Felszentelték Mészáros László protestáns tábori püspököt és Szabó Ferenc püspökhelyettest a Nagyvárad téri református templomban. Az új egyházi vezető Jákob Jánost váltja a püspöki székben. Mészáros László csaknem harminc éve szolgál tábori lelkészként, püspöki megbízatása hat évre szól.
Dicsőítés töltötte be a pápai Malom-tó partját egy szeptemberi szombaton. A Pápai Református Egyházmegye első missziói napjára négyszáz gyülekezeti tag jelentkezett Soprontól Ajkáig, minden korosztályból. Az élő Ige éve jegyében szervezett programba huszonhat gyülekezet kapcsolódott be, hogy megéljék Istennel és egymással a dunántúli kisgyülekezetek fő erősségét, a személyességet. A napon összegyűjtött adományokkal azokat a fiatalokat támogatják, akik az egyházmegyéből a jövő évi Csillagpont ifjúsági fesztiválra szeretnének menni.
– Tábori püspökként sem szeretnék elszakadni a katonáktól, mert engem ez éltet. Ha visszanézek, hogy egy asztalosfiúból hogyan lett tábori lelkész, hogy ment el ezekbe a missziókba, hogy állt oda mellé az Úristen, hogyan adott erőt, amikor emberi veszteséggel néztünk szembe, és hogyan segített abban, hogy az Igével tudjak vigasztalni, akkor azt érzem, ennél nem kell több – vallja Mészáros László ezredes, aki csaknem harminc év tábori lelkészi szolgálat után vezetheti a Protestáns Tábori Püspökséget.
Múltunk ismerete nélkül nem tudjuk megérteni saját magunkat, sem azokat a folyamatokat, amelyek a világban időről időre lezajlanak. Éppen ezért a Pápai Református Teológiai Akadémia Kálvin Kutatóintézete a neves teológus örökségének feltárása mellett kiemelten foglalkozik egyházunk, azon belül is Dunántúli Református Egyházkerület múltjával. Kálvin-kutatók és egyháztörténészek a konferencián a svájci reformátor hagyatékából kiindulva szerteágazó témakörökben tárják fel az elődök hagyatékát, ezzel egyszersmind értelmezve a jelent és konklúziót vonva a jövőre nézve. A konferenciát Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház egykori zsinati presbiteri elnöke emlékének ajánlották a szervezők.
Közös gondolkodásra, beszélgetésre, imádságra hívják a református gyülekezeteket október 26-án Budapestre. A zsinati székházban szervezett, online is követhető Az Élő Ige Napja konferencián Visky András író osztja meg gondolatait, rajta kívül Fekete Károly tiszántúli püspökkel, Füsti-Molnár Szilveszter egyetemi tanárral és Hajdú Zoltán Leventével, a Missziói Szolgálat vezetőjével beszélget Horváth Gergely rádiós újságíró. De mennyire sikerült eljuttatni az élő Ige évének üzenetét az egyházon kívülre? Erről kérdeztük Hajdú Zoltán Leventét.
Melyik életszakasz milyen kihívásokat hozhat a házasságban élőknek, gyermeket nevelőknek? Ezt járjuk körbe Komlósi Piroska klinikai szakpszichológussal, pár- és család-pszichoterapeutával.
„…míg meg nem nyugszik benned, Istenünk” – írja Ágoston egyházatya a Vallomások című könyvében. Alister McGrath kortárs ír teológus Hippói Ágostont, a keresztyén egyház történetének nemcsak nagy hatással bíró teológusának, hanem egyenesen legnagyobb alakjának nevezte. Kálvin János több mint ezer alkalommal idézi Ágostont az Institutióban, és sok tan kifejtésében támaszkodott a IV. századi teológus gondolataira. Nagy hatással volt filozófusokra, természettudósokra is. De ki is volt Ágoston, és milyen utat járt be életében, hogy végül több generáció teológusai, filozófusai, sőt a reformáció meghatározó alakjai is a gondolataiból merítettek?
A Magyarországi Református Egyház a Magyar Református Szeretetszolgálattal közösen országos adománygyűjtést hirdet Pásztory Ádám református teológus, a Zsinat korábbi kommunikációs vezetőjének gyógykezelésére. Az 53 éves, életveszélyes agydaganattal küzdő Pásztory Ádám kezeléséhez a Magyarországi Református Egyház, valamint annak négy egyházkerülete és a Magyar Református Szeretetszolgálat saját forrásból is hozzájárul, a meghirdetett adománygyűjtésre beérkező egyéni felajánlásokkal pedig további támogatást biztosíthatunk Pásztory Ádámnak.
Már zajlik a Szülőföldön magyarul című program 2023/24-es tanévben igényelt támogatásainak kifizetése. A százezer forintnyi összeget azok a külhoni szülők, illetve felsőoktatásban tanuló diákok igényelhetik, akik magyar nyelvű intézményt választanak. Interjúnkban Nagy Tibor Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi referense nemcsak arról beszél, mire elég a támogatás összege, hanem bemutatja a program egy másik vonatkozását is.
Átadták az idei Pro Pannonia Reformata díjakat a Dunántúli Református Egyházkerület ünnepi közgyűlésén – írta meg a refdunantul.hu. Pro Pannonia Reformata díjban részesült Márkus Mihályné Eördögh Ildikó, a Dunántúli Református Nőszövetség első elnöke, P. Tóthné Szakács Zita, az Országos Református Nőszövetség, valamint a Dunántúli Református Nőszövetség korábbi elnöke, valamint Bíró Zsuzsanna, a Mezőföldi Református Egyházmegye jogtanácsosa.
A gyermekek a népszerűbb közösségi oldalakat folyamatosan használják, például a TikTokot a tizenhárom és tizenhét év közötti fiatalok hatvanöt százaléka, míg az Instagramot hatvankét százalékuk látogatja meg naponta legalább egyszer. De nemcsak a fiatalok életét befolyásolja a közösségi média, hiszen Magyarországon az ötven–hetvenkilenc éves korosztályba tartozó internethasználók kilencvenhét százaléka naponta gyakorolja ezt. T. Németh László az ebből következő feladatról írt a Reformátusok lapjában.
Ha igen, honnan tudjuk, hogy valóban Isten szavát közvetítik? Homoki Gyula úgy véli, Krisztus követésében nem különül el élesen az intézmény a karizmától, a próféta a lelkipásztortól. A Sárospataki Református Hittudományi Egyetem oktatója az elmúlt években az ó- és újszövetségi, illetve az ókeresztyén próféták életét, sorsuk történelmi összefüggéseit tanulmányozta. Két és fél ezer éve ugyan nem írtak a próféták külön művet arról, miképpen kapták az isteni kijelentéseket, mi mégis utánajárunk, ahogy annak is, miért került ez a téma a református élet peremére.
Miközben egyre többet beszélünk az emberi jogokról, a mindennapokban továbbra is látunk méltókat és méltatlanokat. Nem lenne egyszerűbb megbékélni azzal, hogy mégsem tekintjük minden ember életét értékesnek? Hogy nem létezik abszolút, mindenkire érvényes emberi jog, hanem csak relatív méltóság? Ha azonban ragaszkodunk az általános emberi méltósághoz, akkor abból az emberen kívüli, abszolút isteni lényeg következik. Éppen az, amit a Bibliában találunk.
Felszentelték Barna Sándort, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökét szombat délután Miskolcon, az avasi református templomban. Barna Sándor Pásztor Dánielt váltja a püspöki tisztségben, megbízatása két évre szól. Az új egyházvezető Rásonysápberencs, Kázsmárk, Halmaj és Kiskinizs települések lelkipásztora, korábban az egyházkerület lelkészi főjegyzője volt.
Létezik-e tökéletes autó? Nehéz megítélni, hiszen amit a tökéletesről gondolunk, eleve eltér – kultúrától, kortól és egyéni véleményektől függően. De tudunk egy győri református fiúról, aki azért dolgozik, hogy a lehető legjobban megközelítse a tökéletest az, ami egy svéd hiperautó-gyártó szalagjáról legördül. Székely András szerint egy jó mérnök ismérve: tudja, mit hagyhat figyelmen kívül a számolás és a tervezés folyamán.
„Emlékezéseikben gyakran olvashatjuk, hogy Jézus Krisztus példájára hivatkoznak, akinek áldozatából üdvösség származott” – fogalmaz Kis László pécsváradi lelkipásztor az aradi vértanuk kivégzésének 175. évfordulóján a Reformátusok Lapjában megjelent írásában.
A feladatokat bátran vállaló, a szűkebb és tágabb környezetében élőkön szívesen segítő gyülekezet életébe egy ország pillanthat bele október hatodikán, vasárnap, amikor délelőtt tíz órától istentiszteletet közvetít templomukból a Kossuth rádió.
Szép új trágár világ – ezzel a blikkfangos címmel jelent meg egy rövid írás jó öt éve az egyik online hírportálon. A cikk a közéleti és médiabeszéd durvulásának eseteit ecsetelte. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szintén felhívta erre a figyelmet. A média és a közbeszéd vulgarizálódása lesz a témája a Protestáns Újságírók Szövetsége október 10-i szakmai konferenciájának is. Faggyas Sándor írása a Reformátusok Lapjából.
A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma augusztus végén Kolozsváron tartotta éves konferenciáját. A plenáris ülés előadásai és az azt követő kerekasztal-beszélgetés is az élő Ige éve témáját járták körül. De miért kell manapság Isten élő Igéjéről beszélnünk? Vladár Gábor, a doktorok kollégiuma elnökének írása a Reformátusok Lapjából.
A Nagytemplom programjai vallási és felekezeti elköteleződéstől függetlenül, minden kultúrakedvelő előtt nyitva állnak, ezt sokan a mai napig nem tudják – hívja fel a figyelmet Ökrös-Kovács Dóra, aki ezen szeretne változtatni, ugyanis szeptembertől a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség kommunikációs vezetőjeként látott munkához.