Hálaadó istentiszteletet tartottak a kunhegyesi református templomban március 18-án. A gyülekezet hálát adott a templom külső felújításáért, az óvoda bővítéséért, valamint az idősgondozásban és egészségügyben történt fejlesztésekért. Fekete Károly püspök hirdetett igét.
A tervezéshez ötletek, gondolatok és jó szakemberek kellenek. A pályázatíróknak, projektmenedzsereknek meg kell oldaniuk, hogy az ötletek valóra válhassanak, még akkor is, ha valami elsőre lehetetlennek tűnik. Kósa Mónika, a Magyarországi Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatának vezetője arról is beszél, miért fontos a szolgálatok összmunkája.
Újra és újra eljön a szabadítás – mondta Balog Zoltán püspök az Ukrajnából elmenekülteknek szervezett áhítaton. A Zsinat lelkészi elnöke a vasárnap esti, fasori alkalmon meghívta a reformátusok közé a háború elől Magyarországra menekülteket, lelki otthont kínálva nekik, ahol átélhetik Isten hatalmát és szeretetét.
A család védelme – a biblikus családkép címmel rendezett konferenciát az Evangelikál Csoport Egyesület Budapesten. Az egyik beszélgetésen egyházvezetőket ültettek egy asztalhoz. A református felekezetet Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke képviselte. A résztvevők hangsúlyozták: szeretettel, de határozottan kell kimondani a bibliai igazságot.
Szükségünk van Istenre és egymásra is, hogy ne csupán testileg vészelhessük át ezt az időszakot, hanem a lelkünket is meg tudjuk erősíteni – fogalmazott Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, amikor a Magyarországra menekülők számára szervezett március 20-i imaalkalomról kérdeztük.
Nyolcvanéves lenne Illés Lajos, az Illés együttes alapítója, aki később Kisorosziban volt kántor, felesége, Makkai Lilla lelkész mellett. Ezzel a néhány sorral emlékezünk a híres zenészre, aki a színpadon és a templomban is megtalálta, hogyan segíthet zenéjével másoknak.
Ugye, nem fogja a személyemet kidomborítani a cikkben? Csak azért beszélek, hogy az ügy szolgálatában álljak – mondta Molnár Mária a Magyar Hírlap újságírójának egy interjúban 1927-ben. Ilyen szerényen próbálta magáról elterelni a figyelmet a diakonissza, aki egész életével és halálával is az „ügyet” szolgálta. 1943. március 16-án ölték meg a japánok a Mánusz szigetén missziós szolgálatot teljesítő diakonisszát.
Ebben az évben március 14-én adták át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Áder János, államfő, Orbán Viktor és Kövér Lászlóval együtt adta át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat március 14-én az Országházban. A kitüntetettek között több református is szerepelt.
Rengeteget harcolt a lelkésznők jogaiért, de soha nem volt feminista. Az első budapesti női lelkész, aki megszerezte a palástjogot. Karsay Eszter a református egyház két meghatározó lelkipásztora, Gyökössy Endre és Farkas József örökségét vitte tovább lelkészi szolgálatában. Olyan – nyolcadik kerületi – gyülekezetet vezet, amelynek sosem volt temploma, mégsem cserélne senkivel. Bátor, nyitott, együttérző asszony portréja.
„A magyarországi reformátusok számára különös jelentőségűek voltak az 1848-as forradalmi tavasz történései. A protestánsok végre először voltak a szabad haza szabad, egyenrangú állampolgárai, ahol elvárhatták, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a hivatalok részéről.” Szatmári Judit írása.
Petőfi Sándor sok más értéküzenete mellett örök életbizalmát, „a magyarok Istenébe” vetett szilárd hitét, az Istennel való találkozásnak nem szűnő igényét küldi a mába. Publicisztikánk március 15. alkalmából.
Alázatra tanította meg leginkább Isten az elmúlt időszakban. Kárpátaljáról menekült, de otthonában most más menekültek élnek. A határon átlépve rögtön munkába állt: tolmácsol, szállít, és közben igyekszik Isten eszköze lenni. Szabó Zoltán szernyei presbiter, az Evangéliumot Minden Otthonba nemzetközi szervezet kárpátaljai munkatársa: Isten vezetéséről, szeretetről és a háborús időben megélhető böjtről beszélt nekünk.
A böjt nem öncél, odafigyelést vár a keresztyénektől az Úr: legyen ez önmegtartóztatás, befelé fordulás vagy tartózkodás az evéstől, ivástól. A szokások közül talán a legismertebb a húsételek elhagyása – mondja Csomós András, a Reformátusok Lapja Ízzel-lélekkel rovatának séfje.
2023-ra teljesen megújul a főváros egyik legnagyobb református gyülekezetének otthona, a Budapest-Fasori Református Egyházközség temploma és parókiája. Az épületegyüttes külső felújítása már elkészült – vasárnap ezért tartottak hálaadó istentiszteletet.
„Ebben az időszakban mi, reformátusok is sok lelki áldást nyerhetünk, noha a böjt nem központi része a református kegyességnek.” Alföldy-Boruss Dezső nyugalmazott lelkipásztor írását ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
„13 óra: Lisztet, cukrot, konzerveket vásárolunk, de szinte üresek a boltok polcai. Ezrek tartanak a határ felé, senki semmit nem tud igazán. Mitévők legyünk? Menjünk vagy maradjunk? Mi lesz velünk?”
Egy harmincöt éves magyar református családapa beszámolóját olvashatják az ukrajnai háború kirobbanásának napjáról.
Aki megérzi a közösséget Istennel, az keresi majd másokkal is: elhívásunk lényege és célja a misszió. Hajdú Zoltán Leventét, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Missziói Szolgálatának szakmai vezetőjét missziói elképzeléseiről is kérdezte a Reformátusok Lapja.
Földváryné Kiss Réka, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének vezetője és Sepsi Enikő műfordító, művészetelméleti szakíró, az egyetem Bölcsészettudományi Kara Művészettudományi és Szabadbölcsészet Intézetének vezetője is kitüntetést kapott.
Keresztyénségére igazodási pontként, a gyermekekre a gondviselés ajándékaként tekint. Vallja, hogy a hivatal, a tisztség kegyelemből ered, és igazi csapatjátékosnak mondják. Portré az ország első, szabadon választott református köztársasági elnökéről, Novák Katalinról.
A Reformátusok Lapja is lehet lámpás, amely tiszta és igaz történeteket ragyogtat fel egy hazug világban – mondja Fekete Zsuzsa. A lap új főszerkesztője azt reméli, hogy a nyomtatott sajtó térvesztése ellenére is lesznek olvasók, akik erőt éreznek abban, hogy saját lapja van a református közösségünknek.