Jézus a mi bűnünkbe és kárhozatunkba szállott alá a mennyből. Vállalta és vállalja velünk a közösséget, mégis együtt eszik velünk, együtt márt velünk a tálba, még ha ez a vacsora számára árulást jelent is! Az egyháznak nemcsak hirdetnie kell a Krisztust, hanem láthatóvá kell tennie, bele kell élnie Krisztust a világba, az emberi társadalomba, a földi élet minden örömébe és bajába. – Pásztor Dániel tiszáninneni református püspök nagycsütörtöki gondolatai.
Egy tavaszi (és nem csak tavaszi) hétvégén érdemes Nyírbátor felé venni az irányt, ahol a gyülekezet kölcsönözhető biciklikkel, szállással és hangulatos kávézóval várja a betérőket. A Retour legfrissebb adásából sok más mellett kiderül, milyen titkokat őriz a Báthori család történetéből Magyarország egyik legnagyobb református temploma, de Fazakas Ferenc lelkipásztor és felesége azt is elmesélik, hogyan lesz egy tikkasztóan forró nyári nap végén lánykérés a Csillagponton.
Egy évig a párizsi Notre-Dame orgonistagyakornokaként tanulta a mesterséget, később szintén egy évet töltött el Japánban, a Szapporói Kitara Koncertterem rezidens orgonistájaként. Kevés olyan székesegyház van Magyarországon, ahol ne ült volna az orgonapadban a Junior Prima díj birtokosa, Tabajdi Ádám. Az orgonaművésznek bevallottan hiányzik a liturgikus környezet, 2026-ra pedig nagyszabású Gárdonyi Zoltán-emlékévet szervez. Interjúnkból az is kiderül, miért kell speciális cipő az orgonáláshoz.
– Senki és semmi nem érheti el nálam, hogy lelki hajléktalan legyek – szögezi le Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, aki tízévesen még egészen tehetségtelennek tűnt edzői szemében. A vele készített interjúban főleg rendkívüli sportsikereire és azok lélektani vonatkozásaira közelítünk rá, amelyekből számos tanulságot vonhat le magának minden olvasónk.
Simon András a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza kuratóriumának tagja is volt. Ő alkotta meg az intézmény logóját. A művész egyetlen vonallal megrajzolt illusztrációi új utakat nyitottak a magyar grafikusművészetben. A grafikus, költő március 23-án hajnalban, családja körében lépett át a földi létből az égi világba.
A keresztyén ünnepek megértésében kiemelt szerepe van a keresztyén történelemszemléletnek. Ünnepi alkalmaink reakciók valamilyen korábban megtörtént eseményre – állítja Márkus Tamás András lelkipásztor a Világ/nézet következő adásában. A műsor az előttünk álló húsvétot és annak üzenetét, fontosságát helyezi a középpontba.
Az Úrban nem csalódhatunk, olykor mégis így érezzük. Összetörnek az istenképeink, elmaradnak a kért nagy csodáink, és visszatérünk az örök kérdéshez: Atyánk, miért nem vagy érinthető közelségben? – Édes Árpádot, a Pestszentimrei Református Egyházközség lelkipásztorát erről és hasonló kérdésekről faggattuk. Kitérünk arra is, a csodák hogyan hatnak a hitünkre.
A lelkipásztorok jogállásáról szóló törvény, a hittanoktatási törvény és szabályrendelet módosítása, megemlékezés a 150 éves Nemzetközi Lepramisszió munkájáról és a protestáns tábori püspök megválasztása: ilyen időszerű feladatai is lesznek az április 24–25-én Balatonszárszón ülésező Zsinatnak, amely dönt a zsinati lelkészi elnök tisztségéről is.
Rácsodálkozunk, ha beszélgetőtársaink velünk egyazon nemzedékhez tartoznak, és a gyerekkorban kialakult zsigeri ingerek, élmények nagyon hasonlók. Furcsa, de már mi is látjuk, hogy a maiak mennyire máshogy nőnek fel. Húsz-huszonöt év a különbség, de a közösség megélésének módja, az ahhoz való viszonyulás egész más, nagyrészt virtuális, szükségessége mégis pótolhatatlan. A digitális hálózatok előtt természetes részei voltak a közösségek a fiatalok életének. Ma pedig, ahogy bizonyítja ezt a Református Fiatalok Szövetsége idén harmincöt éves fennállása is, soha nem volt szükség annyira a hús-vér emberek közösségeire, mint most.
– A nyelvtanárom azt mondta, ha Magyarországon szeretnék élni, akkor olvassam a Bibliát – mondta Yong Ping Zhou, az egyik Budapesten működő protestáns kínai gyülekezet lelkipásztora, aki hazánkban lett hívő. Munka után, esténként készült a teológiai tanfolyamra, hogy lelkész lehessen. A gyülekezet a Budapest Külső-Józsefvárosi Református Egyházközség templomában tartja istentiszteleteit és más alkalmait, és a helyi közösséggel is élő kapcsolatuk van, a járvány idején például a többi kínai gyülekezettel 56 millió forintot gyűjtöttek össze a Szent István Kórháznak.
A betegség, amely világszerte több millió nőt érint, nem csupán a testet, de a lelket is könyörtelenül megviseli. Vajon milyen szinteken és hogyan jelenhet meg az orvos hite a kezelési tervben? Milyen okai vannak, és mi jelentheti a gyógyulást ebben a szinte népbetegségnek nevezhető kórban? Az endometriózis hónapja alkalmából Bálint Balázs szülész-nőgyógyász szakemberrel, a Pátyi Református Egyházközség presbiterével beszélgettünk.
A gyakorló pszichológusok és népszerű előadók könyve nemcsak a párkeresőknek adhat útravalót, hanem azoknak is, akik egy-egy szinglivel beszélgetve nehezen találnak magukban a párkapcsolatokról nem törvényeskedő, de az Ige tanításán megálló gondolatokat.
„Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál?” (1Sám 1,8b) – kérdezi Elkáná hőn szeretett feleségétől, aki már kétségbeesve vágyakozik gyermekre. Az olvasó bizonyára ismeri a bibliai elbeszélést: a meddő, de hitében elszánt asszony imája végül meghallgatásra talál, Anna nemcsak Sámuel, hanem öt további gyermek boldog édesanyja lesz. A gyermekáldásért imádkozó pároknak azonban ezek az örömteli történetek elkeserítők lehetnek: Ábrahám és Sára, Jákób és Ráhel, Zakariás és Erzsébet végül, akár öregkoruk ellenére is, karjaikba vehették közös gyermeküket.
Jézus a hegyi beszédben az akkori kultúrával ellentétes életvitelre hívta a benne hívőket. Ezek után nem meglepő, ha mi magunk is tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy Krisztus követői mindig az árral szemben haladnak. Látszólag nem tartanak lépést a kultúrával, mert az értékrendjük a feje tetejére állt. Köztük a legnagyobb a legkisebb. Inkább odafordítják a másik orcájukat is, mint hogy bosszút álljanak. Jézus követői szeretik ellenségeiket ahelyett, hogy gyűlölnék őket.
– Küldetésemnek tartom, hogy a népi kultúránkat életben tartsuk, táncainkat színpadra alkalmazzuk – fogalmazott a Kossuth-díjjal kitüntetett Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője mögött több évtizedes alkotómunka áll. Néptáncos, pedagógusi, koreográfusi és vezetői munkája mellett több mint húsz éve ír forgatókönyveket, szövegkönyveket táncjátékokhoz, színpadi darabokhoz. Az elismerés számára a számvetés ideje is.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adott át többek között református hívőknek is. Kossuth-díjat kapott Vincze Zsuzsanna Harangozó Gyula-díjas koreográfus, érdemes művész, dramaturg és Visky András József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő, dramaturg. Emellett átadták a Széchenyi-díjakat, József Attila-díjakat, a művészeti díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseit.
Nem indul a zsinati elnöki tisztségért – szögezte le Balog Zoltán a dunamelléki lelkipásztorok és főgondnokok találkozóján március 9-én. A Ráday Házban tartott eseményen a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke beszámolójában kiemelte, megrendülés és bűnbánat van benne a tekintetben, hogy az elmúlt három évben mit is tett és mit nem tett. Veres Sándor dunamelléki főgondnok azzal zárta a találkozót, hogy az előttük álló feladatokat Balog Zoltán püspökkel kívánják elvégezni.
A református tábori lelkészek fegyveres szolgálattal, lelkigondozással, sebesültek ápolásával járultak hozzá az 1848–49-es szabadságharc erőfeszítéseihez. Gyújtó hangú beszédeik harcra hívták a honvédeket és nemzetőröket, de ha kellett, a betegek és megtört szívűek istápolásával vették ki részüket a küzdelemből, és a megtorlások idején is sorsközösséget vállaltak bajtársaikkal.
Isten különös kegyelmének tekintem, hogy bő két héttel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idei megünneplése előtt a Ráday Gyűjtemény Benda Kálmánról elnevezett szobájában Berecz Ágnes igazgató asszony jóvoltából megismerhettem egy olyan festmény minőségi másolatát, amelynek szemlélése közben, úgy vélem, sokakban felélednek majd A kőszívű ember fiai filmváltozatának csatajelenetei. Másrészt pedig eszünkbe juthatnak olyan, már a kiegyezés után készült zenélő órák, amelyeknek számlapján hasonló, a „nem engedünk a negyvennyolcból” üzenetet sugárzó élőképek láthatók.