Véget ért az idei Reformátusok Szárszói Konferenciája. Ebben az évben a lelkipásztorok Isten és a nemzet szolgálatában végzett munkájáról szóltak az előadások és a kiscsoportos beszélgetések. 2023 a református egyházban a lelkipásztori hivatás éve. Nézzék meg videós összefoglalónkat!
Nyári konferenciánk az egyike a legőszintébb lelkészfórumoknak, ahol a lelkipásztorok megoszthatják egymással jó és rossz tapasztalataikat, észrevételeiket, meglátásaikat – fogalmazott Szőnyi Tamás lelkipásztor, a Magyar Református Lelkészegyesület elnöke. A július 31. és augusztus 3. közötti, idei nyári konferencián a lelkipásztori hivatás évéhez kapcsolódtak az előadások.
Számítunk, mert benne vagyunk abban a nagy történetben, amely már a világ teremtése előtt elkezdődött, és az idők végezetéig tart – mondta Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke igehirdetésében a Reformátusok Szárszói Konferenciáját záró úrvacsorás istentiszteleten vasárnap a balatonszárszói református templomban.
Egyre többen élünk a Földön, egyre nagyobb igényekkel. Az iparosodással meglódult, visszafordíthatatlan kitermelési folyamat veszélyeire már régóta figyelmeztetnek a szakértők: a Föld adta erőforrások végesek, és belátható időn belül el is apadhatnak. A probléma megoldásában óriási szerepünk van. Az élhető jövőről beszélgetett Czippán Katalin fenntarthatósági szakértővel Molnár Ambrus a Világ/Nézet legutóbbi adásában.
Évtizedes szünet után találkozott ismét a Coetus Theologorum, a Kárpát-medencei református teológiai tanárok közössége, ezúttal az erdélyi Illyefalván. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, a Coetus Theologorum egyik főszervezője számolt be a találkozóról.
Egyes statisztikák szerint tíz magyar honfitársunk közül mintegy hat nyaralni megy ezekben a hetekben. Talán azok is szeretnek utazni, akik ezt nem tehetik. Vajon a hitünk megéléséhez adhat-e új szempontokat egy-egy ilyen kirándulás? Siba Balázs lelkipásztor, egyetemi tanár gondolatai.
Bár a számok mindenféle tendenciákat mutathatnak, és sokféle történelmi terhet hordozunk, dübörögve változó, talán barátságtalan világkorszakban élünk, de egyben biztosak lehetünk: Jézus Krisztus evangéliumáért próbálunk tenni mindannyian – nyitotta meg Gér András zsinati tanácsos a Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napját, amelyen a lelkészek mindennapjairól, a hitoktatásról és a hamis bevehetetlenségtudat okozta gondokról is hallhattak a résztvevők.
Régi adósságot törlesztett a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, népszerűbb nevén a Skanzen, amikor tavaly tavasszal végre megnyitotta a látogatók előtt az Erdélyt bemutató kiállításrészét. Bő másfél évtizednyi előkészítés tette lehetővé, hogy a minden magyar által oly szeretett és újra meg újra elsiratott – Kányádi Sándor szavaival folyton szóródó-porlódó, mégis élő – Tündérkertben bolyonghatunk a Pilis oldalában. A Reformátusok Lapja a tájegység református kincseinek felfedezésére indult.
Felvidéken az egyház a magyar kultúra őrzője is – erről Géresi Róbert püspök beszélt a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján. A megjelentek a gyülekezetek és a gyülekezeti tagok feladataival is megismerkedhettek, és az előadások mellett bibliakörökben és kiscsoportos beszélgetéseken is részt vehettek.
„A református, sőt tágabb értelemben a magyar egyházi levéltárügy kulcsemberének” nevezték Szabadi Istvánt már fél évtizede is, a 2019-es Kormos László-díj átadásának laudációjában. A gyűjteményi világ iránti elkötelezettsége, hűsége tény: csaknem harminc éve végzi töretlen szolgálatát a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltárának igazgatójaként. Mindemellett szakkutató, tanár és műfordító.
Ma sem könnyebb vagy nehezebb, csak más nehézségek jöttek, más kérdésekre kell megtanulnunk ugyanabból a Szentírásból ugyanazzal a Szentlélekkel megtalálni a válaszokat – mondta Fekete Károly püspök a Reformátusok Szárszói Konferenciájának első napján azon a pódiumbeszélgetésen, ahol négy egyházvezető számolt be róla, hogyan is mondanák el egy marslakónak, mitől jó egy gyülekezet.
„Isten szerint beleférhetünk az életünkbe, nem vagyunk elmaradva, nem vagyunk kevesek. Bár véges a tudásunk, és számtalan szempontból hiányosak vagyunk, ő úgy teremtett minket, hogy vele mégis mindenre képesek legyünk, amit tennünk kell” – írja Gacsályi Sára a Reformátusok Lapjában.
Lelkipásztorok Isten és a nemzet szolgálatában – ezt a témát járja körül idén a Reformátusok Szárszói Konferenciája. Az évente rendezett eseményen rendre a református egyház és a hívek számára fontos kérdéseket vizsgálják a résztvevők. 2023 a Magyarországi Református Egyházban és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban is a lelkipásztori hivatás éve.
A kérdés, amit együtt fel kell tennünk, hogy milyen lelkipásztorokat szeretne Jézus Krisztus, az egyház Ura – mondta Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a lelkipásztori hivatás évével kapcsolatban. A nekünk adott interjúban beszélt a Reformátusok Szárszói Konferenciájáról, a gyülekezettudatosság fontosságáról és arról, hogy a lelkészeinkre oda kell figyelnünk.
Minden vezetőnek előbb-utóbb szembe kell néznie a vezetés átadásával. Míg néhányan bámulatosan kezelik az egyébként lélekpróbáló feladatot, addig sokan végképp elvesztik a talajt a lábuk alól. Hogyan lehet ezt a nemes terhet méltósággal, de kellő időben magunk mögött hagyni? Fel vagyunk-e készülve a stafétabot továbbadására? Sajnos ritka a tervezett, jól megszervezett visszavonulás, ezért Tomka János professor emeritus szerint többet kell beszélnünk az utódlás tervezésének kérdéséről, hiszen azoknak, akik saját elhatározásukból távozhatnak a döntéshozói státuszból – ami kiváltságnak számít –, tervezésre, helyzetértékelésre és nemegyszer támogatásra van szükségük.
A Károli Gáspár Református Egyetem két diákja, Huzsvár Erik és Pigniczki Fanni, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológushallgatója, Hodossy-Takács Sámuel képviselték a magyar református felsőoktatási intézményeket az Egyetemi Világjátékokon. Pigniczki Fanni két aranyéremmel, illetve egy negyedik és egy hetedik helyezéssel távozott, Hodossy-Takács Sámuel pedig egyéni csúccsal ért el 14. helyezést.
A felkészülésre fordított idő és a szolgálatban szerzett tapasztalat ugyanolyan hangsúllyal bír a lelkipásztorok saját hangjának megtalálásához – fogalmaz Komlósi Péter Attila református lelkipásztor. Véleménye szerint a prédikációban nélkülözhetetlen a tartalomhoz megtalálni azt a formát, amely által élővé válhat az üzenet. A Szemeretelepi Református Egyházközség lelkészét a lelkipásztori hivatás éve alkalmából kérdeztük.
„Van valami, amiről nem beszélünk értékként, pedig kellene, mert a legnagyobb, folyamatosan kamatozó vagyonunk, ráadásul független a gazdasági helyzettől” – írja Bella Péter győrújbarát-ménfőcsanaki lelkipásztor a Reformátusok Lapjában.
„Okos enged, szamár szenved” – tanítják a szülők a gyermekeknek a közmondást, amit felnőttként így is alkalmazunk: „Minek magyaráznám el, ha úgyse fogják fel.” Hiszen egyszerűbb mosolyogva félreállni, haragtartóan elkerülni a másikat vagy éppen arctalanul kommentháborúkat vívni, mint szemtől szembe meghallgatni, hogy a másik tényleg azt gondolja-e a dolgokról, amit mi feltételezünk, hogy ő gondol. Már a Biblia korában is voltak hasonló konfliktusok, amelyeket valahogy rendezni kellett.
Az embernek meg kell találnia azokat a kikapcsolódási, feltöltődési lehetőségeket, amelyek akkor is építik a lelkét, amikor a teste a visszafordíthatatlan idősödés útján jár már – állítja Rusz Edit klinikai szakpszichológus. Vele beszélgetett az öregedésről Molnár Ambrus a Világ/Nézet legutóbbi adásában.