– A Keresztény Orvostanhallgatók Találkozóján meghallgathatjuk egymás problémáit, megoszthatjuk történeteinket, együtt gondolkodhatunk bizonyos témakörökről, de leginkább azt tartjuk fontosnak, hogy tudjuk: a szakmánkban vannak keresztyén testvéreink, akiket megkereshetünk a problémáinkkal – mondja Gerdán Hanga Boróka harmadéves orvostanhallgató, a találkozó egyik szervezője.
Igenlő címmel éppen most indít podcastsorozatot a Magyar Bibliatársulat a református egyházban meghirdetett élő Ige éve alkalmából. Témái bibliai alapfogalmak, amelyekről meghívott vendégekkel beszélget Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára és Hegedűs Márk műsorvezető, szerkesztő. Pecsuk Ottót, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékének egyetemi docensét kérdeztük a sorozatról és a bibliatársulat jelenleg is folyó szentírásfordítási projektjéről.
Már jócskán felnőtt volt, amikor elhívást kapott a lelkipásztori szolgálatra a Fejér vármegyei Alap lelkésze. Az akkoriban ingatlankezelőként dolgozó Nagy Richárd hét közben az irodai asztala mögött, hétvégente pedig az egyetemi padban ült – vagy éppen egy dobfelszerelés mögött, lévén, hogy tehetséges zenész is. Aztán az íróasztalt szószékre, a dobütőt palástra cserélte, és immáron tíz éve szolgál gyülekezetében. Nála járt a Retour stábja, és mindjárt egy farsangi forgatagba csöppent.
„Milyen magyar református ember vagy te, hogy nem tudod, ki az a Bethlen Gábor?!” – ezt a kérdést tízévesen kapta meg nagyapjától Alkonyi László borász, író, újságíró, akivel a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fóruma, azaz a Borum előtt beszélgettünk a Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó Tállyán, ahol presbiterként is szolgál a gyülekezetben. Alkonyi László szerint a szőlő segít jobban érteni az Igét, valamint azt, hogy az önmegvalósítás csak közösségben értelmezhető.
Sárospatak otthont és otthonosságot nyújt a kollégiumtól a Rákóczivárig, a Bodrog partjától a könyvtárig és a levéltárig. A méltán nevezetes iskolavárosban, a magyar puritanizmus fővárosában a hittudományi főiskola február első napjától egyetemként működik tovább. Petrőczi Éva gondolatai a Reformátusok Lapjából.
„Járj színem előtt, és légy feddhetetlen!” Ez az Ige indította el szolgáló élete útján, ez határozza meg mindennapjait, hivatását ma is. Munkálkodott daganatos beteg gyermekek és szüleik, illetve fogyatékkal élők körében egyaránt. Oláh István, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség elnök-lelkipásztora akkor bizonyosodik meg róla, hogy Istennek tetsző a gyülekezeti tettek sora, ha látja ezek gyümölcsét, az áldást. Pályájáról és az eklézsia folyton újuló életéről, színes programkínálatáról is kérdeztük.
Akár gyógyfürdőt is nyithattak volna templomuk tornyában a Pozsonyi úti reformátusok, miután az alapozás előkészítésekor kénes víz bugyogott fel a földből. Fürdő végül nem épült, de rendhagyó módon színháznak ad helyet az altemplom, ahol a második világháború alatt – a gyülekezet előtt is titkolva – zsidókat bújtatott az akkori lelkipásztor, Bereczky Albert. A budapesti Hálaadás templomából feburár 25-én istentiszteletet közvetít a Duna Televízió.
A kommunizmus egyházsorvasztó módszere sorra félreállította és szilenciumra ítélte a neki nem tetsző, behódolásra nem hajlandó embereket. Büntették őket hitükért, beszűkítették mozgásterüket. Ennek az időszaknak tiszta hangú, szelíd határozottságú igehirdetője volt Berényi József református lelkipásztor. Egyike lett azoknak, akik megmentették a kommunista korszak lelkipásztori becsületét.
Az ismerkedéssel annyi probléma van! „Végre találok valakit, akire érdemes lenne időt szakítanom, de az hirtelen köddé válik, és nem válaszol az üzeneteimre.” És ez csak egy panasz a sok közül, amelyeket szingliktől hallunk. A címünk csalóka: nem találtunk keresztyén randigurut, de néhány akadályt igen, amelyek megkeseríthetik az élet egyik legszebb időszakát – a házasság előtti randizást. Szőke Etelka család- és párterapeuta szerint keresztyénként is fontos szabály: legyen vonzó a másik fél!
Református lelkészként és a Gyökössy Intézet munkatársaként a böjti idő számomra is kihívás: hogyan lesz tartalma, jó gyakorlata ennek az időnek, és nem marad csupán a naptárban elkülönített idő? Már azt is észrevettem, hogy ha nem gondolok erre tudatosan, akkor ez a pár hét egybefolyik az év többi részével. Hogyan lehet minőségi idő, miért lehet hasznos, mire ad lehetőséget a böjt? Hogyan segít az Istennel való kapcsolatunkban? A kérdések megválaszolásához nézzünk rá, mit olvasunk a Bibliában a böjtről. Fekete Márton gondolatai.
– Számos jelenség van, amiért aggódhatnánk, de bízunk az Úrban, ő elrendezi. Ezért – sokak szerint logikátlanul – békességem van, nem azért, mert nem érdekel, hanem mert tudom, hogy Isten elé vittem a kérdést. Rábízom magam, úgy lesz, ahogy Isten akarja – vallja Detki-Mozsár Szilvia. Ő és férje sokat tanult a türelemről, a hitről és a bizalomról, megtapasztalhatták Isten emberéleteket formáló erejét is megismerkedésük időszakában.
A Magyarországi Református Egyházban 2024 az élő Ige éve. A programok mellett egy új zenei válogatás is segíti a gyülekezeteket ennek megélésében. A tematikus évhez kapcsolódó honlapra felkerült az a gyűjtemény, ami az énekeskönyvből válogatva, mai hangszerelésben mutatja be e mottó szellemiségét az évszázadokra visszanyúló református zenei kincs által. Alkalmas egyéni zenehallgatásra, de a gyülekezetek akár kíséretként is használhatják alkalmaikon.
Mostanában egyre divatosabb lett hazánkban is az angol nyelvterületről származó work-life balance kifejezés, amely életünk két fő területe, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt jelenti. Nem új keletű fogalommal van dolgunk. Identitásunk formálására a magánéleti helyzetünkön kívül kereső tevékenységünk is nagy hatással van, viszont erőforrásaink korlátozottak. Keresztyén Eszter írása a Reformátusok Lapjából.
Mindaddig könnyű megítélni valakit, amíg nem ismerjük az élete történetét. Zsófia a jegyességét bontotta fel; István elvált, és ennek lelki mélységében talált rá Istenre. Kérdések és kételyek előzték meg az újraházasodást: vajon mit mond erről a Biblia, és az mit jelent a gyakorlatban? Erre nem adunk választ, viszont megismerhetik a Margit házaspár hétköznapi, de nem mindennapi történetét.
Több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik meg a Magyar menyasszony című kiállításon. A tárlaton látható féltve őrzött ruhák, kellékek, szerelmeslevelek mind a női szerepek és az esküvőhöz, házassághoz fűződő viszony átalakulásáról mesélnek. Hogyan változott a nők szerepe menyasszonyként? Miként alakultak a színek, motívumok az elmúlt századokban? Mit tartott meg ezekből a mai menyasszony? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Simonovics Ildikó divattörténésszel.
A böjti időszakot megelőző utolsó estét kihasználva 2024. február 13-án a Ráday Házban megrendezték a második Ráday-bált a keresztyén egyetemista fiataloknak – írta meg a parokia.hu portál.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy – a kényelmességünkön túl – mi minden akadályoz bennünket az igazi, értékes párbeszédek elindításában. Mi nehéz nekünk például az Istennel való beszélgetésben? Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
A böjt minden nagyobb vallásban megtalálható gyakorlat, már jóval Jézus előtt jelen volt az emberek életében. Krisztus követői kezdetben ugyan nem böjtöltek, de Jézus még életében figyelmeztetett rá: „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak.” (Mt 9,15) A reformátusok böjtfővel, vagyis a hamvazószerdát követő első vasárnappal kezdik meg a lelki munkát, az úrvacsorával kísért vasárnapok mindvégig fontos napjai a húsvétot megelőző időszaknak. Szabóné László Lilla lelkipásztorral, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával beszélgettünk.