„Jézus keresztre feszítése az e világi megváltásban reménykedők számára kudarcot jelent. Ezt a reménységdeficitet a feltámadás tölti ki megkérdőjelezhetetlenül" – Soós Szilárd írása nagyszombatra.
„Nem magát mentette, nem szállt le a keresztről, ahogy a csúfolódók várták, hanem mindent elvégzett, hogy lássunk és higgyünk. E hitnek nem árthat a világ gonoszsága és gúnyolódása, mert ez a hit Krisztusra néz, aki mérhetetlen testi és lelki szenvedéseket vállalva, életét odaáldozva másokat megmentett" – Kádár Ferenc nagypénteki írása.
„Visszakaptunk valamit, amiről sok ember azt sem tudja, hogy elveszett. Visszakaptuk Isten valóságát, a vele való közösséget, a teljes élet lehetőségét” – Bella Péter lelkipásztor virágvasárnapi gondolatai.
Megerősítette a házasságról, családról és szexualitásról szóló 2004-es nyilatkozatát egyházunk Zsinata, a múltfeltárást pedig az Egyház és Társadalom Kutatóintézet hatáskörébe utalta. Döntöttek arról, hogy bevezetik a református köznevelési stratégia első ütemét, átnevezik a Szeretetszolgálati Irodát és számos törvényt is módosítottak a tavaszi ülésszakon.
A Zsinat szerdai ülésén döntött arról, kiknek ítélik oda a Dobos Károlyról, Makkai Sándorról, Imre Sándorról, Kiss Ferencről és Juhász Zsófiáról elnevezett lelkészi, pedagógiai és szeretetszolgálati kitüntetéseket.
„A szívek megújulása, az életünk reformációja nélkül minden hagyomány kihűl és minden új kezdeményezésről kiderül, hogy üres volt” – emlékeztetett Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a tavaszi zsinati ülésszakot megnyitó beszédében.
Alázatra, önvizsgálatra hívott és a Krisztus-követő, teljes élet fontosságára hívta fel a figyelmet Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke a Magyarországi Református Egyház Zsinata április 10-i ülésének nyitó áhítatában.
Idén már nemcsak a hangját kölcsönzi a Magyarországi Református Egyház egyszázalékos kampányához, hanem az arcával is találkozhatunk a felajánlásra felhívó plakátokon és kisfilmben. Mihályi Győzővel a hit megéléséről, a jókedvű adakozás fontosságáról és arról beszélgettünk, miként állíthatja nemes célok szolgálatába tehetségét egy színművész.
Felszentelték a Budapest-Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség különleges történetű, régi tervek alapján épült új templomát vasárnap délután.
Szerda este startolt el a Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO kutatóműhelyének Marslakók elnevezésű, tudomány-népszerűsítő sorozata a budapesti Átriumban, melyről az első vendéggel, Barabási Albert-László hálózatkutatóval és az est házigazdájával, Vecsei H. Miklós színművésszel beszélgettünk.
Közös egyszázalékos honlapot indított tizenegy magyarországi keresztény egyház, mellyel elsősorban a felekezetükhöz csak lazán kötődőket szeretnék meggyőzni: felajánlásaikból nagyon sok társadalmilag hasznos szolgálat valósulhat meg országszerte. A részletekről Fischl Vilmost, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkárát kérdeztük.
A konfrontálódás önmagunkkal és másokkal elkerülhetetlen. Ma éppúgy, mint 1849-ben. Erről szól Kárpáti György Mór napokban bemutatott első nagyjátékfilmje, a Guerilla.
„Az a célunk, hogy ne párhuzamos valóságokat építgessünk, hanem segítsünk ebben a világban is felépíteni Isten országát" – fogalmaz a RefCOO kutatóműhelyről Bársony Márton tudományos főmunkatárs. A Károli Gáspár Református Egyetem művelődési, kulturális és közéleti programokat szervező műhelyének Marslakók elnevezésű rendezvényére már hetekkel ezelőtt elfogytak a jegyek.
„A fiatalok az ilyen találkozásoknak köszönhetően nemcsak a szülőföldjükön érezhetik otthon magukat, hanem az egész Kárpát-medencében, nemzetünkben és egyházunkban is” – elkísértük a Kecskeméti Református Gimnázium diákjait Rimaszombatba, hogy megnézzük, milyen az ünnep, ha az államnak nem az, de azt is, milyen mélyebb dimenziói vannak a szabadságnak.
Százhetven évvel ezelőtt, 1849. július 12-én végezték ki Haynau pribékjei Szikszai János református lelkipásztort és katolikus szolgatársát, Manszbarth Antal plébánost. A dunántúli Csákberény és Nagyigmánd népe ma is hűen őrzi emlékezetüket.
A történelem nemcsak a könyvekbe, hanem a lelkekbe is íródik. A könyvekben a történelem újraírható, a lelkekben nem – Máté László esperes március 15-i írása.
Egyéves lett Debrecen legújabb református közössége, az úrréti gyülekezet. A dinamikusan bővülő, új utakat kereső közösség vasárnaponként az egyik helyi általános iskola aulájában gyűlik össze – lehet, hogy évek múlva templomuk is lesz.