A református egyház idei tematikus éve a fiatalokra koncentrál. Az ifjúság szolgálatának évének legnagyobb közösségi eseménye a Csillagpont, de egész évben pályázatokkal, óravázlatokkal és tábori tematikával támogatják, segítik a gyülekezeteket, illetve az ifivezetőket. Két új műsor is indult a Magyarországi Református Egyház felületein: a fiatalok személyes bizonyságtételeiről szól a Felfelé című sorozat, míg a szülőknek, nevelőknek, ifivezetőknek a Rálátás című műsor ad iránymutatást kényes kérdésekben. Szeptemberben, az ifjúság szolgálatának vasárnapján a fiatalokon keresztül szólalhat majd meg Isten üzenete: országszerte nemcsak hívekként, hanem szolgálókként is bekapcsolódnak a gyülekezeti életbe.
Istennel mint a legjobb barátommal beszélgetni? Ez lehetséges? Csak így? A most következő Felfelé-videóban Kiss Odett tesz bizonyságot arról, hogyan lett bensőséges kapcsolata Istennel, és hogyan tud megerősítővé válni az, ha emlékezteti magát Isten nagy tetteire az életében.
A tábori lelkész nem csupán igehirdető, hanem bajtárs: egyenruhát húz, lövészetre megy, sárban, fagyban is jelen van a katonák mindennapjaiban. Mészáros László protestáns tábori püspök szerint csak az vállalhatja ezt a szolgálatot, akit belső, Istentől jövő elhívás mozgat. A hit ereje ugyanis itt nem elvont vallási téma, hanem olyan lelki „fegyverzet”, amely segít feldolgozni a bevetések és a kényszerű távollétek terheit, és gyakran szó szerint életet ment.
Idén is ezreket várnak Zánkára, a Magyarországi Református Egyház istenközpontú fesztiváljára. A Csillagpontot kétévente szervezik meg, hogy így biztosítsanak lelki feltöltődést a fiataloknak, akik több mint százötven program közül választhatnak a rendezvény hat napja alatt.
Pár hét, és itt az év egyik legnagyobb szabású református rendezvénye, a Csillagpont. Közép-Európa legtöbb fiatalt megmozgató keresztyén fesztiválja korszerű csomagolásban közvetíti az evangélium évezredes üzenetét egyházunk felnövekvő generációinak. A szervezés kulisszái mögé Nagy Ilona Henrietta főkoordinátor és Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője engedett bepillantást, akiket a református identitás erősítéséről, a tinédzserek elérésének nehézségeiről és a fesztivállal kapcsolatos tévhitekről is kérdeztünk.
A Református Fiatalok Szövetsége harmincöt éve hívja magához a fiatalokat, hogy a hit, a közösség és a szolgálat által újra és újra találkozhassanak Isten megújító erejével. Az ifjúság szolgálatának évében a lelki megerősödés, a fiatalok közösségben és gyülekezetekben való növekedése áll a középpontban. A szervezet igazgatójával, Harmathy Balázzsal beszélgettünk arról, mit jelent ma fiatalként a református egyház tagjának lenni, miben segítenek ők és milyen lelki útravalóra tesznek szert Isten szolgálatában.
Napjaink gyakran emlegetett kifejezése a kiégés, amelyet a legtöbb esetben a munkahelyi túlterheltséggel hozunk összefüggésbe. Lelki fáradtságot azonban más tényezők is okozhatnak, így nem csak a dolgozó felnőtteket érinti a kérdés, egyre több fiatal is küzd lelki nehézségekkel. Milyen válaszokat ad erre a Szentírás, és hogyan lehet a hitben gyógyulást találni? Závodi Zsuzsanna lelkipásztorral, mentálhigiénés szakemberrel, házasság és család-lelkigondozóval, a Veszprém-Kálvin Parki Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgettünk.
Snüssz, nikotintabletta, alkohol, herbál, Elf bar – manapság egyre szélesebb a könnyebben hozzáférhető szerek tárháza. Milyen függőségekkel találkozunk a mai tizenévesek körében? A Rálátás tizedik epizódjában ezt a témát járjuk körül.
Több témával, köztük önismereti tárgyúakkal segíti a nyári táborokat egyházunk zsinati hivatalának ifjúsági osztálya. A kidolgozott segédanyagban öt olyan bibliai szereplő történetét ismerhetik meg a részt vevő fiatalok, akiknek az életében Isten nagy terve megmutatkozik. Mindegyik történet kapcsolódik egy-egy önismereti kérdéskörhöz. A fiatalok a Szentírás mellett arról tanulhatnak, hogy kik vagyunk, Istennek mi lehet a szándéka az életünkkel, hogyan akar formálni bennünket, illetve hogyan kamatoztathatjuk az ajándékainkat.
A Csillagpont fesztivál egyik legfontosabb lelki terét a kiscsoportos beszélgetések adják, ahol a résztvevők őszintén megoszthatják gondolataikat, kérdéseiket, küzdelmeiket. Vas Gabriellának egyszerre kihívás és szívügye a csoportvezetői szolgálat. Interjúnkban egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan lehet bizalmi légkört teremteni, miként éli meg a felelősséget, és mit tanult az elmúlt évek során a fiatalokkal való közös útról.
A református lelkiségre és élménypedagógiára épülő Bárka táborba immár nyolcadik éve érkeznek az ország különböző pontjairól olyan gyermekek, akik az élet különböző területein hiányt tapasztalnak, legyen az anyagi, érzelmi vagy közösségi eredetű. A táborban a kikapcsolódás mellett a gyermekek találkoznak Isten szeretetével, biztonságos, szeretetteljes közegben fedezhetik fel saját értékeiket. Az idei tematika az Istenben való bizalomra fókuszál, a „Van kiben bíznunk” hívómondat kíséri végig a turnusokat. Pálfalvi J. Violával, a Bárka tábor vezető lelkipásztorával beszélgettünk.
Miért van szüksége egyházunknak stratégiára? Érdemes-e egyházvezetői ciklus vége felé is elkezdeni ezt a hosszú távú munkát? Győri-Daniné Tóth Anett és Varga Emese lelkipásztorokat kérdeztük, akik a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának egyházstratégiai munkacsoportja kérdéseivel és céljaival indultak országjáró körútra.
A Magyarországi Református Egyház több mint harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltás után, 1992-ben alapította meg a Kálvin Kiadót. Az addig erősen korlátok közé szorított biblia- és egyházikönyv-kiadás előtt ezzel megnyílt az út, hogy éljen a lehetőséggel és alkalmazkodjon az új igényekhez. Protestáns könyvekből ma már – a Kálvin Kiadó mellett számos szellemi műhelynek köszönhetően – igen gazdag kínálat áll az olvasók rendelkezésére. Erről is beszélgettünk Galsi Árpád lelkipásztorral, a Kálvin Kiadó igazgatójával, aki szerint legfontosabb feladatuk a Szentírás középpontban tartása, és hogy az olvasó találkozhasson vele.
Huszonkettedik alkalommal rendezték meg a Református Énekek koncertet június 7-én az Operaház falai között. A Böszörményi Gergely által alapított, immár hagyománnyá vált eseményt idén is a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány szervezte. A háromórás esti koncertet felemelő dallamok és megható pillanatok tették emlékezetessé.
A tanítványok még földi szabadulásban reménykednek, Jézus azonban a Szentlélek eljövetelére irányítja a figyelmüket. Nem politikai fordulatot ígér, hanem erőt, hogy életünkben, tanúságtételünkben megmutatkozzon a feltámadás evangéliuma – a mindennapokban is.
Az élet már egészen kicsi korunktól kezdve elkezd bonyolódni, sok tapasztalatot szerzünk, jókat és rosszakat egyaránt. Könnyen lehet, hogy később sem érezzük önmagunkat a „bőrünkbe illőnek”. Mostani bizonyságtétel-videónkban Fehér Enikő mesél arról, hogy Isten miként vezette őt abban, hogy ez az érzés megváltozzon.
„Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk.” Ez a zsoltáridézet volt a központi üzenete a Piknik ökumenikus ifjúsági zenés istentiszteletnek, amelyet június 4-én rendeztek meg ismét a Lágymányosi Ökumenikus Központban, Budapesten pünkösdi, baptista és evangélikus dicsőítő zenekarok, valamint Papp János baptista egyházelnök szolgálatával. A helyszínen jártunk.
Azt az állítást, hogy olvasmányaink – különösen a gyermekkoriak – befolyásolják nemcsak későbbi viszonyunkat az olvasáshoz, hanem az egész habitusunkat és világképünket is, olvasásszociológiai (és irodalom-lélektani) kutatások bizonyították. A bevonódáshoz koncentráltan és lassan kell olvasni, így még a figyelemképesség is fejlődhet. Ehhez persze a megfelelően kiválasztott alapanyagra van szükség. Vitéz Ferenc főiskolai docens gondolatai.
Rendkívül felgyorsult világban élünk. Éppen úgy bánunk a kapcsolatainkkal, ahogyan az applikációkkal, a digitális eszközeinkkel. Ami nem tetszik, onnan továbblépek, lecserélem, akár alapértékeket is – állapítja meg Orsolics Zoltán Zénó segítő szakember, a Gyökössy Intézet munkatársa. Bár nem regisztrált betegség, de egyre gyakoribb problémát jelentenek a viselkedési függőségek. Tabuként kezeljük, vagy őszintén merünk arról beszélni, hogy mi tart minket rabságban?
Több időt töltenek a gyermekek képernyő előtt egy nap, mint amennyit játékkal, sportolással, tanulással és a családjukkal együttvéve. A 8–12 évesek átlagos napi képernyőideje meghaladja az öt órát, a tinédzsereknél ez a szám a napi nyolc órát is eléri. A riasztó valóságra reflektálva hívott össze széles körű szakmai fórumot a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza – az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság támogatásával – május 27-ére, amelynek középpontjában a gyermekek egyre növekvő képernyőidejének csökkentése áll.