A járványidőszak korlátozásai miatt az elmúlt években a református egység napját sem lehetett megtartani, idén azonban ismét együtt ünnepelhetünk május 20–21-én. A rendezvény kiindulópontja a Collegium Academicum alapításának évfordulója, így lett Gyulafehérvár a helyszín – mondta el Tussay Szilárd főszervező a Reformátusok Lapjának.
Elindult a regisztráció az idén a dél-erdélyi szórványban tartandó református egység napjára – adta hírül az Erdélyi Református Egyházkerület honlapja.
A nyitott Bibliát, Luther Mártont és Kálvin Jánost ábrázoló domborművekkel díszített alkotás Bukarest belvárosában, a 19. században épült, és az 1959-ben lebontott egykori református templom helyén kapott helyet.
Éppen 400 éve alapította meg Bethlen Gábor Gyulafehérváron az Academicum Collegiumot. Az intézményt megtépázták a történelem viharai, megsemmisíteni azonban nem tudták. 2000 óta az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozik. Fennállása évfordulóján a Protestáns Újságírók Szövetsége május 13–15-én konferenciát rendez a Bethlen Gábor Kollégiumban neves történészek, irodalmárok, egyetemi oktatók közreműködésével.
Van, amit születésünk pillanatában kapunk, amit nem mi akarunk. És ez az önazonosságunk – mondja Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület püspöke. Az egyházvezetőt az erdélyi reformátusok helyzetéről, a népességfogyásról, az anyanyelv megtartó szerepéről és a népszámlálás fontosságáról kérdeztük.
Krisztus a jövő, együtt követjük őt. Így hangzott a 2009. május 22-én rendezett egységnap jelmondata. Aznap mondták ki a Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét. Idén az Erdélyi Református Egyházkerület szervezi a Magyar Református Egység Napját. Az eseményt május 20–21-én, Gyulafehérváron és Nagyenyeden tartják.
Gyulafehérvár és Nagyenyed ad otthont a Magyar Református Egység Napjának május 19. és 21. között – a 400 éves református erdélyi oktatásra is emlékeznek majd. A háromnapos rendezvényről sajtótájékoztatón számolt be Kató Béla püspök, Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese és Tussay Szilárd főszervező április 26-án.
A fiatalok számára fontos a kapcsolattartás, ami által könnyebben megélhetik a mindennapok próbatételeit. Margitics János beregszászi ifjúsági lelkipásztor osztotta meg velünk gondolatait. A lelkész szívügyének tartja az ifjúsági csoportok egyben tartását.
Beregszászi színészek előadását tekintheti meg a közönség a Debreceni Református Nagytemplomban április 22-én. A Beregszászi Színház Gyökerek című irodalmi-zenés jótékonysági előadásának célja, hogy a jelenlegi krízishelyzetben segítsék a kárpátaljai magyarság megmaradását.
Küzdelmes sorsközösség. Ezzel a címmel rendezi meg akadémiai napjait az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem május 23. és 28. között a vajdasági Szabadkán. A tanácskozás témája a Délvidék sokszínűsége, az ott élő népek sorsközösségének históriája, jelene és jövője.
Megnyitotta kapuit a Dorkász Befogadóközpont. A március végén átadott intézményt a Debrecen-Erdőspusztán található Dorcas Kemping és Konferenciaközpont területén alakították ki. A részletekről Kiss Ábel Lukácsot, a Dorkász Szolgálat Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
A jó zenére mindig van éhség az emberek lelkében, egy olyan kicsi üresség, amit ezzel az eszközzel lehet betölteni – Göbölösné Gaál Eszter egyházzenész osztotta meg gondolatait a böjti időszakról, a húsvétra készülődésről.
A háború kitörése óta Beregszász lakossága megduplázódott a belső menekültekkel. A város szülöttei nagy odaadással segítenek rajtuk. A helyi református gyülekezet szintén hatalmas szerepet játszik ebben a segítségnyújtásban.
„Azért találkoztunk, nagyváradi és debreceni püspökök, hogy kérjük az Úristent, minél hamarabb vessen véget ennek a háborúnak” – mondta Fekete Károly tiszántúli püspök a virágvasárnapi debreceni keresztút rendezvényén, április 10-én.
„Mi a zenélés? A hangjegyek mögé rejtett imádság. Akkor imádkozzunk közösen! Így jutottam arra a lélekemelő gondolatra, jó lenne, ha egyszerre szólalnának meg a hangszerek Magyarország zeneiskoláiban” – mondta Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a ZeneVarázslat Mozgalom kitalálója, a Lélekhíd országos kezdeményezés ötletgazdája.
Gyógyszerhiány és orvoshiány is sújtja a kárpátaljai kórházakat, miközben egyre több kezelésre szoruló érkezik hozzájuk belső Ukrajnából. A Magyar Református Szeretetszolgálat a háború kirobbanása óta igyekszik adományokkal segíteni az ellátást. Most több mint 3 millió forint értékben vittek gyógyszereket az Ungvári Központi Városi Klinikai Kórháznak.
„Hisszük, hogy az olvasott irodalom segít a magyar identitás megtartásában” – olvasható a „Könyvet a szórványba” mozgalom internetes oldalán. Pocsay Gábor református presbitert, a kezdeményezés alapítóját kérdeztük.
„Tudtuk, nem maradhatunk tétlenek” – mondja Szeghljánik Péter, a kárpátaljai Csonkapapi és Kispapi református lelkésze: Ukrajna szinte minden régiójából fogadnak menekülteket, s részükre szállást és étkezést nyújtanak gyülekezetei szolgálata révén. A lelkipásztor március közepén adományokért érkezett testvérgyülekezetükbe, a Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközségbe. Vele és debreceni lelkésztársával, Lovász Krisztiánnal, aki a szolgálat egyik támasza, ez alkalomból beszélgetett a Reformátusok Lapja.
A tavalyi népszámlálás adatai szerint csökkent a felvidéki reformátusok száma. A csökkenés okairól és annak következményeiről a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökével, Géresi Róberttel beszélgettünk, aki szerint érdemes egy lépéssel távolabbról szemlélni az eredményeket.
Az idő fontos mindnyájunk számára. Egy terv nem működik pontos időbeosztás nélkül. A reggeli ébredés, a munkafolyamat, de még csak a pihentető kávézás is időhöz van kötve. Mégis, mi történik, amikor megáll az idő? Ablonczy Bálint publicisztikája a Reformátusok Lapja hasábjairól.