Kálvin szereplőként egy reklámban?! Miért ne? A reformátusságot a közösség fontosságával és a keresztyénség kétezer éves múltjával is reklámozhatjuk Simay Attila Endre reklámszakértő szerint. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatójánál rákérdezünk, keresztyénként másképpen kell-e tekintenünk a promóciókra. Megkérjük, segítsen tudatosabb fogyasztóvá válnunk, és megtudjuk, hiába ismer szakértőként minden marketingtechnikát, némelyikre még így sem immunis.
Kommunikációnk a személyesnek vélt szinteken is egyre inkább mediatizálódik, közvetítetté válik, és a telefon recsegése, a képernyő pixelei lassan beépülnek abba a képbe, amelyet közeli vagy távoli ismerőseinkről magunkban felidézünk. Közösségi életünkben is ezt tapasztaljuk.
Nem vagyok technológiaellenes, mindezt azért tartom fontosnak, mert igaznak látom Marshall McLuhan gyakran idézett gondolatát: „A médium – maga az üzenet.” Nagy Károly Zsolt gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Az igazi sportoló olyan, mint a keresztyén ember: példájával és biztatásával segít másokat a cél felé – vallja Szabó Árpád Csaba, a Cegléd-Felszegi Református Egyházközség lelkésze, akinek az életében kiemelt helyen szerepel a mozgás. Motivációja annyira „ragályos”, hogy a családját és a gyülekezetét is „megfertőzte” vele, így ők is rendszeresen járnak a helyi futóklubba. 2025-ben egyházközségi csapattal terveznek indulni a kihívásokkal teli Ultrabalaton futóversenyen.
Az életünkben gyakran találkozunk olyan pillanatokkal, amikor teljes erőbedobással dolgozunk valamin, mégis úgy érezzük, hogy az eredmény túlmutat saját erőfeszítéseinken. Ez a tapasztalat különösen igaz a hit világában, ahol az emberi munka és Isten kegyelme egymásba fonódva hoz létre valami nagyszerűt. A reformátori alapelvek is ezt a párhuzamot tükrözik, hangsúlyozva, hogy bár életünk és hitünk teljes mértékben Isten ajándéka, mégis aktív részesei vagyunk saját életünk alakításának. Siba Balázs írása a Reformátusok Lapjából.
A hívők közötti barátságban helye van az intésnek, a közös és az egymásért mondott imádságnak. Itt nincs versengés, a másik megalázása, gyengeségeinek kihasználása – mutat
rá Székely Zsolt Ferenc hencidai lelkipásztor, akit elősorban a férfibarátságról kérdeztünk.
A beszélgetésből kiderül, a Bibliában, azon belül főként Jézus – olykor döbbenetes – szavaiban lépten-nyomon megtaláljuk a jó, illetve a keresztyén barátság ápolásának fogódzóit.
Isten biztonságot és megelégedettséget szeretne adni nekünk; nyugalmat, amelynek egyik eszköze a pénz. Éppen ezért támogatja, hogy gondoskodjunk a jövőnkről – állítja Illéssy János pénzügyi szakember, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága korábbi elnöke. Úgy véli, a házasságban közösen sáfárkodunk Isten ránk bízott vagyonával, a családi pénzügyek kapcsán pedig gyakorlati tanácsot is ad.
A vallási minták fontosak, hiszen irányt mutatnak. Ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hit személyes ügy, azt helyettünk senki nem élheti meg, s nem is tudja kifejezni. Személyes, de nem magánügy – vallja Borsi Attila János teológus, református lelkész. A Károli Gáspár Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Szabadbölcsészeti Tanszékének tudományos főmunkatársával irodalmi és egyháztörténeti vallomásokról, naplókról és protestáns lelkiismeretességről beszélgettünk.
A leányfalui Ravasz László Emlékházba látogattak az egyházkerületek püspökei és főgondnokai, hogy a múltban kapaszkodót találhassanak a jelen problémáinak megértéséhez.
Jézus mindenkori tanítványai azt a küldetést kapták, hogy evangelizáljanak. James Innell Packer angol teológus szerint erre a feladatra akkor képes a keresztyén ember, ha teljes hite van Isten szuverenitásában és kegyelmében. Az evangelizáció és Isten szuverenitása című könyvében azt a kérdést járja körül, hogy mi az összefüggés az ember felelőssége és Isten szuverenitása között, hogy mindennek milyen hatása kell, hogy legyen a keresztyének feladatára, az evangelizációra.
Az Érd-parkvárosi Református Egyházközségben hangsúlyos szerepet kapott egyházunk idei tematikája, az élő Ige. Tar Zoltán lelkipásztor minden évben kijelöl egy szakaszt a Szentírásból, amely elkíséri őket az esztendőben. Idén ezt is az élő Ige jegyében választották ki. Emellett közös áhítatra hívja a gyülekezetet minden reggel, amelyet a közös levelezőlistára küld el. Ennek szerkesztésében már a fiatalok is részt vesznek, ezzel is építve az élő közösséget.
Az idei Reformátusok Szárszói Konferenciáján egyházunk helyzetére és az elmúlt időszak tanulságaira fókuszálnak a szervezők. Hangsúlyozzák, hogy nem a kegyelmi ügy tárgyalása és egyes személyek felelősségének a vizsgálata lesz a téma. A rendezvény célja, hogy Isten rámutathasson a kihagyott lehetőségekre, hibákra, és természetesen vele közösen keresik a kiutat és a megoldásokat is.
A Magyarországi Református Presbiteri Szövetség májusi tisztújításán a küldöttgyűlés egyhangúlag választotta meg az ez idáig alelnöki tisztséget betöltő Szabó Gábort, a Dunántúli Református Egyházkerület presbiteri főjegyzőjét.
A kálvini reformáció formáját névadójának, Kálvin Jánosnak köszönhetjük, de kialakulása a két zürichi reformátorhoz, Zwinglihez és Bullingerhez is szorosan kötődik. Utóbbi – aki 520 évvel ezelőtt született – volt az, aki Kálvin Jánossal egyeztetve elkészítette a hitünk alapjait összefoglaló Második Helvét Hitvallást.
Élni jó! – a 36. zsoltár ihlette az idei Református Egyházi Napok Dunántúl témáját. A tizedik REND Tata főterét, református templomát és a környező épületeket is megtöltötte hívőkkel és az arra járó érdeklődőkkel. Az ingyenes, háromnapos fesztiválon kiválóan megfért egymás mellett a könnyű- és komolyzene, a fórumbeszélgetések vagy éppen a gyermekprogramok. A református utcában az egyház szolgálati területei is bemutatkoztak. Videós összefoglalónk.
Nagy ünnepek alkalmával gyakran láthatunk az egyházközségekben teológusokat prédikálni. Ők így segítik a helyi lelkészeket a szolgálatban, gyakorlatot szereznek, emellett lelki és anyagi támogatást kapnak a tanulmányaikhoz. De hogy milyen érzés legátusnak lenni, először felmenni a szószékre, mi a libellus és milyen próbatételek várhatnak egy lelkésznek készülő huszonévesre, arról ritkán hallunk. Éppen ezért összeszedtem hat év legátusi tapasztalatait.
Mit ad nekünk a sport? Gémesi Csanád olimpiai bronzérmes kardvívó szerint az egyik legfontosabb tulajdonságot, a kitartást erősíti bennünk. A versengés sokoldalúsága mellett arról is beszélt, hogyan befolyásolja a sport az élet különböző területeit, és miért fontos ez profi és amatőr sportolók számára egyaránt. A sportoló Molnár Ambrus vendége volt a Világ/nézet legutóbbi adásában.
Fiatalemberként még összeférhetetlennek tartotta a felekezeti különbözőséget a házasságban. Hosszas vívódás és tizenegy évnyi házasság után ma már úgy véli, emberileg szőhetünk elméletet arról, mi és hogyan működne jól a családunkban, de Isten tervei nem feltétlenül az elképzelt utainkon valósulnak meg. Jánossy Gergely reformátusként és felesége, Sára katolikusként a mindennapokban is megélik, hogy a lelki egység nem felekezeti kérdés. Otthonukban, Budakalászon kerestük fel őket.
Bő fél évszázada kezdte ugyanabban a gyülekezetben, ahol most is szolgál. Volt ugyan öt év kihagyása, miután hatvanöt évesen nyugdíjba ment, de két éve a terület ellátatlanul maradása miatt visszatért a Szecsődi és Hollósi Református Társegyházközség élére. Ferentzi Sándornak, a Rába menti Magyarszecsőd, Molnaszecsőd és Egyházashollós tiszteletesének rengeteg pásztori leleménye, élménye és tapasztalata van – ezekből merített a Reformátusok Lapja egy riportra valót.
Június 19. ma már nemzeti emléknap, június utolsó szombatja pedig a magyar szabadság napja.
És mi történt egyházunkban azokban a júniusi napokban? Éppen a június 21. és 30. között megtartott II. Magyar Református Világtalálkozó előkészületei zajlottak. T. Németh László történész, újságíró gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Kettészakadt családok, elhagyott otthonok, félelem az ottmaradtakért vagy aggódás az elmenekültekért. Karácsony, amikor nem egy fa körül ülnek le a családtagok, egy nyári szünet, amikor nem lehet meglátogatni a nagymamát és az állandó bizonytalanság, hogy mi is lesz holnap. A menekültek világnapján gondoljunk azokra a kárpátaljai magyar, ukrán vagy más nemzetiségű emberekre, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják az otthonukat! Publicisztika egy buszról, nehéz sorsokról és egymást segítő emberekről.