„Hosszú ideje mesélek már a templomról, mindig ugyanazt mondom el, de sosem ugyanúgy” – fogalmazott Borsó János presbiter a Középkori templomok útjának következő állomásán, Nagyszekeresen.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a közösségi oldalakon az a Luther-figura, melynek ötszáz napját kísérhetjük figyelemmel. Luther Mártont egy dunántúli lelkészházaspár, Bella Violetta és Bella Péter kíséri útján, velük beszélgettünk a kezdeményezésről és terveikről.
„A Második Helvét Hitvallás egyházunk egyik alap hitvallása azóta, amióta elfogadták és remélem, hogy hosszú ideig az marad” – kezdte előadását Buzogány Dezső, a hitvallás új fordításának készítője a Generális Konvent Kassán tartott ülésén.
Ritoók Zsigmonddal a műveltségről, az irodalom és a történelem egységéről, valamint a tudomány és a tanítás viszonyáról beszélgettünk. A június 18-án Magyar Örökség-díjjal jutalmazott professzort először református kötödéséről kérdeztük.
A presbiterek egyházközségben és Kárpát-medencében vállalt felelősségéről, a reformáció történelmi gyökereiről, valamint a protestáns történelmi modellekről is szó volt a Magyar Református Presbiteri Szövetség (MRPSZ) 20. nemzetközi konferenciáján.
A Középkori Templomok útjának első református állomásaként a „nyír Pannonhalmának” is nevezett tiszaszentmártoni templomot látogattuk meg. Az ott töltött idő alatt megismertük a templom történetét és betekintést nyertünk a gyülekezet mindennapjaiba is.
Az elmúlt években egyre komolyabb figyelem fordult a Felső-Tisza-vidék, a Partium és Kárpátalja középkori egyházi és kulturális örökségei, különösen templomai iránt. Június közepén bejártuk a Középkori templomok útjának egy rövid, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszát, melyen megismerhettük a vidék egyedi templomait.
Révfülöp adott otthon az idei ökumenikus lelkész- és munkatársképző konferenciának, melyet minden évben a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Missziói és Evangelizációs Bizottsága szervez. Szabóné Papp Klára metodista lelkész beszámolója a június 20-24. között lezajlott eseményről.
Az élő Isten szeretete nélkül pusztaság ez a földi élet, hangsúlyozta a REND-et lezáró igehirdetésében Steinbach József dunántúli püspök, aki szerint azonban Jézus Krisztus megváltó szeretete virágba tudja öltöztetni ezt a kietlen tájat.
A holokauszthoz hasonlóan a Gulágot sem szabad relativizálni vagy elhallgatni – hangsúlyozta Kun Miklós történész június 24-én Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem tartott rendezvényen.
A gyülekezetek, akárcsak az emberek, születnek, fejlődnek, gyümölcsöznek, végül kihuny belőlük az élet. De mitől élő a gyülekezet? Kocsev Miklóssal, a a Károli-egyetem hittudományi karának tanárával a Parókia portál készített interjút.
Az apáról fiúra szálló zeneszeretetről, az egyházzene és hit kapcsolatáról, illetve a művészi zene missziói hatásáról mesélt Gárdonyi Zsolt, Magyar Örökség-díjas zeneszerző, orgonista.
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége a június 23-tól július 15-ig tartó időszakban gyűjtést hirdet a Tiszántúlon kárt szenvedett gyülekezetek megsegítésére. Közlemény.
Színes programokkal várja az érdeklődőket a 15. alkalommal megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakája. Az országos összefogással szervezett rendezvényen június 25-án 400 intézmény 2200 programjából válogathatnak az érdeklődők. Sok református múzeum, intézmény, és egyházközség is kitárja kapuját ezen az éjszakán, hogy minél többen találkozzanak az egyházi tárgyú értékekkel.
„Református kecskékről” is hallhatnak a kecskeméti Ráday Múzeumba érkező vendégek a Múzeumok Éjszakáján. Az idei programok kiemelt helyszíne Kecskemét, ahol nemcsak a Ráday Múzeum, hanem a helyi református templom és iskola is kitárja kapuit június 25-én. A részletekről Fogarasi Zsuzsát, a Ráday Múzeum igazgatóját kérdeztük.