Korábban használaton kívülivé vált egyházi iskolaépület átalakításával hozott létre turisztikai célú központot a Tiszántúli Református Egyházkerület és a helyi egyházközség a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Csarodán. A felújított épületet szeptember 17-én adták át.
Ha egy egyetemista nyáron nem fesztiválon vagy strandon tölti az idejét, annak jó oka kell hogy legyen. A győri agglomerációban található Győrújbarát utcáját pedig ilyen kitartó hallgatócsapat járta, a református gyülekezetről és hitkérdésekről faggatva a helyieket, viharral és hőséggel egyaránt dacolva. Hogyan lesz kötelező nyári gyakorlatból hasznos adat, jó időtöltés és misszió egyszerre? – erről kérdeztük a Károli Gáspár Református Egyetem diákjait és oktatóját.
Póla néni élete évtizedek óta merő küzdelem. Mégis: maga a csoda, az élő Isten hatalmának, szeretetének, erőt adó kegyelmének bizonyítéka. Paula néni, vagy ahogy a kis beregi falu népe mondja, Póla néni néhai nagyapámék szembeszomszédja, a nagymamám egyik legkedvesebb barátnője. Élő szent – jobb híján így jellemezzük őt, amikor valamelyik családtagunkat róla kérdezik.
A beszélgetés és az étkezés már a gasztronómia első emlékeiben megjelenik. Az ősember beszédfejlődése is épp ennek köszönhető, mivel a tűz megjelenéséig mindenki egymagában táplálkozott, akárcsak az állatvilágban. A tűz azonban összehozta az ősközösség tagjait, körül ülték, és elkezdődött a kommunikáció is. Vinkó József gasztronómiai író szerint az asztalközösség szakrális jelentését a családi étkezési szokások a mai napig őrzik, főképp a mediterrán térségben.
Sok-sok évtizede tapasztalom, az utóbbi néhány esztendőben egyre gyakrabban és fájdalmasabban, hogy a nyár az az évszak, amikor még az egyébként méretéktartó embereken is kitör valami mindent behabzsolni akaró telhetetlenség, sőt mohóság. Ahogy szaporodnak a sokak lelki, anyagi és sokszor még választott hivatásának méltó gyakorlását is akadályozó nehézségek, mi több, gyakran az időjárási abszurditások is, úgy próbálnak egyre többen tévutas vigaszokat keresni.
Egy kedves úr szólított meg tavaly októberben a Hagyomány, identitás, történelem elnevezésű egyháztörténeti konferencián, rövid eszmecsere után elektronikusan kezdtük el megosztani gondolatainkat, kiegészíteni közös múltunk adalékaiból egymás tudását. Böszörményi Ede egyik üzenetében felhívta a figyelmemet arra, hogy a családjában többen is szolgálták a múlt század belmissziójának nemes ügyét, és felmenői között igen sok lelkipásztort is találhatunk. Többet akartam tudni, ezért megkerestem őt egy hosszabb beszélgetés erejéig. Az ott elhangzottakat a javarészt idősebb Böszörményi Ede összeállításából származó adatokkal kiegészítve adom közre.
Tizenhatodik alkalommal rendezi meg a Zsámbéki Református Egyházközség adománygyűjtő közösségi programját 2024. szeptember 14-én, szombaton. A másfél évtizede visszatérő programhoz már nem csak zsámbéki reformátusok csatlakoznak.
Az idő (a múló idő) fogságában nem érzékeljük a pillanatot (az elmúló helyett betelő, beteljesedő időt), csak sodródunk valamilyen fölfoghatatlan térben, középpont nélkül. Vitéz Ferenc gondolatai.
A beteg ember – függetlenül a betegség típusától és a vallási meggyőződésétől – ugyanarra vágyik: figyelemre, odafordulásra. A lelkigondozó pedig a jézusi szeretettel közelít. Az, hogy továbblépünk-e az evangélium felé, már a beteg befogadókészségén múlik – állítja Lakatos Enikő református lelkész, a mentális egészségtudományok doktora. A lelkigondozó néhány hete az ország második legnagyobb tüdőgyógyászati intézetében szolgál: segíti az ápoltakat, ott van a dolgozók mellett. A törökbálinti intézményben találkoztunk vele.
A keresztyén gondolkodás körülvesz minket akkor is, ha nem tartjuk magunkat keresztyénnek, és az élet számos területén igazolódott be, hogy akár hatékony, hasznos és előnyös is lehet – véli Turcsány Torda, aki előadást tartott a TEDx-en és rájött, hogy a bibliai üzenetek igenis segíthetik a mindennapi életünket. Elindította a Kereszted Konferenciát, ahová neves pszichoterapeutákat, lelkészeket, életvezetési tanácsadókat hív meg, akik a hétköznapi boldoguláshoz adnak gyakorlati tanácsokat.
Az érzelmi intelligencia fejlesztésének óriási jelentőségűnek kell lennie a nevelés folyamán. Minél több élményt, tapasztalatot és életet alakító tudást kell átadni a gyermeknek, és ő ezekkel felvértezve tud később érvényesülni a családjában, munkahelyén, hitéletében. Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanár, neveléskutató számos előadásában, cikkében, interjúban és több könyvében képviseli ezt a gondolatot. Beszélgetésünk középpontjában is az érzelmi intelligencia jelentősége áll.
Képzeljük el egy pillanatra, hogy kétszer olyan gyorsan fogyasztjuk el a családunk kamrájának vagy hűtőjének a tartalmát, mint ahogy utántölteni tudjuk. Vagy hogy a gyülekezetünk költségvetésén azt látjuk: az egész évre tervezett kiadáson már a második negyedévben túlléptünk. A túlfogyasztás napja Magyarországon 2014-ben augusztus 5-ére esett, idén már május 25-én eljött. Öt hónap alatt feléltük mindazt az erőforrást, amely egész évre adatott. A nemzetek között is kiemelkedően pazarló a hazai életmód, hiszen a világátlag szerinti idei túlfogyasztás napja: augusztus 1.
Az idei versenyeken is számos olimpikon tett hitet és jelenítette meg különböző módon, miként szerepel életében és spotteljesítményében az Ige. A Francia Bibliatársulat kétszázezer Bibliát osztott ki a 2024-es párizsi olimpia alkalmából. A kiadványban az Újszövetség és keresztyén sportolók bizonyságtételei szerepelnek. Mit jelent a keresztyén sportoló? Hogyan hívja be Istent a pályafutásába? Ezeket a kérdéseket jártuk körül.
Az egyik legismertebb közösségi énekké vált az Ároni áldás a református zeneszerző, zenepedagógus Draskóczy Lászlónak köszönhetően, aki ötszólamú kánont írt az Ószövetség korában igen népszerű istentiszteleti szövegre. Országhatáron innen és túl, keresztyén és zsidó felekezetekben egyaránt elterjedt a dal, de kevesen tudják, hogy a zeneszerző a fia nyolcadik születésnapjára komponálta azt. A Draskóczy gyerekek sokat tesznek azért, hogy édesapjuk szellemi öröksége fennmaradjon, ezért létrehoztak egy honlapot is.
Hívő reformátusként és orvosként évek óta segíti a sztómával élő gyermekeket és családjukat Nagy András Péter. A sebész vezette szakmai szervezet nyáron táborozni viszi őket; az üdülést idén a Magyarországi Református Egyház is támogatta. A sztóma egy művi végbélnyílás, amit születési rendellenesség vagy későbbi megbetegedés miatt kell kialakítani. A kiskunhalasi táborban idén nyolc beteg gyermek és a családjuk pihenhetett együtt, közös játékkal, fürdőzéssel, kisvasutazással feledve a mindennapok terheit, miközben a szülők szakemberekkel és egymással is megoszthatták tapasztalataikat, így segítve egymást.
Öt nap alatt kétezer kilométert vezettem, Iszambultól és vissza hatalmas kört megtéve. A kultúrtörténet néhány fontos helye – Rodostó, Trója, Asszosz, Halikarnasszosz, Bursza – mellett felkerestem A jelenések könyvében szereplő hét gyülekezet városát. Akkor még nem vettem észre, hogy néhány napra rá éppen róluk fogunk olvasni a Bibliaolvasó Kalauz vezetésével. Nincsenek véletlenek! Ott, helyben igazán át lehet élni a bibliai történések és üzenetek valóságát. Szabó Zsolt útibeszámolója.
A temetkezési szokások sokfélesége napjainkban széles spektrumot ölel fel. Az elhunyt végakarata szerint számos módon történhet a temetés, viszont sok családban tabutémának számít a halál, és a végakaratról sem beszélnek. Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke szerint fontos, hogy az emberek tudatosan készüljenek a halálra, beszélgessenek róla, tájékozódjanak a temetkezési lehetőségekről, és döntéseiket ismertessék szeretteikkel. A temetkezési szokásokról Molnár Ambrus beszélgetett vele a Világ/nézet legutóbbi adásában.
„Mindig és mindenütt jelen van. Nem ismeri a lehetetlen időpontot. Ott van a hajnali gyors indulásánál, és a késő éjjel befutó vonatok érkezésekor. Az elhagyatott tereken és túlzsúfolt piacokon. Mindenütt lehet találkozni vele, a legszűkebb, sötét folyosón, a kivégzőtelep havában, bármelyik ház vagy udvar bezárt kapujára borulva” – olvashatjuk Pilinszky sorait egy hátrahagyott síndarabon, a Lélekzet Református Udvarban, a Művészetek Völgyében. Itt minden Istenre mutat, még egy itt maradt darab acél is. Tréfásan meg is jegyezzük, hogy úgy tűnik, Pilinszky síndarabot is írt.
Az imádságról beszélget több száz fiatal a Református Fiatalok Szövetségének nyári táborában. Nem először választották a szervezők ezt a témát, elmondásuk szerint a fiataloknak fontos a kapcsolódás egymással, a családdal, barátokkal, de mindenekelőtt Istennel. Előadások, kiscsoportos foglalkozások és a délutáni dupla kávé névre keresztelt szabadfoglalkozás mellett a tizen-huszonéves korosztálynak jut ideje kötetlen beszélgetésekre és a balatoni táborok elmaradhatatlan sportprogramjaira is.
Egy pécsi lelkészgyerek annyit kardozott botokkal A koppányi aga testamentuma című film hatására, hogy a szülei inkább elküldték vívóedzésre. Ma pedig maga is gyerekekkel és fiatal felnőttekkel foglalkozik, miután játékos pályafutását viszonylag fiatalon befejezte. Peterdi András utólag mindenben meglátja Isten vezetését még akkor is, ha abban a pillanatban éppen nehéz elfogadni a nehézségeket vagy a kudarcot. Úgy véli, a közösségek szerepe a nevelésben és az alapvető értékek átadásában egyre nagyobb.