A lelkipásztorok hétről hétre közvetítik Isten Igéjét a szószékről, arról viszont keveset tudni, hogyan készülnek ezek az igehirdetések. Literáty Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja volt a Világ/nézet vendége, aki szerint Isten Igéjének tanításához a legnagyobb segítség az imádság.
„A magyar cserkészet mindig is a valláserkölcs alapjain állt, valamint tevékenységét meghatározta a hazaszeretet és az egymásért viselt felelősség. Az Isten, haza, embertárs hármasa áll tehát a magyar cserkészet középpontjában – megtartva az értékeket, a hagyományos identitást, de megfelelő módon alkalmazkodva az idők változásaihoz.” T. Németh László könyvajánlója.
– Isten valaha megítélte felszínes lelkipásztori szolgálatomat, és helyes útra vezetett. Ennek nyomán átéltük a fóti, majd a fasori ébredést. Mérhetetlen hála van a szívemben, és mindezekért Istené legyen a dicsőség – tekint vissza pályafutására Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor, a kortárs református ébredés jeles igehirdetője az alábbi nagyinterjúban. Szól arról, hogyan lehet elhinni a feltámadás és az örök élet valóságát, de arról is, hogyan viseli az idősödést a sok évtizedig tartó lendület múltával.
Megjelent Steve Mason Josephus és az Újszövetség című könyve, amelyben a kanadai tudós az Újszövetség korát ismerteti meg az ismert történetíró, Josephus Flavius által. A könyv bemutatóját április 10-én Révkomáromban tartják, ahol a szerző maga is jelen lesz. A könyv kapcsán Kókai-Nagy Viktorral beszélgettünk, aki kezdeményezője volt a könyv fordításának.
Alig kilencszázan voltak százévesek vagy annál idősebbek Magyarországon a legutóbbi, 2022-es népszámláláskor. Idén már Szabó Zoltán nyugdíjas lelkipásztor is közéjük tartozik, januárban váltott három számjegyűre az életkora. A még ma is szolgálatra vágyó lelkész nem fél a haláltól, eddigi életét teljesnek tartja, és hálás az Úrnak, amiért végigkísérte az úton.
Kilencvenöt éve született Mészáros István lelkipásztor, teológiai professzor. A Tiszáninneni Református Egyházkerület a honlapján emlékezett meg hajdani püspökéről.
Merre az előre? Az életben nem mindig egyszerű, viszont a forgalomban jó, ha igen. Tóth Béla járművezető-oktató dolgozott korábban vasúti felsővezetőként, sőt polgármesterként is, mégis úgy véli, élete egyre boldogabb. Jézus jelenlétét leginkább az idejében félrekapott kormányban, annak higgadt megtartásában, a veszélyhelyzetre adott gyors reakcióban tapasztalja.
A református Csikos Sándort választották a nemzet színészévé a januárban elhunyt Benedek Miklós megüresedett helyére. Csikos Sándort két éve tüntették ki Kossuth-díjjal, a Jászai Mari-díjas színművész elsősorban színházi színészként ismert, több mint harminc éve a debreceni Csokonai Színház tagja, de kipróbálta magát rendezői, tanári és színházigazgatói szerepben is.
A befogadás szép és izgalmas példáit látjuk a gombai Kőrösi-Fehér házaspár életében. Mindketten felnőtt megtérők. Egy eredetileg csak nevelt, majd (vér szerinti gyermekeik mellé) örökbe fogadott, sérülten született gyermekük életében megmutatkozik, micsoda fejlesztő hatása lehet nemcsak a sportnak, a művészetnek, hanem a jézusi szeretetnek is.
Életre szóló szellemi-lelki útravalót kaptak a két világháború közötti fiatalok a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség (SDG) találkozóin és táboraiban. E sajátos légkörű rendezvények közvetlensége kisugárzott a közegyház egészére, de hatással volt a közélet akkori évtizedeire is. Az egykor mindössze huszonnyolc évig működő egyesülés szellemi örökségét viszi tovább az idén harminc éve újraalakult SDG. Elsősorban a református középiskolásokat szólítják meg.
„Hiszem, hogy Isten minden nehéz helyzetben hagy helyet a szívünkben a derűnek, amit megtapasztalhatunk, ha vele járunk, de nem kell ezt az érzést az őszinteséget feláldozva kikényszeríteni magunkból. Vannak nehéz helyzetek, már-már kibírhatatlannak látszó próbatételek, amelyekben az egyetlen hiteles viselkedés az, ha felszólalunk a minket ért csapások miatt.” Gacsályi Sára publicisztikája a Reformátusok lapjából.
Makoto Fujimura neve valószínűleg csak azoknak ismerős, akik járatosak a nemzetközi kortárs képzőművészet berkeiben. Az Egyesült Államokban élő japán festőművész Bostonban született, de gyermekkorának jelentős részét a felkelő nap országában töltötte. Meggyőződése, hogy az alkotás az a pont, ahol a szépség és a kegyelem találkozik. Noha egy pillanatra sem vonja kétségbe az értelem szerepét, az előre vezető utat nem a tények és érvek, hanem a képzelet segítségével tartja bejárhatónak.
„Húsvéthétfő délutánja az, amikor már kiengedünk és a hétköznapok felé tekingetünk. Talán mérleget is vonunk: vajon mi marad meg nekünk az ünnepből.” Bölcsföldi András egy ilyen délutánról ír, amikor feleségével sétált Kecskeméten, de a békés állapotnak véget vetett, hogy odalépett hozzájuk egy főiskolai bibliakörös lány, és elmondta, hogy egy fiatal társukat a körből elsodorta egy kamion. Lélegeztetőgépen van, de nem tudnak rajta segíteni, és másnap lekapcsolják a gépet.
A húsvét a győzelem ünnepe. A győzelem afölött is, hogy nem az emberi gonoszságé az utolsó szó, hanem az Isten szeretetéé. Az Isten szeretete legyőzi az emberi gonoszságot, az emberi gyűlöletet. – Pásztor Dániel, a Zsinat lelkészi alelnökének és a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének húsvéti gondolatai.
A húsvét az élet ünnepe. A halál felett győzött az élet. Jézus vallja s ígéri: „Én élek, ti is élni fogtok.” (Jn 14,19) A halál felett győzedelmes Úr él. Hozzá minden élethelyzetben fordulhatunk. Az, aki él, minket is éltet. Valljuk, hogy nincs nagyobb érték és kincs, mint a Krisztusban való lét – írja a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa.
Ha az Úr nevünkön szólít, akkor minden kétség, félelem, magabiztosság, bármi, ami betölt bennünket, érvényét, erejét veszti, s elfoglalja helyüket a válaszadás felszabadult öröme: „Rabbuni… Mester”, „én Uram és én Istenem!” (Jn 20,16.28) Mert akit nevén szólít az Úr, annak azt üzeni: „...megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” – Balog Zoltán dunamelléki református püspök húsvéti üzenete.
B. Tóth Klára, a méltán ismert és elismert református festőművész és művésztanár, prózaíró és költő A Fény felé című húsvéti olajképének lényege így foglalható össze, a kép alkotójának és e sorok írójának egybefűzött szavaival: „A középkori erődtemplom előtt a hívek, balra az üdvözültek emelkednek egyre feljebb, jobbra, fent pedig a hívogatóan zúgó harang látható, benne a betlehemi születés felsejlő jelenetével.” – Petrőczi Éva gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Jézus Krisztus tökéletes kezessé vált, hogy az ember Éden óta felhalmozott bűneinek számláját kiegyenlítse. Egyedül ő tudta ezt megtenni, aki emberré lett az eltemettetéséig. A sírban fekvő Krisztus örök vigasztalás a számunkra, mert ezzel megszentelte az ember nyughelyét. – Fekete Károly tiszántúli református püspök nagyszombati üzenete.
A mindenkori keresztyénség a virágvasárnapot követő egyre sűrűbb evangéliumi események felidézésével, azaz a passióval eleveníti fel és éli át évről évre a megváltás történetét. Hogyan zajlott ez a kezdetekkor, és milyen szerepe van a passióknak a protestáns egyházak történetében? Prózában hangzottak-e el, vagy mindig is zenével? Mi a mai református gyakorlat? Mindezekre Papp Anette egyházzenésztől, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának tanárától vártuk a választ.
Hogyan épülhet az a gyülekezet, ahol kevés az igei szolgálattevő és így az alkalom? Lelkigondozással! Ezt tartja a közösség építőkövének Gergelyfi György lelkipásztor. Emődről nagypénteken közvetít istentiszteletet a Kossuth rádió. Náluk jártunk és megnéztük, mi van a házuk tájékán.