A teremtés témáját járta körül az ut-on.hu Útkeresők című podcastsorozatának legutóbbi adása. A házigazda Török László, az 1RE Egyetemi Református Misszió lelkésze, beszélgetőpartnere pedig Szűcs Sándor teológus volt. A vitaesten a Biblia és a hittudomány, a teremtéstörténet és az evolúció kapcsolatát, valamint a Szentírás téves értelmezésével kapcsolatos tévhiteket is érintették.
Ha egy beteg fel tudja tenni azt a kérdést, hogy „mi végre”, „mit munkál mindez bennem”, akkor a betegágy eszközzé válhat az Isten kezében. Ez egy olyan iskola, amit nem lehet mással helyettesíteni – vallja Gál Judit, a Református Kórházlelkészi Szolgálat vezetője, akinek munkáját Dizseri-díjjal ismerték el.
A KözösPont Ökumenikus Ifjúsági Fesztiválmisszió olyan élethelyzetben éri el az embereket, amely messze van a kényelmestől, a megszokott református kulturális jegyektől és beszédmódtól. Van létjogosultsága a keresztyén missziónak olyan helyen, ahol a szabadosság sem ritka? Miért támogatja a három történelmi egyház évről évre? Régi és új KözösPont-önkéntesek mondták el a saját tapasztalataikat arról, miért érdemes a fesztiválok minitársadalmában is jelen lenni bizonyságtevőként.
Nemzedékről nemzedékre címmel nyílik március 22-én időszaki kiállítás a Bibliamúzeumban. A tárlat Böhm József erdélyi származású orvos gyűjteményét tárja a látogatók elé, aki – folytatva szülei örökségét – több mint huszonöt éve foglalkozik műgyűjtéssel. A beszélgetésben kitérünk a mostani időszaki kiállításra, arra, miként lett műgyűjtő, illetve a terveire is.
Fennállásának százötvenedik évfordulójához érkezett a Nemzetközi Lepramisszió. A szervezet jelenleg huszonhét tagországgal, köztük Magyarországgal mint egyedüli kelet-európai országgal végez széles körű szolgálatot a leprabetegség elleni küzdelemben és gyógyításában. A Világ/nézet legfrissebb adásának vendége Riskóné Fazekas Márta, az ötvenéves magyarországi lepramisszió igazgatója, aki a szervezet munkássága mellett több, a leprabetegséggel kapcsolatos megrázó történetet is megosztott.
Ritka ajándék tizenévesként felismerni azt, hogy mit választunk életünk hivatásának. Az orvosi pálya komoly elköteleződés, hiszen már a felvételi folyamat is kihívást jelent. Turbucz Dániel isteni csodaként élte meg, hogy felvették a Semmelweis Egyetemre. A harmadéves tanuló a Keresztény Orvostanhallgatók Találkozójának egyik szervezője is. Erről, illetve pályaválasztásáról, félelmeiről és hitéről beszélgettünk.
Az erdélyi Sóvidéken a mai napig így köszöntik egymást az idős emberek: Isten áldjon meg! A Parajdtól nem messze található Felsősófalva területe évezredek óta lakott, az itt élő székelyek ősei a a XVI. században csatlakoztak a reformációhoz. Sófalva szülötte, Szekeres-Lukács Sándor amolyan XXI. századi krónikásként örökíti meg a település és környéke történelmét, hagyományait.
A Magyar Köztársaság kikiáltását megelőző évben, 1988 októberében alakult meg a Soli Deo Gloria Kamarakórus Budapesten, a Szabadság téri református templomban két fiatal, a Zeneakadémián épp csak végzett karnagy vezetésével. Hargita Péter és Bódiss Tamás azzal a missziós céllal kezdett bele a munkába, hogy az evangéliumot a zene nyelvén, a lehető legmagasabb szakmai színvonalon hirdessék, és erre sarkalljanak minél több kórust. Az elmúlt harmincöt év őket igazolja: a rendszerváltás után sorra alakultak a református gyülekezeti és iskolai énekkarok.
A kárpátaljai Credo együttes dalaival csaknem harminc éve járja a Kárpát-medencét. Előadásuk teljesen egyedi: a zene és a versek által szólnak a hallgatósághoz. Bemutatják a magyarság legszebb gyöngyszemeit, istenes és hazafias költeményeit. Az 1995-ben alakult zenekar többnyire határon túli költők megzenésített verseit adja elő hitről, magyarságról, az anyaország határain túli létről. Nemrég Kanadában hangversenyeztek.
Időről időre mindannyian szükségét érezhetjük, hogy a természetben járva szemlélődjünk, lemondva megszokott környezetünkről és kényelmünkről. A többnapos ökumenikus zarándoklatok célja, hogy összekapcsoljon embereket, tájakat, településeket. Ám a közös úton járás legfőképpen Istennel köt össze bennünket, és közösségé formálja a különböző keresztyén felekezetek tagjait. Gyógyító erővel bír, és különleges kincsekkel gazdagodhatunk.
„Úgy vélem, aki nemcsak a saját valóságát akarja rávetíteni az egész világra, hanem elfogadja, hogy mindenkinek – külön-külön is – lehet saját valósága, nem kételkedhet Isten valóságában sem, az istenhívőket nem söpörheti félre, ami így eleve kizárja az ateista istentagadás abszolút értelmét. (S amúgy is hiába magyaráznánk a »hamis tudattal« valakinek a meggyőződését, ha az valóságként keletkezik és létezik benne.)” – Vitéz Ferenc gondolatai a Reformátusok Lapjából.
„A Holdat ott láttam elsétálni a torony mögött, s azt kérdeztem a felnőttektől: Ha felmásznék a toronyra, meg tudnám-é tapogatni a Holdat?” Ha megmarad valakiben ez a gyermeki kíváncsiság, a teremtett világra való rácsodálkozás, akkor jeles természettudós, kutató válhat belőle. A kérdést egy kisgyerek tette fel, amikor a lelkész édesapja által építtetett templom tornyát és a mögötte látszóholdat vizslatta. Gyulavári akkor még Gyula városától független településként az ország közepe táján terült el, mára az országhatár karcolja a kertek alját.
Manapság sokkal nehezebb meghozni a döntést a házasságról, mint régebben, de minden korban van helye, főleg a lelki vetülete miatt – állítja Sterczer Hilda hegymászó, a Hópárduc Alapítvány vezetője a Szólj be a papnak! legutóbbi rendezvényén, amelyet Család – Elvárás vagy kiteljesedés? címmel tartottak Budapesten. A beszélgetés résztevője volt még Csűrös-Varga Vanda református lelkipásztor, családterapeuta és Kocsis Tamás görögkatolikus pap. A moderátor Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője volt.
Egy tavaly decemberi kormányhatározat értelmében 2024. március elsejétől a Magyarországi Református Egyház veszi át a háromszázhúsz ággyal rendelkező Törökbálinti Tüdőgyógyintézet működtetését. A februári állománygyűlésen részt vett Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, aki elmondta, hogy a kórház munkáját a Bethesda Gyermekkórház egyfajta testvérintézményként segíti majd.
A több ezer hátrányos helyzetű gyermek nyári kikapcsolódását biztosító Erzsébet-táborokba idén is várják a testvéreket, azaz a lelki programokon szolgáló munkatársakat. A missziós lehetőségre február 14-ig lehet jelentkezni.
Kik lesznek a jövő gyülekezeti tagjai, presbiterei, lelkészei? A hogyan tovább mindenkit érdekel. A lehetséges válaszok között találjuk az ifjúsági munkát. Ennek szövetéből két szálat emelünk ki ezúttal: egy dunántúli falusi gyülekezet és a kálvinista Róma egyetemi közösségének szolgálatát. Tervekről és reményekről, a jövő gyülekezeti tagjairól és a velük is gazdagodó Isten országáról érdeklődtünk Csetényben és a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezetben.
Egy különleges alkalmon vehettek részt azok a fiatalok, akik az ökumenikus imahéten, január 25-én ellátogattak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa épületébe. Az Ökumenikus Ifjúsági Iroda a találkozások helyszínének nevezte az eseményt, ahova több felekezet ifjúsági csoportjaiból érkeztek a résztvevők.
Ha fellapozzuk egy gyülekezet pár évszázaddal korábbi anyakönyveit, megdöbbenünk a halálokokon. Láz, sorvadás, pestis… Ezek annak idején emberéleteket követeltek, napjainkra – hála az orvostudomány és gyógyszerészet fejlődésének – kezelhetővé váltak. Van azonban egy kór, amely a bibliai időktől kezdve máig a leginkább rászorulókat sújtja, és amelyről Riskóné Fazekas Márta, aki negyvennyolc éve szenteli az életét az ügynek, azt mondja: bizony, már ennek sem volna szabad léteznie a föld színén. Ez a lepra.
– Remélem, hamarosan megünnepelhetjük, hogy huszonnyolcadikként az SMA is felkerül a kötelező újszülöttkori szűrések listájára. Így a beteg babák az egészséges kortársaikhoz hasonlóan fejlődhetnének, élvezhetnék a mozgás szabadságát, az önálló táplálkozás örömét, és boldog gyerekkoruk lehetne – bizakodik Mikos Borbála főorvos, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának orvosigazgatója. A nemzeti újszülött-SMA-szűrés kutatási programjának vezetője szerint meg kell adni az esélyegyenlőséget minden kisbabának. A program lezárultával Mikos Borbála főorvos és Velkey György kórházigazgató kizárólag a Reformátusok Lapjának adott interjút.
Szülőként az egyik legnagyobb próbatétel, hogy gyermekeink rendesen táplálkozzanak. Lényegében „szemetet” akarnak enni. Amikor középiskolába kezdenek járni, a mindennapi chips és csokoládé teljesen természetes. Be kell vallanom, én is szeretem ezeket az ételeket. Mivel azonban vannak gyermekeim, próbálok a lehetőségekhez képest jól táplálkozni.