A CSP Connect nevű alkalmat a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában rendezték. Az esemény lelki tartalmát áhítat adta, lehetett kézműveskedni, vagy kötetlen beszélgetésekben mélyülhettek el a fiatalok. A résztvevők között találkoztam igazi „régi motorosokkal” és olyanokkal is, akik először jöttek. A rendezvény célja a találkozás és a missziói küldetésű Csillagpont fesztivál első önkénteseknek szervezett, közösségi alkalma volt.
A lelki gyarapodás mellett a szakmai kérdések megvitatására és találkozásra is lehetőséget biztosított az idei Kárpát-medencei Református Cigánymissziós Konferencia. A Közösség a lélekben elnevezésű, többnapos berekfürdői eseményre a határon túlról is érkeztek lelkipásztorok, pedagógusok, hittanoktatók és cigánymissziós munkatársak. Átadták a roma és hátrányos helyzetű gyermekeket segítő és támogató testvéreknek odaítélt Varga János-díjakat is.
Országos összefogás eredményeként épülhetett meg a hívő református Kontha Benőné Piroska álma: egy otthon a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek. A Majosházai Hospice-ház dolgozói már eddig is több száz haldoklónak segítettek a fájdalomcsillapításban és a lelki megnyugvásban. A szolgálat nem csak a betegeknek fontos, a hozzátartozók terheiből is átvállalnak. A Magyarországi Református Egyház az alapkőletételtől kezdve támogatja az ottani diakóniai munkát.
Ismerőseim új autót vettek nemrég. Most került az országba ez a típus, vadonatúj világ tárult fel vele előttük, ugyanis a jármű valóságos guruló számítógép. Mindenféle eddig ismeretlen funkcióval rendelkezik, olyan biztonságos, mint egy elődje sem, ráadásul szinte vezeti magát. Egy hétre kölcsönkaptam az autót, és arra jutottam, amennyire kényelmes, legalább annyira gyötrelmes vele járni.
Sokak szerint a rendszeres sportolás lehet a hosszú élet titka. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a sport misszióként is értelmezhető. Pedig éppen ennek a szerepét hangsúlyozza Szabados Bálint, aki a magyarországi Josiah Venture ifjúsági misszió munkatársa. Célkitűzéseik között szerepel, hogy megszólítsák a labdarúgás iránt érdeklődő fiatalokat, méghozzá úgy, hogy a testi erősödés mellett lelkileg is épüljenek, Isten Igéje által.
Semmi nem fekete és fehér – vallja Erdős Eszter. A ráckeresztúri drogterápiás otthon vezetője negyven év szolgálat után adta át a stafétát. De most nem az életműről, hanem róla lesz szó.
Kövesi Eszter család-, pár- és lovasterapeuta – gyerekkori álmát megvalósítva – a napokban költöztette haza szeretett lovait vidéki tanyájára, Pilisszentkeresztre, ahol elmélyülten tanulja a természet békéjét, hogy azt a praxisában adhassa tovább. A lélek kiegyensúlyozása a természetből töltekezve a legegészségesebb – vallja a református szakember. Az életminőségről, a természet és az ima kapcsolatáról beszélgettünk vele, lovai körében.
Kollár Attila főorvos 1980-ban alapította meg többedmagával a dallamos progresszív rockzenét játszó, nemzetközi sikereket is elérő Solaris zenekart. Fuvolistaként ma mégis az Invocatio Musicalis nevű együttesében a legaktívabb, repertoárjuk meghatározó részét gyülekezeti énekeink ihletett könnyűzenei feldolgozásai képezik. Portréinterjúnk.
Mezőladányban és Zemplénagárdon, a szeretetszolgálat alapította kis műhelyekben készülnek a Diaconia márka termékei, amelyeket már a budapesti Récsei Centerben nyílt új üzletben is meg lehet vásárolni.
Anyanyelvünk elsajátítása, a beszédfejlődés nem fejeződik be az iskolai évekkel, egész életünkön át tart. Felnőttkorban is sokat javíthatunk a nyelvhasználaton, fejlődhet a szókincsünk, stílusunk és a nyelvhelyességünk is. Sokszor lelki tényezők alakítják azt, hogy mennyire vagyunk képesek jól kifejezni magunkat, a lámpaláz sok embernek okoz problémát akkor, ha nyilvánosan vagy nagyobb társaság előtt kell beszélnie, de van rá megoldás. Nagy Fruzsina adjunktusként egyetemistáknak irodalmat és üzleti kommunikációt tanít, mellette pedig társalapítója a Szónok Születik Retorikaiskolának. Vele beszélgettünk a nyelvhasználat nehézségeiről, buktatóiról.
Fiataloknak szervezett közösségi napot a Tiszáninneni Református Egyházkerület november 8-án a miskolci Generali Arénában. A kötetlen, de színpadi programokban dúskáló eseményen a szervezők elmesélték, mivel lehet a fiatalok figyelmét elnyerni az online világban, mi a keresztyén nyughatatlanság és a belső megelégedés kapcsolódása, és miért van különös jelentősége a borsodi helyszínnek. Az esemény központi kérdése ez volt: miként lehetünk megelégedettek, és hogyan találhatjuk meg lelki békességünket az életünk különböző területein?
A Cseszkó házaspár élete gyümölcsözőnek bizonyult; házasságuk és munkájuk által a kórházban az emberek gyógyulást, nyugalmat és békességet tapasztalhattak: jelenlétük túlmutatott a gyógyításon, valódi misszióvá vált. Az orvos-misszionárius házaspár 1931 és 1945 között az indonéziai Celebesz szigetén élt, ahol gyógyítottak és mártírhalált szenvedtek .
Jakab apostol meglepő, nyomatékos állítással kezdi levelének azt a szakaszát, ahol a szavakkal elkövetett bűnökre irányítja figyelmünket: az az ember, aki beszédében nem vétkezik, tökéletes (Jak 3,2). Mit jelent ez a különös kijelentés? Azt vajon, hogy az Emberfián kívül senki emberfia nem lehet tökéletes, és erről tanúskodnak a szavaink is? Vagy hogy az érett keresztyént, aki uralkodni tud magán, arról lehet felismerni, hogy a nyelvét is kordában tudja tartani? Pataki András, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Újszövetségi Tanszéke tanársegédjének gondolatai.
Miközben a teremtett világ védelmére óriási energiákat mozgósítunk, addig a kommunikáció terén nem szabunk gátat a szennyezésnek, sőt mi magunk is nap mint nap termeljük a szemetet. Mi áll a trágárság hátterében? Miről ad látleletet, és mit tehetünk ellene? Ebben a témában, A média vulgarizálódása címmel rendezett konferenciát a Protestáns Újságírók Szövetsége október 10-én Budapesten, a Károlyi–Csekonics-palotában.
Túljutva az első, teljesen érthető egyéni és közösségi riadalmon, korunkhoz és lehetőségeinkhez képest igyekeztünk – képletesen is – a gátakon küzdőkhöz csatlakozni. Akikről többek között anyai dédapám, a Körösökkel egy életen át küzdő folyamszabályozó mérnök, Vaniss Gyula jutott az eszembe. Ő a rettenetes 1879-es szegedi árvíz, a helyiek nyelvén a „víz” idején, ahogyan ez dr. Barabás Béla 1929-ben, a szörnyű „szögedi” özönvíz ötvenedik évfordulójára megjelent memoárjából is kiderül, a Budapestről érkezett mentőcsapattal már az áradás kezdetétől részt vett az emberi életek és tárgyi értékek mentésében. Petrőczi Éva gondolatai.
Gondoltunk már arra, hogy az életünk műalkotás lenne, amely Isten képmását tükrözi vissza? – teszi fel a kérdést a Művészet+hit – Az alkotás teológiája című esszékötet szerzője, Makoto Fujimora. A könyv egy-egy fejezetéhez kapcsolódva szervezett beszélgetéssorozatot öt református lelkész, hogy hívő alkotókkal vizsgálják a hit és a művészet találkozási pontjait, összefüggéseit.
Keresztyénként szelídnek kell lenni, mint a galambok, alázatosan tűrni a szenvedést, ha megütnek, oda kell tartani a másik orcánkat is, még gondolatban sem vétkezhetünk, és persze közben mindenkor örülnünk kell, és mindenért hálát kell adnunk. Nem nehéz, ugye? Keveseknek ilyen a személyisége. Gondoljunk csak a prófétákra, akik közül többen heves természetűek voltak, de Isten sokszor éppen ezáltal tudta felhasználni őket egy-egy feladatra. És valószínűleg úgy nem tudták volna megtenni, amit az Úr kér tőlük, ha angyali mosollyal az arcukon igyekeztek volna elkerülni minden konfliktust. Isten felhasználta a személyiségjegyeiket az ő szava hirdetésére.
Fiataloknak tart közösségi napot a Tiszáninneni Református Egyházkerület november 8-án a miskolci Generali Arénában, ahova interaktív játékokkal, koncerttel, előadásokkal várják az érdeklődőket. A rendezvény szervezőinek célja, hogy inspirációt és közösségi élményt nyújtsanak a fiataloknak, miközben teret adnak a vallási, kulturális és közösségi értékek megélésére.
A magyar tudomány ünnepe alkalmat nyújt arra, hogy tudományos pályán mozgó református testvérünk gondolatait hozzuk Olvasóink elé a tudomány és hit összefüggéseiről. Glasz Tibor a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének patológus docense és széles látókörű, összefüggésekben gondolkodó hívő ember, őt kerestük meg kérdéseinkkel.
A halál elfogadhatatlan, ismeretlen, rettenetes, ellenséges és riasztó. Akár a másoké, akár a magunk halálának gondolata. Ezért minden kultúra megszabja, hol is helyezked(het)nek el az elhunytak az élőkhöz képest. Ahol csak járunk, figyelem a temetőket. Hol vannak, milyenek? Hogyan tisztelik az élők az elhunytakat? Fodorné Ablonczy Margit gondolatai.