A világ leghíresebb színpadain tapsolnak neki, de még menedzsere sincs, mert úgy véli, hogy a hitelesség adja meg a leginkább az ember imázsát. Szűcs Máté brácsaművész nem tartja magát zseninek, „senki vagyok, aki úgy döntött, hogy képes mindent elérni” – fogalmaz. Interjú egy kiteljesedett és boldog emberrel, aki folyamatosan ügyel arra, hogy ne legyen túl könnyű és kényelmes az élete.
Tomka János, a keresztyén vezetés főiskolai tanára pályája során szerzett tapasztalatait Jim Collins vezetéselméleti szakember szavaival foglalta össze: a vezetőnek két alapvető tulajdonsággal kell rendelkeznie: mélységes alázattal és kemény elszántsággal. A presbiter gyülekezeti vezetői szolgálatát ne kényszerből, nyerészkedésből vagy mások feletti uralkodással végezze, hanem önként, készségesen és példamutatóan. Ehhez elköteleződésre van szükség.
Nekünk kell úgy élnünk, hogy a gyermekeink minket látva vágyjanak Krisztus követésére – vallja Siba Balázs. A szerzőt Hétfőtől szombatig című kötete kapcsán kérdeztük egy kamaszoknak készülő beszélgetéssorozatról, mindennapi istenkeresésünkről, személyes és közösségi hitéletünkről és a megtérésről.
Minden képességem Szentlélek-adomány, s az összes hibámmal együtt arra törekszem, hogy ne legyek méltatlan rá – mondja Vitéz Ferenc, a Reformátusok Lapja állandó szerzője. Annak apropóján kérdeztük, hogy az ő tanulmányát választották a legjobbnak a Magyar Művészeti Akadémia esszé- és novellaíró pályázatának esszé kategóriájában.
„A szilveszter este sötétjéből, talán mámorából megérkeztünk az új esztendő bizonytalanságába. Úgy áll előttünk ez az új év, mint egy nagy kérdőjel: barátunk lesz-e, vagy ellenségünk? T. Németh László történész, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, a Szabad Föld hetilap szerkesztő-újságírójának gondolatai.
Isten irgalma ad esélyt a lelkészeknek a családokkal való foglalkozásra és az, hogy Isten nemzedékek folyamatában gondolkodik, amelyben felkínálja az irgalom, a gyógyulás lehetőségét – mondja Fodorné Ablonczy Margit, a Családpasztoráció című könyv szerzője. A lelkipásztor doktori disszertációját szerkesztette át könyv formába, amellyel szolgatársainak kíván segíteni a rájuk bízott családok kapcsolatainak újragondolásában.
Megjelent Charles H. Spurgeon áhítatoskönyve, a Reggel és Este magyar fordításban. A 772 oldalas kötet az év minden napjára tartogat reggeli és esti olvasnivalót. Bubenyák Máté, a Fundamentum Keresztyén Kiadó Egyesület alapítója csapatával a prédikátorok fejedelmének magyarul már régóta nem hozzáférhető írásait most karácsonykor exkluzív bőrkötésben adta az olvasók kezébe.
Messziről indulunk és messzire érkezünk Bogárdi Szabó Istvánnal ebben az interjúban. A gyerekszobában arra ébred egy hároméves kisfiú, hogy az édesapja lepötyög egy zsoltárt a zongorán, majd megismerünk egy bölcs dogmatikust, akivel zöld képű ufókról, a sákramentumok szolgáiról, a háborúról, az angyalokról és az igazságról értekezünk, miután a közelmúltban Károli-díjjal ismerték el a munkásságát.
A bálványokra és a terhekre nem vár más végzet, mint a mélység és a nehézkedés törvénye. Isten ezzel szemben azt mondja, neki más a terve velünk: ő alkotott, ő visz, ő hordoz, ő ment meg. Ettől Isten az Isten. Laskoti Zoltán szőlősgyulai lelkipásztor gondolatai.
Az Amazing Grace (Ó, érthetetlen kegyelem) a történelem legismertebb keresztyén himnusza, megtérők dadogva kimondott imádsága, utolsó bűnvallás a halál kapujában. Az ének hat versszaka a kegyelem története a megtéréstől a halálig, amelyet átsző a gondviselés és a béke reménysége.
Tegyük fel a kérdést: ha nem lenne a közelünkben háború, ha nem lenne Covid, ha nem lenne migráció, ha nem lenne energiaválság, akkor minden rendben lenne?
Tíz hónapja háború dúl a szomszédban, mára a sötétség és a hideg lett az úr. Amikor kitört az orosz–ukrán konfliktus, abban bíztunk, hogy gyorsan véget ér, reménykedtünk, hogy a Covidhoz hasonlóan, amilyen hirtelen jött, ugyanúgy távozik is az életünkből. Nem így lett, a viszály a kárpátaljaiak hétköznapjait is teljesen átrendezte. Hitről, reményről és a béke iránti vágyról is beszélt Kovácsné Marton Erzsébet kárpátaljai újságíró.
Mennyit ér az, aki e sorokat írja, és mennyit az Olvasók egyen-egyenként? Erre a kérdésre a legmegdöbbentőbb választ a Bibliában találjuk: „Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen”. Martoni Molnár Sándor írása a Reformátusok Lapjából-
2001-ben, Keresztes Dóra hitben és játékosságban gazdag illusztrációival, a Magyar Könyvklub kiadásában jelent meg Nagy Gáspár már címében is gyönyörű, felnőttekhez és gyermekekhez egyszerre szóló, karácsonyi verseskötete, az Amíg fölragyog a jászol. Petrőczi Éva gondolatai Nagy Gáspár egyik legszebb karácsonyi verséről.
A mennyek országa titokzatos kifejezés, amikor az ember meghallja, hirtelen elhalkul, elrévedez, engedi a lelkét elringatózni egy vaskos köd mögül egészen halványan felsejlő emlékképen. Amikor azt hallja, hogy a mennyek országa elközelgett, jólesően szívfájdító vágyakozást érez. Écsi Gyöngyi, a Hetényi Egyházközség lelkipásztorának gondolatai.
Mitől család a család? Sok mindentől, többek között hagyományaitól, rítusaitól, ahogy elbúcsúztunk gyermekként iskolába menet, vagy elmondtuk szüleinkkel a Miatyánkot lefekvéskor, esetleg közösen ebédelünk. Minden családban más, de rendkívül fontos a kommunikáció effajta szimbolikus megnyilvánulása. Földesi András jogász Jézus történetét olvassa fel szenteste, miközben tíztagú családja körbeállja a karácsonyfát.
„A karácsonynak értelmet nem az ember produkálta fényözön ad. A templomnak nem a csillag a legfontosabb része ott, a torony tetején. Ahogy egy születésnapban sem a szépen díszített meghívó a lényeg, hanem az ünnepelt” – írja a betlehemi csillag kapcsán karácsonyi publicisztikájában Bella Péter lelkipásztor.
Immár közel kétezer éve emlékezünk meg karácsonykor egy gyermek születéséről. Nem volt, és nincs is a világon senki, akinek a születése napját ennyi ideig nyilvántartanák, aki miatt világszerte napokra megállna az élet. Sipos Aba Álmos írása a Reformátusok Lapjából.
A jövőre százhatvanadik évfordulóját ünneplő Budapest-Hold Utcai Református Egyházközséget alaposan próbára tették a történelem viharai. A gyülekezet mégsem a múlton kesereg, inkább a jelenre és előre tekint, miközben büszkén viszi tovább évszázados örökségét is. A gyülekezet szolgálatát karácsonykor az ország is jobban megismerheti, december 25-én innen közvetít istentiszteletet a Kossuth rádió.
„Meggyőződésem, hogy újra és újra személyesen is fel kell tennünk a kérdést: nekünk magunknak, nekem magamnak mit jelent a karácsony?” – javasolja áhítatában Zila Péter, a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség lelkipásztora.