivételes erejű szélvihar ledöntötte a régi toronysisakot, ami nagy kárt okozott a tetőzetben is. Pár hónapja azonban már teljesen új torony ékesíti a templomot, sőt, az istenháza egésze kívül-belül megújult. Riportunk az események bizonyságtevő felidézése mellett a helyi gyülekezet, illetve általában a bihari református jelenlét fogyásáról is hírt ad.
Tud egy fontos egyházi rendezvényről, amit nem lát az eseménynaptárunkban? Esetleg Ön szervezi a programot és szeretné, ha ajánlanánk? Küldje be nekünk a részleteket!