Húsvéthoz közeledve, a böjti időszakban, Jézus Krisztus szenvedésének és halálának felidézésekor különösen is fontos a reformáció korának értékes liturgikus énekeit elővenni – vallja Berkesi Sándor zenepedagógus, Liszt- és Kossuth-díjas karnagy. A kálvini reformáció nem pusztán a zsoltárok újraalkotásáért tett sokat, hanem azok gyülekezeti énekként való elterjesztéséért is.
„Ha magadnak élsz, életed vergődés és rettegés, nincs barátod, csak ellenséged. Ha Istennel megbékülsz, mulandó földi életed nem puszta lét, hanem az eljövendő világ megízlelése, ajándék-élet, foglaló az isteni békességre.” Bogárdi Szabó István írása a Reformátusok Lapjából.
A nagyheti szenvedések a teremtés hetének visszáját mutatják meg: az ember ítélkezik az Isten Fia felett, a szombati nap forrongó indulatokkal teli kényszeres pihenővé lett. Ennek szimbóluma a lepecsételt kő. Jézus Krisztus szenvedésének, kereszthalálának hetét az Úr temetésének és sírban nyugvásának elbeszélése zárja az evangéliumokban. Pap Ferenc református lelkész húsvéti gondolatai.
"Nagy ünnepek előtt tanácsos egy evangéliumot elejétől végigolvasni – jól átfújja a Lélek az embert. Naponta egy-két fejezet elég. A passió vérrel, kínnal és szégyennel teli leírásai kisebb részletekben eltérnek, lényegük azonban egyező: aki nyitott szívvel, élete megjobbítására olvassa, a sötét és veszélyes bánya mélyén gyémántokra lel." P. Tóth Béla nyugalmazott szentendrei lelkipásztor gondolatait ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
Évszázadok óta őrzi reformátusságát Mezőtúr, ahonnan nagypénteken, a csaknem kétszázötven éves mezőtúri belvárosi református templomból közvetít istentiszteletet a Kossuth Rádió. Két templom mellett kiterjedt oktatási és szociális intézményi hálózat is szolgálja a településen Isten ügyét. A gyülekezet számára nemcsak a hagyományok ápolása a fontos, hanem nyitottak a megújulásra is.
Elutasította a Helsinki Kerületi Bíróság a Päivi Räsänen parlamenti képviselő és Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspöke elleni vádakat. A bírák egyhangú döntést hoztak. A pert óriási nemzetközi érdeklődés övezte, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ha Finnországban megtörténhet a véleményszabadság megkérdőjelezése, akkor bármely más országban is lehetséges ez.
Egész alakos köztéri szobrot kap Ravasz László Leányfalun, ahol élete utolsó két évtizedét töltötte. Kutas László szobrászművész alkotásának leleplezésével egy időben emlékházat, egyházi gyűjteményt és rendezvényközpontot is avat a helyi közösség, az intézményt a református püspökről nevezik el. Szlávik Róberttel, a leányfalui református gyülekezet gondnokával beszélgettünk.
Gombola András szerető családban nőtt fel, már fiatalon sok sikert ért el a vívásban, majd jött a fordulat, az előremutató szenvedélyt felváltotta a mámor: italozás, drogozás, egyéjszakás kalandok, öngyilkossági kísérletek. A nincstelenségből Istennek köszönhetően sikerült épségben kiszabadulnia. A Halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központ Sport és Kulturális Egyesülete (BSE) vívószakosztályának vezetőjével Illényi Éva találkozott.
„A nyelv sokkal több pusztán kommunikációs eszköznél, ezért nagy identitásmegtartó erővel bírhat, a méltóság ajándékát hordozhatja az anyanyelvi Biblia még azon nemzedék számára is, amely már nem beszéli nagyszülei nyelvét.” Komlósiné Sümegi Nóra publicisztikája a Reformátusok Lapjából a beás nyelvű bibliafordításról és kis közösségek nyelvhasználatának fontosságáról.
„Így lehet a templomból egy ideig raktár, és közben mégis templom marad. Így lehet a böjt teljesen más, mint terveztük, mozgalmas és tevékeny, közben mégis böjt marad. Így térít el bennünket a megszokott utunkról a történelem, mégis maradunk az egyetlen úton, amit Jézus Krisztus követése jelent.” Bella Péter gondolatai a Reformátusok Lapja hasábjairól.
Magyar református keresztyén – így jellemzi magát. Konzervatív gondolkodó, az elmúlt években publicisztikák százait írta meg, munkáit folyamatosan szemlézik a világi lapok is. Felvállalja a vitákat, és nem fél attól sem, hogy besorolják valamelyik politikai párt mögé. Köntös László református lelkipásztor, publicista úgy fogalmaz, hogy bármiről ír, minden mögött a legfontosabb témája áll: az egyház és a keresztyénség.
„A Szentírás sok helyen időzik el a kérdés mellett: a világhoz, Istenhez képest hogyan aránylik az emberi test, lélek, életidő. A hasonlatnál maradva: a térképen is úgy igazodhatunk el, ha tisztában vagyunk annak léptékével, és – jó esetben – iránytűvel is rendelkezünk.” Váradi Ferenc publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Tavaly ismerte el a Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjjal országos titkárának, Gilicze Andrásnénak, a Szentes-Felsőpárti Református Egyházközség lelkipásztorának szolgálatát. Ez alkalomból készítettünk interjút vele.
A tervezéshez ötletek, gondolatok és jó szakemberek kellenek. A pályázatíróknak, projektmenedzsereknek meg kell oldaniuk, hogy az ötletek valóra válhassanak, még akkor is, ha valami elsőre lehetetlennek tűnik. Kósa Mónika, a Magyarországi Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatának vezetője arról is beszél, miért fontos a szolgálatok összmunkája.
Rengeteget harcolt a lelkésznők jogaiért, de soha nem volt feminista. Az első budapesti női lelkész, aki megszerezte a palástjogot. Karsay Eszter a református egyház két meghatározó lelkipásztora, Gyökössy Endre és Farkas József örökségét vitte tovább lelkészi szolgálatában. Olyan – nyolcadik kerületi – gyülekezetet vezet, amelynek sosem volt temploma, mégsem cserélne senkivel. Bátor, nyitott, együttérző asszony portréja.
A Reformátusok Lapja is lehet lámpás, amely tiszta és igaz történeteket ragyogtat fel egy hazug világban – mondja Fekete Zsuzsa. A lap új főszerkesztője azt reméli, hogy a nyomtatott sajtó térvesztése ellenére is lesznek olvasók, akik erőt éreznek abban, hogy saját lapja van a református közösségünknek.
Écsi Gyöngyi egyszerre családanya, feleség, bábos mesemondó, énekes, lelkész és örökké mosolygó istengyermek. Vele beszélgettünk családról, a magyar kultúra értékeiről, Isten szolgálatának szépségéről.
Volt idő, hogy hátrahagyta az egyházi szolgálat lehetőségét, Isten mégis visszahívta, és most az egyik legfelelősségteljesebb tisztséget tölti be a református egyházszervezetben. Gér András zsinati tanácsossal munka és hit kapcsolatáról, a hovatartozás vállalásáról és arról beszélgettünk, mi foglalkoztatja leginkább mostanában.
A híres református pedagógus, Karácsony Sándor már a két világháború között a finn életformát állította példaként a magyar nemzet elé. Vajon mit szólna most, mikor meghurcolnak egy képviselőt, mert a Bibliából idézve kérte számon egyházát, amiért az csatlakozott a „Helsinki Pride”-hoz? Faggyas Sándor publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Az ezredforduló egyik meghatározó református lelkipásztora, Cseri Kálmán Tízparancsolat című igehirdetés-sorozatát viszi színre Rajkai Zoltán. A budapesti Katona József Színház művésze a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert támogatást a személyes előadás megvalósítására. Az alkotás, amelyet idén mutatnak be, igehirdetések felhasználásával juttatja el a Biblia üzenetét a közönséghez.