Több helyen módosították az alkotmánytörvényt és más jogszabályokat, valamint elfogadták a cigánymissziós és a testvéri szolgálat következő éveit meghatározó stratégiákat a 2024. november 20-én megnyitott Zsinat első napján. A testület Balatonszárszón gyűlt össze, ahol lelkészi alelnököt és zsinati bírákat is választottak.
Váratlan élethelyzetekben újból felvetődik a kérdés: van-e a lelkipásztornak gondnoka? És ha igen, ezt egyházi törvény vagy a gyakorlat határozza meg? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Reformátusok Lapjában megjelent írásában Balogh Barnabás, a Hosszúpályi Református Egyházközség lelkipásztora.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly közzétett pénzforgalmi stratégiájában az áll, hogy a 2020-ban még egyharmad arányú elektronikus tranzakciók számát 2030-ra kétharmadra szeretnék növelni. Digitális jegybankpénzről és valutákról értekeznek a gazdasági szakemberek. De mi a helyzet a gyülekezeteink gazdálkodásával? Érdemes leváltanunk a pénzkazettát és a perselyt terminálra? Vagy legalábbis bevezetni mellé? A gyülekezet digitális pénzhasználatának előnyeiről és hátrányairól kérdeztünk lelkészt és gazdasági szakembert.
Az oxfordi Broad Streeten, a Balliol College előtt egy kereszt rajzolódik ki a járda színes macskaköveiből. Ez a mártírok keresztje, amely Nicholas Ridley, Hugh Latimer és Thomas Cranmer protestáns püspökök kivégzésének helyére emlékeztet. I. Mária angol királynő uralkodása alatt kerültek máglyára, mert ragaszkodtak hitükhöz.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, közöttük pedig talán több is a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Kun Ágnes Anna portréja.
A lelkipásztorok is tetováltatnak, viszont ez nem jelenti azt, hogy nekünk is kellene. Szilágyi-Papp Éva Adrienn beosztott lelkipásztor szerint nem szabad felelőtlenül beleugrani a döntésbe. Harcoljuk meg, és ne a többiektől tegyük függővé a krisztusi szabadság megélését.
Fontos lenne az oktatás, hogy az egyháztagok tisztában legyenek azzal, mit miért fizetnek az egyházközségnek. Zavaró, hogy az egész mögött kényszer húzódik, mégpedig a rosszabbik fajta. Kényszer helyett az adakozás szabadságát kellene éreznünk: önként felajánlok valamennyit abból, amit az Istentől kaptam, annak a közösségnek, amelynek része vagyok – fogalmazta meg Bella Péter, a tavaly anyaegyházközséggé váló győrújbarát-ménfőcsanak-nyúli gyülekezet lelkipásztora.
Nagy Vanda kisgyermek kora óta keresztyén neveltetést kapott, de igazán közel a református általános iskolában került Istenhez, olyannyira, hogy rendszeresen ír prózát és verseket Istenről, Istennek. Az érdeklődése és a tanulmányai a jogász szakma felé terelték, de egyetemistaként is fontosnak tartja a tudás mellett a lelki épülést.
Fontos ismerni a rendelkezésre álló technológiai eszközöket és a kort, amiben élünk, hogy az evangélium hirdetése és az egyház működése hatékonyabb lehessen – véli Németh Géza budafoki főgondnok. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének oktatója szerint elképzelhető olyan mesterséges intelligencia beprogramozása, amely jól utánoz emberi képességeket és viselkedéseket, de lélekkel sosem rendelkezik majd, mert teremteni csak az Úristen képes.
A 13. zsoltár újrafogalmazásai közül az egyik legszebb s valóban örök érvényű a Magyarországot is megjáró angol reneszánsz költő és diplomata, Sir Philip Sidney változata. Ő – a kálvinizmussal és a kontinens kálvinista vezéregyéniségeivel egész életében kapcsolatot tartó anglikánként – a Defence of Poetry (A költészet védelmében) című világhírű művében kitüntetett helyet szánt a zsoltár műfajának.
Vajon a mi jó tulajdonságaink Isten tulajdonságai? Milyen volt az ember istenképűsége a bűneset előtt, és hogyan változott utána? A többi között ezekről elmélkedünk Seres János egykori esperessel. A kárpátaljai Tivadarfalva lelkipásztora hangsúlyozza, mindez egyszerre jelent méltóságot és felelősséget.
„Mi a világi állapotunkban nem juthatunk olyan magasra, hogy még mindig ne legyen megtiszteltetés számunkra az, hogyha az Isten szőlőskertjében, testvéreink bizalmából, az ő munkáját végezhetjük” – Ravasz László püspök szavait idézve emlékezik meg T. Németh László gróf Bethlen István (1874–1946) miniszterelnökről, református presbiterről születésének 150. évfordulóján.
A Magyarországi Református Egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége a belső egyházi szabályok szerint, tisztességesen járt el. Határozottan visszautasítunk minden olyan vádat, amely hamisítást vagy más visszaélést próbál sejtetni.
Tizenhárom lelkipásztor nem fél tükörbe nézni, akkor sem, ha az a prédikációik minőségi értékelését százalékokban mutatja meg. Ez az új szószékcsereprogram, amely során az igehirdetők mindannyian fejlődtek, elfáradtak, végül mégis jobban teljesítettek, mint kezdetben. A Vértesaljai Református Egyházmegye esperesével, Hajdú Szabolcs Koppánnyal januárban még csak a kísérlet szükségességéről beszélgettünk, ma már az értékelt eredményekről kérdezzük a további két szervezőt, Hős Csaba lelkipásztort és Erdélyi Gábor egyházmegyei tanácsost.
– A szolgálatotok valójában Isten dicsérete, és egyedül az ő dicséretéből fakadó lelkesedéssel lehet végezni – fogalmazott Steinbach József püspök az idei Országos Katechetikai Konferencián. Az élő Ige éve tematikájához kapcsolódó találkozót a Református Pedagógiai Intézet szervezte mintegy kétszázötven résztvevővel, előttük adták át a Molnár Miklós-díjat, amellyel a hittanoktatók kiemelkedő szakmai munkáját ismeri el az egyház, de most vehették át elismerésüket az Él az Ige! pályázat nyertesei is.
Az ókatolikus és a protestáns egyházak képviselői ünnepelték közösen a reformáció napját október 31-én a Városligeti fasor mellett található Reformáció parkban. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezte eseményen a résztvevők meghallgatták a tanács elnöke, Steinbach József református püspök, a Zsinat lelkészi elnökének ünnepi üzenetét, majd Serafin József, a Baptista Szociális Módszertan vezetője emlékezett. A lelkipásztorok az igei áldás után egy-egy szál virágot helyeztek el a reformáció emlékművénél.
Ha már ott állunk elhunyt szeretteink sírjánál, ne a halottainkkal beszéljünk, ami önbecsapás
volna, hanem róluk beszéljünk Istennek – tanácsolja Kovács Gergely pesthidegkúti esperes-lelkipásztor a halottak napja alkalmából.
A rangos állami kitüntetést idén Imre Mihály református irodalomtörténész, reformációkutató és Hafenscher Károly evangélikus lelkész vehette át. Az ünnepi eseményt a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájában rendezték.
Luther 1517. október 31-én a wittenbergi templom kapujára kitűzött kilencvenöt pontja nemcsak vallási reformot indított el, hanem lehetőséget adott számára, hogy a nyomda segítségével közvetlenül szóljon az emberekhez, megkerülve az egyházi hierarchiát. Ez hozzájárult a tömeges írástudás elterjedéséhez, a modern nemzetállamok, köztük Németország kialakulásához és az európai birodalmak megszületéséhez. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerint a reformáció eszméi ma is élők, a megújulás iránti vágy pedig segítette a protestantizmus virágzását, különösen a gyors társadalmi változások idején.
Nem mindig halat kell adni az emberek kezébe, hanem hálót, hogy megtanuljanak halászni – hívja fel a figyelmet Petróczi Szabolcs, a bagaméri gyülekezet lelkipásztora a Retour legújabb részében. A főként tormatermesztésből élő falu az ország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő települése. Az itt élőknek gyakran egészen hétköznapi dolgokban nyújt segítséget és ad lelki támaszt a fiatal lelkészházaspár és munkatársaik. De ellátogatunk a 25 éve működő szeretetotthonba is, ami valódi otthona az itt élő időseknek.