Ez túlmutat minden szakkonferencián! – mondják a Doktorok Kollégiuma plenáris ülésének résztvevői. A református egyház tudományos testületének idei tanácskozásán újra rácsodálkoztunk Zwingli Ulrich örökségére, közelebbről megismertük a Doktorok Kollégiumának a határon túli magyar tudományos életben betöltött szerepét és a közösség működésébe is bepillantottunk.
A közösséget erősíteni és érett, felnőtt keresztyénségre nevelni az embereket, hogy maguk is felismerjék a Szentlélek vezetését az életükben – ezek a legfőbb törekvései a nemrégiben megválasztott poroszlói lelkipásztornak. Pál Lászlót eddigi tapasztalatairól, távlati terveiről és elképzeléseiről kérdeztük.
Az egyházakat érintő aktuális kérdésekről egyeztettek a történelmi egyházak vezetői a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) székházában Budapesten, augusztus 27-én.
Számon tartani is nehéz, hányszor gyűltek már össze Tahitótfaluban az egyházi kóruséneklés szerelmesei az elmúlt évtizedekben. Mondhatni, a Tahi Egyházzenei Hét idén visszatért a gyökerekhez, mert mint az '50-es évekbeli megalapításakor, úgy most is az új református énekeskönyv énekei álltak a zenei hét középpontjában.
Egy kissé elfeledett reformátor munkásságának szentelik a Doktorok Kollégiuma (DC) augusztusi nyilvános plenáris ülését. Emellett az éves szekcióüléseket is megtartják Debrecenben. A részletekről Hodossy-Takács Előddel, a testület főtitkárával beszélgettünk.
Kossuth díjas író, nemzetéért aggódó értelmiségi, előadója és szervezője a rendszerváltás utáni 'szárszói református konferenciáknak – a három évvel ezelőtt elhunyt Albert Gáborra emlékeztek augusztus 24-én a Balatonszárszói Soli Deo Gloria Családi Hotel és Konferencia-központban.
„A fotózás kereső tevékenység, önmagam és a világegyetem kutatása, a transzcendenssel összevető elgondolás" – vallja Tóta Krisztián, a RefCOO fotópályázatának nyertese. Az Isten a XXI. században címmel meghirdetett pályázatra beérkezett képekből készült kiállítást a Reformátusok Szárszói Konferenciáján néztük meg.
Eltűnt-e a XXI. századból Isten és az Ő képmására teremtett ember? Mik azok a témák, amelyek érdeklik a fiatalokat, és hol lehet őket megtalálni? Lehetnek a család és a nemzet fontos témái a fiatal generációnak? Erről beszélgetett a Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napján Illés Boglárka helyettes államtitkár, Böszörményi-Nagy Gergely és Bella Péter lelkipásztor.
Megpróbálja-e a világ szembe fordítani a keresztyénséget önmagával a vallás fogalomrendszerének torzításával? Ha igen, hogy lehet ez ellen védekezni? Hogyan befolyásolja, és hogyan kellene befolyásolnia egymást a politikának és a keresztyénségnek? Erről vitázott a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján Szűcs Ferenc református teológusprofesszor és Lánczi Tamás politológus.
Örökség, közélet, párbeszéd: ma kezdődik a Reformátusok Szárszói Konferenciája, mi pedig utánajártunk, hogy készülnek elő a szervezők és az önkéntesek.
Közéleti felelősség, állam és egyház szerepe, megmaradás, politikai korrektség és keresztyén értékek – csupán néhány gondolat a Reformátusok Szárszói Konferenciájának idei nyitóestjéről. A rendezvény Bogárdi Szabó István püspök, Kövér László házelnök és Trócsányi László EP-képviselő keresztyéndemokráciáról szóló beszélgetésével kezdődött.
Összeboruló lombkoronák között vezet az út a Zemplénben található Nyíri felé. A valószerűtlenül szép tájon autózva önkéntelenül vágyakozni kezdünk néhány nap nyugalomra, kiszakadásra a szorgos hétköznapokból. Ez az érzés aztán még inkább megerősödik bennünk, amikor megpillantjuk a Nyíri Református Egyházközség májusban felavatott ifjúsági és turistaszállását, a Patakparti Vendégházat.
„A demokrácia teológiai értelemben csak keresztyén lehet" – hangsúlyozta a Reformátusok Szárszói Konferenciájának idei nyitó áhítatában Steinbach József dunántúli püspök.
„A magunkfajta szabadságharcosok a kettészakítottság idején is tudtuk, hogy Európa csak egy van. Hittünk benne és újra egyesült – újra egyesült, mert hittünk benne. Ma is ezen múlik minden” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik harmincadik évfordulóján.
„Akár egy egész országért, akár egyházi közösségért, akár iskolai osztályért, akár egy családért vagyunk felelősek, mind arra teremtettünk, hogy Istent megismerjük és őbenne boldog életet éljünk!" Ezzel az üzenettel készültek a magyarországi keresztyén egyházak az államalapítás ünnepére augusztus 19-én este.
„A szabadság drága dolog, meg kell fizetni az árát. Mi, keresztyének ezt még inkább tudjuk, hiszen a legnagyobb árat a szabadságunkért Jézus Krisztus fizette” – vallja Balog Zoltán lelkipásztor, aki személyesen is részese volt a vasfüggöny harminc évvel ezelőtti leomlásával kapcsolatos eseményeknek. A volt miniszterrel arról beszélgettünk, mire is érdemes emlékezni Sopronban.
Miért és mióta tartjuk számon augusztus 20-át a protestáns gyülekezetekben? Mit gondolt Ravasz László István királyról? Hogyan változott az ünnep megítélése az évszázadok alatt? Kerülhet-e gluténmentes kenyér az úrasztalára?
Húszéves a gönci Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás. Az elmúlt években jelentős fejlődésen keresztül ment, mondhatni újjászületett tárlaton Csomós József tiszáninneni püspök kalauzol minket végig.