Messziről indulunk és messzire érkezünk Bogárdi Szabó Istvánnal ebben az interjúban. A gyerekszobában arra ébred egy hároméves kisfiú, hogy az édesapja lepötyög egy zsoltárt a zongorán, majd megismerünk egy bölcs dogmatikust, akivel zöld képű ufókról, a sákramentumok szolgáiról, a háborúról, az angyalokról és az igazságról értekezünk, miután a közelmúltban Károli-díjjal ismerték el a munkásságát.
A bálványokra és a terhekre nem vár más végzet, mint a mélység és a nehézkedés törvénye. Isten ezzel szemben azt mondja, neki más a terve velünk: ő alkotott, ő visz, ő hordoz, ő ment meg. Ettől Isten az Isten. Laskoti Zoltán szőlősgyulai lelkipásztor gondolatai.
Évzáró látogatást tett Kárpátalján Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Molnár János főgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának presbiteri elnöke és Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója.
Az iszkaszentgyörgyi és móri gyülekezetek volt lelkipásztora, nyugalmazott mezőföldi esperes 69. életévét betöltve hazatért Teremtő és Megváltó Urához. Temetése január 7-én 11 órakor lesz a móri református temetőben.
Az Amazing Grace (Ó, érthetetlen kegyelem) a történelem legismertebb keresztyén himnusza, megtérők dadogva kimondott imádsága, utolsó bűnvallás a halál kapujában. Az ének hat versszaka a kegyelem története a megtéréstől a halálig, amelyet átsző a gondviselés és a béke reménysége.
Tegyük fel a kérdést: ha nem lenne a közelünkben háború, ha nem lenne Covid, ha nem lenne migráció, ha nem lenne energiaválság, akkor minden rendben lenne?
Tíz hónapja háború dúl a szomszédban, mára a sötétség és a hideg lett az úr. Amikor kitört az orosz–ukrán konfliktus, abban bíztunk, hogy gyorsan véget ér, reménykedtünk, hogy a Covidhoz hasonlóan, amilyen hirtelen jött, ugyanúgy távozik is az életünkből. Nem így lett, a viszály a kárpátaljaiak hétköznapjait is teljesen átrendezte. Hitről, reményről és a béke iránti vágyról is beszélt Kovácsné Marton Erzsébet kárpátaljai újságíró.
A gyülekezeti ifjúsági alkalmakon is használhatók azok az eszközök, amelyek az Acorn ifivezetői képzésén sajátíthatók el. A szervezet azokat szeretné megszólítani, akik szenvedélyesen szeretik Istent, a fiatalokat és a Bibliát. Jövőre is nyílt napokon, képzési alkalmakon és táborokban lehet megismerkedni a módszerrel, amely a fiatalok és a Szentírás közötti erősebb kapcsolat kialakítását célozta meg. A két alapítóval, Andy Oatridge lelkésszel és feleségével, Zsófival beszélgettünk.
Január elsejétől minden reggel videós napindító áhítatokkal jelentkezik a Magyarországi Református Egyház Facebook-, Instagram- és YouTube-oldala. A református Bibliaolvasó Kalauz napi igeszakaszait minden héten más, az ország különböző részeiből hívott református lelkész magyarázza majd – összesen ötvenketten. A sort Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztor nyitja meg.
Mennyit ér az, aki e sorokat írja, és mennyit az Olvasók egyen-egyenként? Erre a kérdésre a legmegdöbbentőbb választ a Bibliában találjuk: „Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen”. Martoni Molnár Sándor írása a Reformátusok Lapjából-
Átfogó kérdőívvel méri fel az istentiszteltre járók szokásait a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség és a Debreceni Egyetem Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete. A kérdésekre január 31-ig válaszolhatnak online.
2001-ben, Keresztes Dóra hitben és játékosságban gazdag illusztrációival, a Magyar Könyvklub kiadásában jelent meg Nagy Gáspár már címében is gyönyörű, felnőttekhez és gyermekekhez egyszerre szóló, karácsonyi verseskötete, az Amíg fölragyog a jászol. Petrőczi Éva gondolatai Nagy Gáspár egyik legszebb karácsonyi verséről.
Az első karácsonyfákat almával, dióval, különböző formájú süteményekkel, mézeskaláccsal, pattogatott kukorica füzérekkel, szalagokkal díszítették. Strasbourgi protestánsok ezt még színes papírrózsával egészítették ki. A fára tett tartós süteményeket a gyermekek vízkeresztkor ehették meg. Melyek a rejtett üzenetei a karácsonyfa díszeknek?
A mennyek országa titokzatos kifejezés, amikor az ember meghallja, hirtelen elhalkul, elrévedez, engedi a lelkét elringatózni egy vaskos köd mögül egészen halványan felsejlő emlékképen. Amikor azt hallja, hogy a mennyek országa elközelgett, jólesően szívfájdító vágyakozást érez. Écsi Gyöngyi, a Hetényi Egyházközség lelkipásztorának gondolatai.
Mitől család a család? Sok mindentől, többek között hagyományaitól, rítusaitól, ahogy elbúcsúztunk gyermekként iskolába menet, vagy elmondtuk szüleinkkel a Miatyánkot lefekvéskor, esetleg közösen ebédelünk. Minden családban más, de rendkívül fontos a kommunikáció effajta szimbolikus megnyilvánulása. Földesi András jogász Jézus történetét olvassa fel szenteste, miközben tíztagú családja körbeállja a karácsonyfát.
December 25-én, karácsony első napján Balog Zoltán dunamelléki püspökkel, a Zsinat lelkészi elnökével készített interjút a karácsony üzenetéről az M1 Ma reggel című műsora. „Az igazi karácsonyi hálaadás forrása az, hogy tudjuk, az életünk jó kezekben van” – fogalmazott a püspök.
„Aki a béke gyümölcsét akarja élvezni, annak el kell ültetnie az életében és szorgalmasan gondoznia kell az Isten dicsőségének fáját” – figyelmeztet ünnepi írásában Kacsó Géza, a bátyúi református gyülekezet lelkipásztora.
„A karácsonynak értelmet nem az ember produkálta fényözön ad. A templomnak nem a csillag a legfontosabb része ott, a torony tetején. Ahogy egy születésnapban sem a szépen díszített meghívó a lényeg, hanem az ünnepelt” – írja a betlehemi csillag kapcsán karácsonyi publicisztikájában Bella Péter lelkipásztor.
A karácsonyt a legnyomorúságosabb időkben is próbálták megünnepelni az emberek. Nem történt ez másképp a magyar történelem során sem, háborúban, jólétben és diktatúrák alatt sem maradt el az ünnep. A karácsony állandóságot is jelent, és egyben esélyt. Esélyt, hogy rámutassunk arra, aki emberré lett, hogy visszavezessen minket oda, ahová tartozunk.
„Isten látja, hogy nem lehetek néma eb, trombita, kiáltó szó vagyok, nem magamtól, de Istenéből szólok”. 450 éve halt meg Méliusz Juhász Péter református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció egyik legnagyobb hatású alakja. Vagy ahogy Makkai László szerint sokan nevezték: Magyarország Kálvinja.