Bernard Nathanson orvosként jelentős szerepet vállalt az abortusz széles körű elfogadtatásában. Az ultrahang megjelenése után azonban életvédő aktivista, majd keresztyén lett. Isten keze című könyvében számolt be arról, hogy Isten hogyan találta meg és emelte ki bűneiből.
A 2022. évi díjátadót november 10-én tartották a budapesti Ybl-villában. A rangos állami kitüntetésben idén két református teológus, Bogárdi Szabó István püspök, egyetemi tanár és Adorjáni Zoltán egyetemi professzor részesült.
Megtartották a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának szociáletikai konferenciáját, amelyen az orosz és ukrán ortodox egyházak viszonya mellett szó esett a politikai polarizálódásról, a kultúrharcról, valamint a békességteremtés keresztyén küldetéséről is.
Honnan tudhatjuk, hogy magyarok vagyunk? Tíz percig tudnánk folyamatosan káromkodni anélkül, hogy kétszer használnánk ugyanazt a szót – tartja a vicc. Hívő emberként azonban nem teszünk ilyet. De vajon az, hogy nem használunk trágár kifejezéseket, máris azt jelentené, hogy teljesen krisztusi a beszédünk?
Ha keresztyén szemmel fordulunk a tudományos eredmények felé, azok megerősítik a hitünket, ha nem keresztyénként, akkor nem térítenek meg – tartja Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója. Privilégiumnak véli, hogy tudósként beleláthat a teremtés folyamatába.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az éhezők száma 2021-ben 828 millióra emelkedett a világon. Ez 46 millióval több, mint egy évvel korábban. A Bibliában gyakran olvasunk éhezésről, de sokszor csupán átvitt értelemben magyarázzuk, mert bele sem gondolunk, hogy a kenyérkérdés sokaknak ma is mindennapos küzdelem.
A Bibliával kel és fekszik, a Szentírás kitölti a napjai jelentős részét. Huszonötször tanította már végig a Bibliát a hallgatóinak, és a mai napig fedez fel benne új dolgokat. Hodossy-Takács Előd református lelkész, egyetemi tanár azt mondja, hogy önmagával mindig szigorúbb, mint a hallgatókkal, konokságát pedig egyáltalán nem bánja, sőt talán kicsit büszke is rá.
A Reformátusok Szatmárért Egyesület és a Szatmári Református Egyházmegye 34. alkalommal tartott megemlékezést a reformáció emléknapja alkalmából. A rendezvény fő üzenete a béke és az arra való törekvés volt.
Missziós lehetőségként tekint intézményeire – bölcsődéjére, óvodáira és iskolájára – a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség, és úgy tűnik, a kitartó missziós munkának már látszik az eredménye. A hagyományait büszkén őrző gyülekezet most is készült a reformáció ünnepére, amely minden évben egy látványos eseménnyel ér véget.
Sose öregedj meg lelkileg! Szolgálj! – prédikálta Mike Sámuel baptista lelkipásztor az Újpalotai Református Egyházközség istentiszteletén. A Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban a lelki fiatalság elixírjét jól ismerik. Az időseknek akad még teendő a bakancslistájukon.
A reformáció emléknapja több szempontból is különleges volt idén Debrecenben: egyrészt a város gyülekezetei közös istentiszteletet tartottak a Nagytemplomban, majd közösen vettek úrvacsorát, másrészt ezen a napon voltak utoljára együtt az oszlopos úrvacsorai kannák a Debreceni Református Kollégium Múzeumában.
Két ember akkor tud egymásra hangolódni, ha jut idő megismerniük a másikat. A biztonságérzet pedig akkor, ha már tudjuk, a másik fél miként reagál a különböző helyzetekre. Amikor valaki figyel ránk, elfogad, próbál megérteni és nem kritizál, segít abban, hogy önmagunkat is megismerhessük. Ezek azok az alapvonások két ember találkozásánál, amikor kialakul a kapcsolódás. Komlósi Piroska klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.
Halottak napja alkalmából az új református temető hősi parcelláját hozta rendbe a Pásztortűz Egyesület, önkéntesek segítségével Kiskunhalason. A második világháborúban elesett katonák és hozzátartozóik, valamint az 1956-os forradalom áldozatai nyugszanak a sírokban, amelyek közül több igen rossz állapotban volt. Végső István történésszel, az egyesület elnökével beszélgettünk.
A reformáció ünnepén új funkcióval, letölthető igés kártyákkal bővül honlapunk. A képes Igéket eddig is napról napra olvashatták azok, akik követik egyházunk Facebook- és Instagram-oldalát, de mostantól bárki le is mentheti, megoszthatja saját oldalán vagy tovább is küldheti ezeket.
Október 31-én ünnepeljük a reformáció napját annak tiszteletére, hogy 1517-ben Luther Márton Wittenbergben kiszögezte kilencvenöt tézisét a vártemplom ajtajára és ezzel elindította a reformációt. Hétköznapjainkra az egyház egyetemes papsága gyakorolja a legnagyobb hatást. Az egyedül hit általi megigazulás bibliai üzenetének újrafelfedezése megváltoztatta az egyház életét és tanítását. Harmathy András szentendrei lelkipásztor saját tapasztalatából vallja: gyülekezetének élete az imádság által újul meg.
Nagy tévedésünk, ha emlékünnepként nézünk vissza a reformáció időszakára. Az ugyanis egy folyamat kezdete volt. Nem azt ünnepeljük, hogy megtörtént, hanem hogy elkezdődött. És folytatódik, bennünk és rajtunk keresztül.
Az idős emberek többsége hűséges fajta. Kitartanak szövetségi kapcsolataikban, függetlenül attól, hogy azok jók vagy rosszak. Így a Barzillajok a kitartás jelképei, és stabilizáló szerepük van a gyülekezetben is. Örülnünk kell az idős testvéreknek, akik néha ugyan lehűtenek, hogy a helyes úton maradjon a közösség.
– Az Úrban bízó ember életét átöleli, megszilárdítja és bizonyossággal ajándékozza meg az Isten – mondta Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke az Édenkert Pápai Református Óvoda átadóünnepségén. Kiemelte, hogy a keresztyén intézmények fő feladata átadni a gyermekeknek Isten Jézus Krisztusban közölt megváltó szeretetének örömhírét. A dunántúli reformátusság központjában átadott új óvodában száz gyermeket vezetnek ezen az úton.
Az egykori polgárdi lelkipásztor, a Mezőföldi Református Egyházmegye nyugalmazott esperese 85 éves volt. Az ifjúság és a gyülekezetek terén, valamint a dunántúli reformátusságért végzett szolgálatát 2011-ben Pro Pannonia Reformata díjjal ismerte el a Dunántúli Református Egyházkerület.
– Kertész Imre életműve nem kisajátítható. Ő maga akarta így, és ő megtett mindent a kisajátítás ellen, amit tehetett – vallja Balog Zoltán a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. A püspökkel Ugron Zsolna író, a Kertész Imre Intézet művészeti vezetője beszélgetett Kertész Imre életművének gondozásáról és kihívásairól, az azt övező félreértésekről, valamint az íróhoz fűződő személyes kapcsolatáról.