Nemzeti imádságunk, a Himnusz szerzőjének élete örökre meghatározta Csorba Sándor irodalomtörténész pályáját. Nem készült Kölcsey-kutatónak, de Isten kijelölte elrendelt útját, amelyen azóta is hűségesen jár. Egy kollégája tartott volna előadást Kölcsey Ferencről a gimnáziumban, ám az illetőt sürgősen helyettesíteni kellett. Az igazgató a nemrég kinevezett fiatal tanárra testálta a feladatot. A többi történelem. Olyan lelkesedéssel, szakmai érdeklődéssel fordult a középiskola névadója, a magyar irodalom kimagasló alakja felé, hogy eleve elrendeltetett a kutatói életút. A magyar kultúra napja, január 22. – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát – alkalmából beszélgettem az idén márciusban kilencvenegyedik évét betöltő, professor emeritus címmel is elismert, nagy tekintélyű tanárral, kandidátussal, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjával.
„Jobban óvd szívedet” – Református határaink a teológiában címmel rendezték meg a Colloquium Iuvenum találkozót Debrecenben. A fiatal reformátusokból álló közösségnek ez volt az első egész napos rendezvénye. Február 15-én lelkipásztorok, az egyetemista és az idősebb korosztályt is képviselő egyháztagok értekeztek arról, hol vannak a református teológia határai.
Régi orgonáink megújulásáról tartott szimpóziumot a Magyar Egyházzenei Társaság január 17–18-án Budapesten, majd február 7–8-án Nagyváradon és 8-án Debrecenben. A rendezvény mintegy évtizede az első olyan szakmai összejövetel volt, amely az orgonabarátok és -építők, orgonisták számára fórumot nyitott ismerkedésre, közösségépítésre, szakmai tapasztalatcserére, és átfogó képet nyújtott az orgonaépítés aktuális helyzetéről.
Az ifjúsági szolgálat tematikus évében induló sorozatunkban először a Tiszáninneni Református Egyházkerület ifjúsági misszióját, a Tirekifit mutatjuk be, amely lassan tizenöt éves fennállása alatt nemcsak országos, hanem nemzetközi hírnévre is szert tett.
Az imasétány vagy imakert meghívás: lehetőség arra, hogy elinduljunk Istennel, sétáljunk, megálljunk, leüljünk, beszélgessünk, hallgassunk – mindezt vele, az ő jelenlétében. A látogatók számára a csendes kikapcsolódás egyfajta belső utazás, amely segíti az imádkozót abban, hogy önmagába nézzen, reflektáljon az életére, hitére és kapcsolataira, vallja Kerekes Szabolcs, a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon lelkésze. Az ő ötlete nyomán valósult meg a Soli Deo Gloria Konferencia-központ imakertje.
Isten végtelen munkája titkos, mi mégis a megfoghatót és az ismétlődő mintázatot kerestük benne Arany Barbarával. A Debrecen-Úrréti Missziói Református Egyházközség lelkipásztora szerint minél előrébb jutunk a megszentelődés útján, annál többféleképpen tapasztaljuk meg az Úr útmutatását.
Reggeli áhítat: rendszeres, szokásos program az egyházi iskolákban. A lelkész beszél, a gyerekek vele szemben ülnek a tornatermi padokban, a szélen a pedagógusok biztosítják a kellő fegyelmet. Vajon a figyelmet is garantálják a jelenlétükkel? Eszembe jut erről a templomi berendezkedés. A Mózes-szék, ahonnan a lelkész szemmel tarthatja a gyülekezet tagjait. Czeglédi Péter Pál református lelkész gondolatai.
Részben nem hagyományos missziós módszerekkel is kísérletezik a kaposfői gyülekezet lelkipásztora, Székelyné Kiss Emese. Férjével, aki tábori lelkész is, jó két évtizede szolgálnak ebben a somogyi közösségben, amely megfiatalodott és kiszínesedett.
A nagycsepelyi gyülekezet állandó lelkipásztor híján már-már feloszlott, amikor az egyháztagok úgy döntöttek, vállalják, hogy gondozó egyházközséggé alakulnak. Új lelkipásztoruk, Koncz Eszter az utóbbi év szolgálatában megélt csodákról, megújulásokról szólt.
Az egyházi szolgálatok egyik meghatározó alakja a kántor, akinek a vasárnapi orgonálás mellett számos feladata van. A Kecskeméti Református Egyházközség huszonhárom éve szolgáló kántorát, Mikesi Tibort a dicsőítés szerepéről, a kántori szolgálat próbatételeiről, valamint a régi és új keletű gyülekezeti énekek adta lehetőségekről kérdeztük.
Az államvédelmi szerv sokak életét nyomorította meg a második világháborút követő években, amikor Magyarország az egyik megszállás után a másikba került bele. T. Németh László visszatekintése a kommunista államhatalom egyházüldözésére a Reformátusok Lapjából.
Amikor a hívők a házasságukon munkálkodnak, engedik, hogy Isten éppen a házastársuk által formálja őket, és mindezt azért, hogy növekedjen köztük a szeretet, az irgalom, a megbocsátás, akkor éppen missziót teljesítenek, a küldetésüknek élnek. Kovács Károly írása a Reformátusok Lapjából.
A házasságban sem mi fogjuk egymást vassal formálni, alakítani, nevelni: elfogadó kegyelemre van szükség egymás iránt, amelyben Isten véghez viheti ezt a munkát. Nekünk csak engednünk kell, hogy elvégezhesse – vallja Berze János, a Székesfehérvár-Budai Úti Református Egyházközség lelkipásztora. Gyülekezete lesz a házigazdája a február 9-én kezdődő házasság hete országos református nyitó istentiszteletének.
Szőke Etelka és férje, Szőke Attila Szilárd lelkipásztorok régóta gondoznak házasságokat, szép számmal lelkészekét is. A páros interjúból kiderül, nagyban alapoznak az érzelemfókuszú terápiás szemléletre és arra, hogy a házastársak minél többet beszélgessenek, a megosztás lehető legmélyebb szintjein.
Farsang van, a beöltözés, a jelmez- és álarcviselés időszaka. Régen ilyenkor az emberek belebújtak a gonosz szerepébe vagy abba, amit normál életükben nem élhettek ki. Szabad volt kimondani olyan dolgokat, amiket egyébként inkább magukban tartottak, és nem járt érte büntetés. Mindenki tréfának, vígságnak vette, és közben mégis napvilágra kerülhetett, ami továbbra is elfojtva csak mérgezte volna a lelket. Sajnos manapság – farsangtól függetlenül is – álarcot hordunk. Kun Ágnes Anna református lelkész gondolatai.
A rendszerváltoztatás óta a polgári kormányzat kifejezésen jellemzően egy konkrét politikai csoportosulást és ennek a csoportosulásnak az ország vezetésével megbízott tisztségviselőit értjük. A református teológiai hagyományban ugyanakkor tágabb értelemben az állami élet egészére vonatkozik a kifejezés, jelen sorok szerzője is így használja azt. Etikai szempontból nézve kérdések sora jelenik meg előttünk, ezek közül válogatunk, és igyekszünk válaszolni rájuk a megadott keretek között.
– A reménység emberének tartom magamat, a gyülekezetnek is ezt akarom továbbadni, így hálát adtunk Istennek, hogy nem történt személyi sérülés, és megóvta a templomot is, amelyet, majd amikor ő engedi, ki is fogunk festeni – mondja Molnár-Kovács Edit, a Hangácsi Református Egyházközség lelkipásztora. Lelki hajlékukban tűz pusztított tavaly adventkor.
Az idei házasság hete a kommunikáció fontosságára összpontosít – szögezi le Mucsi Zsófia lelkipásztor, a Gyökössy Intézet szakmai vezetője és a szervezőbizottság református tagja a február 9-én kezdődő rendezvénysorozat kapcsán.
Az 1925 húsvétján alapított Theologiai Szemle az első számoktól kezdve a mai napig az egyetlen olyan teológiai szakfolyóirat, amelyben teljes a nyitottság a legszélesebb ökumené iránt. Csikesz Sándor alapítót az is motiválta, hogy a trianoni békediktátum következtében szétszakított egyházszervezet, egyházi tudományos élet olyan fórumot kapjon, amely a különböző teológiai irányzatoknak is megjelenési lehetőséget ad. T. Németh László írása a Reformátusok Lapjából.