Hogyan tudnak az apák jelen lenni minél inkább a gyerekeik életében? Miként tudják átadni nekik az értékeiket keresztyénként és elérni azt, hogy a negatív mintákat ne vigyék tovább? Tökéletes nevelési módszerek nincsenek, törekedni azonban lehet egy minél egészségesebb, boldogabb gyermekkor megteremtésére. Erről beszélgetett május 5-én a budapesti Scruton közösségi térben Zila Gábor moderálásával Hajdú Szabolcs Koppány református lelkipásztor és Süveges Gergő újságíró, az Apakulcs című könyv szerzője a Szólj be a papnak! rendezvénysorozat legutóbbi alkalmán.
Évente több száz szenvedélybeteget szabadít meg a függőségből és így a családjukat is gyógyítja a Református Iszákosmentő Misszió. A dömösi átmeneti otthonban addiktológiai rehabilitáció zajlik, de másképp, mint máshol: az evangélium segítségével. A gyógyító és utógondozó hetek sorsokat változtatnak meg, a szolgálat pedig negyvenéves fennállása alatt több mint negyvenezer embernek segített.
Ha a keresztyén embernek a vallása mibenlétét kell elmagyaráznia valaki olyannak, aki nem rendelkezik előzetes ismeretekkel (ma már ez nem is olyan elképzelhetetlen), szinte elég a húsvéti történetet, a passiót és a feltámadást összefoglalnia, hiszen az események (az emberi testet öltött Isten halála és feltámadása) és azok magyarázata (Isten könyörülete az általa szeretett emberi világ irányába és értünk hozott áldozata) hitünk fő igazságait foglalják keretbe. Talán egyre szélesebb körben ismert igazság: az ember történetekben gondolkodó lény. Történetek soraként meséljük el életünket – saját magunk számára is, személyes ünnepeink (születésnap, jubileumok, ballagás és diplomaosztó) kisebb egységekbe foglalják a nagy történet „fejezeteit”. Váradi Ferenc gondolatai.
Áldás, ha valaki szép kort ér meg, de eljöhet az idő, amikor úgy érezzük: segítség nélkül már nem boldogulunk a hétköznapokban. Özvegység, betegség vagy a család távolléte miatt sokan kényszerülnek idősotthonba költözni. Egy apró, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei falu szélén, a Samu-kastélyban működik egy a környéken jól ismert és elismert intézmény, a Tiszaszentimre Református Szociális Szolgáltató Központ Idősek Otthona.
A napokban több emberrel is beszélgettem, akinek van édesanyja. Ugye, mennyire abszurdnak tűnik ez a mondat? Létezik olyan ember, akinek nincs?! Hiszen mindenkit édesanya szült. Vagy mégsem szó szerint igaz ez a megállapítás? Különös történetek néha mást mondanak erről.
„»Manapság mindenki szorong.« Az a normális, ha egy fiatal szorong, és az a különleges, ha valaki nem szorong.” (Tari Annamária) Hogy lehetünk ebben a korban a reménység hírvivői a fiatalok számára? Mitől ilyen szorongó a mai generáció? Mi a különbség a félelem és a szorongás között? Mi fokozza és mi csökkenti a szorongásukat? A Rálátás hatodik adásában ezekre a kérdésekre keressük a választ, de megvizsgáljuk azt is, hogyan jelenik meg a szorongás a Bibliában.
Ötven éve annak, hogy a magyar olvasóközönségnek búcsút kellett vennie Németh Lászlótól. A hetvenharmadik évében elhunyt író életműve folyamatosan foglalkoztatta a teológusokat, publikációk, könyvek sokasága igyekezett tisztázni a kérdést: miben is hitt valójában az elmúlt század egyik legtehetségesebb alkotója? Drámáinak és regényeinek hősei között találunk pápát, reformátort, természettudóst, prófétát és dunántúli kisfiút, akik folyamatosan küzdöttek Istennel, az őket megszólító hanggal, küldetésük súlyával.
A szorongás, a stressz és a kiégés a fiatalok körében ma már általános jelenség. A közösségi média, a megfelelő családi háttér hiánya és a bizonytalan jövőkép mind-mind hozzájárulnak a mentális problémák terjedéséhez. Benedek Zsófia pszichológus és Ablonczy Áron, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztályának vezetője szerint a közösségi megtartó erő, a bizalom és a tudatos segítségkérés jelenthetik a kiút alapjait.
Bolyki László zenész legújabb könyvében a sérülékeny, a Bibliában is tárgyalt apa-fia kapcsolatok kifinomult táncát-zenéjét szólaltatja meg. Az Apák és fiúk – A férfivá válás útján című könyv sikere minden bizonnyal a szerző tapasztalataiban és motivációjában rejlik. Páll László recenziója.
Isten teremtő kreativitását és gondviselését is megmutatják a növények. Ha megismerjük az erdők és kertek lakóit, segíthet abban, hogy védelmezzük teremtett világunkat, ne csupán zöld díszletként tekintsünk rájuk. Fráter Erzsébet, a Nemzeti Botanikus Kert megbízott vezetője küldetésének tekinti, hogy a látogatók szívét és szemét kinyissa a növényvilágra. A botanikussal április 22., a Föld napja alkalmából beszélgettünk.
Több mint 110 ezer végzős diák áll most döntés előtt. Érettségi, felvételi, továbbtanulás, életpálya – szavak, amik egyszerre ígérnek szabadságot és okoznak bénító szorongást. De hogyan várhatjuk el egy kamasztól, hogy felelős döntést hozzon arról, mit akar csinálni évtizedeken át? És mit tehet egy szülő, tanár, ifivezető, amikor a fiatal választása látszólag teljesen irreális?
A keresztyén hit nem akadály, hanem erőforrás a profitorientált üzleti világban – vallja Szücs Attila református vállalkozó. Több mint három évtizedes tapasztalata alapján úgy látja, hogy a hitelesség, a törvények betartása és az alázat kéz a kézben járhatnak a piaci sikerrel. Az általa vezetett Magyar Református Jövőért Alapítvány célja, hogy a „szakralitásra nyitott” üzletembereket hitmélyítő alkalmakon szólítsák meg. Meggyőződése szerint a református örökség jövőjét is azok a hiteles, sikeres vállalkozók építhetik, akik nemcsak a profitban, hanem az isteni rendben is hisznek.
Nagyhéten – a feltámadás ünnepére készülve – sokan keresik az elmélyülés, az önvizsgálat lehetőségét. Ennek eszköze lehet az ima vagy a bűnbánati istentiszteleten való részvétel. Martineczné Kiss Márta református népi iparművész szerint alkotáskor is közelebb kerülhetünk Istenhez és önmagunkhoz. Ahogy fogalmazott: miközben a kezünk dolgozik, elcsendesedik a világ körülöttünk. A keramikus rendszeresen tart kézműves foglalkozásokat a Fasori Református Egyházközségben és a Julianna Református Általános Iskolában. A közösségben való alkotás szerinte különös erővel bír.
Átadták az Egészségfejlesztő Kórház Díjakat a Magyar Kórházszövetség mátraházai konferenciáján. Az elismerést azok az intézmények kapták, amelyek kiemelkedő munkát végeztek az egészségmegőrzés és prevenció terén. A városi kórházak kategóriájában a Bethesda Gyermekkórház bizonyult a legjobbnak, a fődíj mellé pedig kétmillió forint értékű sportszerutalvány is járt.
Kereszténység: ósdi vagy trendi? Sokak gondolataiban felmerülhetett már a Szólj be a papnak! legutóbbi estjének témája. Az április 8-án Budapesten megrendezett beszélgetésen Nagy Henrietta református lelkipásztor és Csillagpont-koordinátor, Rónaszéki János római katolikus pap és Rajkai Zoltán színművész azt fejtegették, vajon van-e még mondanivalója a keresztyénségnek a XXI. században. Az eseményen most is kérdezhetett a közönség a meghívottaktól. Az est végére pezsgő, izgalmas kérdésekkel és válaszokkal teli beszélgetés kerekedett ki.
Megható pillanatok, a zene és a hit felemelő érzése egy befogadó és szeretetteljes közösségben – ez jellemezte az április 5-én Hajdúhadházon megrendezett cigánymissziós imanap és találkozó hangulatát. A Kárpát-medence különböző pontjairól érkeztek roma és nem roma hívők, hogy együtt ünnepeljenek, tanúságot tegyenek hitükről és közösen tapasztalják meg Isten jelenlétének erejét.
Szenvedélybetegekkel dolgozni nemcsak szakmai kihívás, lelki állóképesség is kell hozzá. A Magyarországi Református Egyház drogmisszióját nemrég új vezető vette át Erdős Esztertől. Katona Viktor lelkipásztorral arról beszélgettünk, hogyan lehet megtartani a régi értékeket, miközben új válaszokat keresünk a mai helyzetekre. Az interjúban szó esik szeretetről, határokról és arról is, hogy mi gyógyít igazán.
Sokszor elég egy kis lökés, hogy a családok túljussanak a nehézségeken – ezt ismerte fel és erre dolgozott ki módszereket Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, család-pszichoterapeuta, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, aki nemrég vehette át a Dizseri Tamás Szeretetszolgálat Díjat. Akkor kezdett pszichológiát tanulni, amikor Magyarországon még gyerekcipőben járt ez a tudomány. Manapság azonban mindenhonnan ömlenek az emberre a lélektani olvasmányok. Mint mondja, a felszínes pszichológiai ismeret sokaknak nem előnyére válik, hanem fékezi, gátolja azt, hogy mozgósítsák az erőforrásaikat és megtalálják a természetes gyógyulás lehetőségét.
Háborún általában két ellenséges állam hadseregének fegyveres összecsapását értjük, amely borzalmas, rengeteg forrást emészt fel, az érintett régiók fejlődését évtizedekre visszaveti, emberek tömegeinek elvándorlásával, sokak tragikus halálával jár, ezért minden jóérzésű ember ellene van. A háború etikai megítélése Bibliával a kezünkben mégsem egyszerű. Sipos Ajtony Levente gondolatai.
Készül az első magyar nyelvű ökumenikus Biblia. A nagyszabású munkában protestáns és katolikus biblikusok dolgoznak együtt. A vállalkozás első gyümölcsei: Péter első levele és Rut könyve már olvasható. Az ökumenikus kiadvány nem a meglévő bibliákat helyettesítené, hanem olyan szöveg elkészítése a cél, amely a hagyományos, egyházi és liturgikus használatban álló fordításoknál dinamikusabb és könnyebben érthető.