Kettészakadt családok, elhagyott otthonok, félelem az ottmaradtakért vagy aggódás az elmenekültekért. Karácsony, amikor nem egy fa körül ülnek le a családtagok, egy nyári szünet, amikor nem lehet meglátogatni a nagymamát és az állandó bizonytalanság, hogy mi is lesz holnap. A menekültek világnapján gondoljunk azokra a kárpátaljai magyar, ukrán vagy más nemzetiségű emberekre, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják az otthonukat! Publicisztika egy buszról, nehéz sorsokról és egymást segítő emberekről.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, és talán több is a hasonlóság közöttük, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Timár Gabriella Ulla vallomása.
Mint minden emberi tulajdonságról, a kedvességről is eltérő elképzelések élnek mindnyájunkban. Emlékek emberekről, akik szívélyesek voltak velünk, jóleső gesztusokról vagy olyan személyekről, akiktől a mi kedvességünkre jött igenlő válasz. Bárhogyan definiáljuk is, egészen bizonyos, hogy kedves emberek társaságában jobban érezzük magunkat. Marjai Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Szeptembertől önálló honlappal jelentkezik a Reformátusok Lapja, a magazin teljes terjedelemében digitálisan is elérhetővé válik az előfizetők számára. Az inspiráló történetek, teológiai tartalmak, lelki útmutatások, igemagyarázatok minden digitális eszközön, bárhol és bármikor olvashatók lesznek.
„Ne panaszkodj már!” Sokszor hallottam ezt a mondatot családtagtól, baráttól, munkatárstól, de előadásban is. Mondta ismerős és ismeretlen, mondtam én is ismerősnek és ismeretlennek. Ha romokat látunk magunk körül, ezt fogalmazzuk meg Istennek. Még akkor is, ha van reménységünk az újjáépítésre. Megvan az ideje a panasznak. Bella Péter lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A zürichi lelkipásztor, Ulrich Zwingli ismertsége két kortársa, Luther és Kálvin tevékenysége miatt háttérbe szorult. A két említett reformátor hatása vitathatatlanul nagyobb, mint Zwinglié, ő viszont komoly befolyást gyakorolt a reformáció tanainak elterjesztésével, különösen Svájc keleti részén.
– Az én világomban a keresztyénség nem egy „szexi” dolog – mondja Kéri András, az Irie Maffia énekese. A zenész közel tíz évvel ezelőtt jelentkezett be jegyesoktatásra a monori gyülekezetbe, és ott is ragadt. Megtérésére folyamatként gondol, ami még most is tart, mindenesetre már presbiterként szolgálja a közösségét. A hit nyújtotta biztos talajról, zenész létről és apaságról beszélgettünk az előadóval.
Egymaga pótol egy kisebb kutatóintézetet – vélekednek Fekete Csaba könyvtárosról régi kollégái. E szakma, azon belül az egyházi könyvtárak kiemelkedő személyisége immár fél évszázada megszakítás nélkül dolgozik a Debreceni Református Kollégiumban, az 1990-es évek óta jelentős részben kutatásainak élhet. Ő „a református egyház talán utolsó polihisztora”, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott gyűjteményi igazgatója, G. Szabó Botond mondta róla.
Új sorozatunkban a Magyarországi Református Egyház vagy valamelyik egyházkerület fenntartásában működő üdülők közül mutatunk be néhányat. Elsőként az ukrán határ mellett fekvő kis falu, Beregdaróc református szálláshelyét, a Hét Csillag Üdülő és Konferencia-központot ismerhetik meg olvasóink Deák-Király Györgyi ügyvezető, Katona Ilona turisztikai szakértő és Deák Attila csoportvezető segítségével.
Egyház és közélet, hamis és igaz, segítségnyújtás és felelősségvállalás viszonyáról és a bibliai értelemben vett óember, vagyis az ego szerepéről is levonta a tanulságokat Balog Zoltán dunamelléki református püspök, aki a kegyelmi ügy kapcsán először adott nagyinterjút a 777blog.hu-nak. – K. Endre felesége keresett meg, és én lelkészként próbáltam segíteni neki – fogalmazott a Zsinat volt lelkészi elnöke, aki részletesen beszélt az ügyről, arról, hogy felelősséget érez a köztársasági elnök lemondásában, valamint felhívta a figyelmet a református egyház következő időszakának kihívásaira is.
Háromszázötven évvel ezelőtt kezdődtek el azok a perek, amelyekben protestáns, főként kálvinista prédikátorokat ítéltek gályarabságra. A szenvedések közepette erős, hitükért kiálló közösséggé formálódtak a meghurcolt lelkipásztorok, tanítók és egyházi elöljárók. Emlékezetünkben leginkább a szenvedésük történetét őrizzük, pedig szabadulásukat követően folytatták szolgálatukat, ezzel is példát mutatva az utókornak. Csorba Dávid irodalomtörténésszel, teológussal beszélgettünk.
Örök nyugalomra helyezték Varga Antalné Nagy Juditot, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának egykori gazdasági vezetőjét június 12-én. A Rákoskeresztúri új köztemetőben tartott temetésen családján kívül szerettei, számos barátja, rokona és munkatársa vett részt. A szertartáson Bogárdi Szabó István református lelkipásztor, volt dunamelléki püspök hirdetett Igét.
Egy életet biztosan megmentett az öngyilkosságtól Kunhegyes nyugdíjba vonuló vezető lelkipásztora. Nagy Kálmán úgy látja, már ezért megérte fölvenni a palástot. Negyvenévnyi szolgálata alatt több csodát is megélt, ehhez mindig belépett az Isten által kinyitott ajtókon, amelyekkel az Úr mindannyiunkat próbára tesz.
Átadták az ifjúsági házat és a megújult református templomot Kákicson, valamint megnyitották a Kiss Géza Ormánysága című kiállítást a lelkipásztor, néprajzkutató egykori parókiáján. Újra élettel telt meg a kákicsi református templom és az egykori lelkészlak, a korábbi csűrből kialakított ifjúsági szálláshely is fogadta első látogatóit az elmúlt napokban.
Népszerű pedagógus házaspár Biatorbágyon Kontra Imre és Kontráné Sípos Réka. A biai
református gyülekezet által fenntartott egyházi iskolában e tanév végén már a harmadik
alsós, közösen vitt osztályukat adják tovább a felső tagozatnak. Az intézmény alapító tanítópárosát egyaránt faggattuk szakmájuk szépségeiről, fortélyairól és hitük megéléséről.
A presbiteri tisztség tartást ad, de nem társulhat hozzá elbizakodottság, az Isten melletti elköteleződés pedig fontosabb, mint a hitbeli érettség – véli Molnár János főgondnok, a Magyarországi Református Egyház presbiteri elnöke, aki hasznosnak tartja a presbiterképzést, és szívesen látja a nőket is az egyházi tisztségviselők között. Június harmadik hétvégéjén ünnepeljük a presbiterek vasárnapját.
Ki is a nyáj? Sorban jöttek elő az arcok. A bibliakör tagjai, majd a gyülekezet, a dicsőítő csapat, a presbitertársak. Egyszer csak megálltam, és majdnem hangosan kérdeztem: hát ki vagyok én? Szerencsére nem volt a közelemben senki – vagy mégis? A Szentlélek szólhatott, mert belém hasított a felismerés: presbiter. Ráadásul a legpresbiterebb presbiter (amennyiben a szó azt jelenti, hogy az idősebb férfi, hiszen a testület legkorosabb férfi tagja vagyok).
„…menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!” – olvashatjuk a gazdag ifjúhoz intézett jézusi szavakat Márk evangéliumában. A történetet mind ismerjük, sok prédikáció született róla, amelyekben hallhatunk pénzről, lemondásról meg az Istennek átadott élet örömeiről. Ezek mellett talán kevésbé figyeltünk a mondat végi egyszerű meghívásra: „Kövess engem!”
Át- és átszövi életünket, mégis nehezen vesszük észre, és még bonyolultabb feladat szavakba önteni, mi a kegyelem. Pedig hitünk olyan elemi megéléséről beszélünk, amely nélkül nincs keresztyénség, sem üdvösség. Segítségképpen Némethné Sz. Tóth Ildikó balatonkenesei lelkipásztor a bibliai háttér és a hittételek felől körvonalazta számunkra ezt a fogalmat, Barta Zsolt, a Pápai Teológiai Akadémia tanára, soproni lelkipásztor pedig az istentiszteleti liturgia szempontjából segít átgondolni, hol a helye a kegyelemnek a gyülekezet életében.
Majdnem húsz év után hálával vonul vissza Tóth János, a Magyarországi Református Egyház Gyökössy Endre Intézetének alapító intézetvezetője. Az itt végzett lelkigondozói pályafutása lezárásaként szerkesztésében jelent meg az Emberexegézis című könyv, amit május 31-én mutattak be a Ráday Házban, azon a konferencián, ahol az intézet elért eredményeiről számoltak be a résztvevők. A hálaadó szakmai napra a szervező Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálata meghívta Székely-Gyökössy Szabolcsot, Gyökössy Endre unokáját is. A közgazdász, üzletember megindító történeteket mesélt oldalunknak lelkipásztor, pszichológus nagyapjáról.