„Titan és Titanic – ezek a hajónevek eleve a hübrisz megnyilvánulásai, hiszen a titánok óriási termetű és erejű ősistenségek voltak, az ég istenének a fiai” – írja Faggyas Sándor, a Magyar Nemzet szerkesztője, a Protestáns Újságírók Szövetsége elnökségének tagja a Reformátusok Lapjában.
A déli harangozás szokása szorosan összefügg az 1456. július 22-én kivívott nándorfehérvári diadallal, ez a harangszó hívta ugyanis könyörgésre a keresztyén Európát az oszmán veszéllyel szemben. A török sereg veresége volt az önálló Magyar Királyság egyik legfényesebb győzelme, amely után hét évtizeden keresztül elhárult egy mindent elsöprő újabb oszmán támadás veszélye az országról. Még akkor is, ha 1456-ot követően is jó párszor kellett megvédeni hazánkat a török támadásától.
Hitünkkel is kapcsolatos dokumentumfilm született Szederkényi Olga rendezésében. A nyilvánosság elé ősszel kerülő alkotás egyszerre szól Heinrich Böll keresztyén német íróról, feleségéről, a második világháborúról és hazánkról. Sorköteles katonaként Böll, sebesülésből lábadozva, hónapokat töltött Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben és Szentesen. A magyar városokból hitvesének írt levelekre alapozó film rendezője a Budai Református Egyházközség tagja.
Vidéki lelkipásztor szeretett volna lenni, így is lett. A jogászképzés és a budapesti teológia után egy nyolcszáz fős, elöregedő falucskában helyezkedett el. Tóth-Imre Zita ambiciózus személyiség, de „isteni mércével” és nyomógombos telefonnal. A dunaszentbenedeki lelkipásztor úgy véli, nőként gondoskodásra teremtetett, ezért fiatalként magához vette nagymamáját és egy gyermeket. Ahogy fogalmaz, nem volt egyoldalú a jótett, az áldás visszaszállt rá.
A Balaton-környéki Szóládon az egyébként is aktív gyülekezeti életet magyar és holland nyaralók színesítik. A Somogy vármegyei településen a tradicionális református közösséghez számos, városból beköltöző család csatlakozott, így a helyi gyülekezet egyszerre tükrözi a reformátusság népegyházi és úgynevezett „hitvalló” arcát.
Újra fel kell fedezni az ünnepeket, a tudatos leállást, a kilépést a sikerorientált, élménygyűjtögető mókuskerékből, különben a depresszió és a kiégés fogja uralni a mindennapjainkat. Erre figyelmeztet Szász Lajos budafoki lelkész a Reformátusok Lapjában megjelent cikkében. „A tízparancsolat több évezredes távlatból hirdeti, hogy a hétről hétre megélt ünnep és a tudatos visszaemlékezés Isten teremtő és megváltó munkásságára méltó keretek közé rendezi a hatnapos munka emberi alkotásait” – emlékeztet minket a szerző.
Ma már inkább az a furcsa, ha egy gyerek nem játszik videójátékkal, egymásnak is ajánlják ezeket, és olyan „színesek és szagosak”, hogy nehéz nem érdeklődni irántuk – mondta el Király Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet adjunktusa, aki Molnár Ambrus lelkipásztor beszélgetőpartnere volt a Világ/Nézet legutóbbi részében.
A templom felépülése bizonyság Isten hatalmáról és munkálkodásáról ott, ahol a katonákat fegyverforgatásra tanítják, és arról, hogy Istenünk ebben a környezetben is jelen van, ügye van – mondja Dudás Ferenc százados, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár református tábori lelkésze a hódmezővásárhelyi Hunyadi-kápolnáról.
Sokat olvashatunk manapság a mesterséges intelligenciáról és a ChatGPT-ről. Jézus-szimulátorral és olyan vallási irányzattal is találkozhatunk az interneten, amely szerint Jézus a mesterséges intelligenciával jön el. A sokszor hajmeresztő történések, új etikai dilemmák között vajon vannak-e biblikus válaszaink, amelyek mentén világíthatunk? Ballagi Áron, a Széchenyi István Egyetem Automatizálási és Mechatronikai Tanszékének docense, a győri gyülekezet presbitere szerint csak a környezet változik, ha szeretettel, nyitott szívvel, bölcsességgel viseltetünk mások iránt, akkor majdnem mindegy, milyen gépek vesznek körül bennünket.
A Ráday Házban ülésezett ezen a héten a Magyar Református Egyház Közös Zsinata. A két napon át tartó ülésen megszavazták az alkotmány módosítását, amely alapján a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége és a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat csatlakozhatott a Magyar Református Egyházhoz. Az alkotótagság bővítése mellett elfogadták a Kárpát-medencei református nemzetstratégiát, illetve a zsinat zárónyilatkozatát is. Videós összefoglaló.
1948 nyarán a kommunista pártok Tájékoztató Irodája, vagyis a Kominform több bírálatot is megfogalmazott a Rákosi Mátyás főtitkár által vezetett magyarországi kommunistákkal szemben. Mindezek sürgetővé tették a Magyar Dolgozók Pártja vezetése számára az agrárium átalakítását és az egyházhoz fűződő viszony egyértelműsítését, vagyis a magyar falu társadalmának megváltoztatását.
Gyanútlanul lépek be a pátrohai Cédrus Idősek Klubja ajtaján. Sejtettem, hogy a gyülekezetet bemutató riport készítésekor majd szóba kerül az intézmény, amelyet a Pátrohai Református Egyházközség tart fenn, így nem lepett meg, amikor Koncz Imre, a Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye esperese azt javasolja, beszélgessünk ott. – Már várnak minket! – jelenti ki.
Miért fogad el minket Isten? Mi a szerepe mindebben a cselekedeteinknek? Az ember természete szerint vallásos lény, és örökké azon fáradozik, hogy igyekezetével közelebb jusson az áhított boldogsághoz. Ösztönösen pontgyűjtő versenyként gondolkodik a kapcsolatairól. Szívességért szívességet vár.
A közösség összetartozás és elköteleződés. A gyülekezetekben mindkettő különleges módon jelenik meg, méghozzá olyan emberi kapcsolatokban, amelyek a különbözőségek miatt, természetfeletti hatás nélkül nem alakulhatnának ki. Többek között ezzel mutatják meg az evangélium erejét. A gyülekezet közössége távol áll attól, hogy ideális legyen, mégis megtart, formál. Istentől származik.
Az, hogy a keresztyének házanként járjanak össze a közösséget gyakorolni, egymást erősíteni a hitben, már a bibliai időkben gyakorlat volt. Az Apostolok cselekedeteiben ezt olvashatjuk: „Mindennap állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben.” Mind a templomi, mind pedig az otthonokban való jelenlét fontos volt számukra.
A család volt a központi témája a 4. Lelkesítőnek Abaújváron, amelyet július 8-án tartottak. Az egész napos rendezvényen több mint hatszáz látogató vett részt – akik nemcsak a környező településekről, hanem az ország távolabbi városaiból, gyülekezeteiből érkeztek, valamint a határokon túlról. A rendezvényt a nap fővédnöke, Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg.
Együtt tartották nyári konferenciájukat az egyházi gyűjtemények szakágai Kecskeméten. A szakmát összefogó egyedülálló eseményt több mint tíz éve rendezték meg utoljára. Az idei találkozón a digitalizáció és a mesterséges intelligencia volt a fő téma, de jutott idő az ismerkedésre, barátkozásra, beszélgetésre és a hírös város megismerésére is.
Gyermekkorban kezdődik az ember nevelése, és igazából sosem ér véget. Felnőttként már nem annyira tanítanak minket, hanem sokkal inkább tanulunk magunkról a többi ember visszajelzéséből. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az alapokat egészen kicsi korban kell letenni, és ez nemcsak kihívás, hanem óriási felelősség is a szülők számára. Pécsi Rita neveléskutató volt Molnár Ambrus vendége.
A napjainkban ritkásan lakott, egymástól néhány kilométerre fekvő, gyönyörű abaúj-hegyaljai településeket a magyar nyelv és kultúra, valamint a reformáció meghatározó helyszíneiként tartjuk számon. A XVI. század második felében a két településen valósult meg a kor legnagyobb kulturális vállalkozása, a Biblia lefordítása, általa pedig a magyar nyelv létfontosságú korszerűsítése.
Akkor tud a lelkipásztor szolgálni, ha alapjában véve lelki ember – vallja Sipos Aba Álmos, a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség lelkipásztora. A misszió tekintetében szerinte a „magyar utat” kell megtalálni. Azt is megtudjuk tőle, hogyan lehetséges és miért szükséges, hogy az igehirdető magának is prédikáljon.