A napokban több emberrel is beszélgettem, akinek van édesanyja. Ugye, mennyire abszurdnak tűnik ez a mondat? Létezik olyan ember, akinek nincs?! Hiszen mindenkit édesanya szült. Vagy mégsem szó szerint igaz ez a megállapítás? Különös történetek néha mást mondanak erről.
„»Manapság mindenki szorong.« Az a normális, ha egy fiatal szorong, és az a különleges, ha valaki nem szorong.” (Tari Annamária) Hogy lehetünk ebben a korban a reménység hírvivői a fiatalok számára? Mitől ilyen szorongó a mai generáció? Mi a különbség a félelem és a szorongás között? Mi fokozza és mi csökkenti a szorongásukat? A Rálátás hatodik adásában ezekre a kérdésekre keressük a választ, de megvizsgáljuk azt is, hogyan jelenik meg a szorongás a Bibliában.
Ötven éve annak, hogy a magyar olvasóközönségnek búcsút kellett vennie Németh Lászlótól. A hetvenharmadik évében elhunyt író életműve folyamatosan foglalkoztatta a teológusokat, publikációk, könyvek sokasága igyekezett tisztázni a kérdést: miben is hitt valójában az elmúlt század egyik legtehetségesebb alkotója? Drámáinak és regényeinek hősei között találunk pápát, reformátort, természettudóst, prófétát és dunántúli kisfiút, akik folyamatosan küzdöttek Istennel, az őket megszólító hanggal, küldetésük súlyával.
A szorongás, a stressz és a kiégés a fiatalok körében ma már általános jelenség. A közösségi média, a megfelelő családi háttér hiánya és a bizonytalan jövőkép mind-mind hozzájárulnak a mentális problémák terjedéséhez. Benedek Zsófia pszichológus és Ablonczy Áron, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztályának vezetője szerint a közösségi megtartó erő, a bizalom és a tudatos segítségkérés jelenthetik a kiút alapjait.
Bolyki László zenész legújabb könyvében a sérülékeny, a Bibliában is tárgyalt apa-fia kapcsolatok kifinomult táncát-zenéjét szólaltatja meg. Az Apák és fiúk – A férfivá válás útján című könyv sikere minden bizonnyal a szerző tapasztalataiban és motivációjában rejlik. Páll László recenziója.
Isten teremtő kreativitását és gondviselését is megmutatják a növények. Ha megismerjük az erdők és kertek lakóit, segíthet abban, hogy védelmezzük teremtett világunkat, ne csupán zöld díszletként tekintsünk rájuk. Fráter Erzsébet, a Nemzeti Botanikus Kert megbízott vezetője küldetésének tekinti, hogy a látogatók szívét és szemét kinyissa a növényvilágra. A botanikussal április 22., a Föld napja alkalmából beszélgettünk.
Több mint 110 ezer végzős diák áll most döntés előtt. Érettségi, felvételi, továbbtanulás, életpálya – szavak, amik egyszerre ígérnek szabadságot és okoznak bénító szorongást. De hogyan várhatjuk el egy kamasztól, hogy felelős döntést hozzon arról, mit akar csinálni évtizedeken át? És mit tehet egy szülő, tanár, ifivezető, amikor a fiatal választása látszólag teljesen irreális?
A keresztyén hit nem akadály, hanem erőforrás a profitorientált üzleti világban – vallja Szücs Attila református vállalkozó. Több mint három évtizedes tapasztalata alapján úgy látja, hogy a hitelesség, a törvények betartása és az alázat kéz a kézben járhatnak a piaci sikerrel. Az általa vezetett Magyar Református Jövőért Alapítvány célja, hogy a „szakralitásra nyitott” üzletembereket hitmélyítő alkalmakon szólítsák meg. Meggyőződése szerint a református örökség jövőjét is azok a hiteles, sikeres vállalkozók építhetik, akik nemcsak a profitban, hanem az isteni rendben is hisznek.
Nagyhéten – a feltámadás ünnepére készülve – sokan keresik az elmélyülés, az önvizsgálat lehetőségét. Ennek eszköze lehet az ima vagy a bűnbánati istentiszteleten való részvétel. Martineczné Kiss Márta református népi iparművész szerint alkotáskor is közelebb kerülhetünk Istenhez és önmagunkhoz. Ahogy fogalmazott: miközben a kezünk dolgozik, elcsendesedik a világ körülöttünk. A keramikus rendszeresen tart kézműves foglalkozásokat a Fasori Református Egyházközségben és a Julianna Református Általános Iskolában. A közösségben való alkotás szerinte különös erővel bír.
Átadták az Egészségfejlesztő Kórház Díjakat a Magyar Kórházszövetség mátraházai konferenciáján. Az elismerést azok az intézmények kapták, amelyek kiemelkedő munkát végeztek az egészségmegőrzés és prevenció terén. A városi kórházak kategóriájában a Bethesda Gyermekkórház bizonyult a legjobbnak, a fődíj mellé pedig kétmillió forint értékű sportszerutalvány is járt.
Kereszténység: ósdi vagy trendi? Sokak gondolataiban felmerülhetett már a Szólj be a papnak! legutóbbi estjének témája. Az április 8-án Budapesten megrendezett beszélgetésen Nagy Henrietta református lelkipásztor és Csillagpont-koordinátor, Rónaszéki János római katolikus pap és Rajkai Zoltán színművész azt fejtegették, vajon van-e még mondanivalója a keresztyénségnek a XXI. században. Az eseményen most is kérdezhetett a közönség a meghívottaktól. Az est végére pezsgő, izgalmas kérdésekkel és válaszokkal teli beszélgetés kerekedett ki.
Megható pillanatok, a zene és a hit felemelő érzése egy befogadó és szeretetteljes közösségben – ez jellemezte az április 5-én Hajdúhadházon megrendezett cigánymissziós imanap és találkozó hangulatát. A Kárpát-medence különböző pontjairól érkeztek roma és nem roma hívők, hogy együtt ünnepeljenek, tanúságot tegyenek hitükről és közösen tapasztalják meg Isten jelenlétének erejét.
Szenvedélybetegekkel dolgozni nemcsak szakmai kihívás, lelki állóképesség is kell hozzá. A Magyarországi Református Egyház drogmisszióját nemrég új vezető vette át Erdős Esztertől. Katona Viktor lelkipásztorral arról beszélgettünk, hogyan lehet megtartani a régi értékeket, miközben új válaszokat keresünk a mai helyzetekre. Az interjúban szó esik szeretetről, határokról és arról is, hogy mi gyógyít igazán.
Sokszor elég egy kis lökés, hogy a családok túljussanak a nehézségeken – ezt ismerte fel és erre dolgozott ki módszereket Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, család-pszichoterapeuta, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, aki nemrég vehette át a Dizseri Tamás Szeretetszolgálat Díjat. Akkor kezdett pszichológiát tanulni, amikor Magyarországon még gyerekcipőben járt ez a tudomány. Manapság azonban mindenhonnan ömlenek az emberre a lélektani olvasmányok. Mint mondja, a felszínes pszichológiai ismeret sokaknak nem előnyére válik, hanem fékezi, gátolja azt, hogy mozgósítsák az erőforrásaikat és megtalálják a természetes gyógyulás lehetőségét.
Háborún általában két ellenséges állam hadseregének fegyveres összecsapását értjük, amely borzalmas, rengeteg forrást emészt fel, az érintett régiók fejlődését évtizedekre visszaveti, emberek tömegeinek elvándorlásával, sokak tragikus halálával jár, ezért minden jóérzésű ember ellene van. A háború etikai megítélése Bibliával a kezünkben mégsem egyszerű. Sipos Ajtony Levente gondolatai.
Készül az első magyar nyelvű ökumenikus Biblia. A nagyszabású munkában protestáns és katolikus biblikusok dolgoznak együtt. A vállalkozás első gyümölcsei: Péter első levele és Rut könyve már olvasható. Az ökumenikus kiadvány nem a meglévő bibliákat helyettesítené, hanem olyan szöveg elkészítése a cél, amely a hagyományos, egyházi és liturgikus használatban álló fordításoknál dinamikusabb és könnyebben érthető.
Számomra a böjt olyan időszaka az évnek, amikor jobban figyelek arra, hogy több időt töltsek belső utazásokkal. Különleges és kívülről láthatatlan ösvények ezek. Elindulok a lelkem számomra is megismerhető és felfedezhető mélységei felé, ami során nemegyszer felveszek egy-egy „követ”, mint ahogyan azt a hegyekben szoktam tenni, és megcsodálom. Besztercey András református lelkipásztor gondolatai.
Az idei Ifivezető-képzés Konferencia központi témája a tanítványozás volt. A már hetedik alkalommal összehívott fórum megújult képzési rendszerrel és még személyre szabottabb tartalmakkal tért vissza. Az ifjúsági munka iránt érdeklődők nemcsak a módszertani szempontból hasznos szakmai segédanyagokhoz és programokhoz férhettek hozzá, hanem minősített időt szánhattak a kapcsolatépítésre az Istennel és egymással, és élhettek akár az egyéni mentorálás lehetőségével is. Az eseményt ökumenikus úrvacsora zárta.
Minden találkozás az odafordulással kezdődik, amikor kimondják a nevedet, amikor megszólít az isteni valóság. Hivatalosan is felavatták a fővárosi református egyetemi missziók és lelkészségek Szó-Tér nevű közösségi helyét.
Ha református intézményt vagy templomot tervez, a lelkipásztor palástját látja maga előtt, ami messziről nézve sötét és egyszerű, de közelebbről vizsgálva ékes motívumrendszer díszíti megannyi rétegét. Páricsy Zoltán építész szerint az építészet teremtés, ami az első teremtés mintájára jön létre, ebből kifolyólag csak jó lehet – feltéve, ha az éppé és a teljessé tétel szándékával alkotunk. Ha nem, akkor az a folyamat megszűnik építészet lenni.