Adventi koszorú, grincsfa, fényfüzér: ezek nélkül nincs várakozás. Már októberben díszkivilágításban pompáznak a házak, és lett az adventi koszorú már a nem keresztyén családok asztalán is – szinte - kötelező elem. Vajon tudjuk ezeknek a kellékeknek a népi hagyományban betöltött szerepét? És ha nem, akkor miért csináljuk? Divat? Megfelelési kényszer? Verseny a szomszéddal? Kun Ágnes Anna református lelkész gondolatai.
December 6-án este kezdődött a jegyértékesítés a Csillagpont istenközpontú fesztiválra, amelyet 2025. július 14. és 19. között rendeznek meg a zánkai Erzsébet-táborban. A Csillagpont 2023-ban alakult át fesztivállá, ahol a keresztény- kulturális szórakozás és az Istennel való evangéliumi, megújító találkozás van a középpontban.
Mitől építő a közösségem? – ezzel a kérdéssel léphettük át advent küszöbét december 2-án a Szólj be a papnak! legutóbbi rendezvényén, Budapesten. Az asztal körül Ablonczy Áron református lelkész, Kondás Elemér labdarúgó, edző és Szabó Tamás görögkatolikus pap ültek össze, hogy a közösség mibenlétén túl vezetőként beszélgessenek a többi között az alázat szerepéről, a csoportot alkotó egyének felelősségéről, az új emberek bevonásáról, a megélt sikerekről és kudarcokról. A véleménycserét Zila Gábor, a szervező Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője moderálta.
Igehirdetéssel és szeretetvendégséggel ünnepelte advent első vasárnapját az Magyar Honvédség Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár Hódmezővásárhelyen, az ökumenikus Hunyadi-kápolnában. Az istentisztelet után Dudás Ferenc őrnaggyal, református tábori lelkésszel beszélgettünk arról, hogyan lehet jelen Isten egy laktanyában.
Merjünk szólni, ha valaki túl sokat iszik, mert a „Ne szólj szám, nem fáj fejem” hozzáállás nem segít. Hazánkban rengeteg a problémás fogyasztó, akik nem alkoholisták, de alkalomadtán nem tudják megállni az ivást, egyáltalán nem képesek mértéket tartani, vagy úgy gondolják, hogy a kis mennyiségű szeszes ital nem árt meg. Óváryné Herpai Dórával, a Református Iszákosmentő Misszió lelkigondozójával beszélgettünk arról, hogy az alkohol mint legális drog a bizonyított egészségkárosító hatása ellenére továbbra is meghatározó az életünkben: a családi ünnepektől a közösségi eseményekig, örömben és gyászban egyaránt.
A CSP Connect nevű alkalmat a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában rendezték. Az esemény lelki tartalmát áhítat adta, lehetett kézműveskedni, vagy kötetlen beszélgetésekben mélyülhettek el a fiatalok. A résztvevők között találkoztam igazi „régi motorosokkal” és olyanokkal is, akik először jöttek. A rendezvény célja a találkozás és a missziói küldetésű Csillagpont fesztivál első önkénteseknek szervezett, közösségi alkalma volt.
A lelki gyarapodás mellett a szakmai kérdések megvitatására és találkozásra is lehetőséget biztosított az idei Kárpát-medencei Református Cigánymissziós Konferencia. A Közösség a lélekben elnevezésű, többnapos berekfürdői eseményre a határon túlról is érkeztek lelkipásztorok, pedagógusok, hittanoktatók és cigánymissziós munkatársak. Átadták a roma és hátrányos helyzetű gyermekeket segítő és támogató testvéreknek odaítélt Varga János-díjakat is.
Országos összefogás eredményeként épülhetett meg a hívő református Kontha Benőné Piroska álma: egy otthon a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek. A Majosházai Hospice-ház dolgozói már eddig is több száz haldoklónak segítettek a fájdalomcsillapításban és a lelki megnyugvásban. A szolgálat nem csak a betegeknek fontos, a hozzátartozók terheiből is átvállalnak. A Magyarországi Református Egyház az alapkőletételtől kezdve támogatja az ottani diakóniai munkát.
Ismerőseim új autót vettek nemrég. Most került az országba ez a típus, vadonatúj világ tárult fel vele előttük, ugyanis a jármű valóságos guruló számítógép. Mindenféle eddig ismeretlen funkcióval rendelkezik, olyan biztonságos, mint egy elődje sem, ráadásul szinte vezeti magát. Egy hétre kölcsönkaptam az autót, és arra jutottam, amennyire kényelmes, legalább annyira gyötrelmes vele járni.
Sokak szerint a rendszeres sportolás lehet a hosszú élet titka. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a sport misszióként is értelmezhető. Pedig éppen ennek a szerepét hangsúlyozza Szabados Bálint, aki a magyarországi Josiah Venture ifjúsági misszió munkatársa. Célkitűzéseik között szerepel, hogy megszólítsák a labdarúgás iránt érdeklődő fiatalokat, méghozzá úgy, hogy a testi erősödés mellett lelkileg is épüljenek, Isten Igéje által.
Semmi nem fekete és fehér – vallja Erdős Eszter. A ráckeresztúri drogterápiás otthon vezetője negyven év szolgálat után adta át a stafétát. De most nem az életműről, hanem róla lesz szó.
Kövesi Eszter család-, pár- és lovasterapeuta – gyerekkori álmát megvalósítva – a napokban költöztette haza szeretett lovait vidéki tanyájára, Pilisszentkeresztre, ahol elmélyülten tanulja a természet békéjét, hogy azt a praxisában adhassa tovább. A lélek kiegyensúlyozása a természetből töltekezve a legegészségesebb – vallja a református szakember. Az életminőségről, a természet és az ima kapcsolatáról beszélgettünk vele, lovai körében.
Kollár Attila főorvos 1980-ban alapította meg többedmagával a dallamos progresszív rockzenét játszó, nemzetközi sikereket is elérő Solaris zenekart. Fuvolistaként ma mégis az Invocatio Musicalis nevű együttesében a legaktívabb, repertoárjuk meghatározó részét gyülekezeti énekeink ihletett könnyűzenei feldolgozásai képezik. Portréinterjúnk.
Mezőladányban és Zemplénagárdon, a szeretetszolgálat alapította kis műhelyekben készülnek a Diaconia márka termékei, amelyeket már a budapesti Récsei Centerben nyílt új üzletben is meg lehet vásárolni.
Anyanyelvünk elsajátítása, a beszédfejlődés nem fejeződik be az iskolai évekkel, egész életünkön át tart. Felnőttkorban is sokat javíthatunk a nyelvhasználaton, fejlődhet a szókincsünk, stílusunk és a nyelvhelyességünk is. Sokszor lelki tényezők alakítják azt, hogy mennyire vagyunk képesek jól kifejezni magunkat, a lámpaláz sok embernek okoz problémát akkor, ha nyilvánosan vagy nagyobb társaság előtt kell beszélnie, de van rá megoldás. Nagy Fruzsina adjunktusként egyetemistáknak irodalmat és üzleti kommunikációt tanít, mellette pedig társalapítója a Szónok Születik Retorikaiskolának. Vele beszélgettünk a nyelvhasználat nehézségeiről, buktatóiról.
Fiataloknak szervezett közösségi napot a Tiszáninneni Református Egyházkerület november 8-án a miskolci Generali Arénában. A kötetlen, de színpadi programokban dúskáló eseményen a szervezők elmesélték, mivel lehet a fiatalok figyelmét elnyerni az online világban, mi a keresztyén nyughatatlanság és a belső megelégedés kapcsolódása, és miért van különös jelentősége a borsodi helyszínnek. Az esemény központi kérdése ez volt: miként lehetünk megelégedettek, és hogyan találhatjuk meg lelki békességünket az életünk különböző területein?
A Cseszkó házaspár élete gyümölcsözőnek bizonyult; házasságuk és munkájuk által a kórházban az emberek gyógyulást, nyugalmat és békességet tapasztalhattak: jelenlétük túlmutatott a gyógyításon, valódi misszióvá vált. Az orvos-misszionárius házaspár 1931 és 1945 között az indonéziai Celebesz szigetén élt, ahol gyógyítottak és mártírhalált szenvedtek .
Jakab apostol meglepő, nyomatékos állítással kezdi levelének azt a szakaszát, ahol a szavakkal elkövetett bűnökre irányítja figyelmünket: az az ember, aki beszédében nem vétkezik, tökéletes (Jak 3,2). Mit jelent ez a különös kijelentés? Azt vajon, hogy az Emberfián kívül senki emberfia nem lehet tökéletes, és erről tanúskodnak a szavaink is? Vagy hogy az érett keresztyént, aki uralkodni tud magán, arról lehet felismerni, hogy a nyelvét is kordában tudja tartani? Pataki András, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Újszövetségi Tanszéke tanársegédjének gondolatai.
Miközben a teremtett világ védelmére óriási energiákat mozgósítunk, addig a kommunikáció terén nem szabunk gátat a szennyezésnek, sőt mi magunk is nap mint nap termeljük a szemetet. Mi áll a trágárság hátterében? Miről ad látleletet, és mit tehetünk ellene? Ebben a témában, A média vulgarizálódása címmel rendezett konferenciát a Protestáns Újságírók Szövetsége október 10-én Budapesten, a Károlyi–Csekonics-palotában.
Túljutva az első, teljesen érthető egyéni és közösségi riadalmon, korunkhoz és lehetőségeinkhez képest igyekeztünk – képletesen is – a gátakon küzdőkhöz csatlakozni. Akikről többek között anyai dédapám, a Körösökkel egy életen át küzdő folyamszabályozó mérnök, Vaniss Gyula jutott az eszembe. Ő a rettenetes 1879-es szegedi árvíz, a helyiek nyelvén a „víz” idején, ahogyan ez dr. Barabás Béla 1929-ben, a szörnyű „szögedi” özönvíz ötvenedik évfordulójára megjelent memoárjából is kiderül, a Budapestről érkezett mentőcsapattal már az áradás kezdetétől részt vett az emberi életek és tárgyi értékek mentésében. Petrőczi Éva gondolatai.