Több mint háromezer fiatal részvételével zajlott idén nyáron a Csillagpont fesztivál. A hatnapos találkozót csaknem harminc helyszín, több mint száz program tette különlegessé. A találkozó nemcsak közösségi és lelki programokkal kínált maradandó élményt, hanem számos fiatalnak fordulópontot is jelentett. Sokan fogalmazták meg bizonyságtételüket, ezek közül válogattunk néhányat.
Mi történik, ha már egészen fiatalon átadod az életed Krisztusnak? Onnantól csak jó dolgok fognak veled történni? Ebben a Felfelé részben megismerhetitek Leventét, aki arról mesél, hogy volt jelen Isten az ő éltében a kezdetektől, a kilátástalan és bizonytalan helyzetekben, és miként vezette őt a mostani önmagához, hogy Isten hatalmas tetteit és szeretetét hirdeti másoknak.
A Bethesda Gyermekkórházban idén március és szeptember között több mint kétszáz gyermeket kellett ellátni elektromos rollerrel összefüggő baleset miatt. Egy-egy ügyeletben öt-hat gyermek is érkezett elektromos rollerezés közben elszenvedett komoly sérülésekkel. A legtöbb sérülés júliusban történt, amikor ötvenegy gyermek szorult sürgősségi ellátásra.
A hívő élete nem szorulhat be a parókia vagy az otthona falai közé, lényeges, hogy felkészüljünk a világ dolgaira és az abban adódó feladatok megoldására, hit által – emelte ki Wébel Zsolt, a Baranyai Református Egyházmegye esperese a Konfesszió, misszió, generációk nevű, a Pécsi Református Kollégium Általános Iskolájában tartott ifjúságmissziói csendesnapon.
Egyre több fiatal szembesül identitásbeli kérdésekkel, és sok szülő egyszer csak azt hallja: „Apa, anya, meleg vagyok!” Mit mondjunk ilyenkor? Mi lehet az első jó reakció? Hogyan tudunk szeretettel, de igazságban is kísérni? A Rálátás legújabb részében ezekről a kérdésekről beszélget Ablonczy Áron, Csomós József és Giró-Szász Áron.
Van kiben bíznunk! – hangzott fel csaknem hétszáz gyerek és kétszáz stábtag ajkáról a Bárka tábor négy turnusának vezérgondolata. Egyházunk legnagyobb esélyteremtő programjának balatonfenyvesi záróhetére a Zsinat lelkészi elnöke is ellátogatott. Steinbach József bizonyságot tett a gyerekek előtt, megköszönte a segítők odaadó szolgálatát, és kifejezte elkötelezettségét a Bárka-misszió jövőjének biztosítása mellett. Az alkalomról készült tudósításunkat olvashatják.
Hat életvidám, de bizonyos készségeiben akadályozott ember talált otthonra és él szinte egy nagy családként Érden. Idén márciusban nyitott meg az Agapé-ház, amelyet egy az érd-parkvárosi református gyülekezethez tartozó magyar–holland házaspár, Oosterhuis-Pap Zsófia és Oosterhuis Berend hozott létre. Gondozottaik nagyrészt középkorú, enyhe értelmi sérüléssel élő emberek, akiknek a szülei vagy idősek, vagy nem élnek már, de akad köztük, aki állami gondoskodásban nőtt fel.
A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet 2003-ban szervezte meg az első nyári táborát. Azóta számos témában, több helyszínen, a legújabb trendeket figyelembe véve szervezte meg az egyes korosztályokhoz igazított heteit. Legutóbb a Fontos vagy – mert Isten is így lát! gondolata jegyében számtalan program töltötte meg hat napon át élettel a Nagyberegi Református Líceum épületét és udvarát.
Vajon tényleg semmi sem érdekli a Z generációt, valóban céltalanok, motiválatlanok volnának? Az e korosztályt képviselő, Krisztus-követőkből álló társaság, a Galilea – a Pozsonyi Református Egyházmegye ifjúsági csoportja – tagjaival készült interjú ezt a kérdést tekinti át. Szó kerül egyebek között fásultságról, bűntudatról, motivációról, arról, kik inspirálják e korosztályt, és beszélnek a közösségi média befolyásoló hatásáról.
A Rálátás következő részében Ablonczy Áron, Csomós József és Péterfi Ferenc arról beszélgetnek, hogyan születnek és hogyan maradnak életképesek a közösségek – legyen szó egy osztályról, ifjúsági csoportról, sportcsapatról, baráti társaságról vagy online közösségről.
Klímaszorongás? Klímahiszti? Teremtésvédelem! címmel tartották meg az idei Protestáns sokadalom első pódiumbeszélgetését augusztus 19-én a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának épületében.
„Van kiben bíznunk!” – ez a vezérfonala az idei Bárka tábornak, amely a Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programja. Ezen a nyáron négy turnusban az ország minden tájáról érkeznek ide gyermekek – köztük sok, hátrányos helyzetben nevelkedő. A programban játékosan tanulnak a csapatmunkáról, az együttműködésről, egymás elfogadásáról. A tábort a napokban meglátogatta Steinbach József, a Zsinat lelkészi elnöke, aki személyes példákat említve beszélt a gyermekeknek.
A fiatalok is ugyanúgy szeretnék Istent szolgálni, az ő dicsőségére akarnak élni a maguk eszközeivel és nyelvezetével. Ennek átélésére érdemes rászánni egy vasárnapot az ötvenkettőből, amelyre számos gyülekezet pályázott – hívta fel a figyelmet Farkas Balázs lelkipásztor. Szeptember 21-én ünnepeljük az ifjúság szolgálatának vasárnapját, amely lehetőség arra, hogy a fiatalokon keresztül is megszólalhasson Isten üzenete. Az ifjúság szolgálatának éve dunántúli referensével beszélgettünk.
A vizelet- vagy székletürítés a többségünknek tabuként kezelt rutin, azonban Magyarországon tizennyolcezer embernek ez egy körülményes gyakorlat, amely a műtétek sorozatán túl nyilvános kellemetlenséget is okozhat. Közöttük is kisebbségben van az az ötvennyolc gyermek, aki születése óta a hasán létrehozott mesterséges nyílással, azaz sztómával él, amely többnyire egy sztómazsákba vezet. A Magyar ILCO-Szövetség egy maroknyi érintett család zavartalan üdülése céljából szervezett idén is egyhetes tábort Kiskunhalason, amelynek létrejöttéhez a Magyarországi Református Egyház is hozzájárult.
Egyedül, közösségben, hangos szóval vagy magunkban, egy helyben vagy mozgás közben: imádkozni sokféleképpen lehet. Ha rendszeresen és jól imádkozunk, akkor egyedi, személyes kapcsolat alakulhat ki Isten és köztünk. De lehet egyáltalán jól vagy rosszul imádkozni? A forma, a módszer talán nem is olyan fontos, mint inkább az, hogy gyermeki bizalommal legyünk Isten felé. Mit tegyünk, hogy mélyüljön Istennel a kapcsolatunk? Mi dolgunk a meg nem hallgatott imádságokkal? Molnár Péter lelkipásztor, házasság- és családlelki-gondozó szakember, lelkivezető, hitoktató válaszolt kérdéseinkre.
Volt maga is függőbeteg, hajléktalan, majd iskolafenntartó, tanár, működtetett hajléktalanszállót, nappali melegedőt, és az utcai ellátásból is kivette a részét, miközben számos, lakhatás nélkül élő embert juttatott saját otthonhoz. A hetvenéves Márkus Gábor lelkipásztor, a Tiszta Forrás Alapítvány elnöke mostantól nem jár be nap mint nap a református hajléktalanmisszió intézményeibe, de nem is hagyja abba teljesen a segítő munkát: az utógondozásban alkalmazza negyvenéves szolgálatának tapasztalatait.
A Magyar Református Szeretetszolgálat évek óta szervez nyári tanszergyűjtéseket. Az akció célkitűzéseiről, a csatlakozás lehetőségéről és fontosságáról Dobis-Lucski Zsófia, a szeretetszolgálat kommunikációs vezetője beszélt.
Miért ilyen népszerűek a játékok ma? Hogyan építenek közösséget? Milyen hatással vannak a valós kapcsolatokra? Hogyan tanulhatunk szülőként jól kapcsolódni ehhez a világhoz? Mit mond erről a Biblia és a keresztény közösség? Ablonczy Áron ezekről a kérdésekről beszélget vendégeivel: Uri-Kovács Dániellel, az Ifjúságépítők vezetőjével, aki egyben református lelkipásztor is és Kutyej Dániellel, a Magyar Gamer Szövetség Fejlesztési Vezetőjével, a Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség beosztott-lelkészével.
Több tucat programmal készülnek a protestáns felekezetek az államalapítás ünnepére. Ez lesz a harmadik alkalom, hogy a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház és a Magyarországi Metodista Egyház közösen mutatják be értékeiket a Protestáns Sokadalmon, a budai Várban.
Mi kell ahhoz, hogy a gyülekezeti szolgálat kihívásai ne kiégéshez, hanem a krisztusi érettségben való növekedéshez vezessenek? Megmaradni és kiteljesedni – Reziliencia a lelkipásztori szolgálatban címmel jelent meg egy átfogó könyv, amelyben protestáns gyülekezetek lelkészei vallanak őszintén a hivatásukról. Mikola Borbála egyetemi lelkészt, a könyv magyar kiadásának szakmai lektorát kérdeztük a kötetről.