Mit értünk önfenntartás alatt? Milyen bevételei vannak az egyháznak? Hogyan tart fenn intézményt egy gyülekezet? A többi között ezekről a kérdésekről is szólt a Pénz és egyház címmel rendezett előadás-sorozat a Károli Gáspár Református Egyetemen. A Hittudományi Kar Gyakorlati Teológiai Kutatóintézete által szervezett eseményen a résztvevők négy délután, hétfőtől csütörtökig három-három előadáson vehettek részt. Mi csütörtökön látogattunk el az egyetem dísztermébe, amikor Csűrös András gyömrői lelkipásztor, Balog Zoltán dunamelléki püspök és Literáty Zoltán érdligeti lelkipásztor, a hittudományi kar dékánja beszéltek az egyházi és gyülekezeti valóságról a pénzügyek területén.
A Beregi kör nem csupán egy kerékpárút, hanem meghívás egy kulturális utazásra. A Tiszántúli Református Egyházkerület kezdeményezésére 2009-ben kialakított útvonal templomokat, emlékhelyeket és a vidék történeteit fűzi fel egy kerékpároskörre, amely 2024-ben elnyerte az Év Kerékpárútja címet. Idén tavasszal mi is kipróbáltuk, milyen végigtekerni ezen a csodálatos tájon.
Minden eddiginél sokszínűbb programokkal várja idén a művészetkedvelőket a XX. Református Zenei Fesztivál Budapest belvárosának különböző helyszínein. A május végi jubileumi programsorozat kihagyhatatlan eseményeiről és a fesztivál céljairól Tóth Endre művészeti vezetővel beszélgettünk.
Az összetartozás megélését, erősítését szolgáló egységnap ország- és generációs határokon átnyúlva gyűjti egybe a magyar reformátusokat. A fiatal hívők egyházkapcsolatáról az ifjúsági program szervezőit, Gulyás Dórát, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztálya vezetőhelyettesét és Püski Gábort, a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség ifjúsági lelkipásztorát kérdeztük.
Éneklünk minden istentiszteleten. Cantate vasárnapon talán kicsit többet. Mostanában jelent meg a hírekben, milyen lelkesen fogadták konzultáción vagy konferencián, amikor kezdésül éneklést választott az előadó vagy levezető. No, azért nem egy egész dicséretet, hanem csupán a 42. zsoltár első versét. Ha ennyi is elég, kell-e nekünk nyolcszáznál is több ének, ilyen vastag énekeskönyv?!
Egy éve, hogy a Magyarországi Református Egyház átvette a törökbálinti tüdőintézet fenntartását. A Református Pulmonológiai Centrum néven tovább működő intézmény azóta újra önálló. A fekvőbeteg-ellátás mellett évente több mint kilencvenezer ambuláns vizsgálatot végez, öt mobil állomással több mint százhúszezer embert ér el mellkasszűréseivel. Falai között a lelkiség is kibontakozik.
Erősen kell lenyomni a makádi református templom felújított orgonájának billentyűit, hiszen annyira új, hogy az anyag még „kéreti” magát. Az első világháborúban az orgona ónsípjait a templom harangjaihoz hasonlóan be kellett szolgáltatni: lőszert gyártottak belőlük. A második világégés végén némult el teljesen a több mint százhúsz éves hangszer. Mára a templom újra régi fényében ragyog, gyönyörű orgonája pedig éppen olyan szépen szól, mint a millennium évében.
Magyarország legősibb református gyülekezeteinek sorába tartozik az enyingi, 1540 óta tartják számon. Az azóta eltelt ötszáz év igencsak mozgalmasan alakult a számukra: három templomot építettek, iskolát alapítottak, ez utóbbit fél évszázadra elveszítették, de ma már újra folyik kálvinista szellemiségű oktatás Enyingen, ahol különösen szoros a kapcsolat a gyülekezet és az általa fenntartott iskola között.
– A hallgatói igényekhez kell igazítanunk a képzéseinket – érvel Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora bizonyos szakok kivezetése kapcsán. A rektor, aki bő három éve érkezett a Károli élére, nyilatkozik a kilenc és fél ezres létszámú egyetem fő értékeiről, fejlődési irányairól, keresztyén arculatáról is.
Kulturális programok, zenei és színházi előadások is várják a református egység napjára látogatókat Debrecenben. Két helyi fellépőt kérdeztünk arról, milyen műsorral készülnek. A Pendely Énekegyüttes Tímár Sárával együtt hálaénekeket és a népdalokat ad elő. A Vojtina Bábszínház különleges előadásokkal készül, és segítségükkel mi is kipróbálhatjuk a bábkészítést.
Negyed évezrede születtek Szikszai György örökbecsű sorai, amelyekben a lelkipásztorságról fejtette ki gondolatait: mit vár el az Isten, az egyház, a mindenkori társadalom az elhívott és felszentelt szolgáktól. A Keresztyéni tanítások és imádságok című könyv 1786-ban került az olvasók elé. A XXI. századi szolgálókra érvényesek-e az időnként régies nyelvezettel fogalmazott, ám kristálytiszta gondolatok? Különböző lélekszámú gyülekezetek lelkészeit kérdeztük, ők miként élik meg ezeket a követelményeket.
Bemutatták a Filadelfia-diakonisszák két diktatúra szorításában című könyvet a Károli Gáspár Református Egyetemen. Steinbach József püspök szerint a könyv nem csak erő és remény forrása, de útmutatás is az egyház vezetőinek.
A szervezetfejlesztés kiemelt területté vált a kommunikáción belül, új iparág épült az elakadással küszködő munkaközösségek megsegítésére. A Harmat Kiadó jóvoltából már ismerős Henry Cloud klinikai pszichológus és vezetési tanácsadó munkássága. A Határok a vezetésben című könyvében Cloud olyan eszközöket és technikákat kínál, amelyekben az idegtudomány legújabb eredményeire támaszkodik. Marjai Éva könyvajánlója.
Földrajzi értelemben a legkisebb, ám elköteleződésében nem marad alul a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Barna Sándort az eltelt fél év megerősítette abban, hogy a kétszáznyolcvankilenc anyagyülekezetet számláló egyházkerületet be lehet és be kell emelni az ország egyházi vérkeringésébe. Mire elég hat hónap, amióta a pásztorok pásztoraként irányítja a közösséget? A tiszáninneni püspökkel a gyülekezetek újjászületéséről és az örök élet reménységéről beszélgettünk.
Háromszázötven évvel ezelőtt harminc magyar protestáns prédikátort adtak el gályarabnak Nápoly kikötőjében, most, évszázadokkal később, magyar zarándokok emlékeztek meg róluk ugyanott. A gályarabok története része a köztudatnak, a református identitásnak és a magyar irodalomnak – mostantól pedig emlékkő formájában Nápoly szívében is helyet kapott. A nápolyi zarándokcsoport testközelből fedezte fel a hitvalló elődök örökségét.
Idén május 8-án lesz a 350. évfordulója annak, hogy a pozsonyi rendkívüli törvényszék által elítélt református és evangélikus lelkészek és prédikátorok hosszú, szenvedésekkel és súlyos veszteségekkel teli út után megérkeztek Nápolyba, ahol eladták őket gályarabnak. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának székházában kibocsátó istentisztelettel engedték útjukra a gályarabok emlékére utazó zarándokcsoportot.
Az abortusz és az eutanázia kérdésével a református teológia egészen a közelmúltig egyáltalán nem vagy csak szőrmentén foglalkozott. Ennek magyarázata, hogy (1) a közgondolkodás és a jogi szabályozás összhangban állt az egyház által képviselt meggyőződéssel, azaz semmi nem indokolta valamely sziklaszilárd érvrendszer kidolgozását, illetve (2) az illegálisan végrehajtott és ismertté vált esetek száma nem érte el azt a kritikus szintet, amely felpiszkálta volna az őrállók lelkiismeretét, és alaposabb átgondolásra indította volna őket. Mindez mára alaposan megváltozott. Szabó László lelkipásztor gondolatai.
Vártuk Jézus feltámadásának ünnepét, és vágyunk az alvó egyház felébredésére, feltámadására a halálból (Ef 5,14). A böjtben népünkért az Úr elé járulva sokféleképp kerestük Isten akaratát. „Ugyan mit követtem el? Hiszen csak beszélgetek!” – védte magát a fiatal Dávid bátyja bántalmazó szavaival szemben (1Sám 17,29). Talán idézed is egyetértően a slágert: „a gondolat még tettet nem jelent.” És valóban, ha gondolok valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is teszem. Ugyanakkor az Úr Jézus a tízparancsolat kibontásakor azt mondta, ítéletet érdemel, aki haragszik a másikra, aki pedig azt mondja rá: ostoba vagy bolond, az méltó a gyehenna tüzére, a kárhozatra (Mt 5,20–22). Pentaller Attila lelkipásztor gondolatai.
Pénz és egyház témában rendez blokkszemináriumot a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának Gyakorlati Teológiai Kutatóintézete. A május közepén tartott nyilvános előadás-sorozat tudományos alapon párbeszédet kezdeményez az egyház gazdálkodásának forrásairól.