Az utolsó napokban szilárdan fog állni az Úr házának hegye a többi hegy fölött, és kimagaslik majd a halmok közül. Özönlik majd hozzá valamennyi nép. Eljön a sok nép, és ezt mondják: Jöjjetek, menjünk föl az Úr hegyére, Jákób Istenének házához! Tanítson minket útjaira, hogy az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról jön a tanítás, és az Úr igéje Jeruzsálemből. Igazságot szolgáltat a nemzetek között, ítéletet hoz minden nép ügyében. (Ézs 2,2-4)
„Istenem, ments meg engem, Uram, siess segítségemre!” A 70. zsoltár első versének gondolatkörében született költemény. Eddigi énekeskönyvünk 476. dicsérete egészen megváltozott: most egy ismertebb dallamra énekelhető, a korábbi terjedelmet jelentősen megrövidítve, 1. és 4. versében kissé átfogalmazva ez szöveg.
Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. ... Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk. (Zsid 4,14,16)
)
A nagypénteki „Ó, Krisztusfő” dallamával ismertté vált korál eredeti szövege, ezért kötődik e dicséret német nyelven „Herzlich tut mich verlangen” szövegkezdete Hassler koráldallamához.
A „Dies irae” szekvencia elemeit is felhasználó szöveg az utolsó ítélet vészterhes képét állítja elénk, záró versszakában azonban rámutat egyetlen mentsvárunkra, Krisztus kegyelmére.
Cseh-morva eredetű ének, melyet énekeskönyveinkben kezdettől megtalálunk. A német evangélikus temetési szertartásokban az ének évszázadok óta hagyományosan szerepel. (Csomasz Tóth K.)
Mindenszentek napjára, azaz november 1-re született ez az ének, amikor az előttünk elmentekre emlékezünk hálaadással. Hitünk szerint mi, itt e földön küzdők és a már mennybe tértek egyetlen közösséget alkotva dicsérhetjük Urunkat, Istenünket.
A dél-baranyai Kopácson élt Borkó Juliánna „Buzgóság” című énekeskönyvecskéjét falujának bibliaköre adta ki 1928-ban nyomtatásban. Énekszövegein az angolszász ébredési stílus mérsékelt hatásai mellett a régi magyar kegyesség olykor Szőnyi Benjáminra és Ráday Pálra emlékeztető ízét érezzük. (Csomasz Tóth K.)
Egyik legértékesebb, legnagyarabb és hitvalló eleink lelkületét legszebben ábrázoló énekünk, mely egyedül Bornemissza Péter 1582-es énekeskönyvében található meg. (Csomasz Tóth K.)