Püspököt és főgondnokot választottak a tiszántúli reformátusok
A Tiszántúli Református Egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai püspökké Beszterczey Andrást, egyházkerületi főgondnokká Kovács Barnabást választották.
Tovább a cikkhez
A Tiszántúli Református Egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai püspökké Beszterczey Andrást, egyházkerületi főgondnokká Kovács Barnabást választották.
Tovább a cikkhez
A Tiszáninneni Református Egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai püspökké Barna Sándort, egyházkerületi főgondnokká Molnár Pált választották, vagyis maradtak az egyházkerület eddigi vezetői.
Tovább a cikkhez
A dunamelléki egyházközségek presbitériumai püspökké Nyilas Zoltán Andrást, egyházkerületi főgondnokká Szathmáry Gergely Zoltánt választották.
Tovább a cikkhez
Nemes Pált főgondnoknak, Márkus Mihályt pedig püspöknek választották a Dunántúli Református Egyházkerületben. A választás eredménye öt nap múlva emelkedik jogerőre.
Tovább a cikkhez
„Krisztusi lelkülettel fogadjátok mindazt, ami feltárul előttünk” – kéri a hívektől Steinbach József a november 4-én nyilvánosságra hozott ügynökaktákkal kapcsolatban. A püspök arra figyelmeztet, hogy miközben azok szívéről, akik nevét eddig rejtették az akták, talán lekerül évtizedes titkuk mázsás súlya, de közben hatalmas terhet kell elhordozniuk. „Az ítélkezés nem a mi dolgunk, de a megbocsátás a mi lehetőségünk” – fogalmaz a Zsinat lelkészi elnöke.
Tovább a cikkhez
Az ügynökakták egy részének nyilvánosságra hozatala után sokan meglepődtek, amikor a saját nevüket is ott látták egy hatos kartonon. Balajthy József nyugalmazott lelkipásztor először butaságnak tartotta, hogy az ő nevét is az ügynökakták között lehet olvasni, de aztán rájött, hogy ez sokkal keményebb dolog. Felidézte, hogy 1986-ben megpróbált vele „kvaterkázni” egy rendőrtiszt, de elzavarta, úgy tűnik, mégis készítettek róla aktát. Úgy véli, hogy az egyháznak jobban fel kellett volna készülnie az ügynökakták feltárulására, amelyekből szerinte a fontos emberek iratait valószínűleg már amúgy is rég eltüntették.
Tovább a cikkhezA gyülekezetek megerősítése és az egymásért vállalt felelősség került előtérbe a Magyarországi Református Egyház Zsinatának cikluszáró ülésén november 18-án Balatonszárszón. Az elmúlt hat esztendő szolgálatait számba véve a testület a következő ciklus feladataira is előretekintett, különös figyelmet fordítva a gyülekezeti közösségek megerősítésére. A közös gondolkodás mellett a hálaadásnak is helye volt, az egyházi díjak átadásával több évtizedes hűséges szolgálatokat ismertek el.
A házasságról, a lelkigondozói titoktartásról, az oktatásról is szóló hitvalló nyilatkozatot fogadott el a Magyarországi Református Egyház Zsinata a cikluszáró ülésen. Utóbbival kapcsolatban rögzítik: „oktatási intézményeink keresztyén értékalapúak és nem értéksemlegesek, ezért a református egyházi intézményeinkben tanuló gyermekeinket eszerint neveljük, és az ezzel ellenkező tartalmaktól távol tartjuk őket.” Mint fogalmaznak: „Nem a kor változó és egyre kaotikusabb elvárásaihoz, hanem Isten kijelentett Igéjéhez és református hitvallásainkhoz kívánjuk mérni tanításunkat és gyakorlatunkat.”
Az elmúlt hat esztendőért adott hálát Steinbach József püspök a Magyarországi Református Egyház Zsinatának cikluszáró ülésén. A lelkészi elnök jelentésében az elvégzett szolgálatok mellett az egyházat ért próbatételekről és a következő ciklusra maradó feladatokról is beszélt. A püspök mindezek mellett hitvalló nyilatkozatot terjesztett a testület elé.
Dróntámadás érte Kárpátalját november 17-én, kedden délelőtt. A légicsapások elsősorban Munkács és Ungvár térségét érintették, Munkácson egy drón becsapódását is megerősítették a hatóságok. A Magyar Református Szeretetszolgálat együttérzését fejezi ki a háború sújtotta térségben élőkkel, és adománygyűjtést hirdet a határon túli testvérek megsegítésére.
Hat évig dolgozott egy bútorgyárban, és közben már arról is lemondott, hogy valaha lelkész lesz. Oláh Emil ezredes fiatalon falusi gyülekezetbe készült, végül a katonák között talált otthonra. A református lelkipásztorral, a tábori lelkészi kar vezetőjével Székesfehérváron beszélgettünk a külszolgálaton született barátságokról, arról, mit mondhat egy lelkész egy tragédia hírére, és arról is, kihez fordul, amikor neki van szüksége segítségre. A református tábori lelkészek életútját és szolgálatát bemutató sorozatunk második részében őt ismerhetik meg olvasóink.
Mind a feldolgozott, 1920-as évekbeli történetével, mind az emberi lélek legmélyén „robbanó” üzeneteivel katartikus dokumentumfilmet tett le az asztalra Sáfrány József rendező-forgatókönyvíró. A filmalkotás – amelynek zárt körű bemutatóján mi is ott voltunk – létrejöttét nemcsak a Nemzeti Filmintézet támogatta, hanem a Magyarországi Református Egyház is. Hiszen az a szervezőakció, amelynek révén az első világháború után nyomorgó-éhező magyar gyerekek tízezrei hollandiai családoknál épülhettek föl, a holland–magyar protestáns kapcsolatok felívelésével is járt.
Tud egy fontos egyházi rendezvényről, amit nem lát az eseménynaptárunkban? Esetleg Ön szervezi a programot és szeretné, ha ajánlanánk? Küldje be nekünk a részleteket!