Virágh Pál, a Tiszántúli Református Egyházkerület egykori főgondnoka, életének 86. évében visszaadta lelkét teremtőjének. Földes község díszpolgáraként, gyémántdiplomás jogászként önzetlenül szolgálta szűkebb és tágabb családját, nemes lelkülettel hazáját, szeretettel református egyházát, valamint felvidéki és partiumi felmenői révén magyar nemzetét. Temetése szeptember 22-én lesz.
Az iskolakezdés visszatérés abba a ritmusba, amely szolgálhatja az oda járók egészséges fejlődését, ha szeretetteljes pedagógusok és befogadó kortárs közösség veszi körül őket. Az iskolában érintkeznek egymással a gyermekek, mozognak, játszanak. Feladatokat és felelősséget kapnak, nehézségekkel szembesülnek (ha a tanárok nem óvják túl őket), és konfliktusokat oldanak meg.
A Nebuló Magyar Nyelviskola Clevelandben nem csupán hétvégi tanoda, hanem valódi találkozási pont: a gyerekek magyarul tanulnak olvasni, a szülők barátokra lelnek, az ünnepek „otthoni ízt” kapnak. A háttérben Krasznai Beáta pedagógus és pszichológus áll: iskola- és közösségszervező is. Férje, Krasznai Csaba püspökként és tiszteletbeli magyar konzulként szolgálja a helyi magyarságot. A Nebulóban összeér család, hit, hivatás és magyarság.
A Ráday-napok az egyik legnagyobb egyházkerületi ünnep, ahol a Dunamelléki Református Egyházkerület hívei találkozhatnak. Idén október 2. és 4. között a Ráday Ház ad otthont az első két nap programjainak, a gyülekezeti nap idén Dunaszentgyörgyön lesz. A rendezvény minden korosztályhoz szól, de az Ifjúság Szolgálatának Évében a fiatalokon van a fókusz: őket kihelyezett találkozókkal várják Kecskeméten és Pakson. Ez az alkalom lehetőséget adhat arra, hogy megerősödjön a dunamelléki reformátusok összetartása és talán a világ felé is mutatja: bár sokan, sokfélék vagyunk, mégis egy a hitünk.
Az ifjú kánai pár kétségkívül elszámolta magát, amikor a bort beszerezték. Igen nagy lakodalom lehetett, ha Jézus és családja mellett a tizenkét tanítványt is meghívták a vendégseregbe. Próbáljunk elképzelni valami hasonlót mai közegben: mintha a rokon vagy közeli barát lelkésszel együtt az összes konfirmandusát is meghívná valaki az esküvőjére.
Mit kezd egymással a digitalizált fiatalság és a bölcsességet hordozó idősebb nemzedék? Faggyas Sándor Óriások és törpék című publicisztikája az idei szárszói konferencia kulcstémájára tapint rá: hogyan élhetnek és működhetnek együtt a különböző generációk – nemcsak egymás mellett, hanem valódi kapcsolatban?
Az öngyilkosság-megelőzés világnapja kapcsán beszélgettünk Sipos József tiszakeresztúri lelkipásztorral, lélek- és embermentővel, a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése Alapítvány vezetőjével. A halál torkából is sikerült már kimenteniük gyermekeket. Örömmel tölti el, hogy a nyáján is a foggal-körömmel élni akarást látja. Tanácsa: mivel a figyelem és törődés életet menthet, próbáljunk meg másokat felkarolni, róluk gondoskodni, ez rajtunk is segít.
A mesterséges intelligencia már a gyülekezetekben is jelen van. A Reformátusok Lapja kutatásában közel száz lelkipásztor mondta el, mire használja – vagy éppen miért utasítja el – ezt az új eszközt. Van, aki időt spórol vele és segédanyagokat készít, más viszont attól tart, hogy a gépi szöveg elhomályosítja a prédikációk lelki mélységét.
Friderikusz Anna Flóra élete minden területére misszióként tekint. A Bátor Tábor önkénteseként most jótékonysági félmaratont fut váltótársával, hogy az így összegyűlt adományokból tartósan beteg gyermekeknek szerezzenek kincset érő élményeket az alapítvány iskolai, kórházi és tábori programjain.
Hálaadó istentiszteletet tartottak augusztus 31-én Körösladányban a reformátusok, ahol a felújított iskoláért és a gyülekezeti házat díszítő új fakazettákért mondtak köszönetet. Előbbit nagyrészt saját forrásokból finanszírozták, utóbbiakat pedig bútorfestő mesterek ingyen készítették a gyülekezetnek. A modern találkozott a hagyományossal.
A reformátusság egyik kiemelkedő kultúrkincse az énekeskönyvünk; ez 2021 novemberében újult meg és bővült ki kétszáztíz énekkel. Az éneklésnek és az énekek szövegének fontos szerepük van a református istentiszteleteken, de sokan az egyéni elcsendesedés idején is az énekeskönyvet felnyitva merítenek erőt, így kapcsolódva még szorosabban Istenhez. Az új énekeskönyv már eddig is több mint kétszázezer példányban jelent meg kinyomtatva a Kálvin Kiadó gondozásában, de digitálisan is elérhető a Magyarországi Református Egyház weboldalán.
Vigyáznod kellene az édességgel! Vagy pont ellenkezőleg: csont és bőr vagy! Ismerősek ezek a többnyire távolabbi ismerősöktől érkező aggodalmak? A világ egyik legnehezebb dolga a küzdelem a kilókkal, akár kevesebbet, akár többet szeretnénk belőle. De mikor leszünk elegek önmagunknak, a visszajelzéseket küldő testvéreknek, és vajon mit gondol a külsőnkről, a megjegyzésekről és egyáltalán az ideális testképről Isten? Sőt, van-e keresztyén fogyókúra, és azt érdemes-e akár a nyugdíjhoz közeledve is elkezdeni? Erdős Eszter lelkipásztor, a ráckeresztúri drogterápiás otthon egykori vezetője, lelkigondozó harminc kiló súlyfeleslegtől szabadult meg másfél évvel ezelőtt, azóta tartja a súlyát.
A Szentendrei Református Gimnázium adott otthont augusztus 30-án a közös Kárpát-medencei református tanévnyitónak. Az ünnepi alkalmon püspökök, lelkipásztorok, állami vezetők és diákok köszöntötték az egybegyűlteket, a hálaadás, az evangélium továbbadása és a közösségi összetartozás fontosságára hívva fel a figyelmüket.
Fekete Fanni szerető családban nevelkedett, de kamasz- és ifjúkorát szinte egészen lefoglalta a szorongással való viaskodás. Pár éve eltalált a Budapest-Budai Református Egyházközségbe, ahol sokat gyógyult, sőt, nemrég bizonyságot is tehetett új útjairól a közösség előtt. Tanulságos, milyen külső-belső feltételek kellettek ahhoz, hogy Isten feltétel nélküli szeretete célba találhasson az ő esetében is.
Két évtizede szolgál Tiszapalkonyán és Oszláron Feketéné Szóráth Edina Klára református lelkipásztor. Első női lelkészként érkezett a két borsodi faluba, otthonra talált családjával. A kicsi, idősödő közösségeket kulturális és lelki programok révén igyekszik élettel megtölteni. – A falusi gyülekezetek családiasak, és bár kisebbek, a kapcsolatok személyesebbek – vallja. Éppúgy beszél szolgálata örömeiről, mint nehéz pillanatairól, és arról is, a kistelepüléseken a lelkész ajtaja mindig nyitva áll.
Évente több száz tizenévest mozgatnak meg a Református Fiatalok Szövetségének találkozói. A küldetés harminchat éve ugyanaz: az egyház alapértékeivel összhangban lehetőséget teremteni, hogy a gyülekezetek ifjai megismerjék egymást, és megerősíthessék az istenkapcsolatukat.
Ha valaki Hajdúböszörmény központjába érkezik, hamar megakad a szeme a Bocskai téren álló református templomon. A monumentális épület tornya messziről is látszik, de az igazi titka nem a kőfalakban, hanem abban a közösségben rejlik, amely köré épült. Gyulai Sándor főgondnok, a Loment lelkész házaspár és Balláné Bodai Judit iskolaigazgató vallomásai azt mutatják, hogy a gyülekezet nem csupán a múltjába kapaszkodik, hanem a jövő nemzedékeit is neveli.
Augusztus 21–23. között Debrecenben tartotta ez évi konferenciáját a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma. A háromnapos tanácskozást megnyitó plenáris ülés központi témája a háromszázötven évvel ezelőtt gályarabságra hurcolt protestáns prédikátorok és tanítók szenvedéstörténete volt. A tárgykörről neves előadók értekeztek előadások és kerekasztal-beszélgetés formájában.
– A kövek újjászületése bizonyos szempontból együtt jár a lelki megújulással, és talán épp ez a legfontosabb ebben a gyülekezetben – mondja Gyulai Sándor, akinek személyes életútja szorosan összefonódik a Bocskai téri református közösség újjáépülésével. A Kossuth rádió közelgő istentiszteleti közvetítése kapcsán a gyülekezet életéről a főgondnokkal, a Loment lelkész házaspárral és Balláné Bodai Judit iskolaigazgatóval beszélgettünk.