„Nem magát mentette, nem szállt le a keresztről, ahogy a csúfolódók várták, hanem mindent elvégzett, hogy lássunk és higgyünk. E hitnek nem árthat a világ gonoszsága és gúnyolódása, mert ez a hit Krisztusra néz, aki mérhetetlen testi és lelki szenvedéseket vállalva, életét odaáldozva másokat megmentett" – Kádár Ferenc nagypénteki írása.
„Mi azt hittük, hogy Isten elvetette őt – pedig ő hordozta fájdalmainkat! Mi arra jutottunk, hogy hiába reménykedtünk a szabadításban – de ő halálával legyőzte a halált. Mi így gondoltuk – hanem Isten másképpen gondolta. Hanem! Ez a reménység kapuja."
„Visszakaptunk valamit, amiről sok ember azt sem tudja, hogy elveszett. Visszakaptuk Isten valóságát, a vele való közösséget, a teljes élet lehetőségét” – Bella Péter lelkipásztor virágvasárnapi gondolatai.
Megerősítette a házasságról, családról és szexualitásról szóló 2004-es nyilatkozatát egyházunk Zsinata, a múltfeltárást pedig az Egyház és Társadalom Kutatóintézet hatáskörébe utalta. Döntöttek arról, hogy bevezetik a református köznevelési stratégia első ütemét, átnevezik a Szeretetszolgálati Irodát és számos törvényt is módosítottak a tavaszi ülésszakon.
„A szívek megújulása, az életünk reformációja nélkül minden hagyomány kihűl és minden új kezdeményezésről kiderül, hogy üres volt” – emlékeztetett Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a tavaszi zsinati ülésszakot megnyitó beszédében.
Alázatra, önvizsgálatra hívott és a Krisztus-követő, teljes élet fontosságára hívta fel a figyelmet Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke a Magyarországi Református Egyház Zsinata április 10-i ülésének nyitó áhítatában.
A Zsinat szerdai ülésén döntött arról, kiknek ítélik oda a Dobos Károlyról, Makkai Sándorról, Imre Sándorról, Kiss Ferencről és Juhász Zsófiáról elnevezett lelkészi, pedagógiai és szeretetszolgálati kitüntetéseket.
Idén már nemcsak a hangját kölcsönzi a Magyarországi Református Egyház egyszázalékos kampányához, hanem az arcával is találkozhatunk a felajánlásra felhívó plakátokon és kisfilmben. Mihályi Győzővel a hit megéléséről, a jókedvű adakozás fontosságáról és arról beszélgettünk, miként állíthatja nemes célok szolgálatába tehetségét egy színművész.
Felszentelték a Budapest-Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség különleges történetű, régi tervek alapján épült új templomát vasárnap délután.
Szerda este startolt el a Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO kutatóműhelyének Marslakók elnevezésű, tudomány-népszerűsítő sorozata a budapesti Átriumban, melyről az első vendéggel, Barabási Albert-László hálózatkutatóval és az est házigazdájával, Vecsei H. Miklós színművésszel beszélgettünk.
Közös egyszázalékos honlapot indított tizenegy magyarországi keresztény egyház, mellyel elsősorban a felekezetükhöz csak lazán kötődőket szeretnék meggyőzni: felajánlásaikból nagyon sok társadalmilag hasznos szolgálat valósulhat meg országszerte. A részletekről Fischl Vilmost, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkárát kérdeztük.
„Az a célunk, hogy ne párhuzamos valóságokat építgessünk, hanem segítsünk ebben a világban is felépíteni Isten országát" – fogalmaz a RefCOO kutatóműhelyről Bársony Márton tudományos főmunkatárs. A Károli Gáspár Református Egyetem művelődési, kulturális és közéleti programokat szervező műhelyének Marslakók elnevezésű rendezvényére már hetekkel ezelőtt elfogytak a jegyek.
A konfrontálódás önmagunkkal és másokkal elkerülhetetlen. Ma éppúgy, mint 1849-ben. Erről szól Kárpáti György Mór napokban bemutatott első nagyjátékfilmje, a Guerilla.
„A fiatalok az ilyen találkozásoknak köszönhetően nemcsak a szülőföldjükön érezhetik otthon magukat, hanem az egész Kárpát-medencében, nemzetünkben és egyházunkban is” – elkísértük a Kecskeméti Református Gimnázium diákjait Rimaszombatba, hogy megnézzük, milyen az ünnep, ha az államnak nem az, de azt is, milyen mélyebb dimenziói vannak a szabadságnak.
A történelem nemcsak a könyvekbe, hanem a lelkekbe is íródik. A könyvekben a történelem újraírható, a lelkekben nem – Máté László esperes március 15-i írása.
Százhetven évvel ezelőtt, 1849. július 12-én végezték ki Haynau pribékjei Szikszai János református lelkipásztort és katolikus szolgatársát, Manszbarth Antal plébánost. A dunántúli Csákberény és Nagyigmánd népe ma is hűen őrzi emlékezetüket.
Egyéves lett Debrecen legújabb református közössége, az úrréti gyülekezet. A dinamikusan bővülő, új utakat kereső közösség vasárnaponként az egyik helyi általános iskola aulájában gyűlik össze – lehet, hogy évek múlva templomuk is lesz.