Literáty Zoltánt választotta dékánjává a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara. Az Érdligeti Református Egyházközség lelkipásztora egyben a kar gyakorlati teológiai tanszékének vezetője is, valamint a Societas Homiletica igazgatósági tagja. Az augusztus elsejével hivatalba lépett vezetőt dékáni jövőképéről és a lelkészképzésről kérdeztük.
Isten szent. Ez az elvont fogalom jut eszünkbe, ha a Mindenhatót próbáljuk jellemezni. De pont az elvontsága, illetve az, hogy manapság sokszor más kontextusban használjuk a fogalmat, elhomályosította a szó eredeti jelentését. Amilyen különös ez a tulajdonsága Istennek, olyan különös és a Szentírást olvasók számára gyakran megütközést keltő történetek beszélnek Isten szentségéről. Ezek értelmezése azonban éppoly fontos, mint más bibliai szakaszoké.
„Csak ami van, az a valóság! Ami lehetne, az egész egyszerűen nincs, ezért nem szabad Istennek szemrehányást tennem, hogy elrabolt tőlem valamit – ami nem is létezett.” (Jim Elliot) Akkor carpe diem? Élvezzük ki az életet, az adott nap lehetőségeit, mintha nem lenne holnap?
Fráter Erzsébet biológus szerint a természethez fűződő kapcsolatunk megerősítésében elsősorban a növények megismerése segíthet, ezt követően pedig látnunk kell: nemcsak uralni, hanem óvni is kell azokat. A növények fontosságáról, a világra és az emberre gyakorolt hatásukról beszélgetett a szakértővel Molnár Ambrus a Világ/nézet legújabb adásában.
Idén is több református személy és református intézmény munkatársa kapott állami kitüntetést augusztus 20. alkalmából. A legfontosabb állami elismerést a református felekezetű Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó vehette át Novák Katalin államfőtől Esztergomban.
Majdnem elmosta az eső, de végül nagy látogatottság mellett zajlott az első Protestáns Sokadalom a Budai Várban. Az érdeklődők többsége remek kezdeményezésnek tartja a rendezvényt, és úgy gondolja, gyakrabban kellene közös programot szerveznie a református és az evangélikus egyháznak, mert ez megerősíti az összetartozás-tudatot, a közös hitalapok pedig biztonságot, otthonosságot jelentenek.
Ha a Biblia felszólít, hogy imádkozzunk az ellenségeinkért is, akkor hogyne kellene imádkozni a papjainkért? Reméljük, hogy ebben tudunk segíteni a magunk eszközeivel – mondja Nagy Zsoltné Kiss Katalin lelkipásztor, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nőszövetségének alelnöke, aki saját tapasztalatait is felhasználva állította össze annak az imaláncnak a témáit, amely fél éven keresztül nyújt háttértámogatást a lelkipásztoroknak.
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke igei szolgálatával tartottak ökumenikus istentiszteletet az államalapítás ünnepének előestéjén a budavári evangélikus templomban. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében megvalósult ünnepi alkalmon az egyházi vezetők közösen emlékeztek meg államalapító királyunkról és mondtak áldást az új kenyérre.
„Történeti vonatkozásban ünnep akkor keletkezik, amikor Isten keze nyilvánvaló nyomokat hagy a földön, ami később az emlékezés által vissza-visszatérő eseménnyé válik.” Fodor Ferenc lelkipásztor írása augusztus 20. mai üzenetéről.
Az egyház meghatározásának nehézsége a kifejezés többféle értelménél kezdődik. Jelentheti például a Jézust követők világközösségét, Krisztus teste teljességét. A leginkább mégis valamilyen sajátosság alapján elkülöníthető keresztyén felekezetre, például a református egyházra használjuk. Molnár Ambrus, a Balassagyarmati Református Egyházközség lelkipásztorának gondolatai.
Nemzeti kultúránk megteremtésében a református egyháznak a reformációval, Károli Gáspár Bibliájával, az első teljes lefordított és kinyomtatott Szentírással jelentős szerep jutott – mondja Benedek Csaba néprajzkutató, a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársa. A beszélgetésből az is kiderül, miért vannak búzakoszorúk a református templomokban is.
Gulácsy Lajos festőművész megteremtette saját univerzumát, amelyben elrejtőzhetett. Na’Conxypán azonban minden misztériuma és mesebelisége ellenére magán hordozta világunk töröttségét, így számára is csak ideig-óráig nyújthatott menedéket.
Arra a kérdésre, hogy miért vagyunk reformátusok, sokszor bizony csak annyi jut az eszünkbe, hogy azért, mert reformátusnak születtünk – fogalmaz Gaál Botond korábbi presbiter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár a Református vagyok című könyvében. Az idei presbiterválasztás alkalmából összeállított, Presbiterek kiskátéja című kiadvány pedig azt foglalja össze, milyen szolgálatot látnak el a presbiterek.
A keresztyén lelkiségi, gazdasági, társadalmi és kulturális élet szinte minden területét lefedő oktatási programmal és számos tanulmányúttal várja a 18–35 éves, a Kárpát-medence bármely pontján élő keresztyén fiatalokat az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia. A kurzusokat elismert professzorok, szakemberek tartják, köztük Balog Zoltán református püspök. A tíz hónapos képzésre augusztus 18-ig lehet jelentkezni.
Az elmúlt napokban sokat olvashattunk a Reformátusok Szárszói Konferenciáján elhangzott előadásokról, a beszélgetések témáiról, de a rendezvény nem csak erről szólt. Fontosak a találkozások egymással és Istennel, a közös bibliaolvasás, a nevetések, a kávé vagy bor melletti beszélgetések vagy éppen a játék. Szárszó nemcsak bástyája vagy konferencia-helyszíne az egyháznak, hanem találkozási pont az egyházat alkotó embereknek. Elhoztunk néhány szárszói hangulatképet.
Egyre többen hisznek a pokol létezésében, bár a társadalom többsége még mindig nem – hangsúlyozza Duráczky Bálint szociológus. A vallásgyakorlás trendjeiben is az individualizmus a legmeghatározóbb tényező, tudtuk meg a Reformátusok Szárszói Konferenciáján elhangzott előadásából.
Közösen ünneplik az államalapítást a reformátusok és az evangélikusok augusztus 19-én a budai Várban. A Protestáns Sokadalom egyrészt egy vásári forgatag, másrészt egy az evangéliumot hirdető alkalom, hiszen csúcspontja az istentisztelet. Szávay Lászlót, a rendezvény lebonyolításával megbízott Református Közéleti és Kulturális Alapítvány munkatársát kérdeztük.
Sokan visszaélnek a krisztusi magatartásunkkal, legyen szó a hétköznapokról, az üzleti világról vagy csak egy egyszerű főnök-beosztott viszonyról. Hogy mit tehet ilyenkor egy keresztyén, arra Kovács Tibor körösladányi református lelkipásztorral kerestük a választ.
Egyre gyorsuló sebességgel változik minden körülöttünk. Európában ezen a nyáron több helyen majdnem 50 fokot mértek, közben hatalmas áradások, életveszélyes erdőtüzek pusztítanak. Mindenki érzi, hogy valami olyasmi zajlik világunkban, amibe ha mélyebben beletekintünk, akkor önvédelemből, azért, hogy megőrizhessük lelki egészségünket, el kell terelni a figyelmünket, mert sok ez nekünk. Itt élünk, ez az otthonunk. Mit csináljunk? Szénási Tamás református lelkipásztor, hivatásos tűzoltó gondolatai.
Mintha küszöbfrászban élnének az emberek, félnek belépni a templomajtón, pedig ha beleszippantanak egy Krisztust követő, élő közösség légkörébe, bizonnyal örömüket lelik benne. Válaszokat keresnek az életük nagy kérdéseire, amelyek nálunk megvannak, csak még nem találtak be hozzánk – vélekedik Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.