Ahány ház, annyi konfirmációs szokás. Kell-e, lehet-e egységes modellt alkalmazni? Cikkünkben két gyülekezetet mutatunk be, amelyek a saját lehetőségeiket kiaknázva jól működő rendszerben vezetik fiataljaikat a nyilvános hitvallásig: ismerjék meg a budapest-káposztásmegyeri, valamint a gyömrői közösséget!
Ez évben is megrendezték az Önkéntes Beteglátogatók Országos Találkozóját Kecskeméten. Gál Judit, az Országos Kórházlelkészi Szolgálat vezetője elmondta: országszerte negyvenhat kórházlelkész és legtöbbjük mellett négy-öt vagy még több beteglátogató nyújt támaszt a pácienseknek.
Erdélyi Prométheusz, így nevezte Sütő András író Apáczai Csere Jánost, aki szerinte „a kudarcba hanyatlott roppant erőfeszítés erkölcsi példáját hagyakozta ránk”, amely azonban mindig újabb vállalkozásra serkent. Négyszáz éve született a református teológus, pedagógus, oktatási reformer, az első magyar nyelvű enciklopédia szerzője, aki bár fiatalon halt meg, rövid élete alatt olyan örökséget hagyott ránk, amely máig hatással van a magyar oktatásra, gondolkodásra és református közösségekre.
Portréinterjúnkban özvegy Sípos Ete Álmosné vall osztályidegenként eltelt gyerekkoráról, újjászületéséről, a tápiószelei ébredésről és arról, hogyan sikerült tizenegy gyermek édesanyjaként és lelkészfeleségként helyt állnia a híres igehirdető oldalán.
Isten reménységet ajándékoz nekünk, és megmutatja, hogy nincs olyan mélység, amelyből ne lehetne újrakezdeni – mondta Steinbach József pünkösdi videóüzenetében. A püspök hangsúlyozta: Istentől jövőt is kapunk, Élő Reménységet a feltámadott Krisztusban. Ez pedig kötelez minket arra, hogy egymást ne megszomorítsuk, hanem éppen ellenkezőleg: reménységre, örömre hangoljuk.
„Lelkünk belső csendje, a Szentlélek forrásvidéke örökösen bennünk él, és meghatároz bennünket.” Csoma Judit Margit református lelkész pünkösdi gondolatai.
Több mint két és fél évszázados múlt, élő közösség és hitből építkező jövőkép – ezt testesíti meg a nagydorogi református gyülekezet. Surányi Réti Katalin lelkipásztor és a közösség presbiterei a lelki megújulást tartják a legfontosabbnak, miközben a nehézségek ellenére példaértékű összefogással őrzik hitük örökségét. Pünkösd ünnepére csendes imádsággal, személyes tanúságtételekkel és közösségi készüléssel hangolódnak, újra és újra megélve a Szentlélek jelenlétét.
Valami mélyen megváltozott a világban – és talán bennünk is. Ma már nem az a kérdés, hogyan magyarázzuk el az egyházat a világnak, hanem az, hogyan magyarázzuk el a világot az egyháznak – figyelmeztet Carl R. Trueman A modern én felemelkedése és diadala című könyvében. De vajon felismeri-e az egyház, milyen korban él? És képes-e megszólalni – hitelesen és hűségesen – ebben az identitásában megingatott, önmagát kereső világban? Trueman szellemtörténeti elemzése nyomán Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke segít eligazodni a jelenkor szellemi és lelki küzdelmeiben – azokban a folyamatokban, amelyek az egyházat is formálják.
Budapest legnagyobb ingyenes zenei programjává nőtte ki magát az idén húszesztendős Református zenei fesztivál. A háromnapos rendezvényen a kultúra megannyi ága találkozik: komoly- és könnyűzene, irodalmi és művészeti előadások, gyermekprogramok, vezetett városnéző túra, énekes-fáklyás felvonulás.
Mi a köze a bögrének és a pünkösdnek egymáshoz? A válasz Gál Álmos fazekasnál található, aki önmagát Isten kezében leginkább bögreként tudja elképzelni, ami mindig kapható egy hosszú kávéra. Művészlelkének éppúgy szüksége van a reggeli áhítatra, mint az Istennel, Istenről való elmélkedésre. Ahogy a gyermekei őhozzá, ő is gyakran betér az Úr műhelyébe egy ölelésre... Na de hogyan? Erre voltunk kíváncsiak mi is Debrecenben, a Föld sója kerámiaműhelyben, ahol a korong mellett beszélgettünk Gál Álmossal.
Mi vezetett a történelmi Magyarország szétdarabolásához az első világháborút követően? Elkerülhető lett volna-e ekkora nemzeti tragédia? Erről beszélgetünk Makkai Béla történésszel a Nemzeti Összetartozás Napján.
Amikor több száz ember együtt énekel Isten dicsőségére, valami különleges történik. A Református Énekek koncert idén is lelki találkozássá válik, a közös éneklés ünnepévé. A 2025. június 7-i rendezvényről Zila Gábort, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetőjét, az est főszervezőjét kérdeztem.
A június legtöbbeknek a vakáció ígéretét hordozza, a tizenkettedikesek életében viszont ez a szóbeli érettségi vizsgákra tanulás időszaka. Ebben a cipőben jár Fűrész Viktória is, a Tatai Református Gimnázium végzős tanulója, leendő teológa, akit a középszintű hittanérettségire készüléséről kérdeztünk.
Az immár hagyománnyá vált református zenei fesztivál idén huszadik alkalommal töltötte meg Ferencváros szívét református kultúrával, énekkel és közösségi élményekkel. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány által szervezett háromnapos rendezvénysorozat hét helyszínen mintegy ötven programmal hívta az érdeklődőket. A záró istentiszteleten Zila Péter református lelkipásztor hirdette az Igét.
Az egységnap az elszakított nemzetrészek gyülekezeteinek legnagyobb ünnepe – fogalmazta meg hitvallását Farkas László, a Kolozsvár-Írisztelepi Református Egyházközség lelkipásztora. Szépapákig visszavezetett családfája ékesen példázza, hogy a magyar, a székely, a kun és a horvát ősök jellemvonásait máig ható lenyomatként a szívükbe kódolta Isten. Az egységnap előtt beszélgettünk az anyaországhoz – mind családja, mind a testvérgyülekezetek révén – szorosan kötődő lelkipásztorral.
Rejtett helyek, megindító beszélgetések, zenék és vidám pillanatok jellemezték a XX. Református Zenei Fesztivál második napját. A Bakáts tértől a Kálvin téri templomig számtalan koncert és program várta az érdeklődőket. Fellépett többek között Vecsei H. Miklós, a Talamba, Grecsó Krisztián és Beck Zoltán is. Egy percig sem lehetett unatkozni – a nap élményekkel telt meg.
Osváth Richárd kerekesszékes vívó, paralimpiai ezüstérmes és hitvalló református ember élete a sport és a hit határán bontakozik ki. Az első képes Bibliájával kezdődött el valami benne. Gyermekkorától kezdve kapcsolatban volt Istennel, mégis egy térdsérülés kellett ahhoz, hogy végleg visszataláljon hozzá.
– Olyanok ezek a szerepek, mint két tükör. Az egyikben, a színháziban, látom, hogyan működik az emberi természet, a dráma. A másikban, az életszerepeimben keresem a természetfelettit, a végtelent, a feloldozást – magyarázza a református Kiss Gergely Máté Jászai Mari-díjas színész, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja. Szerepeiről, szolgálatairól, családjáról az olvasóknak is üzenve beszélt.
Madárcsicsergés, kellemes zene és gyerekkacaj a nyüzsgő város szívében – ilyen hangulatban telt május 30-án a XX. Református Zenei Fesztivál első napja.