Tizenegy év. A Muzslai-Bízik házaspár ennyi ideje vár a gyermekáldásra. A keresztyén közegben felnőtt Muzslai-Bízik Hannát sosem érdekelte igazán, hogy mi lesz a karrierje, hogy hol fog élni. Mindig is arra vágyott leginkább, hogy legyen egy szerető férje és sok gyermekük. A Várva várlak című könyv bemutatja egy nő személyes traumáját, segít a sorstársaknak, és szól a nem érintett környezetnek is. Istenhitről, az emberi kapcsolatokról és a gyászról is beszélgettünk a szerző Muzslai-Bízik Hannával.
Amikor Kálvin János, a svájci reformáció legismertebb alakja 1564-ben meghalt, utódja Théodore de Béze (Béza Tódor) lett a református egyházban. A kálvinista író negyven éven át oktatott teológiaprofesszorként a Genfi Akadémián. Teológiai értekezések című munkájában felekezete hittudományának összefüggő magyarázatát fektette le.
A Károli Gáspár Református Egyetem már végzett hallgatójaként részt vehettem a Bölcsföldi András református lelkész, az egyetem spirituálisa által szervezett tanulmányúton, amely sokkal több volt egyszerű kirándulásnál: lelki utazást jelentett számomra. A közel hatvanfős csoport idén Pál apostol nyomában fedezhette fel Olaszország kulturális kincseit. Hiába természetes, hogy nyáron meleg van, a tikkasztó forróság bizony a belső világunkra, a gondolkodásunkra is rányomhatja bélyegét. Rajtunk áll, hogy egy hasonló, nehézségekkel teli barangolásból mégis mit hozunk ki. Magam sem gondoltam volna, hogy ez a kánikulában eltöltött néhány nap ennyire közel tud vinni a hibáimhoz és Istenhez.
A szlovák határ közelében élő aprócska gyülekezet büszke lehet sokrétű szolgálataira: evangelizáció, LelkesítŐ családi nap, börtönmisszió, hagyományőrző lekvárfőzés, famegmunkálás, imasétány, bábozás, gyermekmunka, közösségépítés és nem utolsósorban a Keresztyén Manufaktúra. Ezek mind egy öntudatos közösség és a lelkész házaspár, Tóth István és Tóth Viktória több évtizedes munkájának az eredményei. Ottlétem alatt végig azt éreztem: Isten műhelyében vagyok. Miközben ég a kezük alatt a munka, valaki felülről őket munkálja.
A meddőség egyre gyakoribb probléma, részben a késői gyermekvállalás miatt, ami biológiai kihívásokkal jár – hívja fel a figyelmet Sipos Miklós, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumának igazgatója. Szerinte a tudatos felkészülés és az egészséges életmód rendkívül fontos a sikeres gyermekvállaláshoz, de vannak helyzetek, amikor mégsem érkezik a gyermekáldás, ilyenkor pedig nem szabad szégyenkeznünk, hanem orvosi segítséget kell kérnünk. A fogantatásról, annak akadályairól és azok leküzdéséről beszélgetett Molnár Ambrus a Világ/nézet legújabb adásában a szakemberrel.
Amint elhangzott az interjúalany neve a közösségben, a jelenlévők egy emberként kezdték keresni az interneten Tominec Mihály arcképét. Az ítélkezés azonnal hangot kapott: „Pornófüggő?!” Még diskuráltunk kicsit, majd egy férfi megszólalt közöttünk: „Ő meri vállalni…” Fején találta a szöget! Titkos bűn a pornográfia, édes szörpbe kevert méreggel kínálja áldozatát. Egy kedves cserkésztestvéremmel készül ez a beszélgetés, mindig is nagyra becsültem. Az első meghökkenés után, amelyet a bizonyságtétele keltett, azt hiszem, ez nem változott.
Mi teszi annyira vonzóvá a pornográfiát sok férfi és nő számára? Miért tűnik úgy, hogy egy meztelen test valósággal hipnotizálja az emberi agyat, és gazdája képtelen másfelé nézni? Tényleg megéri kockáztatni a feleségével való kapcsolatát a férjnek egy tíz másodperces videóklipért?
Gyógyító „bájitalok”, meggyes piték, csodálatra méltó hit és sok-sok szeretet, ami összetartja a családot. Július 13-án ünneplik a nagymamák világnapját. Hazánkban általában anyák napján szoktuk ünnepelni a „mamókákat”, „nagyikat” és „nagyanyókat” is, de úgy gondoltuk, most is megemlékezünk róluk, ezért hat ember írt a nagymamájáról. A legfiatalabb szerző kilenc, a legidősebb nyolcvanhét éves.
A hívő ember identitása a tortához hasonlít: minden szeletét ugyanaz a zamat járja át – állítja Vincze Árpád lelkipásztor, a Kecskeméti Református Gimnázium intézményi lelkésze, mentálhigiénés szakember az önazonosságról szóló interjúnkban. Szerinte a fiatalok
identitáskeresése azért is nehéz, mert általános normabizonytalanság közepette történik.
Szabó Zoltán a népi írók és szociográfusok csoportjának egyik legkiválóbb, országos hírű tagja volt már, amikor 1939 tavaszán Pethő Sándor alapító-főszerkesztő hívására a Magyar Nemzet belső munkatársa, publicistája lett. Svájci minta alapján – amelynek fő célja az volt, hogy a lakosságot védetté tegye a nagynémet befolyással és a nemzetiszocialista (náci) ideológiával szemben – ő kezdeményezte és szerkesztette a Szellemi Honvédelem rovatot.
Lelkipásztor, jogtanácsos, levendulatermesztő – ez mind egy személyben Kovács Zsuzsanna, a fülei és a polgárdi gyülekezet lelkésze. Nála járt a Retour stábja nemcsak azért, hogy megtudják, mi a jó levendulaszörp receptje, hanem azért is, hogy anyaságról, az egyházon belüli női szerepekről és a kis gyülekezetek megmaradásáról is beszélgessenek. Tartsanak velünk a Dunántúl lila szigetére!
Henrietta 1651 kora tavaszán szerény kelengyével, de népes kísérettel, félénken, de várakozó szívvel indult el Sárospatak felé. A szép, már kék nyári ég alatt elhangzó ottani esküvés előtt, tavasz derekán a türingiai Crossenben tartottak jelképes, a felekezeti szövetséget megerősítő távesküvőt.
A Megszelídített szorongás című könyv Csoma Judit Margit református lelkész, pasztorálpszichológus tudományos írása, amely immár másodjára jelent meg a Kálvin Kiadónál. A könyv teológiai, filozófiai és pszichológiai felismeréseket összegez a szorongásról a Bibliától a modern pszichológiáig, miközben számos megoldókulcsot kínál a jelenségre. Évtizedes szorongások feloldásáról, a szembesülés fontosságáról, és a szabadság kihívásairól is beszélgettünk a szerzővel. És vajon miért kell könyvet írni a témában, ha néhány sorban is benne lehet a lényeg?
Jobb keresztyének vagyunk, ha szolid körülmények között élünk? Ez a kérés talán kimondatlanul ott bujkál Jézus tanítványaiban. De mit kezdjünk vele? Fogarasi Gábor szerint az otthon nem csupán fizikai, de lelki tér is, és ezzel a két aspektussal egyaránt foglalkoznia kell a keresztyéneknek. A budapest-újpalotai gyülekezet vezető lelkipásztorától egy református alapelvet is megtanulunk, de előtte néhány lakberendezési ötlettel gazdagodunk Sallak Andrea enteriőrtervező jóvoltából.
Hiánypótló könyvet írt a fizikoteologizmusról és XVIII. századi magyar művelőiről – akik szinte kizárólag református keresztyének voltak – Imre Mihály irodalomtörténész, a régi magyar irodalom kutatója. A kötet méltán tart számot azok érdeklődésére, akiket a hit, egyházunk korábbi évszázadai, a természet és a természettudományok vagy éppen a régi magyar nyelv szépségei foglalkoztatnak.
Isten erkölcsi törvényeket adott nekünk, ezek határozzák meg, mit kell vagy nem kell tennünk, mi a helyes és mi a helytelen. Mindezek mércéje Isten természete. Ha viszont ő nincs, akkor ebből az következik, hogy a végső „erkölcsi értékekre” vonatkozó állításaink összessége csupán emberi kitalálás, és, mint ilyen, relatív. Ezt – tehát azt, hogy Isten személye, természete az etikánk alapja – különösen manapság, a modern társadalmakban muszáj hangsúlyozni, hiszen sokan úgy vélik, senki sem tudhatja, mi az abszolút helyes és helytelen.
A Barmeni Teológiai Nyilatkozat a XX. század egyik legfontosabb útmutató és tanító irata lett Karl Barth fogalmazásában, amelyet 1934. május 31-én a németországi Wuppertal városában fogadott el a Német Hitvalló Egyház Zsinata. Hitvallókként a Szentírás tanításaihoz igyekeztek igazodni, és nem a népi, faji és diktatórikus elképzelésekhez, amelyek torzították az egyház tanítását. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
Egyházi körökben sokszor óvatosan kikerült kérdés a pénzügyek témája, például a perselypénzé. Ki mennyit dob a perselybe? Mire költik azt? Miért kellene egyáltalán jelképes aprópénznél többet dobni a perselybe?
A fizikai út egy belső lelki utat segíthet bejárni azoknak, akik részt vesznek a Zarándokúton Istennel, önmagunkkal elnevezésű lelki alkalmon. A háromnapos elvonulást a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata elősorban hitoktatóinak szervezi. A részletekről Lenkeyné Teleki Mária lelkipásztort, az oktatási szolgálat hittanoktatási osztályának vezetőjét kérdeztük.
Nem a békéről volt nevezetes a XVI. század az európai kontinensen. Katolikus–protestáns vallásháború dúlt a legtöbb országban, és a protestánsok között is komoly törésvonalak alakultak ki az egyes dogmákkal kapcsolatban. Ritka kivétel volt Martin Bucer, aki inkább a közös pontokat kereste.