Géher István László egyetemi docenssel, a Károli Gáspár Református Egyetem tanárával Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulója alkalmából tanításról, kreatív írásról, poézisről, a költőnő istenképéről, istenes verseiről, a „nehezen mondhatóról“ beszélgettünk.
„A félelmen úrrá lenni csakis a szeretet bátorságával tudunk. Nem tudjuk, mikor és mi lesz a végkifejlet, életünk lapjai még rendezetlenek. De Isten megadja a helyes ritmust, hogy eljussunk a rendig.” Jakab-Köves Gyopárka író publicisztikáját ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
„A házassági szövetségben az a jó, hogy nemcsak a házasfelek szövetkeznek egymással, hanem Isten is egybeszövődik a párral, s ez elég erős biztonságot jelent." Bölcsföldi András publicisztikája a Reformátusok Lapjából a házasság hete zárónapjára.
Egy brüsszeli metróaluljáróban kezdődött. Jegyet vettek, nem sejtették, hogy rövidesen nagyot fordul velük a világ. Karasszon Eszter gordonkaművész és Lucian Corchis operaénekes szerelmének története olyan, akár egy tündérmese, de ahhoz, hogy kerek legyen, mindkettőjüknek határozott döntést kellett hozni. A magyar–román művészházaspárt budapesti otthonukban kerestük fel.
Amikor fogadalmat teszünk a templomban, annak nem csupán az Isten és a jelenlévők a tanúi. A házasságkötés fontos eleme, hogy a gyülekezet anyakönyvébe bekerül a pár és tanúik neve. Az anyakönyvekbe jegyzik be a keresztelőket és temetéseket is. Vajon mi a jelentősége ennek, és miért őrzik oly féltve az egyházközségek régi anyakönyveiket?
„Maradjunk együtt!” Ez a jelmondata az idei házasság hetének, amely ezekben a napokban zajlik. A rövid mondat súlyát és későbbi hatását élte át a Nemeskéri házaspár is, sok-sok évvel ezelőtt. A házasság hete egyik szervezőjével, a Bibliai Házassággondozó Szolgálat vezetőjével, Nemeskéri Pállal és feleségével, Nemeskériné Tóth Évával arról beszélgettünk, lehetséges-e saját erőnkből együtt maradni.
A környezetében élők azt mondják, hogy hatalmas önfegyelemmel és szorgalommal végzi a püspöki szolgálatát immár tizennégy éve. Minden levelet megválaszol, mindenkinek ad időpontot, és igyekszik eleget tenni az összes meghívásnak. Steinbach Józseffel, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökével beszélgettünk.
Kemény János és Lónyay Anna egymásnak írott, páratlan szépségű levelei ihlették Petrőczi Éva irodalomtörténész és költő versét, amely a házasság hete alkalmából a Reformátusok Lapjában jelent meg. A szerző azt kívánja, hogy a mű a méltó Őrizője legyen a mai házaspárok hétköznapjainak és ünnepeinek és azoknak a társaknak, akiknek kapcsolatát a hit és a szerelem kettős ereje teszi teljessé.
„Hősök ők is. Kicsi hősök, de hősök. Azért kelnek fel reggel, hogy aznap is átéljék az isteni csodát: gyógyítani jó.” Rideg Gyula publicisztikája a Reformátusok Lapjából a betegek világnapjára.
„Manapság, a plasztikai műtétek, az egészséges életmód és az örök fiatalság látszatát keltő közösségi média korában egyre inkább tabunak számít az egykor oly természetesnek tűnő elmúlás, a halál témaköre.” Kincses Krisztina publicisztikája a Reformátusok Lapjából arról, miért nem szabad, hogy haragunkkal menjen le a nap.
A járvány alatt egyre kevésbé egymással tartottunk kapcsolatot, inkább egymás képernyőn megjelenő részével. „A képernyő-másikkal pedig bármit meg lehet tenni: le lehet némítani, láthatatlanná lehet tenni...” Ennek következményeiről írt publicisztikát a Reformátusok Lapjában Nagy Károly Zsolt, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatója.
A zene kézen fogja a verset… Az anyaországban erről a többségnek bizonyára Dinnyés József jut eszébe, Kárpátalján pedig Ivaskovics József, az ungvári református gyülekezet presbitere, a gyülekezeti kórusnak és a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon zenedéjének a vezetője. Illényi Éva interjúja a Reformátusok Lapjából.
Exkluzív interjú Päivi Räsänen finn parlamenti képviselőnővel, akit több ügyben vádolnak etnikai csoport elleni izgatással. A volt belügyminiszternek egyebek mellett azért kell bíróság elé állnia, mert a rómaiakhoz írt levél 1,24–27. versét osztotta meg az interneten. A képviselőasszonnyal személyes hitéről és a keresztyénség előtt álló történelmi próbatételekről beszélgettünk.
„Ha pedig valaki végiglapozza, netalán végigénekli az új énekeskönyv lapjait, nem csak az évszámok, a szerzők és fordítók évszámai árulkodók. Nemzedékről nemzedékre éneklünk. Hol hangosabban, hol bátrabban, hol gyengébben, hol halkabban.” Bogyó Zsófia lelkipásztor írása a Reformátusok Lapjából.
A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján az embermentő reformátusokra is emlékezünk Lányi Gábor teológus-egyháztörténésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docensével.
Száz rászoruló családnak szeretne tűzifával segíteni a Magyar Református Szeretetszolgálat a meghirdetett tűzifa programjával. Szabó Ferenc egy a megsegítettek közül: külterületi présházban él már öt éve, és huszonnyolcezer forintos nyugdíjából nehezen tudta volna kigazdálkodni a téli tüzelőt. Helyszíni riport.
Január 22. több mint három évtizede a magyar kultúra napja. Nemzeti himnuszunk a maga szakrális és szimbolikus rendjében értelmezi és megerősíti a nemzeti közösséget, láthatóvá teszi azt a történelmi, kulturális, szellemi valóságot, amelyet egy nemzet jelent. Győri L. János irodalomtörténésszel idézzük fel Himnuszunk imádsággá válásának történetét.
Ezekben a napokban zajlik az ökumenikus imahét amelynek idején világszerte sokféle hagyományú és hitvallású keresztyén találkozik azért, hogy az egyház egységéért imádkozzon. Hogyan tudják az egyházak összegyűjteni és nem megosztani Isten népét? Az imahét üzenetét Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke értelmezi.
Erdélyi Dániel gyermekhematológussal annak apropóján beszélgettünk, hogy tavaly megkapta az Érintettek Egyesület díját, amellyel azoknak mondanak köszönetet a szülők, akik kiemelkedően sokat tesznek a daganatos gyerekekért és családjukért. Korábban dolgozott Indiában és Angliában, de cserbenhagyásnak érezte volna, ha nem tér haza. Hegedűs Bence interjúja.
A hittanoktatás éve lesz az egyházban a 2022-es. Közvetett cél az is, hogy az egyházi iskolák értékként szerepeljenek a közbeszédben. Az év mottóját – Hinni taníts, Uram! – Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat újonnan kinevezett főigazgatója értelmezi.