Vannak dolgok, események, személyek, amelyekre és akikre emlékezünk, másokra pedig nem. Ez teljesen rendben van. Emlékezni azonban általában nem arra szoktunk, ami önmagában fontos, hanem arra, ami számunkra itt és most az. Nagy Károly Zsolt a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docensének írása.
Nagyszabású református találkozót tartott a Tiszáninneni Református Egyházkerület június 10-én, szombaton. Az eseményen, amelynek a Sárospataki Református Kollégium adott otthont, az egyházkerület nyolcvan gyülekezetének több mint hatszáz tagja vett részt.
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége nevében megköszönjük azt az áldozatos munkát, amelyet pedagógusként végeznek köznevelési intézményeinkben.
A paráznaságot sokféleképpen értelmezhetjük, de valójában mit mond róla a Szentírás? A válások magas aránya miatt sokan kerülnek a „házasodjak vagy éljek együtt” dilemmájába, választanak szexkapcsolatot vagy „hétvégi házasságot”. Szarka Miklós nyugalmazott lelkipásztor, pasztorálpszichológus szerint a házasság attól hiteles intézménye Istennek, hogy ő hűséges hozzánk.
Küldetésének tartja értékeink és örökségünk közvetítését Böszörményi Gergely, a Református énekek sorozatának ötletgazdája, menedzsere. A koncert-istentiszteletet különleges zenei és az összetartozást erősítő élménynek nevezte. Július elsején, szombaton huszadik alkalommal csendülnek fel énekek a református énekeskönyvből a Zeneakadémián a Kárpát-medencei egyesített kórus, négy karnagy és Szabó Balázs orgonaművész előadásában.
Paksról a legtöbbünknek egy, sokaknak pedig két dolog jut egyből eszébe. Az első a működő és az épülő atomerőmű, a másik pedig a városi focicsapat, amely gyakorta okoz meglepetéseket csoportjában, az idei NB I.-es szezont az ötödik helyen zárta. Illőnek tűnik, hogy bemutassuk a város református gyülekezetét is, amely bár méretét tekintve nem kiemelkedő, hitéletük, elszántságuk és összetartásuk példaértékű.
A Verestemplom – a köznyelv csak így ismeri a Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség otthonát. Idén két jelentős évfordulóhoz érkezett a közösség: júniusban épp 135 éve szentelték fel a Pecz (régies használatban: Petz) Samu tervezte épületet, és egyik meghatározó, 1923-tól itt szolgáló lelkipásztora, több verseskötet szerzője, a Petőfi Társaság tagja, Baja Mihály 70 éve innen vonult nyugdíjba.
Sokak számára a víz, a végtelen kékség látványa a megnyugvást, a békét jelenti, és csodálattal tölti el őket az Isten alkotta vízfelszín és az alatta lévő világ. A búvárkodás hívő emberként az élővilág tiszteletére és a társaink iránti odafigyelésre, az óvásukra tanít – véli Tóth Gábor, a budapest-rákosligeti gyülekezet presbitere.
Június 24-én este ismét megnyitnak az ország múzeumai a Múzeumok Éjszakája rendezvény keretében. Számos református gyűjtemény is részt vesz a kezdeményezésben.
Hálaadó istentiszteletet tartottak a Református Iszákosmentő Missziót újraindító Siklós József lelkipásztor halála és a Csepeli Kékkereszt Csoport fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából. A Budapest-Csepel-Központi Református Egyházközség templomában megrendezett emlékünnepre az ország több pontjáról érkeztek Kékkereszt-csoportok.
A proletárdiktatúra évtizedei alatt az üzletember- és vállalkozóréteg szinte eltűnt Magyarországon, de a rendszerváltozás korában éledezni kezdett. Ezekben a szakmában is akadtak olyanok, akik korábban vagy a demokratikus és piaci viszonyok első éveiben hitre jutottak. Közéjük tartozik riportunk 1956-ban született főszereplője, Bükkösi István is. Az alábbi riportban bepillanthatunk egy mezőgazdasági szennyvízkezeléssel foglalkozó, sikeres vállalkozó vívódó istenkeresésébe és mai hitharcaiba egyaránt.
„Nem mondhatom, hogy apám tökéletes lett volna, jelenlétével mégis számtalanszor bizonyossá tette Isten értem is lehajló szeretetét” – Weber István az apák napjára a Reformátusok Lapjának írt cikkében felidézi apja emlékét, és rámutat, milyen fontos az apák szerepe a gyermekeik életében.
Az életben vannak vallott és követett értékeink, és ha a kettő között van is távolság, az lehetőség, hiszen vallott értékeink válhatnak iránytűvé: láthatjuk a fejlődési lehetőséget, növekedési potenciált, amelyhez fel kellene nőni – vallja Siba Balázs a Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában.
Hálaadó istentiszteletre készülnek a nagyszokolyi reformátusok, akik templomuk és orgonájuk megújulásáért mondanak köszönetet. A gazdag történelmű egyházközség leginkább a gyermekekbe helyezi bizalmát, miközben szoros kapcsolatot ápol a környező települések református gyülekezeteivel. Álmuk, hogy egyszer újraindítsák a helyi református iskolát.
Biciklire szállt, halálra ítélték – írná talán valamelyik kattintásvadász mai oldal egy cikk címében arról, mi történt Gulyás Lajossal, a mártír lelkésszel az 1956-os forradalom idején és a következő évben. Június 16-a az 56-os mártírok emléknapja, ezen a napon a forradalom és szabadságharc mártír református lelkészeire is emlékezünk.
A kiválasztásról szóló tanítást sokan bibliai alapok nélküli sivár okoskodásnak tekintik. Nincs igazuk. Egyrészt van bibliai alapja. Nem egy és nem két, de több száz igeverset és igeszakaszt idézhetnénk, amelyek Isten minden emberi döntést és cselekvést megelőző, szuverén határozatait állítják elénk (Ef 1,4). Másrészt nem sivár. Már Isten tetteinek a felfedezése is örömöt szerez. Isten gondolataiba bepillantani egyenesen magával ragadja és megszédíti az embert (Jer 31,3). Erre ad lehetőséget a kiválasztás tanának megismerése.
– A Szentírás kihívások elé állít, de nem azt várja, hogy felőröljük magunkat a feladatainkban. Isten azt szeretné, ha célba is érnénk, nem csak azt, ha kimerülésig küzdenénk – vallja Tasha Chapman, a Covenant Theological Seminary oktatója. A kutatóval a lelkipásztori hivatásról, illetve a reziliencia szolgálatban betöltött szerepéről beszélgettünk.
Ha nyár, akkor Szárszó! Idén is megnyitja kapuit a Reformátusok Szárszói Konferenciája, amely augusztus 10–13. között várja a keresztyén értékrend mellett elkötelezetteket – hívja fel a figyelmet a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány.
Szeretném, ha a református egyház a nevére venné, sajátjának érezné ezt a regényt – mondta Balog Zoltán Visky András Kitelepítés című könyvéről, amely kilenc hónap alatt öt kiadást ért meg. A mű nem véletlenül kelendő, az elmúlt évek egyik legérdekesebb olvasmánya, és a Ráday Házban tartott keddi beszélgetésen is tele volt a díszterem, egyetlen gombostűt sem lehetett volna leejteni. Az asztalnál a szerző mellett Ugron Zsolna írónő, Balog Zoltán református püspök és a moderátor, Ablonczy Bálint újságíró osztotta meg gondolatait a műről.
Napjainkban egyre több terület között osztjuk meg figyelmünket, amely egyre értékesebb – különösen az internet világában. Miért érnek el magas nézettséget azok, akik nem érdemlik meg? Honnan ered a figyelem iránti vágyunk? Lehet-e függeni mások figyelmétől, illetve mikortól beszélhetünk viselkedészavarról? Hogyan figyeljünk jól abban a korban, amelyben „a gyűlölet lájkokat és nézettséget hoz”?