Elutasította a Helsinki Kerületi Bíróság a Päivi Räsänen parlamenti képviselő és Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspöke elleni vádakat. A bírák egyhangú döntést hoztak. A pert óriási nemzetközi érdeklődés övezte, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ha Finnországban megtörténhet a véleményszabadság megkérdőjelezése, akkor bármely más országban is lehetséges ez.
Egész alakos köztéri szobrot kap Ravasz László Leányfalun, ahol élete utolsó két évtizedét töltötte. Kutas László szobrászművész alkotásának leleplezésével egy időben emlékházat, egyházi gyűjteményt és rendezvényközpontot is avat a helyi közösség, az intézményt a református püspökről nevezik el. Szlávik Róberttel, a leányfalui református gyülekezet gondnokával beszélgettünk.
Gombola András szerető családban nőtt fel, már fiatalon sok sikert ért el a vívásban, majd jött a fordulat, az előremutató szenvedélyt felváltotta a mámor: italozás, drogozás, egyéjszakás kalandok, öngyilkossági kísérletek. A nincstelenségből Istennek köszönhetően sikerült épségben kiszabadulnia. A Halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központ Sport és Kulturális Egyesülete (BSE) vívószakosztályának vezetőjével Illényi Éva találkozott.
„A nyelv sokkal több pusztán kommunikációs eszköznél, ezért nagy identitásmegtartó erővel bírhat, a méltóság ajándékát hordozhatja az anyanyelvi Biblia még azon nemzedék számára is, amely már nem beszéli nagyszülei nyelvét.” Komlósiné Sümegi Nóra publicisztikája a Reformátusok Lapjából a beás nyelvű bibliafordításról és kis közösségek nyelvhasználatának fontosságáról.
„Így lehet a templomból egy ideig raktár, és közben mégis templom marad. Így lehet a böjt teljesen más, mint terveztük, mozgalmas és tevékeny, közben mégis böjt marad. Így térít el bennünket a megszokott utunkról a történelem, mégis maradunk az egyetlen úton, amit Jézus Krisztus követése jelent.” Bella Péter gondolatai a Reformátusok Lapja hasábjairól.
Magyar református keresztyén – így jellemzi magát. Konzervatív gondolkodó, az elmúlt években publicisztikák százait írta meg, munkáit folyamatosan szemlézik a világi lapok is. Felvállalja a vitákat, és nem fél attól sem, hogy besorolják valamelyik politikai párt mögé. Köntös László református lelkipásztor, publicista úgy fogalmaz, hogy bármiről ír, minden mögött a legfontosabb témája áll: az egyház és a keresztyénség.
„A Szentírás sok helyen időzik el a kérdés mellett: a világhoz, Istenhez képest hogyan aránylik az emberi test, lélek, életidő. A hasonlatnál maradva: a térképen is úgy igazodhatunk el, ha tisztában vagyunk annak léptékével, és – jó esetben – iránytűvel is rendelkezünk.” Váradi Ferenc publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Tavaly ismerte el a Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjjal országos titkárának, Gilicze Andrásnénak, a Szentes-Felsőpárti Református Egyházközség lelkipásztorának szolgálatát. Ez alkalomból készítettünk interjút vele.
A tervezéshez ötletek, gondolatok és jó szakemberek kellenek. A pályázatíróknak, projektmenedzsereknek meg kell oldaniuk, hogy az ötletek valóra válhassanak, még akkor is, ha valami elsőre lehetetlennek tűnik. Kósa Mónika, a Magyarországi Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatának vezetője arról is beszél, miért fontos a szolgálatok összmunkája.
Rengeteget harcolt a lelkésznők jogaiért, de soha nem volt feminista. Az első budapesti női lelkész, aki megszerezte a palástjogot. Karsay Eszter a református egyház két meghatározó lelkipásztora, Gyökössy Endre és Farkas József örökségét vitte tovább lelkészi szolgálatában. Olyan – nyolcadik kerületi – gyülekezetet vezet, amelynek sosem volt temploma, mégsem cserélne senkivel. Bátor, nyitott, együttérző asszony portréja.
A Reformátusok Lapja is lehet lámpás, amely tiszta és igaz történeteket ragyogtat fel egy hazug világban – mondja Fekete Zsuzsa. A lap új főszerkesztője azt reméli, hogy a nyomtatott sajtó térvesztése ellenére is lesznek olvasók, akik erőt éreznek abban, hogy saját lapja van a református közösségünknek.
Écsi Gyöngyi egyszerre családanya, feleség, bábos mesemondó, énekes, lelkész és örökké mosolygó istengyermek. Vele beszélgettünk családról, a magyar kultúra értékeiről, Isten szolgálatának szépségéről.
Volt idő, hogy hátrahagyta az egyházi szolgálat lehetőségét, Isten mégis visszahívta, és most az egyik legfelelősségteljesebb tisztséget tölti be a református egyházszervezetben. Gér András zsinati tanácsossal munka és hit kapcsolatáról, a hovatartozás vállalásáról és arról beszélgettünk, mi foglalkoztatja leginkább mostanában.
A híres református pedagógus, Karácsony Sándor már a két világháború között a finn életformát állította példaként a magyar nemzet elé. Vajon mit szólna most, mikor meghurcolnak egy képviselőt, mert a Bibliából idézve kérte számon egyházát, amiért az csatlakozott a „Helsinki Pride”-hoz? Faggyas Sándor publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Az ezredforduló egyik meghatározó református lelkipásztora, Cseri Kálmán Tízparancsolat című igehirdetés-sorozatát viszi színre Rajkai Zoltán. A budapesti Katona József Színház művésze a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert támogatást a személyes előadás megvalósítására. Az alkotás, amelyet idén mutatnak be, igehirdetések felhasználásával juttatja el a Biblia üzenetét a közönséghez.
Géher István László egyetemi docenssel, a Károli Gáspár Református Egyetem tanárával Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulója alkalmából tanításról, kreatív írásról, poézisről, a költőnő istenképéről, istenes verseiről, a „nehezen mondhatóról“ beszélgettünk.
„A félelmen úrrá lenni csakis a szeretet bátorságával tudunk. Nem tudjuk, mikor és mi lesz a végkifejlet, életünk lapjai még rendezetlenek. De Isten megadja a helyes ritmust, hogy eljussunk a rendig.” Jakab-Köves Gyopárka író publicisztikáját ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
„A házassági szövetségben az a jó, hogy nemcsak a házasfelek szövetkeznek egymással, hanem Isten is egybeszövődik a párral, s ez elég erős biztonságot jelent." Bölcsföldi András publicisztikája a Reformátusok Lapjából a házasság hete zárónapjára.
Egy brüsszeli metróaluljáróban kezdődött. Jegyet vettek, nem sejtették, hogy rövidesen nagyot fordul velük a világ. Karasszon Eszter gordonkaművész és Lucian Corchis operaénekes szerelmének története olyan, akár egy tündérmese, de ahhoz, hogy kerek legyen, mindkettőjüknek határozott döntést kellett hozni. A magyar–román művészházaspárt budapesti otthonukban kerestük fel.
Amikor fogadalmat teszünk a templomban, annak nem csupán az Isten és a jelenlévők a tanúi. A házasságkötés fontos eleme, hogy a gyülekezet anyakönyvébe bekerül a pár és tanúik neve. Az anyakönyvekbe jegyzik be a keresztelőket és temetéseket is. Vajon mi a jelentősége ennek, és miért őrzik oly féltve az egyházközségek régi anyakönyveiket?