Vasárnap a többi között fellépett a Sebő együttes, a Jazzation és a Makám. A XIX. Református Zenei Fesztivál záró istentiszteletét a Nagyvárad téri templomban tartották.
A tipikusan – mégsem átlagosan – modern felfogású rákoskeresztúri gyülekezetben teszünk látogatást, ahol nyolcvan–száz önkéntes szolgál különböző munkaágakban. Jellemző rá a befogadó, szeretetteljes és őszinte légkör. Lelkipásztora azt vallja, a gyülekezetet nem ő, hanem Isten építi.
A többi között fellépett a Lóci játszik, orgonamaratont és moldvai csángó táncházat tartottak, valamint izgalmas előadásokkal várták az érdeklődőket a XIX. Református Zenei Fesztivál második napján.
Merre tovább, hogyan tovább? – mostanában ez volt egyházunkban a leggyakrabban feltett kérdés. Nem kellett kimondani hangosan, kérve-kéretlenül jöttek a válaszok, ötletek, tanácsok. Pünkösd küszöbén így várjuk Isten egyházat megújító, egységet teremtő és megerősítő Lelkének kiáradását. Hodossy-Takács Előd lelkipásztor gondolatai.
Mivel osztálykirándulások kedvelt helyszíne, Szerencs olyan település, ahol sokan jártak már életükben legalább egyszer. Ők valószínűleg megnézték a Rákóczi-várat és többen felsétáltak a XIII. században épült, többször átalakított református templomhoz is. Múltjuk jelentőségével tisztában vannak a szerencsi reformátusok is, akik annak méltó ápolása mellett hittel élik meg jelenüket, és gondolnak a Jézussal közös jövőjükre is.
„Koncentráljunk arra szolgálatunk minden területén, ami egyetlen feladatunk, Isten megváltó, életet kiteljesítő, üdvözítő szeretetének hirdetésére és megélésére; mégpedig mindenki felé azon a módon, ahogy ő azt leginkább befogadhatja.” Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnökének pünkösdi videóüzenete.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa rendhagyó pünkösdi istentisztelete valódi hagyománnyá érett az elmúlt tizenhárom évben. Idén május közepén, a tanács budai kápolnájának kertjében rendezték meg a különleges hangulatú, fiataloknak szóló pikniket. Keresztyén szervezetek expója, könnyűzenés dicsőítők, babzsákokon pihegő fiatalok, tavaszi természetközeliség és egy kivételes istentisztelet élménye várta a kilátogatókat.
Rézfúvósokkal startolt a Kálvin térről a tizenkilencedik Református Zenei Fesztivál. A hagyományok szerint zenészek kísérték az érdeklődőket a Bakáts térig, ahol szabadtéri istentisztelettel majd könnyűzenei koncertekkel nyitott a rendezvény. Az élő Ige éve programjába illeszkedve idén Isten szava van a rendezvény középpontjában, a zene és az áhítat több programban is összeér.
Rézfúvós felvonulással, istentisztelettel, koncertekkel és zenés áhítattal telt a XIX. Református Zenei Fesztivál első napja. A szervezők egész hétvégén hat helyszínen, negyven ingyenes programmal várják az érdeklődőket. A cikket megnyitva az esemény első napjáról készült képes beszámolónkant is megtekinthetik.
A híres Bethlen-kastély falujában, Bonchidán született a Kolozsvárott tanult festő, grafikus és selyemfestő Zsombori Erzsébet, aki 1987-ben települt át Magyarországra. Először színésznő akart lenni, játszott is a kolozsvári Stúdió Színpadon. Végül mégis a képzőművészet lett a hivatása nagynénje, a festőművész, színész, szavalóművész és operaénekes Póka Zsombori Erzsébet hatására.
A Végtelen című könyv úgy fogalmaz meg imádságokat, hogy olvasója őszinte, szívből szóló párbeszédet folytathasson Istennel. Elidőzhessen a jelenlétében. A színes és sokatmondó illusztrációk a szöveges imák mellett segítenek jobban elmélyülni az aktuális élethelyzetünkben. Csoma Zsuzsanna Éva református lelkipásztorral, a könyv szerzőjével beszélgettünk.
A bűn azonban, mint mindenre a teremtettségben, a tudományra is kihat, kezdve azon, ha a teremtett világról tett felfedezések után Isten nem kapja meg a hódolatot. Szilágyi Imre Miklós írása a Reformátusok Lapjából.
Elhelyezték az Építőipari Nívódíj tábláját a budapesti Ráday Ház falán. Az épületegyüttes szakrális középület kategóriában nyert elismerést nemrégiben.
Isten nem csak lelkészeket hív el az ő szolgálatára. Akár nemzedékek egész sora lehet tanító, kántor vagy harangozó. A sokadik generációs lelkészek mellett talán kevés szót ejtünk róluk, pedig munkájuk nélkülözhetetlen, a közösségben betöltött szerepük pedig meghatározó. A kárpátaljai Dercenben élő Bíró Giza néni és felmenői már több mint kétszáz éve harangozók az ottani református gyülekezetben, szolgálatuk szinte egyidős a templommal. Giza néni már a kilencvenedik életévét tapossa, de a mai napig nem használ szemüveget: a templom falán lévő emléktábla segítségével könnyen felidézte azt a nyolc lelkészt, aki élete során Dercenben szolgált.
Emberkéz alkotta emlékművek helyett megőrizni a lelkipásztorok által hirdetett Igét és teológiát – ez motiválta Füzi Ákost, amikor létrehozta a lelkesz.com nevű oldalt. A honlapon a többi között igehelyek, lelkipásztorok neve, valamint szövegrészletek alapján is keresgélhetünk az igehirdetések között. A volt pasaréti presbiter Joó Sándor és Cseri Kálmán prédikációinak gyűjtésével kezdte a munkát, majd Ravasz László életművével folytatta. Az oldal tartalma azóta folyamatosan bővül, már felekezeti határokat is átlépve. A lelkesz.com születéséről, céljairól és a jövőbeli tervekről beszélgettünk a honlapot megálmodó Füzi Ákossal.
Mi történt az első pünkösdkor? Mi a jelentősége a pünkösdnek? Hogyan munkálkodik a Szentlélek? Mit kell keresnünk saját életünkben, amit a Szentlélek munkájaként tudunk felismerni? Szabó László református lelkipásztorral beszélgetett Molnár Ambrus a Világnézet legújabb adásában.
A Teremtőtől való távolság rendetlenséget okoz a hitben: az igaz Isten helyett az ember hamis istenek előtt borul le. Rendetlenséget okoz az emberen belül is, mert rosszindulatúvá, ingerültté, önzővé, szeretetlenné – vagyis embertelenné válik. Összevisszaságot támaszt az emberi kapcsolatokban. Molnár Ambrus gondolatai.
Lemondott sajóvelezdi gyülekezeti lelkipásztori szolgálatáról Pásztor Dániel. A lemondással megszűnik püspöki és zsinati lelkészi alelnöki megbízatása is. Pásztor Dániel döntéséről tájékoztatta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsát, amely testvéri szeretettel áll mellette az elhatározásában.
Az újkor hajnalán, 515 évvel ezelőtt a francia Noyon városában született Kálvin János. A prédikátor egyházszervező és rendszeres teológiát kialakító tevékenysége mindenekelőtt Svájcra korlátozódott, de hatása később egész Európára kiterjedt, a kálvinista örökség pedig fél évezred múltán is meghatározza a református egyház működését és szemléletét.