„Hősök ők is. Kicsi hősök, de hősök. Azért kelnek fel reggel, hogy aznap is átéljék az isteni csodát: gyógyítani jó.” Rideg Gyula publicisztikája a Reformátusok Lapjából a betegek világnapjára.
„Manapság, a plasztikai műtétek, az egészséges életmód és az örök fiatalság látszatát keltő közösségi média korában egyre inkább tabunak számít az egykor oly természetesnek tűnő elmúlás, a halál témaköre.” Kincses Krisztina publicisztikája a Reformátusok Lapjából arról, miért nem szabad, hogy haragunkkal menjen le a nap.
A járvány alatt egyre kevésbé egymással tartottunk kapcsolatot, inkább egymás képernyőn megjelenő részével. „A képernyő-másikkal pedig bármit meg lehet tenni: le lehet némítani, láthatatlanná lehet tenni...” Ennek következményeiről írt publicisztikát a Reformátusok Lapjában Nagy Károly Zsolt, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatója.
A zene kézen fogja a verset… Az anyaországban erről a többségnek bizonyára Dinnyés József jut eszébe, Kárpátalján pedig Ivaskovics József, az ungvári református gyülekezet presbitere, a gyülekezeti kórusnak és a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon zenedéjének a vezetője. Illényi Éva interjúja a Reformátusok Lapjából.
Exkluzív interjú Päivi Räsänen finn parlamenti képviselőnővel, akit több ügyben vádolnak etnikai csoport elleni izgatással. A volt belügyminiszternek egyebek mellett azért kell bíróság elé állnia, mert a rómaiakhoz írt levél 1,24–27. versét osztotta meg az interneten. A képviselőasszonnyal személyes hitéről és a keresztyénség előtt álló történelmi próbatételekről beszélgettünk.
„Ha pedig valaki végiglapozza, netalán végigénekli az új énekeskönyv lapjait, nem csak az évszámok, a szerzők és fordítók évszámai árulkodók. Nemzedékről nemzedékre éneklünk. Hol hangosabban, hol bátrabban, hol gyengébben, hol halkabban.” Bogyó Zsófia lelkipásztor írása a Reformátusok Lapjából.
A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján az embermentő reformátusokra is emlékezünk Lányi Gábor teológus-egyháztörténésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docensével.
Száz rászoruló családnak szeretne tűzifával segíteni a Magyar Református Szeretetszolgálat a meghirdetett tűzifa programjával. Szabó Ferenc egy a megsegítettek közül: külterületi présházban él már öt éve, és huszonnyolcezer forintos nyugdíjából nehezen tudta volna kigazdálkodni a téli tüzelőt. Helyszíni riport.
Január 22. több mint három évtizede a magyar kultúra napja. Nemzeti himnuszunk a maga szakrális és szimbolikus rendjében értelmezi és megerősíti a nemzeti közösséget, láthatóvá teszi azt a történelmi, kulturális, szellemi valóságot, amelyet egy nemzet jelent. Győri L. János irodalomtörténésszel idézzük fel Himnuszunk imádsággá válásának történetét.
Ezekben a napokban zajlik az ökumenikus imahét amelynek idején világszerte sokféle hagyományú és hitvallású keresztyén találkozik azért, hogy az egyház egységéért imádkozzon. Hogyan tudják az egyházak összegyűjteni és nem megosztani Isten népét? Az imahét üzenetét Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke értelmezi.
Erdélyi Dániel gyermekhematológussal annak apropóján beszélgettünk, hogy tavaly megkapta az Érintettek Egyesület díját, amellyel azoknak mondanak köszönetet a szülők, akik kiemelkedően sokat tesznek a daganatos gyerekekért és családjukért. Korábban dolgozott Indiában és Angliában, de cserbenhagyásnak érezte volna, ha nem tér haza. Hegedűs Bence interjúja.
A hittanoktatás éve lesz az egyházban a 2022-es. Közvetett cél az is, hogy az egyházi iskolák értékként szerepeljenek a közbeszédben. Az év mottóját – Hinni taníts, Uram! – Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat újonnan kinevezett főigazgatója értelmezi.
„A keresztyén ember élete só és világosság, azaz arra való, hogy láthatóvá tegye az Isten szerinti változást, hogy ezáltal megváltoztassuk a környezetünket. Ezért amikor a keresztyén ember közömbös a környezete iránt, akkor haszontalan az élete.” Molnár Ambrus írását ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
„Az internátus szobáit járva, a tüzes szemű kis gimnazistákat szemlélve, a könyvtárban hagyott utolsó emlékünket nézve jusson eszébe, hogy itt messze két vihar elkapta búzaszem nagyon, de nagyon vágyódik az elszakadt termőtalaj után. Vágyódó szívünkből imádságos gondolataink haza-hazaszállnak...” T. Németh László gondolatai két hajdani levél apropóján.
Az igaz hitből fakadó irgalmasság szép példáját gyakorolják azok a bátor derceni férfiak, akik Zsukovszky Miklós helyi lelkész-esperes vezetésével több mint tizenöt éve megalapították a Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóságot. Az alapítót, a Beregi Református Egyházmegye espresét Illényi Éva kérdezte.
Horváth Zsolttal, a Gödöllői Református Líceum, Gimnázium és Kollégium biológia–kémia szakos tanárával beszélgettünk motivációról, elhívásról és lelkesedésről meg arról, hogyan élte meg, amikor megtudta, tavaly ő kapta a Rácz Tanár Úr Életműdíjat. A beszélgetés egy pontján néhány grillcsirke is előkerül...
„Reménységünk az, hogy az Úr nem terhel bennünket erőnk felett, ha pedig erő felett terhelne minket, ahhoz megadja a kellő mennyei erőt is.” Steinbach József dunántúli püspök gondolatai egy „nehéz” igéről. Megjelent a Reformátusok Lapja legfrissebb számának hasábjain.
Történet halálos betegségről, szerelemről, kiállásról a Szovjetunió idején roskadozó Kárpátaljáról. Oroszi Pálné Jákó Margit bármi érte, nem hagyta el hitét. Életéből bőven van mit tanulnunk. A most 93 éves néni nemcsak a kilátástalanság éveiben tanúsított kitartásról beszél, hanem szembenéz hibáival is. Története a Reformátusok Lapja hasábjain jelent meg.
Gyermekek tízezreinek élete vett jobb irányt a két világháború közötti, nyugati országokba indított gyermekvonatok hatására. Hollandia, Belgium, Svájc, Svédország és Anglia is fogadta a nélkülöző gyerekeket. A segítségnyújtó akcióban az akkori református egyház is kiemelkedő szerepet vállalt – erről is szól a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma december 10-én nyílt kiállítása.
Nem először szembesült az elmúlással Pásztor Dániel. Mégis hatalmasat fordult vele a világ, amikor ősszel megtudta: súlyos szívbetegsége miatt bármelyik percben meghalhat. A lesújtó diagnózis után a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke úgy érezte, hirtelen minden sürgetővé vált. Megrázó beszélgetés a dolgok átértékeléséről, a hitről, a reményről és a szeretetről.