Jelentős eseménnyel, az országos Petőfi 200 emlékév egyik programjával kezdődött Debrecenben a 2023-as esztendő. A város viszont nemcsak Petőfit, hanem a kétszázötven évvel ezelőtt született költő, Csokonai Vitéz Mihály előtt is tiszteleg. Ráadásul nemzeti imádságunk, Kölcsey Ferenc Himnusza szintén idén kétszáz éves. A közös emlékezésben oroszlánrészt vállalnak a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem.
Január végéig lehet jelentkezni az Ifjúságépítők ökumenikus szervezet márciusi Ifivezető-képzésére (IVK). Az ifjúsági munka résztvevőit az egész Kárpát-medencéből várják. Idei mottójuk: „Egység – Egy test”. Savanya Csenge, a márciusi hétvége egyik felelőse úgy véli, minőségi képzésük kulcsa, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a szakmai háttérre, és mindent megtesznek azért, hogy feltöltődve térjenek haza a résztvevők.
Az igehely folytatását – Jézus utolsó szavait mennybemenetele előtt – jól ismerjük (Mt 28,19–20), a liturgiai szöveg mindig elhangzik a keresztség sákramentumának kiszolgáltatása során. A „minden népek” tanítványokká tétele – és hogy megtartsák mindazt, amit ő parancsolt – Krisztus végrendeletének tekinthető.
Ha itt és most, a XXI. század küszöbén bárkinek, a férfiakat is beleértve, azt mondanám, hogy a férfi veszélyeztetett nem, sokan elképednének. Talán még meg is kérdeznék: megőrültél? A férfidominancia világában? Szó sincs róla! Vagy mégis? Az elmúlt harminc évben a férfiak a kultúrharc áldozataivá váltak, és a társadalom tudatában gyökeret vert a meggyőződés, hogy ők a felelősek rengeteg rosszért, és a toxicitást a DNS-ükben hordozzák.
A keresztyén egyházak közös imahetét a keresztyének egységéért minden év január harmadik hetében rendezik meg világszerte. A kezdeményezés Magyarországon mintegy három évtizedes hagyományra tekint vissza. Az ökumené gyakorlatáról Domokosné Fazekas Hajnalkát, a Tiszáninneni Református Egyházkerület miskolci székházának igazgatóját, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus női bizottságának alelnökét Illényi Éva kérdezte.
„A keresztyén emberkép szerint csakis esendőségünk és bűnösségünk tudatában próbálhatunk rendet tenni az életünkben” – írja Kincses Krisztina, a Magyar Nemzet szerzője a Reformátusok Lapja hasábjain.
Ha Isten fiai megjelennek köztünk, ők hitelesen meg fogják tudni mondani, hogyan jelenhet meg bennem és benned önmagunk legjobb verziója, az Isten fia, vagyis az, aki el volt rejtve, hogyan jöhet napvilágra. Horváth Levente írása.
Mennyivel könnyebb ropogtatnivalót szerezni, mint akár főzni, akár olyat rendelni, ami az egészségem javára lenne! Ahogy én a tele fiók mellett sokszor éhezem, és az egészséges étel mellett is károsat vagy legalábbis értelmetlent nyammogok, úgy hiszem, sokak táplálják így a lelküket. Bella Violetta írása.
A keresztyén élet kötöttséget vagy inkább szabadságot jelent? Vajon az Újszövetségben is él még Isten ószövetségi törvénye, vagy már érvényét vesztette? A törvény vádol és halált szerez, vagy pedig utat mutat és biztonságot ad? Czentnár Simon lelkipásztor gondolatai.
A világ leghíresebb színpadain tapsolnak neki, de még menedzsere sincs, mert úgy véli, hogy a hitelesség adja meg a leginkább az ember imázsát. Szűcs Máté brácsaművész nem tartja magát zseninek, „senki vagyok, aki úgy döntött, hogy képes mindent elérni” – fogalmaz. Interjú egy kiteljesedett és boldog emberrel, aki folyamatosan ügyel arra, hogy ne legyen túl könnyű és kényelmes az élete.
Tomka János, a keresztyén vezetés főiskolai tanára pályája során szerzett tapasztalatait Jim Collins vezetéselméleti szakember szavaival foglalta össze: a vezetőnek két alapvető tulajdonsággal kell rendelkeznie: mélységes alázattal és kemény elszántsággal. A presbiter gyülekezeti vezetői szolgálatát ne kényszerből, nyerészkedésből vagy mások feletti uralkodással végezze, hanem önként, készségesen és példamutatóan. Ehhez elköteleződésre van szükség.
Nekünk kell úgy élnünk, hogy a gyermekeink minket látva vágyjanak Krisztus követésére – vallja Siba Balázs. A szerzőt Hétfőtől szombatig című kötete kapcsán kérdeztük egy kamaszoknak készülő beszélgetéssorozatról, mindennapi istenkeresésünkről, személyes és közösségi hitéletünkről és a megtérésről.
Minden képességem Szentlélek-adomány, s az összes hibámmal együtt arra törekszem, hogy ne legyek méltatlan rá – mondja Vitéz Ferenc, a Reformátusok Lapja állandó szerzője. Annak apropóján kérdeztük, hogy az ő tanulmányát választották a legjobbnak a Magyar Művészeti Akadémia esszé- és novellaíró pályázatának esszé kategóriájában.
„A szilveszter este sötétjéből, talán mámorából megérkeztünk az új esztendő bizonytalanságába. Úgy áll előttünk ez az új év, mint egy nagy kérdőjel: barátunk lesz-e, vagy ellenségünk? T. Németh László történész, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, a Szabad Föld hetilap szerkesztő-újságírójának gondolatai.
Isten irgalma ad esélyt a lelkészeknek a családokkal való foglalkozásra és az, hogy Isten nemzedékek folyamatában gondolkodik, amelyben felkínálja az irgalom, a gyógyulás lehetőségét – mondja Fodorné Ablonczy Margit, a Családpasztoráció című könyv szerzője. A lelkipásztor doktori disszertációját szerkesztette át könyv formába, amellyel szolgatársainak kíván segíteni a rájuk bízott családok kapcsolatainak újragondolásában.
Megjelent Charles H. Spurgeon áhítatoskönyve, a Reggel és Este magyar fordításban. A 772 oldalas kötet az év minden napjára tartogat reggeli és esti olvasnivalót. Bubenyák Máté, a Fundamentum Keresztyén Kiadó Egyesület alapítója csapatával a prédikátorok fejedelmének magyarul már régóta nem hozzáférhető írásait most karácsonykor exkluzív bőrkötésben adta az olvasók kezébe.
Messziről indulunk és messzire érkezünk Bogárdi Szabó Istvánnal ebben az interjúban. A gyerekszobában arra ébred egy hároméves kisfiú, hogy az édesapja lepötyög egy zsoltárt a zongorán, majd megismerünk egy bölcs dogmatikust, akivel zöld képű ufókról, a sákramentumok szolgáiról, a háborúról, az angyalokról és az igazságról értekezünk, miután a közelmúltban Károli-díjjal ismerték el a munkásságát.
A bálványokra és a terhekre nem vár más végzet, mint a mélység és a nehézkedés törvénye. Isten ezzel szemben azt mondja, neki más a terve velünk: ő alkotott, ő visz, ő hordoz, ő ment meg. Ettől Isten az Isten. Laskoti Zoltán szőlősgyulai lelkipásztor gondolatai.
Az Amazing Grace (Ó, érthetetlen kegyelem) a történelem legismertebb keresztyén himnusza, megtérők dadogva kimondott imádsága, utolsó bűnvallás a halál kapujában. Az ének hat versszaka a kegyelem története a megtéréstől a halálig, amelyet átsző a gondviselés és a béke reménysége.
Tegyük fel a kérdést: ha nem lenne a közelünkben háború, ha nem lenne Covid, ha nem lenne migráció, ha nem lenne energiaválság, akkor minden rendben lenne?