Bár manapság ritkábban említik név szerint, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a New Age – vagyis az Új Korszak – továbbra is hat világszerte. Ez a spirituális irányzat világvallási igénnyel lép fel, és a legkülönfélébb pogány hiedelmeket, kultuszokat eleveníti fel, illetve építi be a rendszerébe. Mindmáig erőteljes hatást gyakorol, különösen a keresztyénséget elhagyó fogyasztói társadalmakban. Következményei és „gyümölcsei” ma jobban megmutatkoznak, mint bármikor a hatvanas-hetvenes évek óta, amikor ez a világnézeti divatáramlat megjelent.
Huszadik alkalommal rendezik meg a református zenei fesztivált május végén. „A művészet öröm” – hirdeti az esemény, amely az elmúlt két évtizedben Budapest egyik meghatározó kulturális összejövetelévé vált. A háromnapos rendezvény átfogó művészeti élménnyé formálva kínál emlékezetes programokat a református zenei hagyományoktól a kortárs irányzatokig. A szervezők célja, hogy a legkülönbözőbb műfajú koncertek, irodalmi és művészeti előadások, énekes, fáklyás felvonulás és gyermekprogramok közösségformáló ereje által, nyitott és igényes produkciókkal szólítsa meg mindazokat, akik tartalmas időtöltésre vágynak.
Ingyen telefonszolgáltatás a lelkipásztoroknak és díjmentes beszélgetés egymás közt minden reformátusnak: két olyan dolog, amit a RefoMobil telefonszolgáltató biztosítani tud az ügyfeleknek. A cég a református intézmények dolgozóinak és a gyülekezetek tagjainak igyekszik minél kedvezőbb tarifacsomagokat kínálni. Amiben pedig az egyháznak tud segítséget nyújtani, az az, hogy az igazán fontos ügyekben telekommunikációs támogatást ad, vagy épp értesíti az ügyfeleket. A RefoMobil vezetőjével, Németh Tiborral beszélgettünk.
Az idei Csillagpont központi üzenete: Istenhez fordulhatsz a szorongásaiddal és a küzdelmeiddel együtt. A fesztiválozók ezt legintenzívebben a mindennapi csoportos beszélgetések során tapasztalhatják majd meg, ahol szeretetteljes, elfogadó közeg várja őket. Ennek megteremtéséért a csoportvezetők felelnek majd, akiknek szolgálatát több hónapos, komoly lelki és szakmai felkészítés előzi meg. Cikkünkben a júliusi rendezvény hatalmas háttérmunkájának egyik szeletébe nyerhetünk bepillantást.
„Egy olyan egyházfőt köszönünk meg az Úrnak, aki Isten dicsőségét úgy szolgálta, hogy a teremtő Istenre tekintve krisztusi szeretettel fordult a teremtett ember és a teremtett világ felé. Hitelesen szót emelt mindazokért, akik ebben a világban bármiféle módon a peremen élnek: testiekben, lelkiekben, anyagiakban, miközben elkötelezettje volt a lakott Föld megőrzésének.” A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökségének nyilatkozata.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1925. március 8-án iktatták be a vajai gyülekezet élére idős Bencze János lelkipásztort. Száz év múlva erre emlékezett a hálás utókor a nyírségi városban. A Tiszántúli Református Egyházkerület, de még az ország életében is egyedülálló: nagyapa, apa és fia követte felmenőjét a szószéken.
Tapasztalataink, körülményeink azt láttatnák velünk, hogy a halál-erők győznek az élet felett. Mi azonban hitben járunk, nem látásban (2Kor 5,7). Hitben azt a csodát éljük meg, hogy az életünk nem múlik, hanem telik, kiteljesedik, ezért nem a halál nyeli el az életet, hanem az élet a halált. Steinbach József püspök húsvéti gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Istenünk, „aki van”, az élet Istene. Övéit is ennek a jó hírnek a továbbadására kéri, hogy minden ember szívében ott éljen a remény: Isten az élet, az örök élet ura. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa közös húsvéti üzenete.
Nem az a kérdés, ki méltó az úrasztalához, hanem az, ki hogyan járul oda. Tisztában van-e a méltatlanságával, és tudatosult-e benne, milyen gyarló, vagy éppen minden tiltakozik benne az ellen, hogy gyarlóságait beismerje. Az odajárulás módján múlik minden – vallja Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
A nagycsütörtök estéjére készülés közben kiégett a rakamazi református templom konyhája, károsodott az előtér és kisebb mértékben a templom belső tere is. A helyrehozatali munkára gyűjtést hirdettek.
Krisztus feltámadt a halálból, és ez nagyobb erő, mint a bűn, a kárhozat, a halál, a pusztulás, mindaz, ami körülöttünk van ebben a világban – hangsúlyozza az ünnepi interjúban Lovas András lelkipásztor, a dunamelléki egyházkerület missziói referense.
Sokféle kép él bennünk Jézusról. Vannak, akik kisbabaként látják őt a jászolban. Vannak, akik nagy tanítóként, áldott orvosként, pásztorként, lánglelkű szónokként tekintenek rá. Ezek a megjelenései is tanulságosak lehetnek. De van a Messiásnak olyan képe, amely felülmúlja ezeket. Sehol sem látjuk őt olyan tisztán, mint a kereszten. Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Az ünnepi alkalmak fontos jelképe a gondosan elkészített, finom ételekkel terített asztal. Hogyan készültek a bibliai időkben a páskavacsorára? Mit szimbolizálnak az ételek, amelyeket Jézus és tanítványai is fogyasztottak az utolsó vacsorán? Fráter Erzsébet biológussal, a Nemzeti Botanikus Kert megbízott vezetőjével, a Biblia ételei című könyv szerzőjével beszélgettünk.
Vitatható, hogy pár óra leforgása alatt jól megismerhető-e egy eleven, hús-vér közösség, azonban az Esztergomi Református Egyházközségbe csöppenve hamar úgy érezhetjük magunkat, mintha hazajöttünk volna. A 834. dicséret sorai villannak az eszembe, amelyek illenek az esztergomi reformátusság lendületére, hitvallására, lelkületére. Ismerjék meg a gyülekezetet, ahonnan április 18-án, nagypénteken, 11 órakor istentiszteletet közvetít a Duna televízió!
Jézus földi munkássága alatt célegyenest igyekszik a kereszt felé. Nem tántoríthatja el ettől sem a Sátán cselvetése, sem a királynak kijáró virágvasárnapi dicsőítés. Az ünnep közeledtével intézkedik a páskavacsora ügyében. A tanítványok követik utasításait, s elkészítik a vacsorát, amelynek kezdetén Jézus ünnepélyesen szól: „Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a húsvéti vacsorát.” Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének írása.
Az ünnep a Néprajzi Lexikon meghatározása szerint egy olyan különleges időszak, amikor a közösség a megszokottól eltérő módon viselkedik. Ünnepi szokásokat hajt végre, más előírásokat és tilalmakat tart be, mint hétköznapokon. A húsvéthoz sok-sok régi szokásunk tartozik, kapcsolódik. Vajon ismerjük még az eredetét? Emlékszünk még? Tartunk ezek közül bármit is? Vagy már csupán abban különbözik a többi hétfőtől, hogy nem kell menni dolgozni? Van még saját emlékünk a hajdanvolt húsvétok szent rituáléiról, vagy csak a kollektív tudattalanból rémlik fel valami ködös sejtelem? Kun Ágnes Anna református lelkész gondolatai.
Mivel néhány napja az olaszliszkai hatvan-hetven fős cigány gyermek- és ifjúsági gyülekezetben is felidéztük és végigénekeltük az eseményeket – kiemelten is a virágvasárnapot –, most egészen átélem, hogy az üdvesemény körül kicsik, nagyok, sőt vének hogyan lehetnek mindenkor együtt. Milyen igaz az Ige, hogy a gyermek is megértheti, ugyanakkor a vén sem foghatja fel az eszével, csak a hitével annak üzenetét. D. Szabó Dániel, a Sárospataki Református Egyetem tiszteletbeli teológiai tanárának gondolatai.
A kilencvenkét éves D. Szabó Dániel ébredési lelkipásztort a forradalom melletti kiállásáért kicsapták a debreceni teológiáról. Szállodai portásként, vályogvetőként kellett dolgoznia. Bár Isten mélyre vitte, és parókus lelkész rehabilitációja után sem lett, igen sokat tett szükséget látó emberekért, misszióért, oktatásszervezéséért.
Hogyan adhatjuk át a gyerekeknek a húsvéti hagyományokat, valamint a kereszthalál és a feltámadás üzenetét egyszerre? Erre kerestük a választ a gyömrői Osztrogonácz családnál, ahol a nagyhétre készülve tojást díszítettek. Osztrogonáczné Bernáth Dórával, a Gyömrői Református Egyházközség presbiterével, Osztrogonácz Andorral és két kislányukkal beszélgettünk a családi szokásokról és arról, hogy készülnek az ünnepre.
Hitvallásunk szerint Jézus nemcsak valóságos Isten, hanem egyszersmind tökéletes ember is volt. Mégis felmerülhetnek bennünk kérdések: Fejlődhetett-e a személyisége? Hogyan élte meg lelkileg a kereszthez vezető utat? Vágyott-e a halálra? Mindezekre Kustár György teológustól vártuk a választ, a következőre azonban nekünk magunknak kell feleletet adnunk: fel tudnánk-e nézni egy olyan Jézusra, akinek szintén fel kellett ismernie a jó utat?