Május 3-án Várpalotán, a református temetőben búcsúztak Huszár Páltól, a Dunántúli Református Egyházkerület volt főgondnokától, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának korábbi presbiteri elnökétől. – Az üdvösség sisakja óv és ékesít, amit Huszár Pál élete bizonyított – fogalmazott a gyászszertartáson Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke.
Az ablakból beáradó napsugár mintha minden színére felbomlana, és így töltené be a bemutatótermet. Ebben a fény- és színkavalkádban behuppanunk a fotelekbe, és már nem is mint riporter az interjúalannyal, inkább mint két nő beszélgetünk a divatról, nőiességről, önismeretről és Isten bátorító szeretetéről Illéssy Lenke dizájnerrel, vállalkozóval – aki valaha lelkipásztornak készült.
Rengetegen kényszert éreznek arra, hogy beleavatkozzanak, véleményt, sőt ítéletet formáljanak olyasmikről, amikről csak részleges információik vannak, hozzáértésük meg még annyi sincs. Mintha népszavazás döntené el, mi a valóság, s mindenki részt akarna venni rajta. Ez a legfeltűnőbben pedig az általam csak idézőjelesen közösséginek tartott felületeken jelenik meg, de az élet sok más területén is tapasztaljuk, mennyi mindenbe szólnak bele olyanok, akiknek ez nem dolga.
A tábori lelkész nem különbözik a gyülekezetekben szolgáló kollégáitól, mindnyájan hirdetik az evangéliumot és foglalkoznak hittudománnyal. Üres frázisokat pufogtatni ugyanúgy felesleges a szószéken, mint bevetések előtt. Az evangéliumból érkező erőt kell felmutatni itt is, ott is. Sajtos Szilárd alezredest, kiemelt tábori lelkészt kérdeztük szolgálatáról, életéről.
A bűn és a bűntudat, a szégyen és a szorongás mindig része marad a történetünknek. Ahhoz, hogy valóban szembenézzünk mindezzel, és bűnbánatot tudjunk gyakorolni, először szükségünk lenne önmagunk megismerésére. Nemcsak felszínesen, hanem mélységében. A bölcsességhez és a változáshoz vezető út olyan szoros kapu, amelyen – őszintén megvallva – nem akarunk átkelni, hiszen itt szembesülnünk kell saját sötétségünkkel. Siba Balázs írása a Reformátusok Lapjából.
A gyerek folyton az okostelefonjával foglalkozik? Semmit sem szeret csinálni, amihez nem kell képernyő? Hisztériás rohamot kap, ha elromlik a telefonja? Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor sürgősen segítségre van szükség. A Netfüggő gyerekek, amelyet Gary Chapman szerzőtársával, Arlene Pellicane-nel közösen írt, már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a digitális eszközökkel együtt jelentek meg a családokban.
Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület két cikluson át szolgáló főgondnoka és a Magyarországi Református Egyház ugyancsak két cikluson át szolgáló zsinati presbiteri elnöke, a Veszprémi Református Egyházmegye korábbi főgondnoka, a Várpalotai Református Egyházközség presbitere, gimnáziumi és egyetemi tanár hazatért megváltó Urához. Végső búcsút május 3-án Várpalotán vesznek tőle.
„A külhoni magyarságért, valamint Martonvásár fejlesztése érdekében végzett elhivatott településvezetői tevékenysége elismeréseként” kapta Szabó Tibor a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét március 15. alkalmából. Nézzük meg közelebbről ezt a református atyánkfiát, több szempontból fontos kortanút! Egy Fejér vármegyei kisváros felvidéki származású polgármestere ő. Hosszú ideig a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke volt.
A keresztyén embernek is vannak félelmei, szorongásai, emellett derűlátó érzelmei, és ezek nem zárják ki egymást. Ránk vajon melyik személyiségtípus a legjellemzőbb? Mit kezdhetünk e tudással, ezekkel az információkkal? Van-e jelentősége, hogy férfi vagy női lelkigondozóhoz fordulunk? A többi között e témákról beszélgettünk Bakk-Miklósi Kinga pszichoterapeutával és Hézser Gábor református lelkésszel, pasztorálpszichológussal.
Steinbach Józsefet, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökét választotta lelkészi elnökének a Magyarországi Református Egyház Zsinata. A Balatonalmádi-Balatonfűzfői Református Társegyházközségben szolgáló püspök úgy fogalmazott, egységben, hitben és reménységben szeretné tovább folytatni a munkát. A tizenötödik zsinati cikluson a tábori püspök személyéről is döntöttek a tagok, Jákob János után Mészáros László vezeti majd a Protestáns Tábori Püspökséget. A zsinat fontosabb döntéseiről és a következő két és fél éves elnöki feladatairól Steinbach Józsefet kérdeztük.
A lelkipásztorok jogállásáról szóló törvény, a hittanoktatási törvény és szabályrendelet módosítása, megemlékezés az ötvenéves magyarországi lepramisszió munkájáról és a protestáns tábori püspök megválasztása – ilyen időszerű feladatai voltak a Balatonszárszón ülésező Zsinatnak, amely döntött a zsinati lelkészi elnök tisztségéről is.
Az egyéni meglátás kifejezése és a közös beszélgetés került a lelkésznők és lelkésznék találkozójának középpontjába a múlt héten. Az ország különböző gyülekezeteiből gyűltek össze a résztvevők, hogy arra keressék a választ: hogyan és mire vagyok szabad? Az egyik szervező, Rápolty Dávidné Zsuzsanna beszámolója.
Az önbizalmat és az istenhitet nem tanítják az iskolában, pedig Mészáros László amerikai üzletember, az etikus keresztyén vállalkozó képzési program alapítója és kidolgozója szerint pozitív gondolkodás és önismeret nélkül nem lehet elégedett és boldog életet élni. Húsz évvel ezelőtt eladta sikeres szilícium-völgyi technológiai vállalatát és úgy döntött, magyar diákoknak szeretné átadni üzleti tudását. Segítségével 2003 óta tartanak tanfolyamokat középiskolásoknak, ahol a diákok megtanulhatják kamatoztatni a tehetségüket. Ebben az évben a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata támogatásával református diákok is részt vettek a programban. A fiatalok április 28-án mérhetik össze tudásukat a képzést lezáró versenyen.
Míg az ország több táján csökkenő gyülekezeti létszámokon szomorkodunk, és sok, korábban önálló egyházközség jut szórványsorsra, addig nem várt helyeken születnek és cseperednek új, reményteljes közösségek. Csorna tízezres lélekszámú település, ahol új színként, ám egyre határozottabb hanggal vannak jelen a reformátusok. Januárban szórványból missziói egyházközséggé vált a gyülekezet. Saját helyet álmodik magának.
Régóta vágytam már a nap sugarait… Bár még nem volt itt a tavasz ideje, az én lelkembe gyorsan beköltözött a kikelet. Világosabbak lettek a nappalok, csiripeltek a madarak, virágba borultak a bokrok, lengébb lett a kabát, nem meglepő, hogy a szívem is mosolyra fakadt. Felkerestem hát az ilyenkor kedvenc parkomat, a Margitszigetet.
Miért érzékelik máshogy az időt a gyermekek és a felnőttek? – ezt vizsgálták egyedülálló kísérletükben Nádasdy Zoltán egyetemi docens és munkatársai. A Világ/nézet legutóbbi adásában a Texasi Egyetem kutatója beszélt az idő fogalmáról és annak érzékeléséről. Molnár Ambrus műsorában arra is választ kapunk, hogy felgyorsult világunkban hogyan bánjunk helyesen az időnkkel.
Kálmán Szabolcs színésznek készült, 1956-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba, ott lett lelkész 1974-ben. Dél-Kaliforniában és Clevelandben szolgált. Feleségével, Zsuzsával összekötő szerepre vállalkoztak a régi és az új, a magyar és az amerikai kultúra között. 2001-ben települt haza.
– Nem zárkózunk elefántcsonttoronyba, időszerű kulturális és társadalmi kihívások terén nyújtunk működőképes keresztyén alternatívát – mondja az Axióma Központról, új munkahelyéről Földi-Kovács Andrea igazgató, aki korábban bő másfél évtizedet dolgozott a hírtelevíziózásban. A Credo egykori, a Carpe Deum jelenlegi műsorvezetője arról is nyilatkozik, miért sürgetően lényeges hazánkban az online gyermekvédelem.
A válságok korában élünk, amelyek az életünk szinte minden területét érintik. A legtöbben elkerülnénk ezeket a helyzeteket, pedig áldássá válhatnak egy ember, egy szervezet, sőt egy nemzet számára is. Azok a szervezetek, amelyek a krízisben megteszik a szükséges lépéseket, erősebbé válnak, míg a megdermedés gyengülést eredményez, amely végzetes lehet. Hogyan viselkedjünk egyházként a válságok és változások sűrűjében? Esztergály Előd, a Csömöri Református Egyházközség lelkipásztora nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy az egyházközségeket sújtó krízishelyzetek kezelésében, elemzésében, sőt megoldásában segítséget nyújtson.
Szóládon tekinthető meg először a Tizenkét kereszt című interaktív kiállítás. Farkas Attila művész – aki a szóládi református gyülekezet tagja – szobrokon, festményeken, fotókon és posztmodern installációkon keresztül mutat rá a kereszt szimbólumának bibilai üzenetére és aktualitására. Az élő Ige évében a kiállítást a gyülekezetek is meghívhatják, ezt a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálata anyagilag is támogatja.