„Ha igazán várod őt, így készíts neki utat! Állj oda Isten Igéjének a fényébe, kérd Istent, hogy tegye rá a kezét életednek azokra a bűneire, amelyek elzárják Krisztus útját a szíved felé” – írja Pásztor Dániel püspök a Reformátusok Lapja hasábjain advent alkalmából.
„Urunk, add konkrétan meglátnunk sorsunkat jóra fordító, hatalmasan szabadító kegyelmed valóságát! Urunk, vess véget a háborúnak, és mivel minden e világi hatalom is tőled való, kényszerítsd a világ felelős vezetőit, hogy békességszerzőkké legyenek!” – írja Steinbach József püspök a Reformátusok Lapja hasábjain.
Az adventi időszak egyértelmű gazdasági kasszasiker, azonban az ünnepnek egészen másról kell szólnia. A karácsony ugyanis Isten szeretetének sűrített változata az ember számára – tartja Vladár Gábor. Az MRE Doktorok Kollégiumának elnöke, volt soproni lelkipásztor szerint az ünnep Isten-koncentráció. Ha valaki igazán meg akarja érteni az életét, kuporodjon le annak a lábához, aki a legjobban ismeri őt: a Teremtőjéhez.
Isten másokat is szeretne megérinteni rajtunk keresztül, ezért Meleg Attila református lelkipásztor azt kéri, hogy idén karácsonykor személyes istenélményünket is tegyük ajándékként a fa alá. A Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség vezető lelkészével arról is beszélgettünk, milyen fontos, hogy beszéljünk a családunknak a hitünkről.
Hetente országosan százötvenezer gyermekhez és fiatalhoz jut el Isten hívó szava a református hittanoktatáson keresztül. A hitoktatói misszió magvetés, amelynek célja a bibliaismeret átadásán túl az Istennel való kapcsolat kialakítása és erősítése. Bruckner Lászlóval, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatójával beszélgettünk.
Advent az Eljövendő ünnepe. Aki megállíthatatlanul, tőlünk függetlenül is érkezik, megnyitva az ég kapuit. Örömhíre, hogy Krisztusban ma is velünk van a felkelő nap a magasból, hogy bevilágítson hétköznapi rohanásunkba, november végi-december eleji fáradtságunkba. Szabóné László Lilla református lelkész gondolatai.
A Bibliáért nem kell színházba menni, de lehet! A kilencvennégy éves Csernus Mariann már több mint háromszázötven alkalommal adta elő a Vizsolyi Biblia című előadását, amelyet most felújítva, Vizsolyi Biblia 2.0 címen játszik. Ebben az évadban, novemberben kétszer láthatta a budapesti Bethlen Téri Színház közönsége a színésznő önálló estjét, december 14-én ismét kettényílik a függöny.
„Úgy készülünk a karácsonyra, hogy egyre mélyebbre jutunk a sötétbe. Egyre rövidülnek a többnyire felhős-ködös-szürke nappalok, egyre hosszabbak az éjszakák” – Faggyas Sándor arról ír publicisztikájában, hogy ebbe a sötétségbe hozza el a fényt Jézus születése, és majd megígért második eljövetele is, amelyre várakozunk.
Milyen a jó vezető? Könyvtárnyi irodalom keresi a választ, hiszen mindenki szeretné megfejteni a titkot. Gyülekezetvezetésről szóló sorozatunk harmadik részében Harmathy András szentendrei lelkipásztor a Biblia tanítását követve segít eligazodni a vezetői szereppel együtt járó dilemmák között.
„A keresztyénség legnagyobb kincse, hogy van jövője, mert Isten ígért jövendőt. Egyedül nekünk van érvényes jövőképünk, amelyet Isten részletesen megrajzolt nekünk” – írja Pocsaji Miklós, az Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség lelkipásztora a Reformátusok Lapjában.
„Ha a táj emberi alkotás, akkor a táj képe ezerszer az, s bennünket ezer meg ezer ilyen manipulált tájkép vesz körül. Lassan inkább ezeket ismerjük, mint az eredetit, de legalábbis jobban kedveljük, mint az esetlegességekkel teli valóságot” – írja Nagy Károly Zsolt kulturális antropológus, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docense.
„A zsinatok világában milyen sok emberi és hatalmi tényező okozott zűrzavart, amit csak Isten gondviselése tudott nyugvópontra segíteni” – írja Lovász Krisztián, a Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség lelkipásztora a Reformátusok Lapja hasábjain.
Még ma is az 1938-as szerkesztési elvek szerint készül a Bibliaolvasó Kalauz, amelyet több mint ötvenezer példányban nyomtat ki minden évben a Kálvin Kiadó. Egy új kötet elkészítése közel kétéves folyamat, és több mint ötven ember munkájának eredménye.
Első, 2006-os megjelenése óta immár negyedik kiadásban vehetjük kézbe Szabó Imréné Szabó Éva Süt a nap című önéletírását, amely 2008-ban német fordításban is megjelent.
Jó hangulat, motivált résztvevők és felkészült előadók jellemzik a Tiszántúli Református Lelkésztovábbképző Intézet képzéseit. Fazakas Sándor intézetvezető szerint a lelkésznek egyfajta hidat kell felépítenie az életkérdések és az evangélium között. Ezt a hídépítést segítik az intézet képzései.
A hit a viharok ellenére is kiegyensúlyozott életet biztosít. Nagy István agrárminiszter a kihívások között tapasztalta meg, hogy a hétköznapok igazi próbatételeiben Isten szeretetére építhetjük az életünket. Ha meggyőződésünk nem látszik a tetteinkből, akkor teret engedünk a hamisságnak és annak a világnak, amelyet valójában magunk sem szeretnénk.
Már akkor is tartottak teremtésvédelmi ünnepet Telkibányán, mielőtt az meghonosodott volna a református egyházban. Az állandóságot kedvelő gyülekezet szinte egyidős a magyarországi reformációval, miközben templomuk hétszáz éves, temetőjük pedig különleges hagyomány őrizője. Most újra egy egész ország figyel majd az egykori bányavárosra, november 20-án ugyanis a vártemplomból szól Isten Igéje a Kossuth rádió hullámhosszán.
Nem mindig volt kedvelt hangszer az orgona a református templomokban. Hogyan vált mégis azzá? Improvizáltak vagy korálból játszottak a kántorok anno? Arra is fény derül, milyen állapotban vannak ma az orgonák, ugyanis Dosek Domokos egyházzenész kíváncsiságból fölmérte a Szatmári Református Egyházmegye hangszerállományát.
„Az ember tragédiájából ismert humanista bölcselőtől kezdve az Istennel egyenlő ellenségként küzdő hatalmasságon keresztül az ügyefogyott mókamesterig számos torz formában jelenik meg kultúránkban a Sátán személye”. Pataki András írásából többet is megtudhatunk a minket fenyegető ellenségről.
Ha egy elbeszélést ezzel a formulával kezdünk: „Egyszer volt…” vagy „Valamikor régen…”, vajon megtörtént-e mindaz, amit elbeszélünk? A mesék világán át a csodákig kalauzolja az olvasót Vitéz Ferenc a publicisztikájában, amelyben arra is választ kapunk, hogyan lesz az „egyszer volt”-ból mindörökké.