Míg az ország több táján csökkenő gyülekezeti létszámokon szomorkodunk, és sok, korábban önálló egyházközség jut szórványsorsra, addig nem várt helyeken születnek és cseperednek új, reményteljes közösségek. Csorna tízezres lélekszámú település, ahol új színként, ám egyre határozottabb hanggal vannak jelen a reformátusok. Januárban szórványból missziói egyházközséggé vált a gyülekezet. Saját helyet álmodik magának.
Régóta vágytam már a nap sugarait… Bár még nem volt itt a tavasz ideje, az én lelkembe gyorsan beköltözött a kikelet. Világosabbak lettek a nappalok, csiripeltek a madarak, virágba borultak a bokrok, lengébb lett a kabát, nem meglepő, hogy a szívem is mosolyra fakadt. Felkerestem hát az ilyenkor kedvenc parkomat, a Margitszigetet.
Miért érzékelik máshogy az időt a gyermekek és a felnőttek? – ezt vizsgálták egyedülálló kísérletükben Nádasdy Zoltán egyetemi docens és munkatársai. A Világ/nézet legutóbbi adásában a Texasi Egyetem kutatója beszélt az idő fogalmáról és annak érzékeléséről. Molnár Ambrus műsorában arra is választ kapunk, hogy felgyorsult világunkban hogyan bánjunk helyesen az időnkkel.
Kálmán Szabolcs színésznek készült, 1956-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba, ott lett lelkész 1974-ben. Dél-Kaliforniában és Clevelandben szolgált. Feleségével, Zsuzsával összekötő szerepre vállalkoztak a régi és az új, a magyar és az amerikai kultúra között. 2001-ben települt haza.
– Nem zárkózunk elefántcsonttoronyba, időszerű kulturális és társadalmi kihívások terén nyújtunk működőképes keresztyén alternatívát – mondja az Axióma Központról, új munkahelyéről Földi-Kovács Andrea igazgató, aki korábban bő másfél évtizedet dolgozott a hírtelevíziózásban. A Credo egykori, a Carpe Deum jelenlegi műsorvezetője arról is nyilatkozik, miért sürgetően lényeges hazánkban az online gyermekvédelem.
A válságok korában élünk, amelyek az életünk szinte minden területét érintik. A legtöbben elkerülnénk ezeket a helyzeteket, pedig áldássá válhatnak egy ember, egy szervezet, sőt egy nemzet számára is. Azok a szervezetek, amelyek a krízisben megteszik a szükséges lépéseket, erősebbé válnak, míg a megdermedés gyengülést eredményez, amely végzetes lehet. Hogyan viselkedjünk egyházként a válságok és változások sűrűjében? Esztergály Előd, a Csömöri Református Egyházközség lelkipásztora nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy az egyházközségeket sújtó krízishelyzetek kezelésében, elemzésében, sőt megoldásában segítséget nyújtson.
Szóládon tekinthető meg először a Tizenkét kereszt című interaktív kiállítás. Farkas Attila művész – aki a szóládi református gyülekezet tagja – szobrokon, festményeken, fotókon és posztmodern installációkon keresztül mutat rá a kereszt szimbólumának bibilai üzenetére és aktualitására. Az élő Ige évében a kiállítást a gyülekezetek is meghívhatják, ezt a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálata anyagilag is támogatja.
A fiataloknak nem arra van szükségük, hogy menő legyen az egyház, hanem arra, ha belépnek, azt érezzék: itt fontosak, otthon vannak, elfogadják őket hibáikkal, kérdéseikkel együtt – véli Ablonczy Áron lelkipásztor, a magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala ifjúsági osztályának vezetője. Úgy látja: ha minden ideálisan működne, nem lenne szükség ifjúsági munkára.
Nemcsak a házassági évfordulón vagyok szerelmes, hanem minden egyes nap, de a házassági évfordulón ezt meg is ünnepeljük. Valahogy így van a húsvéti ünnep és a hétköznapi hitünk kapcsolata. Bella Péter, a Győrújbarát-Ménfőcsanaki Református Egyházközség lelkipásztorának írása a Reformátusok Lapjából.
Debrecen a reformáció városa címmel alakított ki új belépőjegy-konstrukciót négy templom és a Debreceni Református Kollégium. Ezzel együtt április 18-tól indul az a kincskereső és városfelfedező játék, amely online és offline módon is lehetőséget ad a helyszínek mélyebb megismerésére – jelentette be a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
Közép-Európában elsőként Törökbálinton, a Református Pulmonológiai Centrumban kezdődött meg egy cisztás fibrózisos kislány kezelése a világújdonságnak számító módszerrel. A már hat évnél fiatalabb gyermekeknek is adható készítménynek köszönhetően a betegek csaknem olyan életminőségben és életkilátásokkal élhetnek, mint egészséges társaik. A legújabb gyógymód Magyarországon a világon az elsők között vált elérhetővé ilyen fiatal páciensek számára is, ráadásul teljesen ingyen.
A jövőre százéves, református alapítású Theologiai Szemlét a trianoni döntést követően alapították, hogy határokon átívelő tudományos fórumot teremtsen. A szocializmus idején betiltott, majd visszaharcolt folyóirat azóta is töretlenül szolgálja az ökumenikus közösséget. A lap főszerkesztőjével, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának korábbi főtitkárával, Bóna Zoltánnal beszélgettünk.
A pénzszerzés napjaink legfontosabb célja lett, de egy nehéz élethelyzetben rájövünk: nem lehet mindent pénzzel megvásárolni. A Világ/nézet legújabb részében a sokszor tabutémának számító pénzről beszélgetett Molnár Ambrus műsorvezető Plicher Zoltán vállalkozóval. Az üzletember saját tapasztalataiból merítve azt is elmondta, hogyan segíti őt Isten keresztyén vállalkozóként eligazodni az üzleti világban.
Az ember akkor érzi igazán át, mit jelent a donáció, amikor felkerül a transzplantációs listára. Ekkor már nemcsak elméleti kérdés, hanem gyakorlati is. Ha korábban nem értett is egyet vele, újragondolva a vágy az életre valószínűleg fölülírja az elveit – vélekedik Sándor Balázs kisoroszi lelkipásztor, aki maga is megélte a donációt. Riportunkban megszólal Nagyné Sándor Boglárka, aki a veséjével segítette ki a bátyját, és Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke, akit kétszer is megválasztottak az év parasportolójának.
Halálunk után is tehetünk jót, bár kicsi az esélyünk rá, száz kórházi haláleset között átlagosan egyszer fordul elő agyhalál, azaz a lehetőség a szervadományozásra. A saját szerveink adományozása személyes döntésünk, helyettünk nem hozhatja meg más, hangsúlyozza Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója, akitől azt is megtudjuk, egy elhunyt akár tíz ember életét is megmentheti.
– Az eredendő gondolat leginkább párbeszéd indítása volt az egységes, felekezeteken átívelő keresztyén mivoltunk fontosságáról, úgy, hogy ezt állítások helyett kérdésekkel tegyem – beszél a Tizenkét kereszt című kiállításáról Farkas Attila szobrászművész, akinek rendhagyó tárlata gyülekezetében, Szóládon debütál. A beszélgetésre, elgondolkodásra inspiráló gyűjtemény később országjárásra indul.
Boldoggá tesz vajon a tudat, hogy a csillag, amelynek fénye eljutott hozzánk, talán már fekete lyuk lett, s az idő megfoghatatlan és érthetetlen számunkra, az örökkévalóság pedig nem más, mint a reménység? A szemlélődés gyönyörűsége megvalósulhat liturgikus keretek között, szakrális formában, átélhetjük azt a szüntelen imádkozásban, de Isten megismeréséhez elvezethet a megszentelt gondolkodás is. Vitéz Ferenc főiskolai docens gondolatai.
A Magyarországi Református Egyház négy püspöke egyetért abban, hogy támogatják Pásztor Dániel tiszáninneni püspök a Zsinat lelkészi elnöki tisztségre, valamint Steinbach József dunántúli püspök a Zsinat lelkészi alelnöki tisztségre jelölését.
Az a hangvétel és stílus, amely az elmúlt hetekben a Magyarországi Református Egyházzal kapcsolatban közéleti és egyéb fórumokon megnyilvánult, méltatlan nemcsak az egyházhoz, hanem a tisztességes közéleti vitákhoz is.
Gazdasági válság, rezsiköltségek drasztikus növekedése, üzemanyagárak emelkedése, háborús konfliktus – csak néhány olyan tényező, amely az elmúlt évek során közvetlenül vagy közvetve megsokszorozta a református gyülekezetek terheit. A helyzetre reagálva a Magyarországi Református Egyház rezsitámogatással, eszközbeszerzési pályázatokkal igyekszik csökkenteni a református közösségekre háruló költségeket. Cikkünkben gyülekezeti példákon keresztül mutatjuk meg, hogy az egyes közösségek miként hasznosítják a támogatásokat, és beszámolunk az Élő Ige éve programsorozaton belül meghirdetetett pályázati lehetőségekről is.