A lelkésznék és lelkésznők találkozójának első alkalma ez év májusában sok érdeklődőt vonzott. Kiderült, hogy a számos lelkészi kiskör, továbbképzés és egyéb egyházi program ellenére tud újat nyújtani az az alulról jövő kezdeményezés, amely nem kizárólag hittudományi végzettségű, de gyülekezeti szerepeikben nagyon is hasonló nők találkozását, tapasztalatcseréjét célozta meg. Az egyik ötletgazdát és szervezőt, Csűrös-Varga Vanda gyömrői lelkipásztort kérdeztük a második, őszi összejövetelük apropóján.
Miért kell küzdenünk? Küzdeni büntetés? Hol a helye az önbizalomnak és az Istenben való bizalomnak? És a feladásnak? A Szólj be a papnak! október 3-án este a Grundon megtartott alkalmán Pintérné Tóth Ágnes, a Schweitzer Albert Református Szeretetotthon lelkipásztora, Balázs Mihály Rózsák terei görögkatolikus pap, Gombkötő Beáta, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem evangélikus egyetemi lelkésze és Csáky László tréner a küzdelem témáját járták körül.
Harkó Gyöngyvérről nem sok nyilvános információt találni. Csupán annyit, hogy 1949-ben az erdélyi Sepsiszentgyörgyön született, 1998-ban Csíkszeredában megjelent a Maradok – I remain – Magyar költők hangja Erdélyből című, kétnyelvű összeállítása, 2015-ben pedig megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést a New Brunswick-i Vers Hangja Irodalmi Kör több évtizedes ismeretterjesztő és jótékonysági tevékenységéért.
Evangelizációs alkalmakat tartottak a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközségben a hétvégén. Isten üzenetét Hajdú Zoltán Levente szóládi református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának főigazgatója hirdette. Az evangelizációsorozat központi címe kérdésként hozta az egybegyűltek elé, hogy Isten dönt-e a világunk és az életünk felől.
A lelkipásztori hivatás éve ráirányította a figyelmet a lelkészi pálya összetettségére, kihívásaira. A szolgálatról való diskurzus közepette azonban gyakran megfeledkezünk az őszinteségről, amelyre az érintetteknek is óriási szüksége van. Kocsev Miklóssal, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának leköszönő dékánjával beszélgettünk a hitelesség szerepéről és a személyes kapcsolódásra való alapvető igényről.
Exkluzív kalandra hívja október 12–15. között a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház azokat a fiatalokat, akik vállalják, hogy hetvenkét órán át másokon és másoknak segítenek. Az önkéntes akciót tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a három történelmi keresztény egyház. Idén az esemény fővédnöke a Margaret Island zenekar, valamint Horváth Boldi, a Kelemen Kabátban együttes énekese.
A szivárvány feltárja, hogy mit rejt Isten kegyelme. Magától értetődő, hogy ha hét ágra süt a nap, nem látunk szivárványt. Akkor fogjuk látni, ha valahol a közelben volt egy hatalmas zivatar, lecsapott egy hatalmas vihar, az időjárás „rosszra” fordult. Ehhez hasonlóan Isten kegyelmét akkor érzékeljük leginkább, amikor bajok történnek. Márkus Tamás András református lelkipásztor gondolatai.
Az örökséget a hagyatéktól alapvetően a hozzá fűződő viszonyunk különbözteti meg. A hagyaték az, amit ránk hagynak – ha kell, ha nem, aztán vesződünk vele. Az örökség az, amire reflektálunk, amit a miénknek érzünk, amiben a múltunkat látjuk és aminek folytatóiként gondolunk magunkra. Az örökség így mindig több, mint az a tárgy vagy dolog, amelyet ránk hagytak. Nagy Károly Zsolt kulturális antropológus gondolatai.
Az Október a reformáció hónapja programsorozatban a protestáns egyházak országszerte számos rendezvénnyel hívják fel a figyelmet a méltó ünneplés és emlékezés fontosságára. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa az ez évi mottóját – „Akarom. Tisztulj meg!” – Máté evangéliumának 8. fejezetéből merítette.
A Ráday családi napon fiatalok és idősek, kicsik és nagyok együtt élték át, mit jelent meghallani az elhívást és kapcsolódni közös történetünkhöz. A Ráday-napok záróprogramján ezernél is több református hívő találkozott. A cikkre kattintva az eseményről készült videós beszámolónkat is megtekinthetik.
Jom kippur. Az engesztelés napja. Csodálatos nap ez, keresztyén szemmel is. Nekünk sem árt feltenni a kérdést az adventtől adventig tartó egyházi év ünneptelennek nevezett félévének közepén: mégis, milyen állapotban óhajtunk megállni a kegyelmes Isten színe előtt? Hodossy-Takács Előd írása a Reformátusok Lapjából.
Templomban bújócskázik a gyerekekkel, csak hogy otthonosabbá tegye Isten hajlékát a hittanosok számára. Hajdúné Tóth Lívia lelkész, hitoktató szerint nem kell félni a kalandos tanítástól, a legjobb fegyelmezési módszer az érdekes előadás.
Hogyan egyeztethető össze a lelkipásztori hivatás és az apaság? Nehezebb-e egy lelkésznek a munkája mellett a gyermekeire és a feleségére is időt szakítania, mint bármelyik dolgozó férfinak? Miként lehet egyszerre figyelni a gyülekezet és a család igényeire? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ Hajdú Szabolcs Koppány lovasberényi lelkipásztorral, esperessel.
A táncnak szentelte az ifjúságát, de a sikerhez vezető út egy szakaszán úgy érezte, hogy a teológia által válhat teljessé az élete. A Református vagyok következő vendége, Csatári Bíborka lelkipásztor és táncos is egyben. Úgy tartja, hogy a színpadot és a szószéket Isten köti össze. Eltáncolt prédikációról, a női lelkészség megéléséről és a gyülekezeti élet fontosságáról is beszélt műsorunk szeptemberi adásában Gundel Takács Gábornak. A teljes műsor a cikk végén nézhető vissza.
A lelkipásztori hivatás éve kapcsán ezen Istentől rendelt hivatás világát, áldásait és kihívásait járták körül a Dunamelléki Református Egyházkerület felkért előadói, megjelent lelkipásztorai és teológushallgatói az Ige jegyében a Ráday-napok tudományos konferenciáján. Balog Zoltán pedig bejelentette, hogy 2024 az Élő Ige éve lesz. Ezen a csütörtöki eseményen kívül további előadások, kiállításmegnyitó, ifjúsági találkozó és családi nap is gazdagítja a programsorozatot, amelyre szeptember 28. és 30. között kerül sor a budapesti Ráday Házban, illetve a Szentendrei Skanzenben.
Ismét kántortalálkozót tartottak Balatonkenesén. Az alkalom középpontjában az új énekeskönyv és korálkönyv alkalmazásának kérdései álltak. A szervező, Sipos Csaba beszámolója.
A Károlin nem hagyható figyelmen kívül az az értékkatalógus, amely az embert emberré teszi, így a szakmai-technikai tudás megtanításán túl figyelmet fordítunk az erkölcsi szempontokra, arra, hogy hallgatóink és oktatóink a jog végső célját, a társadalmi igazságosság szolgálatát is figyelembe vegyék tevékenységük során – mondja Tóth J. Zoltán tanszékvezető, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának új dékánja.
Mi segít a lelkipásztornak kitartani? A felmérések szerint az őszinte kapcsolat a lelkésztársakkal a hosszú, kiegyensúlyozott szolgálat létfontosságú eleme. Éppen ezért helyezte középpontjába a közösség megélését a Somogyi Református Egyházmegye kétnapos lelkésztalálkozója Balatonszárszón. A rendezvénynek a szervezők célját remekül kifejező Minap címet adták. Hella Ferenc nagykanizsai lelkipásztor, az egyházmegye esperese szeretné megóvni lelkészeit a bezárkózástól, az elszigetelődéstől, nehogy úgy érezzék, egyedül élnek egy magányos szigeten.
Viszonylag későn talált rám az irodalom, gyerekkoromban minden jobban érdekelt, mint egy-egy nehézkes olvasmány. A magyarórák nagy részét igyekeztem alvással tölteni, a gimnázium által szervezett kötelező színházi előadásokról is rendszerint kiszökdöstünk a szünetekben. Az egyik ilyen színdarab alkalmával azonban nagyot fordult velem a világ, váratlanul olyan művészeti katarzist éltem meg, amely teljesen lenyűgözött. Hámori Márton írása a Reformátusok Lapjából vallomásokról, irodalomról és Márairól.