Az Úr végtelen kegyelmének emberi ésszel megmagyarázhatatlan, ugyanakkor mégis megragadható valósága az, hogy az Isten Fia, ha a maga életét akarta volna menteni, akkor „tizenkét sereg angyalnál is többet” (Mt 26:53) kérhetett volna az Atyától a maga védelmében. De nem tette, mert miattunk, helyettünk és értünk oda akart kerülni a keresztre, és meg akart halni az életünkért.
Hajdú Zoltán Levente nagypénteki gondolatai.
Évszázadok óta őrzi reformátusságát Mezőtúr, ahonnan nagypénteken, a csaknem kétszázötven éves mezőtúri belvárosi református templomból közvetít istentiszteletet a Kossuth Rádió. Két templom mellett kiterjedt oktatási és szociális intézményi hálózat is szolgálja a településen Isten ügyét. A gyülekezet számára nemcsak a hagyományok ápolása a fontos, hanem nyitottak a megújulásra is.
Elutasította a Helsinki Kerületi Bíróság a Päivi Räsänen parlamenti képviselő és Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspöke elleni vádakat. A bírák egyhangú döntést hoztak. A pert óriási nemzetközi érdeklődés övezte, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ha Finnországban megtörténhet a véleményszabadság megkérdőjelezése, akkor bármely más országban is lehetséges ez.
Test és lélek között kapcsolat van – mondja Gogola István pszichológus, presbiter. A beregszászi szakember dolgozott kórházban felcserként, pszichológus lett, majd lelkipásztori munkatársként diplomázott. Vele készített interjút a Reformátusok Lapja.
Egész alakos köztéri szobrot kap Ravasz László Leányfalun, ahol élete utolsó két évtizedét töltötte. Kutas László szobrászművész alkotásának leleplezésével egy időben emlékházat, egyházi gyűjteményt és rendezvényközpontot is avat a helyi közösség, az intézményt a református püspökről nevezik el. Szlávik Róberttel, a leányfalui református gyülekezet gondnokával beszélgettünk.
Erőtlen volt a felvidéki református egyház az ellenálláshoz, az anyaországi reformátusok pedig hiába tiltakoztak, a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében számos református magyart telepítettek ki szülőfalujából, városából. Házaikból Észak-Szlovákiában szinte katalógusból válogattak.
Gombola András szerető családban nőtt fel, már fiatalon sok sikert ért el a vívásban, majd jött a fordulat, az előremutató szenvedélyt felváltotta a mámor: italozás, drogozás, egyéjszakás kalandok, öngyilkossági kísérletek. A nincstelenségből Istennek köszönhetően sikerült épségben kiszabadulnia. A Halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központ Sport és Kulturális Egyesülete (BSE) vívószakosztályának vezetőjével Illényi Éva találkozott.
Régi tapasztalat: a keresztyén embernek a Biblia mellett mindennapi lelki-szellemi kalauza a költészet. A Reformatus.hu szerkesztősége hétről hétre közöl egy-egy klasszikus költeményt, református szerző tollából, két munkatársunk kommentárjával. Reméljük, így még közelebb hozzuk az olvasóhoz a kiválasztott verset. Tanúsítva: a „holt költők társasága” nagyon is él, a hajdani szerzők hangja elér a mába.
Már olvasható a Presbiter, a Magyar Református Presbiteri Szövetség lapja márciusi–áprilisi száma. A kiadvány kiemelten foglalkozik a húsvéttal és az ukrajnai helyzettel.
Áprily Lajos hitvalló költészete párbeszédet folytat a teremtett világgal. Visszahúzódó személyiségével megfért méltóságos tanári lénye. Vonzó tulajdonságait idézi egykori diákja, Nemes Nagy Ágnes: „nem bánnám, ha ennek a költőalkatnak a vonzóereje, a hűség, a szeretet diszkréciója, amit kivált, kissé általánosabb lenne. Ha divatosabbá válna az a csönd, ami az ő versének légköre és hatása”. Költészet napi publicisztikánk.
„A meghajlásunk mindig egy másik, őseredeti meghajlás rituális ismétlése. Imitatio Christi. Az pedig, amikor ez mások meghajlásával összerendeződik, szinkronba kerül, kegyelmi állapot.” Nagy Károly Zsolt, kulturális antropológus, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docense gondolatait ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
Az egyház vezetői a mögöttük álló szervezet zökkenőmentes működésével tudnak kiváló munkát végezni – vallja Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal irányítója. A jelenlegi zsinati ciklusban külön szolgálati ágként megalakult hivatalt eszköznek tekinti, amely az erőforrások hatékony felhasználásával nemcsak az egyházra, hanem az egész társadalomra hatással van.
„Nem feledhetjük el, hogy virágvasárnap a böjti időszak része, a hatodik böjti vasárnap. Ezért nem szakíthatjuk ki e napot a szenvedéstörténet eseménysorából” – mondja Fekete Károly. Úgy látja, a húsvétot megelőző vasárnapot és a jeruzsálemi bevonulás történetét nem önállóan, kiragadva kell vizsgálni. A Tiszántúli Egyházkerület püspökét arról kérdeztük, miért és mit ünneplünk virágvasárnap.
„A nyelv sokkal több pusztán kommunikációs eszköznél, ezért nagy identitásmegtartó erővel bírhat, a méltóság ajándékát hordozhatja az anyanyelvi Biblia még azon nemzedék számára is, amely már nem beszéli nagyszülei nyelvét.” Komlósiné Sümegi Nóra publicisztikája a Reformátusok Lapjából a beás nyelvű bibliafordításról és kis közösségek nyelvhasználatának fontosságáról.
Nagy Béla kárpátaljai főgondnokot és a Koreai Presbiteriánus Egyház küldöttségét is fogadták a Balatonszárszón ülésező Zsinaton. A XV. Zsinat ötödik ülésszakát április 6-án és 7-én rendezték meg. Átadták a 2021. évi diakóniai díjakat, megszavazták az új egyházi alkotmánytörvényt, más témák mellett az egyházi oktatás fejlesztéséről és a Kárpát-medencei missziós stratégiáról is egyeztettek.
Hosszú évek óta végez fontos társadalmi tevékenységet a Magyarországi Református Egyház és számos szervezete: gyógyítunk, bátorítunk, reményt és hitet adunk. Ahhoz, hogy ez a munka folytatódhasson, kérjük, ajánlja fel Ön is adója 1 százalékát egyházunknak!
Kárpátalja támogatásáról, hitoktatásról és a méltányosság szükségéről is szó esett Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke beszédében, április 6-án, a XV. Zsinat kétnapos ülése megnyitóján, Balatonszárszón.
„Így lehet a templomból egy ideig raktár, és közben mégis templom marad. Így lehet a böjt teljesen más, mint terveztük, mozgalmas és tevékeny, közben mégis böjt marad. Így térít el bennünket a megszokott utunkról a történelem, mégis maradunk az egyetlen úton, amit Jézus Krisztus követése jelent.” Bella Péter gondolatai a Reformátusok Lapja hasábjairól.
A böjti időszakban egyre inkább Krisztus szenvedésére, halálára emlékezünk. Böjt utolsó két hetében az egyházi szokásrendben passióénekeket énekeltek a gyülekezetek. Ezt a hagyományt szeretnénk feleleveníteni olvasóink számára, hogy a gyülekezetekben vagy otthon énekelve készüljenek a megváltásunk lényegét felmutató ünnepre.
Magyar református keresztyén – így jellemzi magát. Konzervatív gondolkodó, az elmúlt években publicisztikák százait írta meg, munkáit folyamatosan szemlézik a világi lapok is. Felvállalja a vitákat, és nem fél attól sem, hogy besorolják valamelyik politikai párt mögé. Köntös László református lelkipásztor, publicista úgy fogalmaz, hogy bármiről ír, minden mögött a legfontosabb témája áll: az egyház és a keresztyénség.