Az ókori rabszolgapiacok működése óta a történelem egyik legjelentősebb üzlete az emberkereskedelem. A XXI. században ez a jelenség tragikus gyorsasággal terjed, hatalmas hasznot hozva az üzérkedők számára. Ebbe a témába nyúlt bele, valós történetet feldolgozva, A szabadság hangja (Sound of Freedom) című film.
Segítő munkakörben dolgozó szakembereknek indít továbbképzést a Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona március 18–22. között Ráckeresztúron. Olyan, hazánkban még nem mindenhol elterjedt módszert sajátíthatnak el a résztvevők, amely a szeretet, a tisztelet és az elfogadás erejével segíti a nehéz helyzetbe került, szociális intézményekben élő embereket.
A találkozó az istenkapcsolatunkra szánt idő témáját járja körül. A szervező Ifjúságépítők Alapítvány számos területen igyekszik kezdő és tapasztalt ifjúsági munkásoknak megfelelő szintű képzést nyújtani.
Hogyan kapcsolódik össze a hit és a racionalitás? Ez a kérdés sokakat foglalkoztat. Ezt a témát boncolgatja Alvin Plantinga Tudás és keresztény meggyőződés című könyve is. A mű kiemelkedően színvonalas betekintést nyújt a hasonló dilemmák világába, ezek ugyanis nemcsak a mindennapi életben, hanem az akadémiai világban is felmerültek az elmúlt évszázadokban.
A középkortól kezdve a magyarságnak mindig voltak nemzeti fohászai, még ha nem is olyan egységes, az egész nép által elfogadott és szeretett imádságok is voltak ezek, mint Kölcsey Ferenc verse. Az első, a Jóisten segítségét kérő, a nemzet felemelkedését áhító magyar nyelvű himnusz az evangélikus hagyományokban keresendő, majd hamarosan megszületett ennek protestáns, valamivel később pedig katolikus megfelelője is. Egészen Kölcsey versének megzenésítéséig csak a felekezetekhez köthető imákat énekelte a nép. Megzenésítése után, rövid idő elteltével az emberek magukénak érezték a művet.
Három tematikus útvonal, hat felújított templom, valamint vallási, történelmi és művészeti értékek sokasága került a Religio et Patria elnevezésű turisztikai programba, amely a Tiszántúli Református Egyházkerület kezdeményezésére valósul meg 2024-től kezdődően. A cél, hogy Debrecenben, a Hajdúságban és a Felső-Tisza-vidéken meglévő kálvinista hagyományokat egységes rendszerbe foglalva, élmenyeken keresztül ismerhessék meg a látogatók.
A világon is szinte egyedülálló formát választott zenei útkeresése során Nagy János, Erkel Ferenc - díjas zeneszerző, jazz-zongorista, aki a régi református, magyar nyelvű zsoltárok és a jazz fúziójával szól közönségéhez. Míg a koncertszínpadon nagyon gyakran megszólal egy-egy zsoltár jazzes feldolgozása, a templomban ragaszkodik az eredeti, leírt énekekhez a Budapest-Pestszentlőrinc-Ganzkertváros Református Egyházközség kántora.
A gyokossyintezet.hu címen elérhetővé vált egyházunk segítő szolgálatának új internetes oldala – tájékoztatta honlapunkat Mucsi Zsófia, az intézet szakmai vezetője.
A gyülekezetek zenei életét szervezettebb és magas minőségi elvárások szerint működő református egyházzenei központok megalakulásával lehetne felélénkíteni – összegezték a résztvevői annak az országos szakmai találkozónak, amelyen dunamelléki és tiszántúli református kántorok vettek részt, Budapesten. Ennek összefogása nemcsak a helyi közösségeket erősítheti, hanem a református zenei hagyomány hazai zeneművészeti rangját is emelheti.
Isten a szavával teremti meg a világot és az egyházat. A hívők csoportjai a krisztusi kegyelembe kapaszkodva hit által Isten szövetségéhez tartoznak. A helyi gyülekezeteket Isten élő Igéje táplálja. Közösségeink önmagukon túlmutató értéket képviselnek az evangélium hirdetésével, amely megmozdít, és mélyreható változást idéz elő abban, aki hallja. A Magyarországi Református Egyház 2024-et az élő Ige évének nyilvánította, amely szorosan kapcsolódik a 2023-ra meghirdetett lelkipásztori hivatás évéhez.
Irak északi, kurdisztáni területén él a világ egyik legrégibb keresztyén közössége. Sajtos Szilárd alezredes, református tábori lelkész többször is járt a Közel-Keleten, katonai misszió tagjaként. A keleti keresztyénségről szóló tanulmányában jelentős veszélynek nevezte, hogy a lakosság elmenekülésével az egyház sem tud megmaradni a térségben. Erről és személyes élményeiről beszélgettünk a lelkipásztorral.
A református drogterápiás otthonnak gyűjtött idén a Pannonhalmi Bencés Gimnázium közössége, amivel egyszerre állt a szenvedélybetegséggel küzdők mellé, és mutatott példát ökumenikus szemléletből. Bencés és református személyiségek, segítők és szenvedélybetegségből gyógyulók a Szent Márton-heti programokon találkoztak, beszélgettek egymással.
Tamásné Bese Nóra, a református Bethesda Gyermekkórház társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója volt a Veletek vagyok podcastsorozat legújabb vendége. Az ötgyermekes édesanya őszintén beszélt a megküzdött hitről, a kórház kommunikációjáról, megható és szomorú pillanatokról.
Egy éjszakára adja fel otthona kényelmét, aludjon az utcán! – hangzott a felhívás egy rászorulókat támogató kezdeményezésre. A november végi akcióval egy érsekújvári keresztyén szervezet szolidaritásra hívott a mélyszegénységben élőkkel és a hajléktalanokkal. Sátorban várták az érdeklődőket és a rászorulókat, akik közül egyikük úgy fogalmazott: „Itt engem vártak.” Az ő történetén és Pál apostol szavai mentén járjuk körbe, hogy az erőseknek kedvező világban miként szolgálhatjuk az erőtleneket.
Az Istentől való függőségünk arányában vagyunk függetlenek olyan szenvedélyektől, amelyek rabságba ejthetnek minket – hangzott el a Szólj be a papnak! rendezvénysorozat legutóbbi alkalmán. A december 4-én a budapesti Grund vendéglátóhelyen tartott eseményen Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke, Kovács András Péter humorista és Fazekas György katolikus pap beszélgettek.
Van egy alapítvány, amely december 5-én este csomagokat visz több kórházba is az egészségügyi dolgozóknak és a betegeknek. Az adománygyűjtést közösségi futással kötik össze, kórházról kórházra futva vagy gyalogolva, hogy személyesen adhassák át a csomagokat. Regisztrációs díjat nem kértek, helyette a mikuláscsomagba való ajándékokat hoztak a futók, amelyeket kiosztottak a kórházaknak. A futók útvonala érintette a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházát is.
A cserkészet több mint száz éve van jelen a világban, megadva a fiataloknak az odafordulás, a bajtársiasság, a stabil háttér és értékrend élményét egy második család formájában. Bárhová utazunk a földön, a cserkészek szeretettel segítik egymást, hiszen tudják, együtt dolgoznak egy jobb világért. A magyar cserkészek azonban egyvalamiben mégis különböznek más országok cserkészeitől: meg tudtak maradni keresztyén hitükben, lelkiségükben. Erről is olvashatunk az Egy jobb világért című könyvben, amely a Magyar Cserkészszövetség alapításának 110. évfordulója alkalmából jelent meg. Erről a kiadványról beszélgettünk Steinbach József dunántúli református püspökkel és Székely Leventével, illetve Réti Gergellyel, a kötet szerzőivel.
Advent első vasárnapja idén egybeesett a fogyatékkal élő emberek világnapjával, ezért különleges istentiszteletet tartottak a Debreceni Református Nagytemplomban. Az eseményre meghívták a gyülekezet fenntartásában működő, sérült gyermekeket segítő Immánuel-otthon és -iskola gondozottjait, valamint a helyi vakmisszió és a hallássérültek iskolájának képviselőit is. Oláh Istvánt, a Nagytemplom lelkipásztorát kérdeztük az ünnepi alkalomról.
Folytatódik a helyi sajátosságokra építő, befogadást segítő továbbképzési sorozat a Református Szeretetszolgálat Cigánymissziójának szervezésében. A Szemléletformáló drámapedagógia és a Romológia kurzust iskolák és pedagógusok igényelhetik az egész országból. A legközelebbi tanfolyam december 8-án a Baranya vármegyei Sellyén lesz, amelynek szervezőjét, Ignácz Margit közösségfejlesztő pedagógust, trénert kérdeztük.
– Gazdag örökséget kaptunk a régiektől, és ezt szeretnénk a misszió szolgálatába állítani – mondta Fekete Károly tiszántúli püspök az Európa Rádiónak annak apropóján, hogy a Debreceni Református Hittudományi Egyetem dísztermében rendezték meg november 27-én és 28-án a II. Nemzeti Vallásturizmus Fórumot. A rendezvény házigazdája, a Tiszántúli Református Egyházkerület az alkalmat arra is igyekezett felhasználni, hogy felhívja a figyelmet Kelet-Magyarország értékeire.