A zene ördögi szimbólumától, amelytől a hátunkon is feláll a szőr, eljutunk a gyönyörű feloldásig, a tiszta összhanghoz, amelyben ott az isteni béke. Marczi Ernő szerint a nyitott kérdésekkel olykor nagyobb hatást érünk el, mint a megválaszoltakkal, és ez a zenében is így van. Néha érdemes istentisztelet végén az orgonajáték feszültségét feloldatlanul hagyni, ezzel segítve az elhangzottak mélyebb átgondolását. A mezőtúri kántor-karnagy úgy véli, ha a zenében nem a bibliai ihletettségű szöveg a hangsúlyos, származhat az bármilyen híres zeneszerzőtől, nincs helye a liturgiában.
Szerethető vagyok-e, szép vagyok-e, a létezésem szükséges-e? Sokan elégedetlenek külsejükkel, és éppen ezért boldogtalanok. Az önbizalom és önazonosság kéz a kézben jár, de miért ekkora misztérium a szépség?
Szelíd. Sokszor hangzott el ez a szó, ha róla beszéltek. Máig számontartják a hitét, elszántságát, odaadását. Amikor a Bethesda főigazgató-főorvosa lett, az első pillanattól a gyógyítók közösségét, az együttműködésüket állította a középpontba a gyógyítás érdekében. Az emberre egészként tekintett, így kezelte és gyógyította testileg-lelkileg. Dizseri Tamásra lánya, Ágnes és testvére, Dizseri Márta emlékezik.
A lelkipásztor egy-egy település gyülekezetének évekre, akár évtizedekre elkötelezett őrállója, aki kötődésben, lokálpatriotizmusban is az egyik élenjárója saját lakóhelye közösségének. Magyar protestáns teológiai örökségünk, hogy a lelkipásztorok általában tisztában vannak a vidéki társadalmi viszonyokkal és folyamatokkal. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
Második alkalommal rendezték meg püspöki titkárok és irodavezetők ökumenikus találkozóját. A Hegy elnevezésű program résztvevőit idén a Magyarországi Evangélikus Egyház a Luther Otthon épületében látta vendégül. A szakmai tapasztalatcserére és a kötetlen, testvéri beszélgetésre is lehetőséget adó eseményen hivatásgondozásról, az egyház és nyilvánosság kapcsolatáról hallhattak előadásokat a hazai történelmi egyházakban szolgáló munkatársak.
Háromezer roma származású fogvatartott kivégzésével számolták fel az auschwitzi cigánytábort 1944. augusztus 2-án. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a holokausztban meggyilkolt áldozatokra, ahogy ők nevezik: a pharrajimosra.
Keresztyénség és politika református nézőpontból címmel közölt írást Gér András zsinati tanácsos a Kommentár folyóirat idei második számában, amely kiemelten foglalkozik azzal, hogyan vegyen részt egy keresztyén ember a politikában, és hogyan tekintsen rá. A tanulmányról Gér Andrást kérdeztük.
Az ember sokkal több annál, mint amennyi látszik belőle, mégis abba az irányba halad a világ, hogy külsőségek alapján bélyegezzük meg egymást. Mindeközben a függőségek is sorra ejtik rabul a kapaszkodót keresőket, és már a nemi szerepek is megkérdőjeleződnek. Leginkább a társadalom legkisebb egysége, a család van krízisben. Erről is beszélget Krúdy Tamással, a Szent István Intézet vezető kutatójával Molnár Ambrus a Világ/nézet legújabb adásában.
B. Tóth Klára hitről, hűségről, műveltségről tanúskodó kötete egyszerre kincseskamra és ugyanakkor – festőművészi és írói énjéhez illően – sok színben villódzó kaleidoszkóp is gyerekkora helyszínéről, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott, állandó lakosait tekintve kicsi, de sok jelentős magyar írónak, költőnek, képzőművésznek alkotó körülményeket nyújtó Kisorosziról.
A keresztyének közt vannak a legpletykásabb, legsérültebb, legbántóbban viselkedő, önmagukat mindig jónak feltüntető személyek. Persze én jó keresztyén vagyok, sőt a legjobb. Vagy lehet, hogy csak azért figyelem annyira a mások szemében lévő szálkát, mert nem vettem még észre a sajátomban a gerendát?
Az élet kérdéseire adott elméleti keresztyén válaszaink a krízisben válnak kézzelfoghatóvá – vélekedik Prikler György vállalkozó, tanár, kenutúra-vezető. Felesége, Ágnes pedagógus, aki az öniróniát Isten ajándékának véli, amellyel megalázó helyzeteket is átvészelhetünk. A Szeged-Újszegedi, valamint a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség tagjait a Szigetközben látogattuk meg.
Apja elvesztése miatt már egészen fiatalon a családfenntartó szerepébe kényszerült, de tehetségét akkor sem tékozolta el Mészáros János Elek. Az agrármérnökből lett énekes Isten elhívására és barátai biztatására jelentkezett a Csillag születik című tehetségkutatóba, amit meg is nyert. Azóta sok minden megváltozott az életében, de a legfontosabb nem: ugyanúgy Jézus követője maradt.
„A »homo religiosus« alkotó fölismerni és megérteni szeretne (a Krisztus-történet eseményében, a megváltásban látva meg a teremtett szépet), versében pedig az a megismerési folyamat tükröződik, ahogy a teremtés ismeretéből istenismeret lesz” – írja Vitéz Ferenc, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének vezetője a Reformátusok Lapjában.
Milyen kérdések mentén nem szabad szétszakadnia egy gyülekezetnek, illetve mely témákban nem köthet kompromisszumot egy keresztyén közösség? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ bibliai példák alapján.
Hogyan válhat Isten eszközévé egy temetésen elmondott prédikáció? Melyek a klasszikus evangelizáció legjelentősebb akadályai manapság? Molnár Sándor lelkipásztorral beszélgettünk tapasztalatairól.
Amikor szert teszek egy Bibliára, mindig az az első, hogy elolvasom belőle János evangéliumának az elejét – mondja Sándor Levente, aki tízévesen kapta első Szentírását. Azóta eltelt harmincöt év, a fiúból lelkipásztor lett, aki felnőtt fejjel gyűjteni kezdte őket. Riportunkból az is kiderül, milyen gyakorlati haszna van egy százötven példányos bibliagyűjteménynek.
„A hetedik nap célját és értelmét maga Isten éli elénk, és ebbe szeretne bevonni minket. Szó szerint így lehetne ezt lefordítani: Isten megszűnt munkálkodni, és vett egy hosszú, mély lélegzetet” – írja Édes Árpád, a Budapest-Pestszentimrei Református Egyházközség lelkipásztora.
Bálint Balázs szülész-nőgyógyász hitbéli meggyőződése miatt soha nem végzett abortuszt, és meggyőződése, hogy azok a kollégái, akik vállalják a beavatkozást, legfeljebb szükséges rosszként tekintenek a terhességmegszakításra. A református orvossal Molnár Ambrus beszélgetett a Világ/Nézet legutóbbi adásában.